Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-04 / 53. szám

Péntek, 1949 március L DELMAŰ TáKOKSZAU 5 KÖNYVVEL A KEZBEN készültek Sándorfalván a jó munkára A termelőszövetkezet tábláin már serénjcn loljik a műnk; Sándorfalván néhány napja a.egélénkült az élet. A dülő­ntakoa friss keréknyomok ve­retnem a földek felé s nap. fényben többfelé is megcsillan­nak az első tavaszi szántások. Szomszédságunklian mindenütt ott zöldéinek, fejlődnek az őszi vetések s várják az esőt, mert nem jő, ha tavaszelőben nagy port, ver maga után a szekér. <A legszebb vetéseket és a fegszorgosabb munkát a Dóozi-major táján lehet látni. A Rákosi Mátyás termelőszövet­kezet hatalmas táblái ezek. Nem is csoda, ha erősebb a vetésük a szomszédokénál, hi­szen rendeden mütrágváztak, minőségi magot vetettek és a vetés alá a hantházi gépállo­más traktoraival szántatták jó mélyre a földet. Most a szép vetések szomszédságál>an már megindult a munka, Zsemberi Sándor hüszkén néz végig az epyik frissen megmunkált táb­lán. amelyig már elvetették a mákot- A másik táblán férfiak és asszonyok, a termelőcsoport tagjai már a dinnyeágyasokat készítik. A faluban is minden megváltozott az el­múlt napokban. A bovácsmühe­lyekben siirtin cseng a kalapács, a kis inas tapossa a fújtatót, hogy szép fehérre tüzesedjen az ekevas, amit azután élesre ka­lapálnak az üllőn. Az udvarok­ban, ahol van, a kisgépeket tisztogatják, javítják, mesze­lik az ólakat s a gazda sű­rűn kémleli az eget, hogy váj­jon mii yen lesz holnapra az ídő, dolgozhat-e a földön? A szövetkezet eiőtt kis csoport ember beszélget. Az egyikük szatvmazi. A lovai már türelmetlenkednek a kocsi előtt, szeretnének otthon lenni és ab­rakolni, de a gazdájuk csak mondja és hallgatja a választ. — Nálunk az elmúlt évben is voltak dülőbiztosok. Jó mun­kát végeztek a népi bizottság­gal együtt. Sürün járták a ta­nyákat s meglátott a szemük mindent. Meg is volt az ered­ménye, másodikok lettünk Csen­gele mögött a mezőgazdasági munkaversenyben. — No az "idén mi is lobban ktieszünk magunkért — fogadkoznak a sándorfal­viak. — Már az indulás is jobb a tavalyinál. Sokkal több az őszi szántásunk és most ta­vaszra is megvan már a ter­vünk. Gonda Mihály, a DÉFOSz el­nöke két könyvvel a hóna alatt lép ki a szövetkezetből, ő is belekapcsolódik a beszélgetés­be: — Épp most hallottam benn, hogy több mint 600 hold ter­melési szerződésünk van a falu­ban, nem tul sok, de hozzá­járul ez is a tervszerűséghez. — No bemegyek már en is had legyen több négyszáz szögöl dohánnyal a szerződés — szól oda nevetve Juhász János — úgyis azért jöttem, meg néhány könyvért. Benn a szövetkezet irodájá­ban többen is odahajolnak a könyvekkei telirakott hatalmas polc fölé. Van, aki az újsá­gokat, a Szabid Népet, a Sza­bad Földet olvassa. A télen több mint háromszá­zan látogatták szinte naponta ezt a kis könyvtarat,, amely­ben minctén hasznos könyv megtalálható. Volt, aki majd­nem 50 könvvet vitt ki ol­vasásra, Gondn. a DÉFOSz el­nöke is közéjük tartozott. De Lőrik Mihály és Bárkányi Jó­zsef is közéjük tartozott. Lőrik most is nézegeti, hogy mit is kellene még elolvasnia. — Minél többen járunk ide könyvért a faluból, annál jobb lesz a munkánk. Én biztosra mondom, hogyha minden olvasni tudó használná a könyvtárat, sok minden másként lenne. Köny­nveblíen értenének egyet a fa­luban a fejlődéssel s nem fogna senkin a kulákok hazudozása. A múltban készakarva csinál­ták, hogy buták maradjunk, de most egyre többünknek nyílik ki a szeme. Gonda, aki visszajött, hogy megnézze a szövetkezetbe juta­lomként érkezett kisgépeket, szintén bizonygatja, hogy bi­zony, amióta jó könyveket, kü­lönösen a marxista-leninista ideológiával foglalkozó könyve­ket olvas, sok mindent más­ként lát, mint azelőtt. Már estére fár, amikor az utolsó ember mögött bezárul a szövetkezet. A házak­han meggyújtják a