Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-06 / 55. szám

delmaqta kokszaq Vasárnap, 1949 március 6. nak a dolgozók, vagy gyermekeik ts szocialista öntudattal végzik ott munkáinkat. Megemlítette, hogy a demokratikus rendőrség toborzására 26.000 munkás- és parasztifju jelentkezett és rajta eszünk, hogy valamennyiüket beállítsuk a demokrácia építésének szolgálatába. A szövetkezeti mozgalom kezd gyökeret verni Rendkivül nagy a fejlődés — mondotta Rákqsi Aáátyás — az ipari munkások szövetségese, a dolgozó parasztság körében is. fl mostani Dolqozó Parasztok és I ölrlmnnkások Országos Szövetségének választásánál megmutatkozott, hogy a demokrácia mellé neme ak a sreréiiyparosztok r'e egyre inkább a középparasztság is felsorakozott. Szerte az országban megállapítható, hogv a szövetkezeti mnZgalorn — a dolgozó parasztság boldogulásának tgyellen útja — kezd gvökerct verni fl meglévő szövetkezetek erősödnek, gqnranorlnak, az érdeklődés és megértés egyre nö velük szemben. Fqyre több helyről halljuk, hegy ma már kinevetik azokat, akik a kolhozokkal kapcsolatban közös vályúról, meg csajkáról beszélnek. Amikor a középparasztságban tapasztalható fordulatot aláhúzzuk, ugyanakkor rá kell mutálnunk arra, hogy pártunk vidéki és falusi szene et i sok esetben helytelen politikát folytatnak. Ezekkel a hibákkal kapcsolatban részletcsen ismertette Rákosi Mátyás a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának parnsztpolitikáját s azt, liogy hogyan alkalmazták a magvar kommunisták ezt a politikát a magvar viszonyokra. E paraszliiolitika ismertetése során elsősorban a középparasztság kérdésével foglalkozott. Nem szokat e!hanyaoo'ni szegényparas7l.«táruinL'atf sem a középparasztot a kulákkal összetéveszteni — Mihelyt eldőlt a kérdés, hogy ki kit győz le és a kőzénparns7lság meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nem átmeneti, hanem mnradandö alkotás, megváltozott a helvzet nálunk is s ennek a megváltozott hclvzptnek megfelelően 1947 Wt. telén mór irányi''eltünk arra. hogy a középparnsztságot, mini a dolgozó parasztság részét, szövetségesül megnyerjük. Ugyanakkor megkezdtük a harcot a kulákság ellen és ennek bcvc7c!ésrképpcn egy sor rendszabályt foganatosítottunk, amelyek a kulákság eddigi beftitvárénak és terjeszkedésének korlátok közé szorítását célozták. A közénpnraszlság megváltozott beállítottságának megfelelően irányt vettünk arra, hogy a szegényparasztságot és a középpnraszlságot egy olvan egység,cs szervezetbe vigyük he, amelyben a szecényparaszlság szervezeti önállóságát jórészt külön tagozat formájában megtart ;a. Ez az egységes szervezet a DÉFOSz, ame/y éppen az utóbbi hónapokban alakult meg. A DÉFOSz szervezetek nhikulásáva! kapcsolatban rámutatott Rákosi elvtárs a legfontosabb hibákra. ílven hibák a szegényparasztságnak, a mi legmegbízhatóbb támaszunknak elhanyagolása. Semmi körülmények kőzött sem szabad annak előfordulnia — mondta, — hogy a középparasztság megnyerése cétjáhól ethanygaoljuk, vagy éppen háttérbe szorítsuk leghűbb szövetségesünket, a szegéngpa' rasitságot. Másik súlyos hiba a kőzépparasztságnak a kuláksággal való összetévesztése, azonosítása. Országos az a panasz, — mondta Rákosi elvtárs, — hogy n kivetéseknél, a zsirbcszolgáitatásnál, a maglermelésí Szerződéseknél teljesen egyformán kezelik a középparasztot és a kulákot. Pedig amikor nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kiderül, hogy mindenki tudja, ki a kulák a tahijában. Nemcsak azt tudja, liogy bérese van, hogy kupeckedik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tudja azt is, ki az. aki a leányát nem engedi középparaszt fiához menni, hogy a kulákbálra kiket hívnak meg és kiket nem engednek meg, hogv mi azelőrcköszönés rangsora és száz más ismertető jel, nnielveket a mi falusi elvtársainknak szintén tudníok kell. elemezniük kell és akkor nem fogják eltéveszteni, ki a kulák és ki nem az. Azt hiszem, itt a legfőbb ideje, hogy ezen a (éren fordulatot hajtsunk végre és ne engedjük meg, hogy a csapásokat, amelyeket mi a kalikóknak szántunk, saját szervezeteink és államapparátusunk a középparasztra továbbítsák. Csak cnkén'es alapon! Majd a szövelkczelről beszélt Rákosi elvtárs. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a kommunista pártszervezetek parasztságunk kételyeit a szövetKezetek iránt a legnagyobb gondja!, türelemmel, meggyőzéssel, politikai felvilágosítással és a meglévő szövetkezetek jó munkájának példaadásával oszlassák cl. Aki itt parancsolgat, vagy kényszert alkalmaz, az al.-ari>a, nem akarva, a kulák kezére iár. Idézte Lenin mondását: »... a le kisebb kényszert sem szabad megtűrnünk. Csak az olyan egyesülések értékesek, amelyeket a parasztok maguk hoznak létre szabad elhatározásukból, amelyeknek előnyös voltáról ők mamik, a gyakorlatban mcgyőződlek. A tiünagy sietség ezen a téren káros, mert csak erősítheti a középparasztság előítéleteit az újításokkal szemben.* Lenin még a közvetett kényszer alkalmazóival szemben is a legszigorúbb felelősségrevonást ban oztaUa. Aki nálunk ezeket a szabályokat be nem tartja, az akarva, nem akarva visszaveti a szocializmus ügyét és a helyett, hogy megnyerné' számunkra a középparasztságot, az ellenség, a kulákok, az imperialisták karjaiba kergeti őket. A DEFOSz választások tapasztalatai csatlósaikat A DÉFOSz választásokkal kapcsolatban megemlifette, liogy egy egész sor község volt az országban, aliot a kulák a Kisgazdapárt, vagy a Parasztpárt zászlaja alatt bevonult a dolgozó parasztok szervezetébe. Közelebbi szemügyrevételezésnél kiderült, hogv ametvik faluban a parasztpárti szervezet demokratikus politikát folvtat, ott megszaporodtak a Kisgazdapárt szavazatai, mert a kulákok ott újra a kisgazdákra vették az irányt. Ahoi a Kisgazdapárt volt demokratikus, ott ugyanebből az okból a Parasztpárt kapott — látszólag hirtelen — erőre. A Icatöbb helyen azonban a kulákok • pártonkivüliek* zászlaja alatt juttatták be DÉFOSz-ba. Ezek n pártonkivüliek, — mondotta, — az előző választásokon Pfeifferre, vagy Ilarankovicsra szavaztak, tehát a demokrácia ellen és teljes joggal feltehető róluk, hogy a • pártonkivüliség * lén vegében kíilák-barátságot és demokráciaellenessécet takart. Ha ezeket a tényeket szemeiül tévesztjük, mondta Rákosi elvtárs, előfordulhat, hogv a DÉFOSz sok szervezete kulákbefolyás alá kerül és nem a demokrácia transzmissziós szíja lesz a dolgozó parasztság és a falu felé, hanem megfordítva, a kulákság rajta keresztül fogja továbbítani demokráciaellenes munkáját a városok felé. A kulákság korlátok közé szorítását most már komolyan ke!l vennünk Itt az ideje, hortg a kulákság korlátok közé szorítását végre komolyan vegyük. Mind"n pártszervezet és az állam végrehajtó szerveit rá kell szorítani, hogy a kulákság korlátozására hozott intézkedések valóban csak a kulákokat érjék és semmi körülmények között ne sújtsák a kőzépparasztságot, vagy éppen a szegényparasztságot. a kulákok elleni harcban soha egy pillanatig nem szabod el/elejteni, hogy a kőzépparaszt rünk, a középparasztság is a maga elleni támadásnak fogja venni. Ezért a rendszabályokban mindig szemelőtt kell tartani, hogv világosak legyenek és olyanok, amelyek a középparasztság rokonszenvét megnyerik. Száz és száz helyről halljuk pl., hogy a kulák ma is valóságos rabszolgaságban tartja béreséf, aki az istállóién alszik, rongyos, nincs beíratva az OTI-ba, nem kapja meg a kollektív-szerződésben előirt gérezése a kőzépparasztságnál is helyeslésre talál. Ahol nedig a kulák előremerészkedik, vagy megszegi a demokrácia tör vén veit, nem termel, nem szolgáltat be. feketézik, spekulál, uzsorázik, ott kíméletlenül le kell rá csapni. A kutakra csak a kemény kéz hat. csak az tudja kordában tartani. Ugyanakkor minden erővel támogatni kell a szegényparasztságot, emelni öntudatát és önbizalmát-. De ezer és ezor eset van arra is, amikor a kulák az igakölcsönnél, a bérletnél vagy egyebütt titokban, vagy nyíltan megkárosítja a középparasztokat is. Ezeket az eseteket gondosan ki kell vizsgálni és a középparaszt segítségére kell sietni. 11a ezt a politikát végrehajtjuk. akkor hamarosan éles határ keletkezik kulák és |<özépparasz.t között és a középparasztság egésze, ampty már mosf. is tiltuk'/*ik az ellen, hogy öt » kulákokhoz sorolják, az ipari munkásság szövetségesévé válik. Népi demokráciánk most ké. szül egy uj, hatalmas munkára, az öteves tervre. Ennek a tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó részét csak ugy fog. juk tudni végrehajtani, hatón, ne a kőzépparasztság szívvellélekkel segédkezik. Az ötéves terv ipari részének ismertetése után a falura vo. natkozó részeiről beszélt Rákosi elvtárs. Ai ötéves terv foltozza a mezőgazdaság gépesítését Az ötéves terv 1250 községet fog bekapcsolni a villanyhálózattá, és ezzel másfélmillió falusi dolgozót fog villannyal ellátni. Minden faluba bevezetik a telefont. A* ötéves terv fokozni kívánja a mezőgazdaság gépesítését. A terv végén kb. 500 mezőgazdasági gépállomás és 21.000 traktor fo-g a falu rendelkezésére állni. Megkezdjük a mezőgazdaságban nz aratő-cséplőgépek alkalmazását. A szárazság elleni harcra az ötéves terv során 200-000 holdat veszünk öntözés aláEnnek a területnek több mint a fele a száraz éghailatu Tiszántúlra fog esni. Hatalmas erdősítési, fásítási, talaj ja vi. tási munkákat, tervezünk, azonkívül uj mezőgazdasági termé-, nyek — elsősorban a gvapot — termelésének bevezetését. Az ötéves tervnek hatalmas falusi lakásépítési programja van s 200 uj tanyaközpontot akar létrehozni. Hatalmas lendülettel kívánja fejleszteni a falusi szövetkezetek mozgalmát. A falu é!eí- és kulíursi'tivonalon közeledik majd a növekvő városi színvonalhoz Mindezek a rendszabályok azt fogják eredményezni, hogv bár az ipari munkásság életszínvonala jel witékrnyen megnő. a falu élet- és knltur-zinvonala is erősen közeledni fog a városéhoz. A falu munkaerőfeleslegét, a dolgozó parasztság fiait, leányait százezrével vonjuk be az az iskoláztatásba, az. ipari és gépesített mezőgazdasági termelésbe. Elég rámutatni arra, lioey az állami gépflz.emek az ötéves terv folyamán 50 000 uj munkást kivánnak, akiknek zöme természeteden a dolgozd parasztság köréből kerül ki. A Magyar Dolgozók Pártjában lezajlott tag felülvizsgálatról szóira Rákosi Mátyás rámnta. tott arra hogv a körültólöl J70-000 tagkizárással n pé.rt lényegében megszabadott a sorai közs került ellenséges, vagy a dolgozó osztályoktól idegen elemektől, a karrieristáktól s mind-zoktób akiket nem a meggyőződés, henmn az érdckhajluíszás vitt a pártba. Páríunk szociális összoíétole msgjavult y kulákot i* parasztnak tekinti bért, lakást, pihenést stb. és ha nem jót válogatjuk meg | Egy sor tapasztalat azt mumódszereinket, minden csapá- j tatja, hogy az ilyen eseteknek Sunkat, amelyet a kulikra mi- a íeleplezr-se a kulák kipellenMegjavult pártunk szociális összetétele, megnőtt benne az ipari munkások, a dolgozó parasztok számaránya és súlya. A munkaverseny nagy lendülete, amelyről már megemlékeztem, ennek a megnövekedett erőnek egyik mutatója. Á közeli üzemi választásokról szólt ezután Rákosi elvtárs, majd hangsúlyozta, hogv az ötéves terv kidolgozásával és ra hároméves tervünk megvalósításával párhuzamosan számba kell venni a tudomány, művészet, az irodalom, az iskolák problémáját, amelyekhez eddig nem nyúltunk, vagy nem nyultunk megfelel ő a! a possággal. De mindenekelőtt — mondotta Rákosi elvtárs — meg kell javitanunk falusi munkánkat és meg kell nyernünk a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására a kőzépparasztságot. Iliién és ingadozás nélkül kell támogatni — mondotta befejezésül Rákosi elvtárs — a bé. kének és szabadságnak azt a világfrontját, amelynek élén a hatalmas Szovjetnn!ó és bölcs vezére, Sztálin áll. Mi itthon keményen tartjuk a békének és a szocialista, építésnek ránkeső frontsz.akaszát. A magyar demokrácia, nmelv pártnnk vezetésével immár ötödik éve sorra megoldotta azokat a feladatokat, amelyek elé a történelem állította, tudásban. önbizalomban megnövekedve néz a jövőbe s a magyar kommunistákkal na élen a népi demokráciák növekvő családjában a, felszabadító Szovjetunióra támaszkodva, határozott, biztos léptekkel halad nagy célunk, a szocializmus felé. újszeged Sz4K-pÁlya Ma vasárnap délután fél 4 órakor Szeged ftü—Szentlörinci SC N. B. I. O. bajnoki mérkőzés Elölte fél 2 órakor Szegedi honvéd-Szentesi MÁV N. B. III o. bajnoki mérkőzés SzAH é* szaks'ervazeti tagoltnak kedvazm&nyjs áru !bítÁllóhely 4 frt, Ülőhely 8 frt, Hölgy tegy 4 forint. Kül5a autóbuszjáratok a városháza elől. Jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában kaphatók. Már csak ma estig lehinthető meg Szegetlen a MUNKÁSMOZGALMI VÁNDORKIÁLLÍTÁS A HUNGÁRIA SZÁLLÓBAN Hyltva: Heggel 9-töl esle 10-g. Belépőd j n'ncs.