Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

as Ujszegedi Kenderben iöbb termeléssel ünnepük az u] ÜB választást Szenimihálytelken ia kiosztották a házhelyeket U. evt. 72. szám. Ara 60 fillér 1949 Március 27, Vasárnap NEWYORKTOL CSENGELEIG Az amerikai imperialisták háborúra spekulálnak. Nyu­gatpn hatalmas méretű fegy­verkezés indult meg, amelyet a kommunistáktól, a világ haladó -lépeitöl való páni fé­lelem kísér. A kapitalisták egyre nagyobb és egyre el­keseredettebb erőfeszítéseke, tesznek, hogy a korhadt tár­sadalmi rendszerüket, a ki­zsákmányolást, a harácsolást megmentsék a végső pusztu­lástól. A második világhá­ború után két részre szakadt a föld. Egyik oldalon a tehe­tetlen angolszász kapitalisták világuralmi ' törekvéseinek jármában sínylődik a nép? a másik oldalon pedig a Szovjetúnió vezetésével, a le­nini—sztálini elvek vezetésé­vel tudatosan és felszabadul­tan építi jövőjét, az igazsá­gon, a tényleges egyenlősé­gen alapuló osztálytalan tár­sadalmat. Ebben a politikai légkörben a társadalmi haladás harco­sai, a dolgozó milliók világ­szerte felemelték a hangju­kat az emberiség érdekében az építés, a világbéke érdeké­ben. Március végén Newyok­ban, április végén pedig Pá­rizsban ülnek ősszé a béke­szerető népek küldöttei kon­gresszusra, hogy hitet tegye­nek a fejlődés mellett, mert a dolgozók sehol a világon nem akarnak háborút, pusz­tulást és halált, hanem életet. A béke-mozgalmak óriási méreteket öltöttek. A Szov­jetunióban éppen úgy, mint nálunk, Csehszlovákiában ép­pen úgy, mint Romániában, Bulgáriában vagy Lengyelor­szágban megmozdultak a tö­megek. De megmozdultak nyugaton is, Párizstól' Skan­dináviáig és Rómától New­yorkig. — Világmozgalmakról van szó tehát, amely nem szorít­kozik egyes országokra, ha­nem kiterjed minden ország­ra, amely a társadalmi hala­dás, tehát a békéért való harc élcsapatán, az ipari munkásosztályon túl felölel minden jóakaratú, békét aka­ró embert — mondotta Révai elvtárs Pesten a sportcsarno­ki békegyűlésen, A dolgozók a világ minden részén elszántan és szilárdan állnak ki a béke mellett. Nincs különbség azok között a békét Untetések között, ame­lyek Newyorban, Párizsban Budapesten vagy Csengelér hangzanak el, legföljebb any­nyi, hogy amíg Budapesten és Csengelén a dolgozók sza­badon nyilváníthatják meg épitő akaratukat, addig az amerikai imperialisták váro­saiban az elnyomott nép sztrájkokkal', tüntetésekke'l tudja csak megnyilvánítani véleményét. A békét kívánni azonban hem elég. A háborús uszítók gonoszsága fölött a siránko­zás nem elegendő. Fel kel! ismerni, hogy honnét és mi­lyen veszély fenyegeti a dol­gozókat és meg kell' tudni ml a teendő a veszély leküz désére. Az amerikai imperia­listák és csatlósaik, az an­gol, a francia és az olasz bábkormányok háborús szer­ződéseiket a „demokrácia", a „nyugati civilizáció" védel­mében kötik meg és azt han­goztatják, hogy a Szovjet­únió ellen, a népi demokráci­ák ellen, így tehát ellenünk is, háborús blokádot kel! létrehozni. Az Atlanti Szerződés, amely­be legújabban Olaszországot is, Görögország monarcho­fasiszta részét és Törökorszá­got is be akarják vonni, nem­egyéb, mint a világ kapitalis­táinak háborús tömbje, a ki zsákmányolástól' megszaba duló országok ellen. Ez a szerződés a nyugati dolgozói: becsapását is jelenti. Ezután a Marshall-terv keretében ágyún és tankon kívül mást nem fognak szállítani Bel­giumnak, Franciországnak és Nyugat-Németországnak. A béke védelmének ügyéve1 széles frontot kell létrehozni a háborús uszitók ellen. En­nek a frontnak az élén, p nemzetközi békemozgalom élén is a munkásosztály, a kommunisták haladnak, mini ahogy ők álltak a fasizmus elleni harc élén is. Magyarországon a nők és férfiak,, értelmiségiek, mun­kások és parasztok egyaránt hozzátartoznak ehhez a tábor­hoz. Városainkban, falvaink­ban és üzemeinkben nap mint nap tiltakoznak a dolgozók az amerikai imperialisták há­borús uszítása és fegyverke­zése ellen. A szegedi és csa­nádmegyei gyárakban a mun­kások röpgyűléseken hoznak határozatokat, arról, hogy mit kell tennünk az új világ­háború megakadályozásáért. Az Ujszegedi Kendergyár munkásai határozati javasla­tot fogadtak el az új üzem' bizottság