Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-25 / 70. szám

tsnfc*, ttw ttlrtslter ff. 3 házhelyet húzott a. lutrin több mint félszáz lengyelkápolnai dolgozó paraszt A kis településből igy lesz nagy tanyaközpont C ü. őrlőkőn napos reggelre ébredtek Lengyclkápolnán. Az öreg Papp Györgynek mosoly­ra szélesedett foghíjas szája, amikor odaszólt az udvaron szőszmölölö asszonynak: — No asszony, möggyütt az igazi tavasz. Mögszöküli a nap­fénv elül a fagy, aztán pont máma, a házhely kiosztás nap­jára. — Tán az üdö is mögérezte ürömünket — szólt vissza az asszony s bement a konyhába, hogy rendbe tegye magát, ne­hogy megszállják á többiek ott a kiosztáson. * Délelőtt tiz óra lóira járja az idő. A mind maga­sukban járó nap tavaszias, rügy­fakasztó meleget áraszt a ho­mokra. A lengyelkápolnai köz­igazgatási épület udvara meg­élénkül. Annyi rajt az 'ember, mintha valamennyien nagygyű­lésre készülődnének. Benn a kis irodában már ott tárgyal a házbeiyosztó bizottság a helyi szervekkel. Kis térkép fölé hajolnak, amelyből kibon­takozik a jövő Lcngyelkápolná­ia. A térképen mőr egészen más kenet mutat a tanyaközpont. Az utcasorok között pirossal bevo na'azott részecskék 90 uj házhe­lyet jeleznek. Huszonegy kis'koc­kéban apróbetüs írás jelzi: köz­érdekű házhely. Ezeite éoü' majd idővel a DÉFOSz ottho­na. a Földmüvesszövetkezci há­ea. a posta, az iskola, a napközi otthon, a szülőotthon, az egész­ségház. Nagyobb kocka jelzi a jnéhánu éven belül felépülő uj, nagy tanyaközpont kulturházát, amelyben jut hely színháznak, r o inak és olvasóteremnek. többi házhelyen az eddig le jnflOL'obbrészt tulákliázakban, iragasbérfl, de egészségtelen kis v' kókban lakó parasztemberek otthona épül fél. A térkép még nem jelöli, hogy kinek melyik Mzhely jut. Nehéz lenne papí­ron igazságot tenni s kielégíteni n indenkinek az Igényét. Hogy mégse panaszkodhasson senki, a kalapból húzott kis szám dönt. Igy mindenki a maga szeren­cséjének kovácsa. A házhelyek számát már be is tették a f< alapba s jól össze is rázták. Valamennyien nevetnek, de azért izgulnak ls kissé. Mér kezdenék is a hozást, amikor a sarokban megszólal va­laki : — Hej, várjunk egy percig azzal a lutrival. Én ammondóva; gyok, hogy van itt Lengyelben egy házhelyigénylő, oki megér­demelné, hogy térképen válasz­szon és ne lutrival. — K! az? Mond mög, aztán meglátjuk — hallatszik több fe­lől is. — Hát a Szekeres Mihály, a bér • és lakkéruzsoráért bebör­tönzött. Okos Papp János kiuzso­rízolt bérese. — Ugy van, bizony az válasz­sza csak azt, amelyiket akarja — helyeselnek valamennyien. Sjpkercs Wihálvat majd megered az örömtől a könnye, amikor odalép a tér­képhez választani. Szoros gyű­rű veszi körül, mindenfelől kapja a tanácsokat. A béres­rek, akit nyolc lemezte'ene­ricü gyermekével majd az éh. halálba, a pusztulásba ,jutta­tóit a kulák kizsákmányolása, mindenki a legjobb házhelyet ajánlja. — A Váci félét válaszd, ott van mindjárt a templomtér mellett — szél valaki. A hu­szonnégye* házhely is ]ó ott, abban szőlő is van.* Végül a harminckettes par­cellánál, a Lengyel féle szőlő aljában kötnek ki. Szép nagy is a házhely s szőUt ts van kenne a nyolc gyereknek, lesz mit nyáron meg az ősszel csipe­getni. A többi már a kalapból húz­za. Király Jánosnak a 2G-os jul. Kiss István a 11-cst húz­za s szinte felkiált örömé­ben. — Pont az, amelyiket akar­tam. A többi nevetve mond­ja, hogy reggel bizlosan nem mosott kezet. Nevelés, öröm és tréfa közt még vafiy hatvanon hoznak sorsol. Nacsa József, Papp Jó­zsef, Szekeres Antal, Vörös Elek, Bodor István. Papp György, Kaczur Károly, Tólb István és dolgozó paraszttár­saik boldogan irják nevüket a föld átvételét igaazoló írás alá. Még alá sem irtáJk mind ar. ivet, amikor kis motorkerék­pár pöfög az udvarra. I\ö teles elvtárs a deszki gépállomás mezőgazdásza jött meg. Né­hány perc múlva egész csa­pat állja körül s amikor meg­tudják, hogy a gépállomás hajlandó segítségükre küldeni egy traktort, azonnal jelent­keznek szántásra. Néhány perc alatt 16 hold szánt míon'ó kerül ki, csak a házhelyekből. De akad tavaszi szántás sa­ját kis földecskéi ük ön is. A délutánt több mint fél­száz lengyelkápolnai dolgozó parasztcs.ilád az uj házhe­lyen tölti. Vidáman tervezget­nek. — Itt lesz, ház. Itt az udvar s a in olt lesz a kis kert Közben hangtalanul, de sokat­ieelnlően adnak hálát a de­mokráciának, amely házhely­hez juttatta őket s még arról is gondolkodik, hogy ezt a kis földet se kelljen a kulák robbolos igájával felszántani. II hároméves terve! szabotálta a rókusi konzervgyár sikkasztó mérnöke A rendőrség őrizetbe vette Havas Gyula szegedi lakost, az Első Kecskeméti Konzerv­gyár volt mérnökét, a három­éves terv szabotálása, hűtlen pénzkezelés és sikkasztás ala­pos gyanúja miatt. Ilavas Gyula 1946 augusz­tusa óta mindent elkövetett, hogy az üzem kapacitását ál­landóan csökkentse. Különbö­ző »ujitásokat« vezetett be, amelyekkel a gyárnak óriási károkat okozott A kazánt pél­dául szénfülésről gázfűtésre s~e eltette át, amely az üzem­nek 60.000 forintos kárt je­lentelt A kazánt ugyanis két hét mulva ismét szénfütésre kellelt átszere'ni. A vihar egy alkalommal le­szakította az élelmiszerraktár tetejét. Havas Gyula mérnök nem javíttatta lri a raktár te­tőzetét. Huszonöt mázsa cu­kor és 10.000 darab konzerv ment Így tönkre. 1948 szeptemberében 32 go­lyóscsapágy érkezeit az üzem­be. A golyóscsapágyak azon­ban ellünlok. Nem vételezték be a: raktárkönyvbe. Havas Gyula azt állította, hogy a golyóscsapágyakat a műhelybe száilitolták. AUitása azonban nem felelt meg a valóságnak, mert a 32 golyóscsapágy soha­sem érkezett meg a műhelybe. A szabotáló, sikkasztó mér­nököt átadták az államügyész­séanefe. Jugoszláv frocküisták nyilt kihivása! Albániával szemben Az albán távirati iroda je­lenti: A jugoszláv trockijisták az elmúlt, hetekben és napok­ban sorozatosan megsértették Albánia határait. Jugoszláv ka­tonák albán területre törtek be (p. *.) és jugoszláv repülőgépek bere­Túlszárnyalták már AZ UJ NORMAKAT és további jó eredményekre törekszenek a MAGYAR KENDERBEN Kora tavaszi napsütésben fürdik az ujszegedi Magyar Kender- A gyár hangszőrójá­ból időnkint ütemei munkás­indulók hallatszanak. Olykor­olykor megcsendül a bemon­dó hangja és közli a dolgo­zókkal az egyes üzemrészek által elvégzett munka ered­ményét. a innnkaverseny ál­lását. A't, hogy a szövő pél­„\z utolsó áiiomás" A: egész világot győztesen járla be auschwitzi női tábor életéről készült nagyszabású filmalkotás, ».4r utolsó állo­más •!, amelyet most a szegcdi Korzó Mozi jáiszik. Mindenütt megrázta a becsületesen gon­dolkodó, emberségesen érző embert. Furcsán hangzik, de ezt a fil­met mégis valami mélyről jövő optimizmus jellemzi. Ez az op­timizmus: hit az emberi együtt­érzésben, amely a tábor lakói között a legnagyobb szenvedé­sek közepette is megnyilvánul önfeláldozásban, egymás köl­csönös támogatásában.Az opti­mizmusra a legfőbb okol az adja meg, hogg a fasiszta bar* bárságon győzött és mindig győz a dolgozó népek ereje, az az erő, amelynek a Szovjetunió adja meg a leghatalmasabb se­gítséget, mert harcát a marxiz­mus-leninizmus legmagasabb­rendű, egyben legemberibb el­mélete vezeti. A két rendezőnő, valamint a szereplők legna­gyobb része maga is átélte a deportálást. Az újjáéledt demokratikus f'tmgyárlás ezzel a mindig idő­szerű alkotással a filmművé­szeiben és a történelemben egy­aránt nagy érdemeket szerzett. dtlul 102 százalékra teljesí­tette az elmúlt héten uz uj normát­A gyár udvarán itt-ott mun­kájuk után siető dolgozók. Ezek az egyszerű munkásemberek a mostani termelési csata bősei, ők építették fel az üzemet a fasiszta, lerombolásból és ők versenyeznek most mindnyájunk jobb életéért. Huszonkat emberrel indult az üzem. Ma már 1949-et Írunk. Az el­telt négy esztendő bebizonyí­totta, hogy a dolgozók mincfen áldozatra képesek a saját orszá­guk és népük érdekében. A la már a kendergvár mun­katermei nagy lendülettel vég­izik a tarmelest. A szovöosztály a gépek éles csattogásától han­gos. .Munkásnők szorgos kezei futnak a gépeken. Munha közben itt találjuk Pászti Ferencnét. — Most, ebben a hónapban mult huszonöt éve. hogy a gyár dolgozója vagyok — mond­ja —, ne csak a felszabadulás­tól fogva érzem, hogv mi mun­kások vagyunk, a legmegbecsül­tebb tagjai a társadalomnak. Mi már újra rendeztük a mun­kához vnló viszonyunkat, érez­zük, hogy élen kell járnunk a termelésben. Ezért kezdtünk a normák túlszárnyalásához. Az elmúlt mnnkaliét két százalék­kal növelt teljesítményt még tovább növeljük. Az a brigád, ahol Tásztiné dolgozik, hasonlóan gondolko­zik. Köréje sereglenek a ugy mondják: — Mindegyikünk megfogadta, bogy csökkentjük termelési költségeinket, több és minősé­gileg jobb árut szállítunk a dolgozóknak... £s nagyon sze­retnénk. ha a többi üzemrészek is követnének ebben bennünket. Mert csak ez az ut vezet a szocializmushoz... Igy érzik át napról napra, többen és többen az ujszegedi Magyar Kender dolgozói a jel­szót: /Miénk az ország, ma­gunknak építjük*. (ge&ttesi) Szeged a rádió hangos újságjában Csütörtököd a magyar rá­dió munkatársai Szegeden és kö nyékén készttettek hangfel­vételeket és helyszíni ripor­lókat. Meglátogatták a deszki gépállomást, liogy a rádión ke­resztül bemutassák annak éle­iét. Délelőtt sorra látogatták az ujszegedi kendergyárat, a Déma cipőgyárat és az Orion bő gyárat, amelyekben a mun­kásokkal beszélgettek el. Hang­felvételeket készítettek a Sze­gedi Nemzeti Szinház próbái­ról, a prózai ós operai színé­szek, valamint a zenekar mun­kájáról. Különösen érdekes a szegedi hangfelvételek közül a Nagy Sándor elvtárssal a Kossuth dijas íróval folytatott beszélgetés, amelyben a szo­cialista realizmus problémáit és a szegedi irodalmi élet kér­déseit vetették fel. A szegedi felvételeket rövidesen a rá­dió hangos újságja ke.ctében hallhatjuk. pültek Albánia légi térségébe. Március 16-án egy jugoszláv járőr betört albán területre. Ugyanaznap este egy másik ju­goszláv járőr lépte át az albán határt, majd röviddel ezutáa visszavonult. Március 20-án al­bán határőrök három banditá­val keltek harcra, kettőt kö­zülük lelőttek, a harmadik el­menekült. Az albán távirati iroda meg­állapítja, liogy Albánia északi hatarain jugoszláv részről ugyanolyan ellenséges kihívá­sok történtek, mint az ország déli határain a görög monarcho­fasiszták részéről. MHOSz zász ócsere a Qosfosotflfonfc'n A Postás MNDSz a nvoindáss szakszervezeti nőcsoj>orttal és a gazdasági vasút MNDSz-szerve. izote a Győri kefegyár szakszer­vezeti nőcsoportj ival a Postás­otthoubau jólsikerült ünnepség keretétón zászlót cserélt. A Pos­Ptás MNDSz részéről Székely Béláné elnök üdvözölte a meg­jelenteket, majd Havalecz Ist­vánná szociális tanácsnok ün­nepi beszédet mondott. A mű­sortom a Postás MNDSz és a postás kulturgárda, a Szent György-téri iskola fiu- és leány úttörői n4pi táncokkal és a pos­tászenekar szerepelt. A Korzó Móri előadásai fél 4, 3/*6 és 0 órakor Kezdődne Az ujszegedi Magyar Kender kultúrtermében szombaton este 7 órai kezdettel a lrübekházi EPOSz és a Szabadságharcos Szövclség közös rendezésében ifj. Nagy Pál: iNem vár biába« cimü 3 felvonásos zenés népszínműve kerül bemutalásra. A darai) érdekessége, hogy a szerző ifj. Nagy Pál kübekhházi egyszerű földműves, első­izben mutatkozik be a szegedi dolgozóknak. ' BELVÁROSI lelefon 4Vrt 11. tarte'. Szerdáig mindennap Halaim»s orvosi fiim I Dr. PIROGOV Mézig mazvartil tieszpá filmíróm KOR ZO Telefon Aut.: 31-44 210. kértet. Ma és mindennap Uiolsó állonás (4us chw'tz) híradó SZÉCHÉNYI Telefon Aut ? VYI j t (-77 | 412/a hér Fa'rengető augol vígjáték! Jön a kanyar!!! Hitalásoi 4. 6 és Bórakor.

Next

/
Thumbnails
Contents