Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-02 / 51. szám

A MINSz felhívása a magyar íf usághoi VI. ért. 51. szám. Ara 60 Hliér Szeged, 1349 Március 2, Szerda Tanulásra hív Pári A Nagyszegcdi Pártbizottság tegnap felhívással fordult a szegedi munkás szülőkhöz, munkásfiatalokhoz, Szeged kommunistáihoz, ipari munkásságához. A felhívás arra szóíitja fel n szülőket, hogg fia'kat adják magasabb iskolákba, a munJzásfiatatokal arra ösztönzi, hogy ragadják meg a népi demokrácia adta lehetőségeket és tanuljanak, képezzék magukat — a kommunista és pártonkívüli dolgozókat pedig felhívja a Pártbizottság, hogy a munkahelyeken segítsék elő, könnyítsék meg a munkásifjak tanulár sának útját. A felhívás népi demokráciánk fejlődésének, a szocializmus építésének egyik legfontosabb kérdését érinti. A négy és fél éves gyorsiramu és méreteiben is hatalmas fejlődés, amil megtettünk a felszabadulás óta — nemcsak -helyreállította, újra felépítette az országot, hanem szúmos területen ujat is épített. A lerombolt gyárak, a felrobbantott gépek megjavításán és helyrehozásán tuí pia már nj gyárak emelkednek, u j gépeken versenyeznek a munkások tízezrei országszerte. — Gondoljunk csak a Szegeden rövidesen felépülő fonógyárra. Ezek az eredmények elsősorban azért szülellicttek meg, mert n munkásosztály a kommunista pártja vezetésével kitartóan, céltudatosan. sokszor nélkülözve, dc legjobb ereje és tudása latbeívelésével dolgozott a felszabadulás óta. A hatalmas munkával elért eredmények növelték a munkásosztály halalmát, egyre Szorosabbra füzlék szövetségét a dolgozó parasztsággal — és a dolgozó osztályok közös erővel meglazították, szétzúzták a belső cl'mségnek — a felszabadulás 6ta különböző báránybőrökbe bujt reakciónak — sorait. Kétségtelen, hogy a magyar munkásosztály az uj gyárak, Üzemek, intézetek létrehozásával igen nayy és nehéz felaefatokvt oldott meg, — de a megoldott feladatok uj és nem kevésbbé döntő feladat elé állítják a munkásosztályt. Az nj gyárakba az nj munkások, mérnökök, technikusok, tudósok ezreire van szükség. Honnét vesszük ezeket a szakembereket? A feletet természetesen esak egy lehet — a-.ok közül, akik közve/ien és közvetve megteremtették az uj gyárakat, uj (épeket; a munkások közül és a dolgozó parasztok közül. Bár a kérdésre adott feletet valóban csak egy ícbet — a kérdés azonban nem ilyen ggyszerű. Ila megnézzük az egyetemek, főiskolák, vagy középiskolák hallgatóinak szociális összetételét. azt táljuk, hogy* a nép uralmának ötödik évében — országos viszonylatban 8 százalék az ipari munkások gyermekeinek hiánya. Ez az arány Szegedeu az országosnál alacsonyabbt Ml az oka annak, hogy az ipari munkások — köztük a szegedi ipari munkások is — nem használták ki eddig azt a lehetőséget, liogy az iskola kapui megnyíltak előttük, fl feleletet erre a kérdésre több szegedi üzemben ugy adták meg a dolgozók — főleg szülők, de akadtak ifjúmunkások is —, hogy: »Nem birjuk pénzzel.? flz első hallásra tetszetős és valószerű válasz, azonban a kérdést nem viszi előbbre és nem oldja meg, de van ennél még nagyobb fogyatékossága is: nem találja fején a szöget. Mert ez az érv 1945-ben lehetett az iskoláztatás akadályának magyarázata. 1945 óta azonban — mint minden téren — ebben a kérdésben is döntő változások történtek. Elsősorban! a munkásosztály életszínvonala emelkedett. De emellett egyéb is történt — ami végső fokon ugyancsak a dolgozók életszínvonalának emelkedését jelenti. a Magyar Dolgozók Pártja tervet dolgozott ki a munkásfiatalok továbbtanulásának elősegítésére. Ez a terv hatalmas öszszegeket irányoz elő és már fo lyósitott is a dolgozók fiainak iskoláztatására. fl kollégiumok hálózatát egyre szélesitik, a pénztámogatáson kivül ingyen tanszereket juttatnak a munkásfiataloknak. Látjuk, hogy a fenti érv — ba ezelőtt egy évvel még helytálló is volt —, ma már hatályát vesztette. Máshol van a hibák forrása. Ezt a forrást éppen a napokban az Ujszegedi Kender egyik igen derék inunkásnöjénél láttuk, aki azt mondta, hogy:»Afe« adómén oda a gyereket, mert nem akarok belőle urat nevelni.« Ez a munkásjjö — kitűnően dolgozik, rövidesen, mint mondják, élmunkás lesz — nem látja a változási teljes egészében. Azt meglátta L.-né, hogy megváltozott sok minden — többek között ax ő helyzete, az ö viszonya is a termeléshez —, de azt figyelmen kívül hagyta, hogy az értelmiség, a mérnök, az orvot a tanár és a többi szakember viszonya is döntő változáson ment keresztül. Az ő fia — ha értelmiségi is lesz — nem szakad el az osztályától, mert a szocialista társadalom értelmiségi dolgozóit a fizikát dolgozókkal szorosan összekovácsolja az uj társadalom közös építése. Egy másik érvet a tanulás ellen — ifjumunkástól hallottunk. Azt mondta, hogy »Hát a V. elvtárs se járt iskolába, aztán mégts jól végzi a munkásigazgatói teendőket.? Ez az ifjúmunkás elfelejtette azt, hogy a V. elvtárs igaz, hogy nem járt magasabb iskolába, mert a kapitalista rendszer ebben megakadályozta, — de V. elvtárs kijárt egy másik iskolát, az osztályharc nehéz iskoláját és Jól vizsgázott az anyagból«. Most a lehetőség megvan a tanulásra, a kapitalisták most nem zárhatják ki a tanulás lehetőségéből a munkások fiait. Akadnak még különféle .érvek? -r különféle •magyarázatok? arra, liggy mért nem kell a munkásfiataloknak tanulni — végső fokon azonban ezek a kifogósok hamisak, de ami még Az európai népek megakadályoznak a Szovjetunió ellen irányuló minién támadást fl berlini lapok vezércikkben foglalkoznak Grotewohl beszédének jelentőségével, fl Neues Deutschland hangoztatja, hogy a béke erői és az imperialista háborús uszítók között folyó harc ujabb szakaszba lépett. Eddig a béke hivel megelégedtek azzal, hogy visszautasították az imperialisták támadásait, most azonban támadásba mentek át. Thorez, Togliatti cs Grotewohl beszéde után mindenld tudja mi történik, ha az imperialistáknak mégis sikerülne a Teljesen megromlott a monarchofasiszta katonák harci szelleme világot bevonni ujabb háborúba. Ebben az esetben csak egy döntés lehetséges: a francia ét az olasz nép és vele együtt a német nép is, lehetetlenné fog tenni a Szovjetunió ellen irányuló minden támadást. A Tagliche Rundschau azt irja, liogy az európai népek fokozott éberséggel meg fognak akadályozni a Szovjetunió ellen irányuló minden támadást és nem válnak az imperializmus ágyutőlteíékévé. fl szabad görög rádió ismertette a monorchófaslszta csapatok főfelügyelőjének egyik napíparaucsát, amely megállapítja, hogy a monarchófasiszta hadsereg szelleme teljesen megromlott. A kötelességmulasztások és parancsmegtagadások napirenden vannak és mindez a legutóbbi két hónap vereségei ulán még. fokozottabb mértékben nö vekszik. A napiparancsból megállapítható, hogy a monarchófasiszta csapatokat azzal biztatják! hogy a grammoszl harcok befejezése után a háború véget ér és utána mindenki visszatérhet otthonába. Miután a katonák látják, hogy a háború nem ért véget, nem akarnak tovább harcolni. A napiparancs kemény büntetéseket heösszhangbahozatala ügyében. Milánóban és Nápolyban tartanak értekezletet. flz értekezletek azért igen nagy jelentőségűek, mert az olasz gyáriparosok levelet intéztek a szakszervezeti tanácshoz. Közölték, hogy »nem tűrik el a munkalassítást?, mint a szakszervezeti hqrc eszközét. Kétségleien, hogy a szakszervezeti tanács visszautasítja a tőkés törekvéseket. Szoviet javaslat a világ munhaügvi viszonyainak megvizsgálására A Szovjetunió az UNO gazdasági és szociális tanácsában azt javasolta, alakitson at UNO bizottságot, amely az egész világon megvizsgálja a munkavilyez kilátásba azon alakulatok szonyokat. Carapkin szovjet Idtagjal számára, akik feladva ál lásukat, megfutamodnak. A norvég és a dán nép tiltakozik a háborús politika elleti Norvégja népe tönieggyüléseken hozott határozatokban itéld el a kormány háborús politikáját és tiltakozik Norvégiának az északatlanti egyezményhez tervezett csatlakozása ellen. Mint a moszkvai rádió jetenft, Koppenhágában 900 iparvállalat szakszervezett dolgozóinak 12Í6 kiküldöttje többmint százezer ipari dolgozó képviseletében tiltakozott az ellen, hogy a dán kormány Dániát « nyugati Imperialisták által tervezett atlanti szövetséghez kapcsolja. Hasonló tiltakozó gyűlések voltak Dánia