Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-24 / 69. szám

MflöYAKORSZAö Ót évre ítélték a lázító meiípsMzási plébánost win i i i fin— LI. ÉVI. 69. szám. Ara 60 fillér 1949 Március 24, Csütörtök Európaszerte hevesen tiltakoznak az Atianti Szerződés ellen Lincckij, a moszkvai rádió hir-' magyai ázó/a megállapította, hogy a világ népei az angol­amerikai propaganda közösilé­se ellenére is nagyon jól látják, hogy ez a katonai szerződés tá­rna'ié jellegű. Az angol-ameri­kai sajtó tele van a katonai ké­szülődésről szóló hírekkel. Azt állítják, hogy minden intézke­dés védekező jellegű, de azt senki sem hiszi cl és különös:n nem hiszi el azt a kihívó hazug­ságot, hogy a nagy békeszerető szocialista hatalom, a Szovjet­unió, amelynek népe békés, épí­tő munkának szenteli életét és amelynek költségvetése csak 19 százalékot jordit katonai célok­. ra, valakit is háborúval jcnye­gelne. 'A haladó demokratikus ele­mek a nyugati országokban is ünnepélyesen kifejezik, hogy ké­siek teljesíteni kötelességüket az emberiség iránt. A népek a lé­ke táborába sorakoznak jel és nem azok oldalán, akik katonai tömböket alakítanak. Az Uj-kina hírügynökség meg­állapítja, hogy az atlanti szer­ződés fenyegeti a békét és a Uztonságot. A béke és a haladás rrői azonban az egész világon olyan mértékben kifejlődtek, hogy meg tudják akadályozni a háborus uszítók terveinek meg­valósítását. A Ncwyork Post diplomáciai szerkesztője is megállap'totta, hogy az atlanti szerződés hábo­rúra is nem békére irányul. Az USA kormány kőiéi a szerződés­sel kapcsolatos tárgyalások so­rán válaszút elé állították a ki­szemelt résztvevőiket, hogy vagy aláírják az egyezményt, vagy nem kapnak amerikai támoga­tást. Igy szereztek szövetsége­seket a háborúhoz, ahelyett, hogy előmozdították volna a béke ügyét — irja a lap. A nyugati országok népei vál­tozatlanul hevesen tüntetnek a katonai szerződés terve ellen. Különösen Olaszországban gya­koriak és nagyarányúnk a lilta­korá tüntetések. Dániában a fő­város haladó elemcinek tízez­rei vonultak a parlament elé és néps-a ázást követeltek, miköz­ben a dán képviselőház a csnt. lakozdsi kérdésről tárgyalt. A holland kommunista párt nyilt levél licn közölte Truman elnök­kel, hogy a holland nép nem hajlandó háborút viselni és életét feláldozni az amerikai monopoMőkésck érdekében. A holland munkásosztály — han goztatja a levél —, sohasem vesz részt a Szovjetunió, vagy a népi demokráciák ellen irá­nyuló háborúban és igyek szik minden erejével megaka dályozni Hollandiának az északatlanli egyezményhez va ló csatlakozását. Ausztria demokrat ik us k öz vé '.eraény é tón nagy nyugtalanságot kel­lett a bécsi angol sajtószol gsilatnnk az a közlése, hogy Ausztria nyugati övezetei a megszállás tartama alatt az Atlanti Egyezmény rendel ke zésel alá esnek. Az Abend ci­mü lap ulal arra, hogy Auszt­riának az északatlanti egyez­rnénybe való bekapcsolásáról szóló angol nyilatkozat az or­szág ket'tészakitására irányuló lépést jelenL Az österreichi­sclie Volkslimme cimü napilap szerint a nyugati hatalmak az atlanti egyezmény révén Ausztria nyugati részének anreklálására töfekszenek. A dán .képviselőház keddi ülésén a külügyminiszter beszéde köz­ben a karzatról hatalmas táb­lákat eresztettek le ezzei a felírással: nem akarunk a wall-slreet-ért harcolni. 