Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-22 / 67. szám

Kedd, 19 !9 március 22. flz MDP nanybudapesti pűrt! i.mtlsága hétfőn délután tart illa ünnepélyes aktíva ülését a n a ;yar Tanácsköztársaság kikiá.tásá-ak 30-ik évfordulója alkalmából. fl feldíszített Sportcsarnokban ö s együtt sokezar főnyi közönség lelkes tapssal fogadta a központi vezetőség és a politikai bizottság tagjait. Hosszantartó, ütemes tapssal fogadták R kosi Mátyást, Szakasits Árpádot, Nagy Imrét, Gerő Ernőt, Farkas Mihályt, Rajk Lászlót, Kossá Istvánt, Kádár Jánost, Révai Józsefet, Marosán Györgyöt, Vas Zoltánt, valamint Nylsztor Györgyöt, a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosát. Marosán György a jelenlévők halalmas tapsa közben iidVözölfe az MDP vezetőit, majd megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a Tanácsköziárasság emlékünnepe r.p csak ünneplés, hanem tanúságtétel ls legyen és egyben példamutatás valaremii rerzzdék számára. A zugó tapssai fogadott beszéd után Rudas László elvtárs mondotta e! előadását. Ru a László te é é eimtade. ekvtc'tt megállaoitoíta, hogy ma az! a müvet folytatjuk, amelyet 1919-ben megkezdtünk, de befejezni nem tudtunk, fl magyar Tanácsköztársasánról mi, kommunisták a lefolyt három évtizedben soha egy pillanatig sóm feledkeztünk meg, mindig büszkék voltunk arra, hogy a maLelkesítsen bennünket a Magyar Tanácsköztársaság nagy forradalmi hagyománya Az MDP nagybudapest! pártbizottságának ünnepélyes aktiva ülésén Rudas László eltárs mondott beszédet gyár nép a legújabb kor történetében kétszer ls az első sorokban harcolt a haladás táborában, fl Szovjetunió és a magyar Tanácsköztársa ág példája lelkesítette a kommunistákat, az illegális periódus nehéz munkájában nz első magyar proletárforra ialom mártírjainak példája világította meg nehéz, sokszor a vérlanusághoz, majd a győzelemhez vezető utunkat, fl Tanácsköztársaság hibáitól és tévedéseiből okultunk és tanultunk. flz ellenforradalom mindent elkövetett, hogy a magyar nép meg ne ismerje a Szovjetuniót, jót tudván, hogy ha a dolgozó nép az igazi Szovjetuniót megismeri, akkor a szeretet és a rokonszenv fog feléje áradni, fl Szovjetuniót a magyar né»> a felszabadulás után megismerte, igy a Szovjetunióról terjesztett torzkép hamar szertefoszlott, hogy a hála és lelkesedés érzéseinek adjon helyet. Amit ma teszünk az folytatása 1919-nek Más az eset a magyar Tanficskö társaság esetében. Időnek kellett eltelnie, njig az ellenforradalom rágalmait és hazugságait el lehetett oszlatni, a prcletárforradatom emlékét meg lehetett tisztítani, amig ny'ltan lehelet! beszélni proletárforradalomrói, proletárdiktatúráról. Ma a hatalom a parasztsággal szö• ekezett nu késség k zébenvan, népi demokráciánk — Rákosi elvtárs nemrégiben adott meg•ilágitása szerint — ma már a jrotetárdiktatara funkcióját tölti ae, ami nem egyéb, mint a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus építése. Lenin az 1905-ös orosz polgári forradalmat az 1917-es októberi forradalom „főpróbájának* nevezte. Ilyen „főpróba* volt számunkra az 1919-es proletárforradalom. Amit ma teszünk és építünk, szerves folytatása annak, amit 1919-ben megkezdtünk. Közben megferfiasodtunk. tapasztaltabbak lettünk, a kapitalizmus bomlási folyamata óriási léitekkel előrehaladt, a nemzetközi helyzet javunkra megváltozott. fl halalmas Szovjetunió közvetlen szomszédunk lett és segít bennünket é itó rru kánkban. Népi demokráciák vesznek bennünket