megválasztásának előkészületei alkalmával, hogy több és jobb termeléssel száll­nak síkra a béke mellett. A? MNDSZ asszonyai a nemzet­közi nőnap alkalmából Szege­den, Szeged környékén, Ma­kón, Csanád megyében és tc egész országban hatalma" Tvűléseken álltak ki a világ­béke ügye mellett és elítélték az imperialisták háborús mesterkedéseit. A béke tábora egyre növek­szik. Newyorktól Csengeléig erősödik az a hatalmas front amely az emberiség kizsák­mányolás alóli felszabadulá­sát, a békés építő munkát ír­•a zászlaiára. Hiábavaló a? imnerialisták minden mester kedése, mert az egvszerű dol­gozó emberek milliói nélki'1 a népek ellen nem lehet há­borút csinálni. A magyar dol gozók azonban nemcsak itt hon állnak ki az emberisé" ügye meljett. hanem ánrilh végén Párizsban is. az Érte1 miségiek Nemzetközi Bízott rá.gának békekongresszusán ahol a világ ismert tudósai művészei tesznek hitet a vi tágbéke mellett. rx. l. v.) Ujabb és ujabb milliók kapcsolódnak a békéért foiyó harcba Háromszáz kiküldölt képvi­seli a párisi béke világkon­gresszuson a békéért küzdő olasz milliókat Az olasz kül­döttséget Nenni, a szocialista párt főtitkára vezetL özönle­nek a csatlakozások Kinából is a békevilágkongi'esszushoz. Brüsszelből 2000 belga rfju és leány akar a kongresszus­ra Párisba ulazni. Lengyel­országban 3 milliö földnúves Lámogaltja a kongresszust. Alexej moszkvai patriaéka, az orosz ortliodox egyliáz feje béiüekiáltványban üdvözölte á Párisba összehívott világbéke kongresszust. Kiáltványában hangsúlyozta, hogy az orosz orthoaox egyház teljes sziwcl és lélekkel támogatja a béke­világikongresszus résztvevőit és megáldja a szervezet béke­lelbivását. A patriarka a kiált­ványban sürgeti minden ba­ráti egyházat, emelje fel sza­vát a békél átmadó törekvései és az emberi gyűlölködés uj megnyilvánulásai elen. Allexej patriarka felhívja a béke min­den liivét, emeljék fel még erőteljesebben szavukat a bé­ke védelmében. Eluard és Boulier abbé, a francia szellemi élet két ki­tűnősége a newyorki nemzet­közi- békeértekezlelhez inté­zett táviratban közölte, hogy nagy sajnálatukra nem vehet­nék részt az értekezlet mun­kájában és lil Lakozott az el­ten, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium nem enged­te be őket Amerikába. Angliában mór iünfelneh az Attanli tezmény ellen Egyt Anglia és Skócia nagyobb városaiban április első nap­jaiban tiltakozó gyűléseket és tüntető felvonulásokat rendez­nek az atlanti egyezmény el­len. A bűkegyülések soroza-' Iáit az április 10-én Londonba tartandó nagy béketüntetés zárja be, amelyen több kép­viselő és ismert békebarát is felszólal. Hollandiában még a jobbol­dali lapok is támadják az at­lanti szerződést és követelik, hogy a kormány vonuljon vissza a szerződéstől. Az angol bányászszövetség egyik szervezete a miniszjter­etnökhöz intézőit levelében kö­zölte, hogy a bányászok el­itélik a szerződést és nem haj­andóik szovjetellenes, liáboru céljaira szenet termelni. Oslóban a villamos- és tár. sasgépkocsi vállalatok alkalma­zottai sztrájkba léptek tiltako­zásul a norvég kormánynak az at lanti egyezményhez való csat­lakozása ellen. A Ce Soir megállapítja, hogy még maga Acheson külügymi­niszter is rácáfolt az atlanti egyezmény állítólagos védelmi jellegére," amikor kijelentette, hogy az egyezménnyel egyidő­ben az amerikai kongresszus elé terjesztik a nyugateurópai államokba történő fegyverszállí­tásokról szóló javaslatát. Wa­shingtontól Londonig a . hálio­ruellenes megmozdulások azt mutatják, hogy a háborút elő­készityk helyzete nagyon inga­tag —- irja a Ce Soir. ' A Liberation élesen támadja az atlanti szerződés tervét. Amerika magának akarja meg­tartani a korszerű fegyvereket és repülőgépeket, a nyugateu­rópai államokban viszont a had­seregeket valóságos csendőr­séggé akarja átalakítani a belső megmozdulások fékentartására. A lap megállapítja, hogy áp­rilis 4-én Washingtonban Eu­rópa ünnepélyesen aláirja saját halálos Ítéletét. Az olasz szenátusban Tastore szenátor megállapította, hogy három olasz közül legfeljebb egy foglai állást Sz atlanti szer­ződés mellett. A keresztény de­mokrata párt maga sem egysé­ges és a Vatikán közbeléjóse simította el a párton belüli