petróleum­lámpát. De nemsokára már az ilyen gyenge világítás helyett csak a falhoz nyúlnak és meg­gyújtják a villanyt. Az ÁVIRT ugyanis már megtette a szük­séges intézkedéseket, hogy Sán­dörfalván is bevezessék a kui­tura ajándékát, amelyet a de­mokrácia néhány éven belül minden faluira eljuttat. Akkor­ra még többen hajolnak majd esténkint a faluban a könyvek fölé, hogy tudást gyűjtsenek, ami egyik előfeltétele a ]ó mun­kának. Szegedi asszonyok a békéért, haladásért A Munkásmozgalmi Intézet igazgatója tart előadást Szegeden Rákosi efvfárs életérőt Vasárnap délelőtt 10 órakor a Szegedi Nemzeti Szín­házban Réti László elvtárs, a Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet. iaazgntója tart előadást Rákosi Mátyás elvtárs életéről. Előattás'ában természetesen beszélni fog a magynr munkás­osztály történetéről is. Különösen azok számára lesz érdekes ez az előadás, akik addig megtekintik a Szegeden most meg­nyílt munkásmozgalmi vándorkiállítást. A vasárnapi előadáson közremükőunek énekszáraokkal és szavalatokkal a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Belépő­díj nincs. Uj SEREGSZEMLÉRE KÉ­SZÜLNEK minden országban az asszonyok. Közeledik március 8: a világ asszonyainak békeünne­oe, a Nemzetközi Nőnap. Ez a nap a háborús uszítás, az tmpe­rialista fenyegetés elleni nagy asszonyi összefogás napja. Négg évtizede már — 1910 óta —, ml­>ta az első imperialista világ­háború előre vetődő véres árnyé­kában Klara Zetkin, a nőmoz­galom nagy alakja javaslatára ezt a napot az elszánt, harcos béketünlelés világméretű megnyi­latkozása napjának fogadták el 3 világ asszonyai. 1910 ÓTA ü VILÁG két hatal­mas világháborun ment keresz­tül s az első világháború befe­jézése után a világ egyharma­dát kilevő Szovjetunió kiszakadt 3Z imperialista országok sorából és megalakította a kizsákmányo­lást megszüntető első olyan ál­lamot, amely a dolgozó nép mil­lióinak fejlődését és felemelke­lését biztosítja, fl második imoe­rialista háború után, a Szovjet­inió segítségével, ujabb orszá­gok szakadtak kl a kapitalista országok sorából s alakították meg népi demokratikus államu­kat. Ezekben az orszőqokban a békés épilömunka folyik, a szo­cializmus építése. UGYANAKKOR AZ ÚGYNE­VEZETT nyugati demokráciák Országaiban a háborús készülő­dés, a háborús uszítás folyik, fo­kozódik a munkanélküliség s minden jel arra mutat, hogy az imperialisták ujabb, harmadik világháború kirobbantásán mes­terkednek. Ezekben az országok­ban az asszonyok ebben az esz­tendőben az imperializmus elle­ni harccal, tiltakozással ünnep­lik a Nemzetközi Nönaoot. Til­takoznak az imperialisták hábo­rús uszításai és készülődései, a haladó demokratikus erők és ve­zetőkkel szembeni terror ellen. fl LEGNAGYOBB ÜLDÖZTE­TÉS közepette tartják gyűlései­ket hős asszonytársaink és kiált­ják oda, hogy a béke őrei hatal­masabbak, mint a háborús uszí­tók erői, hiszen a béke erőinek vezetője n dolgozók szocialista állama, a Szovjetunió, élén Sztá­lin generalissztmuss7al, a béke legfőbb őrével. MI. MAGYAR ASSZONYOK, akik szabadon élünk, viszonylag békésen építjük a szocializmust, már nem Ilyen körülmények kö­zött vívjuk osztályharcunkat, fl mi osztályharcunk a termelés frontján folyik, a ml tókeküz­delmünk színtere a gyár, a szán­tóföld és a hhratal, a ml kezünk­ben a világbéke legjobb fpqy­vere a szerszám, a ml békehar­cunk uj rohamcsapata a munka­brigád. Ezért március 8-ra, a Nemzetközi Nőnnnra öntudatos, szocializmust énitő nőkhöz mél­tóan munkával készülünk, fl mi ünnepünk a murkaverseny moz­galom uj lendülete, a termelé­kenység emelése, lénés előre a szocialista épi'és ujján. fl MAGYAR NOK DEMO­KRATIKUS SZÖVETSÉGÉBE és a Szakszervezett Mőmozgalomba tömörült demokratikus haladó szegedi asszonyok szintén ennek szellemében készüin-k a Nemzet­közi Nőnanra. flz ü-emekben uj n'.j brigádok alakulnak, az MNDSz asszonuok szövetkezett munkával, szervezeteik mererő­sitésévgj, a nagyobb és fokozot­tabb felvjláoosüó munka véozé­vel készülnek a naoy nanra. Min­den üzemet, minden munkaasz­talt feldíszítenek erre a naora s a március 7-i fáklyás felvonu­lásra, mely eguben az imperia­listák elleni tüntetése 1e<& a sze­gedi demokratikus asszonyoknak, nagy, harcos lelkesedéssel ké­szülnek. MÁRCIUS 8-AN a színházi nagyoyülésen minden dolgozó asszony meqjelenik majd és je­lenlétével is bizonyüja, honn ön­tudatos harcosa néni demokrá­ciánknak és méltó részese a vi­lág békevágyó asszonyai hatal­mas táborának. Bicher Hona Letartóztatták a balástyai ekelevágó IojlIákot és felsőkőzponíi ügynökét öreg liusfekctézőt oá* konlár­mészárost tartóztatott le a sze­gcdi rendőrség Gatbács László Szeged-Balástyai kulák és Var­ga Sándor felsőkőzponíi altiszt személyében. C.albács László, Varga Sán­dor ügynöklésével az utóbbi né­hány hónap al tt sa át beisme­rése szerint többnúnt 150 borjut és más állatot vágott le f: fcetén. A hust zugpiacon értékesítették. Varga Sándor, aki kézbesítő volt, járta a tanyavilágot és sze­rezie Galbácsnnk a vevőket. Ez inüáciű alatt valóságos kis lanyai vágóhidat állított föl Galbács. Az akkori időben élelmiszerhiány miatt vidékre kényszerülő pesti és | más városi népnek magas uzso­Iraáron árusította a feketénvá­' golt jószág: k busát. Nagy »liir­: neve« miatt rövidesen sok pesli ' feketéző kereste föl, akikkol szőve! kezett és ezek az ő fekc­tcáruját a fővárosba csempész­ték és még súlyosabb uzsora­árért adták el a pesti dolgozók­nak. fl környező lanyavilágból Galbács néhány fillérrel több­ért vásárolta össze a vágnivaló jószágokat, mint az átlagos ár és ezzel komoly kárt okozott a kisteleki és felsőközponti fo­gyasztóközönségnek, akiknek el kellelt menni más vidékre a szükséges vágnivaló jószágért. Galbács László már közel 15 éve foglalkozik liusfekelézéssel. A mult rendszerben a felsőkőz­pontl és a kisteleki hatóságok is tőle szerezték be huSszükséy tetüket és igy nem kellett atlól tartania, hogy valaki felelősség­re vonja. Most azonban a szegedi rendőrség nyomába lépett Gnlbácsnak és másik bűn­társának, mindkeltőjüket letar­tóztatták. Csütörtökön kisérték át őket a törvényszékre. Rövi­desen munkásbiróság vonja majd őket felelősségre népelle­nes bűneik miatt. x Kereskedők! Cukorszükség ­letüket korlátlan mennyiségben liesaerezhetik a Népboit N. V. központi raktárában, Tisza La­jos-körut 49. (Volt Munkásszö­vetkezet.) Telefon: 3463. fi Hátszege*!' Piriirzot dolgozóinak felaiánlása a Párlsap Házának tel*p:!és£re fl Páltsajtó Házának, a Sza­bad Nép uj otthonának meg­építésére Indított mozgalom, o hatalmas sikerű sajtókampányhoz hasonlóan megmozgatta 8z egész ország dolgozóit, fl felajánlások Szegeden is megkezdődtek. El­sőnek a Magyar Dolgozók Párt­ja Nagyszegedi Pártbizottságá­nak tagjai és munkatársai jut­tatták el felajánlásukat a Párt­sajtó Házára, fl Nagyszegedi Pártbizottság tagjai és munka­társai részérőt adott felajánlá­sok a következők: ifj. Komócsin Mihály 50 forint Erdős János 20 » Kelemen Ferenc 20 » Levendel László 20 » Ambrus István 20 » Kövi Béla 20 » Pamuk István 20 » Simovics Mihály 15 » Bieher Ilona 20 » TurI József 20 » Mison Nándor 20 » Gera Piroska 15 • Retkes István 15 ' » Salamon Ferenc 20 * Pipic Józsefné 20 • Sebestyén Klára 20 > Sándor János 20 » Nyilasi Péter 20 » Szántó Margit 20 » Vere ka András 15 9> Szűcs Pál 20 » Szél Sámuel 20 ti Hegedűs Jenőné 10 » Mison Hona 10 » Klein Sándorné 15 • Szűcs flnna 10 » X Halálozás. Szeretett éde«. anyánk, Tóth Mihályné szüle, tett Makra Rozália hosszú szén­védés után elhunyt. Temetés® pénteken délután 3 órakor a ró­kusi temető ravatalozójából, h) gyászoló család. MEGNYÍLT SZEGEDEN A A HUNGARIA SZALLÓBAN ZGBLMI VÁNDORKIÁLLÍTÁS Hyiíva: Heggel 9-től esle iö-g. Belépőd] n ncs.

Next

/
Thumbnails
Contents