körül, akikkel testvéri egyetértésben megyünk előre a haladás utján a szocializmus felé. Nem nehezedik ránk gazdasági blokád sem. Mindez azt jelenti, hogy ma kedvezőbb körűiméinek kö ötí katariunk, mint lfl9-hen. 1918 októtórében győzött a rolgári demokratikus forradalom. A szociáldemokrata párt jobbszárnya és centruma azonlian a polgári pártokkal koalicióhan az országon belül a régi uralkodó osztályokkal ievekezett megegyezni, külpolitikájában pedie a nyugati demokráciákra táj'kozódott. A szociáldemokrata párt egyrésze maga is az ellenforradalomra zs a kommunisták véres letörésére vette az irányt. A magyar munkásosztály előtt csak egy ut volt: előre az ál népköztársaságtól az igazi népköztársaság felé, ami akkor nem lehetett más. mint a proletariátus diktatúrája, a Tanácsköztársaság. A mazyar munkásság* az egyedül nyílva illó, az eü'edüt lieí VAJ . 11 UJ i v , l-.VA tí >ií-u .*!, IJéiL. mint több mint két és fél évtizeddel később a mai magyar munkásság. Megteremtve Európában a második Tanácsköztársaságot, a magyar munkásság jól választott, még ha vállalkozása nem is járt akkor sikerrel. Jól választott mindenekelőtt azért, mert az egész nemzetközi munkásmozgalom és a forradalmak története azt bizonytija, hogy egy vesztett forradalom fiasznosabb a munkás osztály számára, mint a tunya megalázkodás, az opportuniz rrms által "hirdetett, de a valósán ban lehetetlen megegyezésre való törekvés. Igy 1919 harcai nem voltak hiábavalók. I magyar Tanácsköztársaság proletárdiktatúra volt A magyar Tanácsköztársaság megalakulásával bátorítást ön tott az orosz munkásosztályba, amely aklcor a gazdasági romlás. a polgárháború és a nemzetközi imperializmus intervenciója hatalmas terhe alatt nyögött. A magvnr Tanácsköztársaság proletárniktatura volt, amelyben a magyar munkássá,S már akkor i megmutatta, bogy nincs szükség lőkís osztályra. I Mindezt alá kellett búzni, mi1 előtt azokról a hibákról beszé1 lünk, amelyeket a kommunisták 1 elkövettek és amelyekből okuli mink kell. Tudvalevő, hogy a diktatúra előkészilő szakaszában a Kommunista Párt éles harcot vivott a Szociáldemokrata Tárttal. 1919 február 21-én a Kom munista Tárt- vezető embereit bőrtönbe zárták és1 pontosan egy hónappal később a két párt egyesült. Az egyesülés mélyebben fekvő oka az volt, hogy a .Szociáldemokrata Párt egész ed Központi Vezetőségünk ütése vitaanyagát; Rákosi Mátyás elvtárs zárszavát, Kovács István elvtárs re-( ferátumából, Révai József, Apró Antal, Rajk László. Erdei MiLály, Marosán György. Szőnyi Tibor, Orbán László és Bíró Zoltán elvtársak felszólalásaiból közöl részeket a „PÁRTMUNKÁS* márciusi különszáma, 32 oldalon. — Előfizetés: negyedévre 3.— Ft. Csoportos előfizetés havi 1.— Ft. — Kiadóhivatal: Budapest, TV., Deák Ferenc u. lő. Csekkszámlaszám: 17A11 digi politikája teljesen csődöt mondott. Az egyesülés ténye nagy aggodalmat keltett tóninbeu. Erről tanúskodik az a rádiótávirat, amelyet Kun Bélához intézett: „Közölje velem — táviratozta Lenin —, milyen tényleges bizonyítékai vannak arranézve, hogy az nj magyar kormány tényleg kommunista kormány lesz, nem pedig egyszerűen szocialista, vagyis szociái árnlő kormány.* *"* Lenin e táviratából kétségtelenül megállapítható, hogy előre látta a szociál árulást, amely a szocialista név mögött lappangott. Kun Béla választáviratában arra hivatkozott, hogy ő Marx és Lenin tanítványa. Később kiderült, hogy ez nem igaz, mert Bucharin és Trockij tanítványa és hive volt Az egyesülés nem a munkásegység megteremtése volt forradalmi alapon, hanemj a Kommunista Párt likvidálásának sajátos, leplezett, de annál hatásosabb formája. Felütötte a fejét egy olyan elmélet, hogy a diktatúra alatt nincs többé szükség pártra, hogy a párt feleslegessé vált, mert most az egész munkásosztály közvetlenül vesz részt az osztályharcban. A diktatúrát tehát semilyen párt sem vezette, csak a szociáldemokraták „vezették" — a bukás felé. Az MDP kommunista párt és mindinkább azzá lesz De a Kommunsta Párt feléledt rögtön a bukás után. A föld alatt ezernyi üldöztetés között, börtönnel és bitófával dacolva küzdött tovább és megvetette az igazi munkásegység alapját még a Vörös Hadsereg bevonulása előtt. A Vörös Hadsereg győzelme azután lehetővé tette, hogy a kommunisták Rákosi Mtáyás bölcs vezetése mellett megteremtsék azt a munkásegységet, amely az évtizedekig harcban álló két munkáspárt egyesülésével végződött. A MDP tehát kommunista oárt é3 mindinkább azzá lesz a magyar munkásosztály egyetlen és egységes politikai nártja és ezt az egységet senki és semmi meg nem zavarhatja többé. A diktatúra agrárpolitikáját bírálta ezután Rudas László elvtárs és megállapította, hogy a döntő hiba az volt, hogy elmulasztottuk a földosztást. Tanultunk a leckéből. Megteremtettük a mnkás-paraszt szövetséget. Nem távolítottuk cl 1919ben az r~»ikodó osztályok hű szolgáit az államapparátusból, nem tettünk a helyükbe munkásokat és parasztokat. Tanultunk és okultunk. Népi demokráciánk államapparátusában százával és ezrével foglalnak helyet a munkásosztály és a dolgoz parasztság fiai. Nem vittük bele 19-ben a nemzet tudatába, hogy a kommunisták jó hazafiak is, mert hazafiságuk mentes minién sovinizmustól é3 naciona' izmustól. Tanultunk. A második világháborúban a szovjet hazafiság lett mintaképünk. Megteremtettük nemcsak a munkásosztály, de a nemzet egységét is. S ha rákerülne a sor, ha újra fegyverrel támadnának szabadságunk elten, mi, kommunisták, ennek a harcnak a nemzet szabadságáért sz élen fogunk járni. A Vörös Hadseregben nem volt biztosítva a kommunisták vezető szerepe. Demokratikus hadseregünkben ápolnunk kell a Tanácsköztársaság dicső Vörös Hadseregének hagyományait. | I ' leleplezték Landler Jenő emiéktélsláiá' A magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából ünnepélyesen leleplezték a magyar Tanácsköztársaság nagy harcosának, a magyar vörös hadsereg főparancsnokának, Landler Jenőnek emléktábláját a róla elnevezett ut első számú házának falán. Az ünnepélyen a kormány képviseletében Gerő Ernő elvtárs és Rónai Sándor elvtárs miniszterek vettek részt. Az ünnepi beszédet Köböl József elvtárs, a főváros törvényhatósági bizottságának elnöke mondotta. Méltatta Landler Jenő szerepét, aki a magyar munkásosztály báitor és önfeláldozó vezetői közé tartozott, és mint a magyar vő ös hadse eg főparancsnokának nagy szerepe volt a Felvidéken aratolt győzelmektón. Landler a Tanácsköztársaság bukása ulán Rákosi Mátyással együtt a föld alá kényszeritett és üldözött magyar kommunista mozgalmai vezette és ő leplezte le a Bethlen-Peycr paktumot, amelyben Peyerék elárulták a munkásosztályt. Landler hamvai a moszkvai Kreml falában nyugszanak, emléke azonban itt él közöttünk és a magyar munkásosztály mindig ugy emlékezik meg róla, mint megingathatatlan forradalmárra. 11 " 1 "" • • A legnagyobb fogyatékossá, gunk 1919-ben természetesen az volt, hogy nem voltunk felfegyverkezve a marxizmus-leninizmus elméletével. Kun Béla maga mondta, hogy nem volt leninista, de egyenesen a bncharinista-trockista ellenzéki volt. Itt is gyökeresen megváltozott a helyzet. Pártunk élén ma oly férfiak állanak — élükön szerelett Rákosi Mátyás elvtársunkkal, — akik hosszú évtizedeken keresztül sajátították el a marxizmus-leninismus elméletét. Ehhez járul pártoktatásunk széles há'ózata, amelv rendszeresen neveli párltagságunkat a proletárforradütom elméletére és gyakorlatára. Sajátítsuk el még jobban a kommunizmus forradalmi etmélelét. tanuljuk meg még Jobban, a SzUK (b) P tapasztalatait átültetni a magvar viszonyokra. A mindvégig nagy érdeklődéssel kisért és lelkes tapssal fogadott beszéd után Marosán Gvörgv mondo't zátászavakal. Az ünnepi ülés után hosszú nercekig ünnenePék Rákosi Mátyást. a magvar dolgozó nép vezérét és Szakasits Árpád köztársasági elnököt. Amikor hilet teszünk a demokrácia, a béke, a szocializmus melleit, amikor Sztálin vezetése alatt és a mi bölcs Rákosi Mátyásunk iránvitása melleit építjük a szocializmust és küzdünk a béke ügyéért, adj.on erőt és elszántságot nemcsak az a ludat hogv az az ügy, rnelvnek Sztálin és a Szfá'in-vezette Szoviclunió áll az élén, győzhetetlen, de lelkesítsen bennünket a magvar Tanácsköztársaság nagy forradalmi hagyománya is. ft „Tarlós békéért, nópJ damokrác'áérS1, legújabb száma részletesen ismerteti az MDP központi vezetősége március 5-i plenáris ülésének anyagát, valamint Rákosi elvtárs nagy beszédét és a Központi Vezetőség határozatait A vezércikk a béke kérdésévcl foglalkozik, de több cikk is tárgyalja a békéért folyó harc kéidését és részleteket kőzöl az o'asz, angol, norvég, kanadai, dán, mexikói, finn. argentínai, ausztráliai, columbiai kommunista és munkáspártok békenyilatkozataiból. Duclos elvtárs a francia dolgozók békéért folytatott küzdelmét irja le. Georghiu Dej a Román Munkáspárt feladatairól, Gri* gorjan a Tifo-klikk imperialista kapcsolatairól, Fajon az 1871es párizsi kommünről ír, Rcrman pedig a Szovjetunió szerepéről a népi demokráciák kialakulásában. Igen érdekes Andics Erzsébet elvtárs, az MDP Központi Vezetősége tagjának megemlékezése a Magvar Tanácsköztársaság, az első magyarországi szocialista forradalom harmincadik évfordulójáról. A többi között jelentős még Todorov cikke a szocialista rendszer előnyeiről, valamint a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolat megszilárdulásáról és az olasz KP pártoktatási feladatairól szóló cikkek. Á magyar Vörös Katonák példaképei minden magyarnak A Magyar Szabadságharcos Szövetség egyik fővárosi kerülete szervezete kerékpáros és ki&moloros háztömbkörüli népi versenyt rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából. Az emlékverscnydij kiosztásán Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója ünueni beszédében kiemelte, hogy a magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregének hős katonái példaképei kell, hogy legyenek minden időtón minden magyarnak. A magyar Tanácsköztársaság története a magyar történelem egyik legragyogóbb fejezete, amely fényesen világítja meg utunkat aa szocializmus leié. Hegy i Gyula állam lilikár. az OSH vezelője a versenyt megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar Tanácsköztársaság harci tapasztalatat előkészítették a talajt a ma győzelmei szántára. Ma az akkor szerzeit tapasztalatokat klbővilve az azóta szerzett tanulságokkal, folytatjuk azt, amit 1919-ben elkezdtünk.