több ipari gócpontjában. Az olasz szakszervezeti tanács érlekezletet hív iissze a békekérdés ügyében flz olasz szakszervezeti tanács a hét végén értekezletet hiv öszsze a béremelési követelések küldött helytelenítette, hogy a munkaviszonyokkal foglalkozó jelentések nem kiéi égit őek és az esetek nagy részében nem törik francia demokratikus filmek elleni hajsza háttere gyitagosak, sőt gy kran erősen rágalmazó hangúak. a gazdasági és szociális tanács Carapkin javaslatát a kővetkező üleson vitatja meg. Aláírták a magyar-balga árucser eforgalml egyezményt Brüsszelben aláirtak az 1948 december 22-én Budapesten ellenjegyzett magyar-belga árucsereforgalml egyezményt. flz egyezmény terjedelme kétszerese az előző évi megállapodásnak. Svédország kiíar! a semlegesség mellett Erlander svéd miniszterelnök sajtónyilatkozatában kijelentette, liogy Norvégiának és Dániánaíkl az atlanti) egyezményhez történő esetleges csatlakozása ellenére a svéd kormány és a parlament túlnyomó többsége továbbra is kitart a svéd semlegességi poülikmcllett. fiz újságírók nemzetközi szövetsége tiltakozik a franciaországi letartóztatások ellen A CGT-hez tartozó francia országos újságíró szakszervezet tiltakozása után a nemzetközi újságíró szervezet, amely 59 állani újságíróit egyesíti, a következő táviratot intézte az illetékes francia hatóságokhoz: Kt újságírók nemzetközi szövetségé csatlakozik a francia újságíróknak a haladó kartársaik rendőri üldözés« ellen emelt tiltakozásához. A Ce Soir megvilágítja a kormány által as utóbbi napokban" terjesztett összeesküvést vádak nevetséges voltát. A két letartóztatott katonatiszt ügyébon előre elkészített •összeesküvésről* van szó. Mindea a lárma azért van — irja a lap —. mert Thorez leleplezte a háborúé uszítókat a francia kormány mesterkedéseit. Queuille nem a nemzetgyűlésen, hanem egy amerikai ügynökségen keresztül válaszolt Thoreznek és válasza hallatlan kihivás volt. Vele egyidejűleg Churchill is hasonló húrokat pengetett Brüsszelben, felszólítva a nyugati népeket, indítsanak keresztes hadjáratot a népi demokráciák ellen. A mostani rágalmak csak arra jók — irja á Ce Soir —, hogy rendkivüí éles fényt vessenek az elleni összeesküvésre. A Ce Soir a továbbiakban megállapítja, hogg a kormány résziről kezdeményezett »kémkedési botrányt és a baloldaliak ellen irányuló hajsza tovább folytatódik. a kél katonatiszt letartóztatása után hétjön éjszaka még három, meg nem nevezett személyt hurcoltak el a rendörök. I A Regards nevű baloldali he* tilap, amelynek löbb munka? társát a rendőrség elhurcolta, megállapítja, hogy egyetlen komolynak tekinthető vádpont sem alakult ki a két letartózta? tott, katonatiszt ellen. Először hazaárulás került szőba, majd az álfám biztonsága ellen ctkó? vetett bűntettről beszéllek. Valójában ezek az egymásnak ellentmondó híresztelések a vád igazi összeesküvésre — a béke alaptalanságát bizonyilják. ennél is veszélyesebb, a reakció — munkások szájába adott — érvei. De nemcsak negatívumok vannak a munkésifjuság továbbtanulásának kérdésében, hanem pozitív jelenségek is. A rövidesen Szegeden meginduló Révai-iskolára igen sokan jelentkeztek — és ha az üzemekben dolgozó ifjúmunkások »közhangulatát? megvizsgáljuk, 8zt láthatjuk, hogy a továbbtanulás kérdését egyre inkább komolyan veszik és meqlátják a fontosságát egyéni szempontból is — de látják már sokan az egész munkásosztály szempontjából is. Elmondhatjuk, liogy az érdeklődés a továbbtanulás iránt a szegedi munkásfiatalok között növekszik. De még mindig nincs meg kellő mértékben. És a Pártbizottság felhívása azért nagyjelentőségű lépés elsősorban, mert ennek nyomán az üzem kommunista munkásai és miinkásnői, ifjúmunkásai széleskörű felvilágosító munkát kezdenek. 'A kommunista szülök és ifjúmunkások járnak elöl jó példával a továbbtaníttatás, illetve továbbtanulás kérdésében. És a kommunisták kezdeményezése mindig magával ragadta a nagy tömegeket, fl! tömegek bizalma pedig mind? jobban fokozódott Pártunk /ránt, mert mikor a Párt vezetésével haladtak, mindig jó utón jártak és — jól jártak. Igy lesz ez a munkásgyerekek továbbtanulásával is.