el­lentéteket. Ax olasz nép rendületlenül harcol Olaszországion a tüntetések tovább "folytatódnak. . Lavelló­ban a rendőrség sortüzet adott a békés tüntetőkre. Az olasz képviselőház ülésén Marazia belügyi államtitkár a kormány nevében igazolni pró­bálta azt a vérfürdőt, ame­lyet a rendőrök Ternibeu a bé­keért tüntető munkások között rendeztek. Az ellenzék nagy fel­háborodással fogadta az állam­titkár mosakodását. Di Vit­torio képviselő, az olasz szak­szervezetek főtitkára megállapí­totta, hogy a véres eseménye­kért teljes mértékben a kor­mányt terheli a felelősség. A munkások békeakaratuknak kí­vántak hangot adni. A kormány erőszakos rendőri módszereket alkalmaz a munkásság békeba­rát véleményének elfojtására és ezért viselnie troli a felelősséget. Vasárnap zajlik le a francia­országi járási választások má­sodik fordulója; Az első forduló alkalmával 723 mandátum sor­sa dőlt el és 785 sorsa felett döntenek vasárnap. Mór a reakciósok is elismerik: az angolszász diploinnták kémkednek Kelet-Európában dik diplomatáik tevékenységé­vel. Nem csodálatos tehát, hogy a nemzetközi reakció ügynökeinek és kémeinek ku­darca I .engyclországban, Cseh­szlovákiában, Magyarországon, Romániában és (Bulgáriában igen kényelmetlen helyzetbe hozta az angolok és araeri® kai diplomaták egész sorát, sőt a kompromitált diplomaták kénytelenek voltak uiegváltóz­A népi demokratikus orszá­gokban államellenes felforga­tó kísérletekkel kapcsolatban megtartott bünperek során megállapították, hogy a vád­'oltak szoros kapcsolatot tar­tottak fenn külföldi kémek­kel. Kiderült az is, hogy a kapitalista nagyhatalmaknak a népi demokratikus országok­ban folytatott hírszerző tevé­kenysége szorosan összefonó­tatni szolgálati helyüket. Maga ai Economist, az an­gol reakciónak ez a folyóirata is egyik cikkében megerősíti hogy az angol-amerikai reak ció hivatalos képviselői tűr szerző tevékenységet folytat­nak Keleteurópa országaiban. A lap ezt •normális do'ognaki tartja és csupán az angol­amerikai kémek ügyetlenségé­re panaszkodik. Newyorhban Churchill ellen tüntettek Három amerikai folyóirat kiadója vacsorát adott Chur­chill tiszteletére. Az amerikai munkáspárt tagjai nagy tö­megben vonullak fel a va csora sziubelyére, a llitz Carl­ton szálloda elé és olt heve­sen tüntettek Churchill ellen. Truman elnök elfogadta Be­dell Smith moszkvai nagykő­vet lemondásált. Ugy tudják, bogy Be deli Smith, akinek al­tábornagy! rángjg van, átveszi az első hadsereg parancsnok­ságát Ncwvorkban. Lemondott állásáról Leahy tengernagy is, Truman elnöki vezérkarának főnöke. Tiranában lehuUl az álarc Titóókról Az albán törvényszék befe­jezte a Tilo-klikk által szer­vezett összeesküvés tagjainak kihallgatását. Beigazolódott, hogy az összeesküvést teljesen a tiranai jugoszláv követség irányította s ugyanekkor Bel­grád látta el pénzzel, anyagi eszközökkel az összeesküvőket.. Presztízsűé et a svájol komádiaperben Négvhetoa tárgyalás után be­fejeződött a svájci bíróság előtt a Woog (-9 társai ellen indí­tott komédiaper. Az esküdtek Woogot csak egyetlen vádpont­ban tudták bűnösnek minősí­teni, nz összes többi vádpont alói felmentették. Két másik vádlottat csak azért moudták ki bűnösnek, mert a segélypón­zekből arra rászoruló svájcia­kat is támogattak. A vád te­teit teljesen összeomlott. A vád­lottakat ártatlanságuk ellenéra pusztán presztízs szempontjá­ból kellett bűnösnek minősí­teni, két vádlottat még igy »* teljesen felmentettek. Woogot hathönapi börtönre Ítélték. Amerika csak propaoanda dobogónak akarta használni az UHO-t A Daily Worker jelentése szerint Truman hivatalos el­foglaltságára hivatkozással le­mondotta közreműködését az Egyesült Nemzetek szervezete uj newyorki székháza záró­kövének letétele alkalmából rendezendő ünnepségen. Ez az első amerikai •hiva­talos tüntetés* az Egyesült Nemzetek szervezetével szem­ben — irja a Daily Worker - ­egybeesik az atlanti egyez­niéuy aláírásával. Diplomáciai megfigyelők szerint ezít a tün. telést az magyarázza, hogy az arnerik :iil küiügymini sztéri uni az atlanli egyezményt eleve az Egyesült Nemzetek szer­vezetén kívül álló megoldás­ként akarja felépíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents