Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-04 / 53. szám

MagnylH Szegetili e munkásmozgalmi klMMe Letiriéztattaklgy fekstarfeé bslástyal kufákit VI. évi. 53. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1949 Március 4, Pirié* A világ legfejlettebb mezőgazdasága Az MDP politikai akadémiáján Nacjy Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke tartott előadást a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdaságáról. — Ismeretes — mondotta a többi közölt —, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága jelenlegi színvonalán a világ legnagyobb méretű, legnagyobb üzemű és legfejlettebb mezőgazdasága. R szovjet kolhozokkal összehasonlítva az Egyesült Államok farmgazdaságát, azt látjuk, hogy egyegy kolhoz szántóföld területe 24-szer, szarvasmarha állománya 6 és félszer, traktor-lóereje pedig 15-ször volt nagyobb 1938ban, mint az USA-ban. Ez a néhány adat Is mulatja, hogy a szocialista nagyüzem mennyivel nagyobbarányu, tökéletesebb, mint a legfejlettebb kapitalista ország mezőgazdasága. Nagy Imre elvtárs ezután az oroszországi jobbágyfelszabadításról beszélt, fl forradalom győzelmének napján a Szovjetek Kongresszusa nemcsak felszabadította a jobbágyokat, de megváltás nélkül a parasztság kezébe adta a földeket, 150 millió hektár kincstári, egyházi és földesúri földet osztott kl, ezenkívül megszabadította a parasztságot mintegy 500 millió rubel évi haszonbér fizetésétől ls. flz októberi szocialista forradalom egyik agrárfeladata volt a feudális maradványok megszüntetése, a birtokviszonyok demokratizálása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Már a forradalom első évét n falvakban is az osztályharc élesedése jellemezte, fl kulákság kezére akarta kaparintani a volt földesúri földeket, a* szovjet kormány ezért 1918-ban éleire hívta a szcgéuyparaszl-bizottságokai. fl Szovjetunióban 1921-tül 25-ig a helyreállítás időszaka zajlott le a mezőgazdaságban. Ez idő alatt a mezőgazdasági termelés fellendülésével megindulhatott az állami Ipar helyreállítása is. A kulákság felszámolásával megteremtődtek a fejlődés gazdasági és politikai alapjai. fl mezőgazdaság szocialista építésének szakaszán n kollektív gazdaságok szervezése terén a döntő jeladat a középparasztság megnyerése volt a szegényparasztság számára, fl középparasztságot bevonták a szocialista épités munkájába és különválasztották a kulákságtól. fl középparasztság, amely természeténél fogva ingadozó, Oroszországban a szovjet hatalom mellé állott, amelyben nemcsak erőt és határozottságot látott, . de amelytől segítséget ís kapott. 1929-től kezdve a középparasztság tömegei tömörültek a kolhozokba és rövidesen a parasztgazdaságok 60 százaléka, valamint a szántóterület 80 százaléka kollektív gazdaságban volt. 'A kolhozok létrehozásában Lenin és Sztálin bölcs utnmlalása nyomán a Bolsevik Párt álláspontja a teljes önkéntesség mit. A szovjet mezőgazdaságban két főcsoport különböztethető »ncg. Az egyik az egyéni csoport, amely a Szovjetunió mezőgazdasági termelésében semmi szerepel nem játszik és lassan felszámolódik, a másik a szocialista szektor és pedly a: átlamt gazdaságok: szovhozok, valamint a kollektiv gazdaságok: a kolhozok. A szocialista szektor fejlődése 1929-től 1938-fg 6.7 százalékról 98.8 százalékos ugrást mutat. Ilyen fejlődésre a világtörténelemben még nem volt példa. A kolhozban megvannak az egyént tulajdon bizonyos elemoi ís: minden parasztcsaládnak van házkörüli gazdasága, amelyen sajátmagá nak termel és amelynek termeivényeit maga értékesül. A kolhozban van szóvei kezeli tutaj don is, mint a kisebb gépek és felszerelések, amelyeket a kolhoz a maga tőkefelhalmozásából vásárol magának. A nagygépek áflami tulajdonban vannak és azokat a traktoráilomások kölcsönzik. A kolhozok száma 1929 és 1938 között 37 ezerről 242 ezerre emelkedett. A cári Oroszországban . egy-egy középparaszl gazdaságra állagban J40 pud árugabonatermés jutott, 1937ben egy-egy kolhozcsaládra 366 pud. Az állattenyésztés terén is hatalmas emelkedés tapasztalható a kollektív gazdálkodás' ban. A kollioz-rcndszer óriás! jelen (őségé azonban nemcsak' a termelés jelentős emelkedésében nyilvánul meg, hanem a sokoldalú gazdálkodásban !s. Kiszélesítették a iakarmányfélék. az ipari növények és a kerti vetemények termelését. A kolhoz-parasztság sor.dból egyre hatalmasabb tőm nyék emelkednek magasabb kvllitrsztnvonatra. A háború alatt a kollektív gazdaságok hatalmas segítséget nyújtottak a szovjet hadseregnek a győzelem kivívásában. A szovjet mezőgazdaságban végbement forradalmi átalakulás magát a parasztságot is áfalak'totla. Szlálin szerint a szovjet parasztság teljesen nj parasztság, amelyhez hasonlót az emberiség eddig nem ismert. Bebizonyosodott, hogy az egyéni parasztgazdsaágo'kkai szembr-rt a kolhoz-rendszer olyan hatalmas belső erőtartalékkal rendelkezik, amelyek képessé teszik minden nehézség leküzdésére. A háború alatt, jólfehet a trnktorállomások munkamennyisőgc 41 százalékkal csökkent, a kolhoz-termelés változatlanul emelkedett, a háború ulán pedig hamarosan helyrehozták a német fasiszták állal tönkretett 98.000 kolhoz! cs 1900 szovhozf. A kapitalista országokban — eflenlétbon a Szovjetunió mezőgazdaságával — a felbomlás és a válság jelzi a mezőgazdaság útját, ugyanekkor nélkülözés és nyomor a dolgozó parasztság osztályrésze. Amerikai megállapítás szerint az Egyesült Államok 50 millió főnyi mezőgazdasági lakosságából 20 millió életszínvonala nem éri el a létminimumot és ebből 10 millió a szó szoros érteimében nyomorog. Így néz ki a kapitalizmus ujon járó országának;, az Egyesüli Államoknak mezőgazdasága éi ezzel szemben n Szoi>jctunió szocialista mezőgazdaságának hatalmas fejlődése és ragyogó kilátása. Negyvenezer főnyi lelkes tömeg vett részt Párizsban a francia KP-nafc szerdán este rendezett hatalmas tiltakozó gyűlésén, A gyűlést a kormány politikája és a rendőri intézkedések elleni tiltakozásul hírták össze. Cacliin elv Ián, a »IIumanIté; főszerkesztője elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy világszerte az emberek tízmilliói helyeslik azt a békepotitikát, amelyot Tliorea a francia képviselőházban kifejlett. A háboríts uszítók nem ludják megbocsátani póriunknak, — mondotSemmi sem akaifályszíiatja meg a francia népei abban, hogy egyseire lépjen és hiálljon a veszélyeztetett léke érdekében — mondotta Thorez elvtárs a francia KP hatalmas tiltakozó gyűlésén ta, — hogy helyesli azé a poH. tikát, amelyet Sztálin kezdeményezett, De vigyázzanak, nem lehel háborút viselni a népek akarata ellen. Duelos elvtárs, a francia, nemzetgyülés alelnöke kijelentette, Franciaország népe sohasem fog hábornt viselni a szocializmus hazája ellen, amely a dolgozók reménysége, soha sem fog háborút viselni az ellen a felszabadító hadsereg ellen, amely, nek oly nagy része volt Franciaországnak a náciktól tOrtént f els/.a hadi tásába n. Á Szovjetunió nem fél a válságoktól Nagy lelkesedés közepette szóL-ilt íol Thore* elvtárs, n francia kommunista pí.rfc főtitkára. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió bárminő éve csakis a békéért harcol. a* amerikai imperializmus viszont, amelynek Q ueu ille Franciaor-sí gót ha d. • műveleti támaszpontként ki akarja szolgáltatni, a háborút készíti elő. A Marshall-terv onnek a háborúnak as eszköze és semmiesotre sem szolgálja Franciaország gazdasági megerősödését. A Szovjef'unló valóton regionális szerződéseket kötött az UNO alapokmánya szellemében, viszont az atlanti szerződés a Szovjetunió bekerítésére irányuló törekvés, Amerika nyílt cinizmussal veti fel a kérdést: vagy a válság, vagy a háború. A Szovjetunió nem exportál tőkét és nem fél a válságoktól. A kapitalizmus a háborút jelenti, a szocializmus a békét. 3 francia mhvsilerelRiíli amerikai megszállásért esedezik A bábom* naaitóknak ellenünk és a Szovjetunió ellen irányuló támadásai egyetlen dolgot leple/.nek: a féléimet a néptől. Ezért próbálnak a Szovjet, unió külső beavatkozásának tulajdonítani olyan tényeket, ama-1 lyek Franciaországban épp ugy. I mint Olaszországban, a belső társadalmi és politikai fejlődés szükségszerű következmé. nyel. Quenille miniszterelnök amerikai megszállásért, esedezik, hogy megakadályozza a szovjet hadsereget az Elbán történő átkelésben — ezt Qneuille maga mondta — no meg azért ís, hogy lehetővé tegye a francia kapitalisták népelnyomó és há-. bornra uszító uralmának fenn-J tartását. Az amerikai tőkések és szövetségeseik nem átallják ösaszeszürni a levet a tegnapi ellenséggel. A Szovjetuniót — eltentétben nz USA-val — semmi sem kényszeríti arra, hogy a gazdasási válság és a háború ditemmája között kelljen választania. Franciaország hűbéri állam lelt München idejében a reakció ügynökei inkább Hitlert választották, mint a népfrontot, ma ugyanolyan nyíltan azt mondják, inkább b» amerikai milliárdosokat é< a katonai rendőrséget akarjuk, mint a demokratikus egység kormányát Franciaországban. Washington szolgái idegen szuronyok" segttaégfivel akarjak fenntartani uralmakat. A* ide. gen vezérkaron kívül mór amerikai katonai, légi éa tengeri támaszpontok vaunak francia területen. A« idegen elözöntes pénzügyi, gazdasápi és kulturális téren is jelentkezik. Fran oiaország valóságos hűbéri álíaimná süllyedt. Thorez elvtárs hevesen támadta Ramadier hadügyminisa. tert amiatt, hogy nyugati had. sereget akar idegen parancsnokság alatt, hogy a Szovjetunió, a szocializmus hazája ellen háborút viselhessen. A francia nép azonban erre o.iak azt felelheti: Dem, nem és nemfitt dörgő taps szakította félbe Thorez Esszédét. Á demokrácia ós béke erői a Szovjetunióra támaszkodnak Ezután Thorez elvtárs megállapította, a háború nem elkerülhetetlen és minden erőfeszítésünk arra irányul, ho<pr megakadályozzuk az ujabb tó. meggyilkossúgokat és ujabb ro. mok borzalmait. Az imperialista háborús uszítók lázasan építgetik hadigépezetüket, de n demokrácia é.s a béke hívei egyre erősbödnek » világon. F.zek'iu erők a Szovjetunióra és a népi demokráciára támaszkodnak és töhbszázmílliős tábornk vau o* egész világon. Politikánkkal híven követjük a francia éa a nemzetkőzi munkáemozgalmak hagyományait — mondotta Thorez. — Tla a kormány üldözni merne bennünket', mert a szovjetcllene* háború elten foglalunk állást, ezzel beváltaná, milyen bűntényt készít elő. A kormány ezzel bebizonyítaná, hogy szabad rágalmazni a Szovjetunió vezetőit és Sztálint, aki felé mindazok há. Iája irányút, akik még rom felejtették et Sztálingrádot. Francia leriíah én nőh a háborún usziíófi uoiiUSIalhájávalszemben Ha bárhogy is álljanak a dolgok, semmi sem akadályoz, bat meg tounünket kötelessé, günk teljesítésében éa semmi sem akadályozhatja meg a francia népet abban, hogy egységre terveit. Félüiüiiót szavazóit meg a GF öntözés! kísérletekre A Gazdasági Főtanács csü- gudjük eh Meg kelt Iclút állalfpjen év kiáll jon a veszélye*, lelett béke érdekében. Francia férfiak és nők, valamennyien szembeszállnnk » ML. borús" uszítók üvöltő íalkájávwi. Félelmet nem ismerve, harcolni fogunk és megnverjük a hók* csatáját, a demokratikus Fran. ciaor szág és a szocializmus fsdl vezető utunkon. Ezután tomboló lelkesedéssel, egyhangúan elfogadták a kó. vétkező határozati javaslatot Í A téli sport palotában őssragyiilt párizsi férfiak és nófc fenntartás nélkül és lelkemtdéssel egyetértenek Thoreznek * KP központi bizottsága előt* tett nagyjelentőré gü kijelentéseivel. mindportig a nemzetgyűlésen elmondott történelmi beszédével, üdvözlik Sztálinnak éa a Szovjetuniónak, a .szocializmus, a demokrácia fis a bék* fellegvárának ismételt békejavaslatait. Megfogadják, bogf minden erejükkel a béke híreinek még szélesebb Összefogásán munkálkodnak uzért, hogy vis»szahőditsák Franciaország nemzeti függetlenségét és meghinsits.Ak :» háborús tábor bűnös törtőki üleséu félmillió forintot szavazott meg öntözési fclisérlotebro. Az öntözési gazdálkodás különösen azoknak a területeknek hasznosítása szempontjából jelentős, amelyek tatajösszetétetak következtében nem megfetelőefc. EI keü érnünk azt, hogy az öntözéses gazdálkodást a tervgazdálkodás egészébe beillő termelési módszerként fopitani az öntözés alapelveit é* a helyes öntözési módokat. A* erre a célra megszavazott öszszegből 6 öntözési kísérteti telepet állítanak fel, amelyeken a kfdönböző talajoknak megfelelő öntözési mődszereket kísérletezik ki. A telepeken kísérleteket folytatnak a villamos öntözés tehetőségei tekintetében is. v - ::t