Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

A Forum legújabb száma Lenin üdvözletével kezdődik, amely az 1919-es prolelárdik­tatma hős magyar munkásai­hoz szól. Lenin 1919 május 27-én irt a magyar munkások­lioz és ulat mulatott nekik a •zocializmus épitésére a kom­munista program alapján. Az üdvözlet utáni o'dalon Tóth Ar. pád gyönyörű verséi: „Az uj lslen«-i közli a folyóirat. Nagy költőnknek ez a verse az ellen­forradalom negyedszázadán ke­resztül, a Horlhy-cenzura miall a költő egyetlen verskötetében sem jelenhetett meg. Ezután a Tanácsköztársaság kultúrpoliti­kája cimmcl nz 1919-es közok­tatásügyi néplziztosság kiadvá­nyát közli a lap, melynek főbb szempontjai nz uj világnézet és a szellemi munka megbecsülé­se. A folyóiratban megtalálhat­juk Pdvf-1 • Antononszkij szov­jet iró gyönyörű költeményét, melynek ríme »Ezerkilencszáz­negyvennyolc* és mottója egy Majakovszkij sor: a dialektikái mi ncin Hegel szerint tanultuk. A vers után Jutius Fucsik: illat kisfiú* cimü novellája kö­vetkezik, majd tanulmányok a legjobb magyar íróktól és mű­fordítások haladószellemü nyu­gati költőktől. A szépirodalmi részt a Ma' gyár valóság, a Disputa, a Jet­szavak és tények, a Szemle és a Kritika rovatok egészítik ki, ahol a magyar irodalom, a nia­gvar nevelés és művelődés kér­déséből a Liszenkő-eredmények világviszhangjáig, a szovjet iro­dalom egy évének bemutatásá­ig és a mostanában megjelent könyvek ismertetéséig minden fontos tárgykör kritikai feldol­gozása megtalálható. Sorozatban gyártják a szovjet elekfron-mikroszkopokat a szovjet tudományos kuta­tást nagyban megkönnyitik a fontosabb intézetek részére már régebben kiutalt elektronmik­roszkópok. Most e műszereket az ötéves terv keretében soro­zatban gyártják. Tervezői Verk­ner egyetemi magántanár, vala­mint Bacsdikjano és Zandin mérnökök. Az elektronmikrosz­kóppal tudvalevően 40.000— 50.000 szeres nagyítást lehet el­érni, tehát segítségével az anyag szerkezetéi© sokkal mé­lyebb bepillantást nyerhetünk, mint a közönséges mikroszkóp­pal. A sok ujitást mutató szov­jet elektronmikroszkópokkal az összes egyetemeket és anyag­vizsgáló laboratóriumokat ellát­ják. Milyen jó, hogy nekünk nem kel! bujdosni, mint Ludas Matyinak... Moziba ós színházba vitte a tanyai gyerekeket az MDP — Levélben köszönték meg a Rákos­tanyai parasztgyerekek a „nagy élményt" Néhány nappal ezelőtt han­gos énekszóval fordült be egy hatalmas teherautó a makói fő­térre. Úttörők álltak a gépko­csin, izgnlotlan, feszült figye­Jemmef. Hatvan tanyai paraszt­gyermek készült színházba, hogy megnézze Ludas Matyi hányatott és furfangos történe­tét, Élmény volt ez számukra. S ez az élmény most már má­sodízben jutott osztályrészül nekik, mert az elmúlt héten már egyszer ugyanígy befordult ve­lük a teherautó és akkor mó­riba vitte őlfet. Hogy mit jelentett a tanyai — minden ilyen lehetőségtől elzárt — gyermeknek a mozi és színház, nem is lehet jelentő­ségében eléggé felmérni. A le­hetőséget a Magyar Dolgozók Pártjának makói városi szerve­zete szerezte meg számukra, amikor megrendezte a „kirán­dulást*, gondoskodott autóról, amely be- és hazaszállította őket és az előadásokra biztosí­totta a helyeket. Végtelen hálával fogadták a kis tanyai parasztgyermekek az MDP szeretetét és kedeménye­zését. Hálájukat mutatja a le­vél, amelyben megköszönték. Mi Makó-rákosi úttörők hálásan köszönjük a Párt segít­ségét, hogy már kétszer bevittek bennünket a túrosba azért, hogy tanulhassunk. Először a Talpalatnyi föld cimü magyar filméi láttuk, most gyermekszinészek előadásában • a Ludas Matyit. Mindkettő nagyon tetszett. De nemcsak szórakoztunk, hanem megláttuk a régi világ népelngomó zsarnokságát is. Milyen jó, hogy nekünk, mostani paraszt'pjermekeknek nem kell bujdosni, mint Ludas Matyinak. Mi tanulhatunk. A mi tanulásunkat a párt is, meg a kormány is segíti. A mi jö­vőnk nem olgan reménytelen, mint Gáz Jóskáé. Vetünk jöttek szütc'nk is. őket gyermekkorukban nem vitték se színházba, se moziba. Akkor nem volt fontos, hagy » tanyai gyermekek is tanuljanak, lássanak. Amit elmulasztot­tak, velünk tanu'ják meg. Sz'vcsen engednek bennünket más­kor is, hisz ilyeneket mi itt, tanyán nem láthatnánk. A drága útiköltséget nem tudnánk megfizetni. Az ultöröpajtások és Szülői Munkaközösség nevében még egy szer köszönjük segítségüket. Elvtársak! Úttörőink köszönete mellett én is hálásan köszönöm spgit­•égükoi. amelyről elmondhatom, hogy nem Ismer határt. Iladil mondjam el, hogy nmikor Ludas Matyi előadásáról kijöttünk, a gyerekek ajkáről fclcsenaült: Elnyomás, szolga­sors, ez volt « rend ezer évig... Keresetlenül, őszintén, vezény­elő nélkül, szívből jött, mert kinyílt már a szemük. Látják • jelent és a multat. E* volt számomra az ezész kirándulás­ban a legnagyobb öröm. Nem hiába dolgozunk. Sajnálom,"hogy elvtársak nem látták ezeket a ragyogó gye­rekarcokat. Nekünk ilyen élm ényben nem sok részünk volt gyerekkorunkhan. Az egyik éde anya. ki vegünk jött mondta el: „Sose volt még színházban, moziban is csak egyszer- 8 boldog, nogy gyermekeit már má képp nevelik- 8 ezt a tehetőséget, nogy mo«t „másképp* nevelhetünk, köszönjük az MDP-nck, nnlmágyi Tvánné tanítónő. Vasárnap, 1919 mlrefu* 59. £<SKBHSKH» Nők a nehéziparban Kedves Szerkesztő elvtársak! Szerencsésen tul vagyunk a hegesztőlanfolyam vizsgáján. A vizsga 16-án este volt meg, nem mindennapi jóleső pillanatok peregtek le. Március 16-án este tett egy harminckét főből álló lelkes csoport tanúbizonyságot arról, hogy 6k igenis harcolni es dolgozni akarna.': a demokrá­ciáért. Én mint nő akarok szól­ni az etviársnőkhöz. Ne legye­nek olyan félénkek, hanem jöj­jenek és kövessenek. Fogadják ei a kezet, ami feléjük nyul, hogy fölemeljen minden nőt az egyhangúságból. Elvtársnők, most kérem magukat, jöjjenek tanulni, tanulják meg a nehéz­ipar legszebb részét, a hegesz­tést. Jóiesö érzés töltene el ak­kor, ha a kővetkező tanfolya­mon nem egy nő lenne, mint én, hanem megszázszorozódna. Nekünk nőknek is kl kell ven­nünk a részünket az ujjáép'tés­böl. Nekünk, magyar nőknek meg kell mutatni, hogy mi tu­dunk dolgozni, van bennünk akaraterő és nem hagyjuk ma­gunkat leigázni sem a kleril-á­Uzmustól, sem a külföldi im­perializmusló'. De kell bizo. nyitanunk, hogy méltók va­gyunk a demokráciához és a testvérszomszédunkhoz a nagy Szovjetunió asszonyaihoz. Mert a demokrácia küzd minden dolgozóért és küzdjön minden dolgo-ó a demokráctá. ért. És én merem remélni, hogy a következő tanfohmm sokkal szélesebbre fog kitágulni és meg fogják látni, hogy ez az ország a miénk és magunknak építjük. Szabadság! P.erfa Sándorné, Kálvária-u. 28. Irodalmi életünk a minőségi átalakulás előtt Az tij magyar irodalom, a szocialista-realista irodalom kialakulását országszerte vi, ták és megmozdulások előzik meg. Az írók — híven a nagy hagyományokhoz — újra munkaközösségekbe tömörül­nek és a világnézeti megbe­szélések, a gyakorlati próbál­kozások fáradságos útján közelednek az új ember, a kommunista ember művészi ábrázolása, megfogalmazása felé. Országunk gazdasági—poli­tikai struktúrájának meg­változása — — az a tény, hogy a proletár­diktatúra stádiumában élünk és a szocializmust építjük — eredményezte azt a viszonyla­gos vitatkozási vihart, ami a mai magyar kulturális élet­re jellemző s ami nem más, mint a nagy alkotások elő­szele. Azok az írók, akik a marxista—leninista ideológiá­val felfegyverkezve s ezt az ideológiát átélve eddig még alig hallatták hangjukat, nemsokára átveszik és to­vábbfejlestzik majd irodalmi es kulturális életünket. Városainkban mindenfelé új, fejlettebb szerkezetű, fiatal írói csoportok kép­ződnek, melyek magasabbrendű funk­ciókat töltenek be minden ré­gebbi csoportosulásnál s me­lyek hivatottak a szocialista­realista kultúra magvarorszá­Több viHaniosHotf min-auanlaságOi áWfasia^ fel az fiién A Vasas székházban Kökény Mihály iparügyi minisztériumi Mcsoportfönök »Bányászalunk és energiagazdálkodásunk fel­adatai* címmel előadást tar­tott. Rámulatott arra, hogy a Horlhy-Magyarország elmara­dottságának egyik jellemző vo­nása éppen az volt, hogy a bá­nyászat és villamos termelés, te báli a döntő termelő erök ki­fejlesztése mennyire elhanya­golt kérdés volt 25 év alatt. Ma­gyarország mai területén az ipari tennelés 30 százalékkal, széntermelés 32 százalékkal emelkedett, viszont a Szovjet­unióban ez alatt az idő alatt az ipari termelés megnvofcszoro­zódott. A felszabadulás után nálunk is döntő változás követ­kezett be. A hároméves terv megindulása óla 95 százalékkal növekedett a gyáripar és bá­nyászat termelése. Mióta a MAORT állami ke­zelésbe került, a termelés közei 13 százalékkal emelkedett és a termelési önköltség csökkent. Az országos energiagazdálkodás szempontjából legnagyobb je­lentősége a szón ös a viUamos­áram gazdálkodásnak van. A jövőben sokkal fokozottabban veszünk irányt a munkafolya­matok gépesítésére. Elkezdjük az egészen kis helységek és puszták villamosítását is. Eb­ben az évben több teljesen vil­lamosított minlagazdáságot ál­lítunk fel az országban. a Mezőgazdasági Kiállítás látogatói is, hogy a SZÖVETKEZETEK utján emeli a dolgozó parasztság életszín­vonalát a Szövetkezeti firuelláfó N.V. BUDAPEST, IX,, Közraktár-u!ca 30-34. Kirendeltség az ország minden részében. gi meghonosítására és kimű­velésére. Irodalmi életünk döntő, mi­nőségi átalakulásáról van itt szó. Ez a minőségi változás elsősorban a proletárdiktatú­ra megszilárdulását, a mar­xista—leninista ideológia tér­foglalását jelenti kulturális életünkben. Az írók a való­rág talaján állva hódíthatják csak meg az épülő új világot, z eddigi módszerek tehát — a polgári kultúrának a szo­cialista kultúrába való átnö­vését hirdető módszerek —< fabatkát sem érnek. * Dialektikus materialista szemmel kell nézni a ma­gyar valóságot. Ez azonban nemcsak szem­lélet kérdése, hanem életfor­ma kérdése is. A kommunista életstílus, a kommunista eti­ca, a kommunista esztétika meghonosítása a művészeti berkekben az új írói munka­közöségek feladata. A szo­cialista—realista író fejlet­ebben, másféle módon viszo­nyul a termeléshez, az alko­áaihoz, mint a polgári író. Nem vonul vissza, nem szi­getelődik el a tömegektől, hanem együtt él velük éa átveszi munkamódszereikeit, mint ahogy hajdanában a nagy realista művészek min­dig átvették a feltörekvő osztályok munka-stílusát. A gyakorlatban ez a méd­~zer vezethet csak értékes, maradandó alkotásokhoz, ez a forradalmi módszer. Az írói szocialista kollektívák a kultúr-front élcsapatai egy­egy városban, egy-egy terü­leten. . Szerkezetük és funkciójuk hasonlatos a proletárdikta­túra szerkezetéhez és funk­ciójához, csak természetesen más mére­tekben. Ezek a csoportok szoros kapcsolatot tarthat­nak fenn az olvasóközönség­gel, a dolgozók táborával, rajta lehet a kezük az ország, a táj kulturális és lelki ütő­erén, megteremthetik a mű­vészek és a művészetélvezők közösségét, a szocialista—< realista műveltséget. Nagy világirodalmi és nem­zeti hagyományok jelzik en­nek az útnak a helyességét. 1848—49'ben a magyar iro­dalom azért alkotott nagy­szerűt, mert a haladé írók, a művészek hozzátartoztak a néphez s nemcsak elmélet­ben, hanem gyakorlatban is átvették stílusát: vele har­coltak a forradalomban a felemelkedésért. Ma is ez a helyzet. Az írónak részt kell vennie a dolgozók osztály­harcában, az osztálytalarf társadalomért vívott harcban. Nagy L. Vince Mézlorgalmi NY iétesilése A méztermelés tökéletesebb megszervezése, a felvásáriára és kezelés költségeinek csökkenté­se érdekében a kormány Méz. forgalmi NV létesítését rendelte el. Az nj NV, amely a föld­művelésügyi miniszter felügye. lete alatt működik a méz nagy­bani forgalmának lebonyolítá­sán kiviil mülép gyártásával, méhészeti eszközök árusításé, val és a méhetető cukor-ak­ciók kereskedelmi részének le­bonyolításával is foglalkozni fog."

Next

/
Thumbnails
Contents