4z olasz szcnálus szerdán folytatta a vitát az atlanti szövetségről. Benrivenga tábornok függet­len jobboldali szenátor a vita során állást foglalt az ellen, hogy Olaszország csatlakozzék a szövetséghez, Negarvillc kommunista szenátor, Torino polgármestere megcáfolta azo­kat uiz érveket, amelyeket Sforza külügyminiszter az at­lanti szövetség mellett felho­zott. A irancia nemzetgyűlés elvetette a kom­munisták és a haladó balolda­liak javaslatát, amely az at­lanti szerződés liaaladéktalan vitáját követelte. A kormány álláspontját helyeslő többség a szocialistáiktól a gaullcistákig terjedt. fl szavazás előtt Duclos elv­társ élesen támadta az atlanti szerződést, amelg — mint mon­dotta — veszedelmes útra tereli Fran­ciaországot. Az atlanti egyezmény a legreak­eiósabb és cieinokrátíaellenes ál­lamformák védelmére kötött szerződés és különös módon em­lékeztet a mult századbeli szent­szövetségre. 'Az atlanti szerződés megsem­misíti Franciaország függet­lenségét és miután abba Né­metországot is felveszik, a f amiák volt ellenségeikkel ír­ják majd alá a szerződést Wa­shingtonban a Szovjetunió el­len. Az angol konzervatív párt lapja, a York­shire Post newyorki tudósítója irja: Még azok az amerikaiak is, akik helyeslik az atlanti egyezményt, aggódva kérdik, vaj fon a fegy­verkezés súlyos terhei nem akadályozzák-e meg a gazda­sági újjáépítést, tz a kérdés komoly gondokat okoz mind­azoknak, akik emlékeznek ar­ra, hogy a fegyverkezés ~ a mu't'an sohasem akadályozott meg egy cl len háborút sem és hogy gyakran inkább a táma­dás előjátékának látszott. Az atlanti egyezménynek ugylát­szik az a célja, hogy a Szovjet­uniót »tnegljessze». Eddig azon­ban csak az volt az egyetlen ha­tása, hogy az Egyesült Államok idegességét növelte. Dennís elvtárs az amerikai KP főtitkára lerántotta a leplet az imperialisták világuralmi törekvéseiről A newyorki kommunista per tárgyalása A newyorki kommunista per­ben megkezdődött az érdemle­ges tárgyalás a közvád képvise­lőjének és Dennis elvtársnak, az elsőrendű vádlottnak a meghall­gatásával. flz ügyész a marxi­lenini elmélet eltorzitásával pró­bálta bizonyítani, hogy a vád­lottak államellenes összeesküvést szőttek, nevezetesen »államcsiny­nyeb akarták .magukhoz ragad­ni a közhatalmat.. Dennis eb/társ nem vett vé­li Ironiha talmi egyezményt, az Egyesült Nemzetek szervezetének megalkotIsát és Roosewelt elnök minden intézkedését, amelyek a nagyhatalmak közötti együttmű­ködés megszilárdítására és a vt­Iág tarlós békéjének biztosításá­ra irányultak. Jellemző az imperialisták bí­róságára, hogy omikor Dennis elvtárs arról kezdett beszélni, hogy a hatalom mai birtokosai a dőt igénybe és maga adta elő < roosevelti elveket megtagadva, a párt és saját álláspontját, flda- ja vall-street és az újfasiszták tokkal bizonyította, liogy az j közreműködésével ujabb háborúi amerikai kommunista párt min- _ romlásba akarják sodorni a vilii­dig az amerikai nép nemzeti biztonságát tartotta szem előtt és azért szállt sikra. Ezt bizo­nyltja, hogy támogatta a jaltat got, önző világuralmi tervek megvalósítása érdekében. Harcid Medina tanácsvezető rendreuta­sította. A magyar protestáns egyhazak csatlakoznak a párisi békekongresszusho <z A magyar protestáns egy. házak nyilatkozatban jelentet­ték be csatlakozásukat a Pa­risban összeülő békegongresz­szushoz. A nyilatkozat, amelyet dr. Balogh Jenő főgondnok, Be­reczfcy Albert püspök, dr. Ve­tő Lajos evangélikus püspök és dr. Ileök Iván evangélikus egyetemes felügyelő irt alá a többek között a következőket mondja: A magyar protestantizmus a magyar néppel együtt 1 .ét akar, mert a sok pusztulás és szenvedés után megindult fejlődését és jó reménységei, nek megvalósítását l>ékébcu tudja a legjobba* megmun­kálni, Ezért küldjük őszinte üdvözletünket és jókívánsá­gainkat a Párásban ülésező békekongresszushoz és csatla­kozunk békemunkájához. Mi a békéltetés evangéliumát szol­gáljuk és Isten áldását kér­ük a béke minden munkására. Szovjet kiilÉM nyilatkozata a newyorki értelmiségi faékekongresszusrél Az USA küjügymiirsztériuma engos, o'nsz, francia, holland és brazil küldőtöknek nem adott beutazási engedélyt Az USA külügyminisztériuma visszavonta a mar megadott ut­levélláttamozásfc a newyorki kon­gresszus négy angol, négy olasz, francia és egy brazil kikül­döttjétől azon a címen, liogy ezek a kiküldöttek résztvettek a wroclaw i békekongresezuson. Az USA külügyminisztériumá­nak szóvivője kijelentette, hogy a /vasfüggöny mögött levő or­szágok* kiküldötteinek számát huszonkettőre csökkentették, mert — mint mondotta. — a /vasfüggöny mögött levő orszá­t ok kommunista beállítottságú épviselőiből enuvi is elégi. Az amerikai hatóságok eljárása nagy felháborodást keltett vi­lágszerte. Francia értelmiséglek tiltakozó levele az amerikai nagykövetséghez A francia értelmiségiek tilta­kozó levelet intéztek ezzel kap­csolatban. A párizsi világbékckongresz­szus előkészítő bizottságának közlése szerint eddig 250 'millió ember csatlakozott a mozga­lomhoz. Ez a szára csak ideig­lenes, mert a csatlakozók száma szinte óráról-órára nő. Ujabban Pritt, az angol parlament tagja, vi­lághírű jogász is csatlakozott a békekongresszuslioz azzal az indokolással, hogy a népre támaszkodva keli ellenállni a háborús erőknek. A béke hívei elég erősek ah­hoz, hogy megmentsék a vilá­got ujabb világháború katasz­trófájától. Az elefcntcsor.ilcrony nem nyújt biztonságot az atombomba ellen A művészetek és tudomú- ban hangsúlyozza, célul tűzte nyolc amerikai országos ta- ki az egész világ népeinek náesa a Newvorkban össze- boldogulásához és haladásá­hívott békeértekezlettel kap- hoz való hozzájárulását. Ezen esolalban kiadott kiáltványá- a világon senki sem élhet elszigetelten, mert az elefánt­csont-torony nem nyújt biz­tonságot az atombombák és gyüjtőtáborok ellen. -4. hábo­rúk, vagy háborús előkészü­letek aláaknázzák a kulturá­lis és tudományos haladást és visszaélnek a teremtő te­hetséggel, mert a pusztítás szolgálatába állítják. A haladó amerikai belpolitika össze­egyeztethetetlen az úgyneve­zett hideg háború politikájá­val, nagyon költséges is, mert a nagy katonai költsé­gek építőjellegű felhasználá­sával jelentékenyen megja­vulnának az Egyesült Álla­mok közegészségügyi és köz­oktatási viszonyai. A kiált­vány megbélyegzi az USA nyilt beavatkozását Görög­országban és Kínában, a? UNO tekintélyének megsér­sét és a Marshall-terv alap­jainak felhasználását a nyu­gatnémet háborús potencia1 helyreállítására. Mindezek n szempontok arra indítottal-: bennünket — fejezi be a ^ki­áltvány —, hogy a világbéke, kulturális és tudományos ér­tekezletére hívjuk össze a művészeket, tudósokat és ér­telmiségieket, hogy megvitat­hassuk a béke érdekében te­endő lépéseket. Legőszintébb kívánságunk, hogy megerősítsük szellemi kapcsolatunkat Amerika és a Szovjetunió népei között A newyorki békekongresz­szusra utazó szovjet küldöttség az írországi Shannon repülőtér­ről indul az Egyesült Álla­mokba. Az elindulás előtt Fa­gyejev, a küldöttség vezetője kijelentette: Csoportunknak legőszintébb kívánsága, bogy az Egyesült Államokban megerősítsük a szellemi kapcsolatokat Ame­rika és a Szovjetnnló népei között. A kulturális kapcsolatok meg­élénkülése nagy mértékben elő­mozdíthatná a nyugati világ és a Szovjetunió ős a népi demo­kráciák népei közötti közele­dést. Sosztakovica, a világhírű szovjet zeneszerző a beszélge­tés folyamán elismeréssel nyi­latkozott a mai angol zene u ­kotrásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents