Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

A Forum legújabb száma Lenin üdvözletével kezdődik, amely az 1919-es prolelárdiktatma hős magyar munkásaihoz szól. Lenin 1919 május 27-én irt a magyar munkásoklioz és ulat mulatott nekik a •zocializmus épitésére a kommunista program alapján. Az üdvözlet utáni o'dalon Tóth Ar. pád gyönyörű verséi: „Az uj lslen«-i közli a folyóirat. Nagy költőnknek ez a verse az ellenforradalom negyedszázadán keresztül, a Horlhy-cenzura miall a költő egyetlen verskötetében sem jelenhetett meg. Ezután a Tanácsköztársaság kultúrpolitikája cimmcl nz 1919-es közoktatásügyi néplziztosság kiadványát közli a lap, melynek főbb szempontjai nz uj világnézet és a szellemi munka megbecsülése. A folyóiratban megtalálhatjuk Pdvf-1 • Antononszkij szovjet iró gyönyörű költeményét, melynek ríme »Ezerkilencszáznegyvennyolc* és mottója egy Majakovszkij sor: a dialektikái mi ncin Hegel szerint tanultuk. A vers után Jutius Fucsik: illat kisfiú* cimü novellája következik, majd tanulmányok a legjobb magyar íróktól és műfordítások haladószellemü nyugati költőktől. A szépirodalmi részt a Ma' gyár valóság, a Disputa, a Jetszavak és tények, a Szemle és a Kritika rovatok egészítik ki, ahol a magyar irodalom, a niagvar nevelés és művelődés kérdéséből a Liszenkő-eredmények világviszhangjáig, a szovjet irodalom egy évének bemutatásáig és a mostanában megjelent könyvek ismertetéséig minden fontos tárgykör kritikai feldolgozása megtalálható. Sorozatban gyártják a szovjet elekfron-mikroszkopokat a szovjet tudományos kutatást nagyban megkönnyitik a fontosabb intézetek részére már régebben kiutalt elektronmikroszkópok. Most e műszereket az ötéves terv keretében sorozatban gyártják. Tervezői Verkner egyetemi magántanár, valamint Bacsdikjano és Zandin mérnökök. Az elektronmikroszkóppal tudvalevően 40.000— 50.000 szeres nagyítást lehet elérni, tehát segítségével az anyag szerkezetéi© sokkal mélyebb bepillantást nyerhetünk, mint a közönséges mikroszkóppal. A sok ujitást mutató szovjet elektronmikroszkópokkal az összes egyetemeket és anyagvizsgáló laboratóriumokat ellátják. Milyen jó, hogy nekünk nem kel! bujdosni, mint Ludas Matyinak... Moziba ós színházba vitte a tanyai gyerekeket az MDP — Levélben köszönték meg a Rákostanyai parasztgyerekek a „nagy élményt" Néhány nappal ezelőtt hangos énekszóval fordült be egy hatalmas teherautó a makói főtérre. Úttörők álltak a gépkocsin, izgnlotlan, feszült figyeJemmef. Hatvan tanyai parasztgyermek készült színházba, hogy megnézze Ludas Matyi hányatott és furfangos történetét, Élmény volt ez számukra. S ez az élmény most már másodízben jutott osztályrészül nekik, mert az elmúlt héten már egyszer ugyanígy befordult velük a teherautó és akkor móriba vitte őlfet. Hogy mit jelentett a tanyai — minden ilyen lehetőségtől elzárt — gyermeknek a mozi és színház, nem is lehet jelentőségében eléggé felmérni. A lehetőséget a Magyar Dolgozók Pártjának makói városi szervezete szerezte meg számukra, amikor megrendezte a „kirándulást*, gondoskodott autóról, amely be- és hazaszállította őket és az előadásokra biztosította a helyeket. Végtelen hálával fogadták a kis tanyai parasztgyermekek az MDP szeretetét és kedeményezését. Hálájukat mutatja a levél, amelyben megköszönték. Mi Makó-rákosi úttörők hálásan köszönjük a Párt segítségét, hogy már kétszer bevittek bennünket a túrosba azért, hogy tanulhassunk. Először a Talpalatnyi föld cimü magyar filméi láttuk, most gyermekszinészek előadásában • a Ludas Matyit. Mindkettő nagyon tetszett. De nemcsak szórakoztunk, hanem megláttuk a régi világ népelngomó zsarnokságát is. Milyen jó, hogy nekünk, mostani paraszt'pjermekeknek nem kell bujdosni, mint Ludas Matyinak. Mi tanulhatunk. A mi tanulásunkat a párt is, meg a kormány is segíti. A mi jövőnk nem olgan reménytelen, mint Gáz Jóskáé. Vetünk jöttek szütc'nk is. őket gyermekkorukban nem vitték se színházba, se moziba. Akkor nem volt fontos, hagy » tanyai gyermekek is tanuljanak, lássanak. Amit elmulasztottak, velünk tanu'ják meg. Sz'vcsen engednek bennünket máskor is, hisz ilyeneket mi itt, tanyán nem láthatnánk. A drága útiköltséget nem tudnánk megfizetni. Az ultöröpajtások és Szülői Munkaközösség nevében még egy szer köszönjük segítségüket. Elvtársak! Úttörőink köszönete mellett én is hálásan köszönöm spgit•égükoi. amelyről elmondhatom, hogy nem Ismer határt. Iladil mondjam el, hogy nmikor Ludas Matyi előadásáról kijöttünk, a gyerekek ajkáről fclcsenaült: Elnyomás, szolgasors, ez volt « rend ezer évig... Keresetlenül, őszintén, vezényelő nélkül, szívből jött, mert kinyílt már a szemük. Látják • jelent és a multat. E* volt számomra az ezész kirándulásban a legnagyobb öröm. Nem hiába dolgozunk. Sajnálom,"hogy elvtársak nem látták ezeket a ragyogó gyerekarcokat. Nekünk ilyen élm ényben nem sok részünk volt gyerekkorunkhan. Az egyik éde anya. ki vegünk jött mondta el: „Sose volt még színházban, moziban is csak egyszer- 8 boldog, nogy gyermekeit már má képp nevelik- 8 ezt a tehetőséget, nogy mo«t „másképp* nevelhetünk, köszönjük az MDP-nck, nnlmágyi Tvánné tanítónő. Vasárnap, 1919 mlrefu* 59. £<SKBHSKH» Nők a nehéziparban Kedves Szerkesztő elvtársak! Szerencsésen tul vagyunk a hegesztőlanfolyam vizsgáján. A vizsga 16-án este volt meg, nem mindennapi jóleső pillanatok peregtek le. Március 16-án este tett egy harminckét főből álló lelkes csoport tanúbizonyságot arról, hogy 6k igenis harcolni es dolgozni akarna.': a demokráciáért. Én mint nő akarok szólni az etviársnőkhöz. Ne legyenek olyan félénkek, hanem jöjjenek és kövessenek. Fogadják ei a kezet, ami feléjük nyul, hogy fölemeljen minden nőt az egyhangúságból. Elvtársnők, most kérem magukat, jöjjenek tanulni, tanulják meg a nehézipar legszebb részét, a hegesztést. Jóiesö érzés töltene el akkor, ha a kővetkező tanfolyamon nem egy nő lenne, mint én, hanem megszázszorozódna. Nekünk nőknek is kl kell vennünk a részünket az ujjáép'tésböl. Nekünk, magyar nőknek meg kell mutatni, hogy mi tudunk dolgozni, van bennünk akaraterő és nem hagyjuk magunkat leigázni sem a kleril-áUzmustól, sem a külföldi imperializmusló'. De kell bizo. nyitanunk, hogy méltók vagyunk a demokráciához és a testvérszomszédunkhoz a nagy Szovjetunió asszonyaihoz. Mert a demokrácia küzd minden dolgozóért és küzdjön minden dolgo-ó a demokráctá. ért. És én merem remélni, hogy a következő tanfohmm sokkal szélesebbre fog kitágulni és meg fogják látni, hogy ez az ország a miénk és magunknak építjük. Szabadság! P.erfa Sándorné, Kálvária-u. 28. Irodalmi életünk a minőségi átalakulás előtt Az tij magyar irodalom, a szocialista-realista irodalom kialakulását országszerte vi, ták és megmozdulások előzik meg. Az írók — híven a nagy hagyományokhoz — újra munkaközösségekbe tömörülnek és a világnézeti megbeszélések, a gyakorlati próbálkozások fáradságos útján közelednek az új ember, a kommunista ember művészi ábrázolása, megfogalmazása felé. Országunk gazdasági—politikai struktúrájának megváltozása — — az a tény, hogy a proletárdiktatúra stádiumában élünk és a szocializmust építjük — eredményezte azt a viszonylagos vitatkozási vihart, ami a mai magyar kulturális életre jellemző s ami nem más, mint a nagy alkotások előszele. Azok az írók, akik a marxista—leninista ideológiával felfegyverkezve s ezt az ideológiát átélve eddig még alig hallatták hangjukat, nemsokára átveszik és továbbfejlestzik majd irodalmi es kulturális életünket. Városainkban mindenfelé új, fejlettebb szerkezetű, fiatal írói csoportok képződnek, melyek magasabbrendű funkciókat töltenek be minden régebbi csoportosulásnál s melyek hivatottak a szocialistarealista kultúra magvarorszáTöbb viHaniosHotf min-auanlaságOi áWfasia^ fel az fiién A Vasas székházban Kökény Mihály iparügyi minisztériumi Mcsoportfönök »Bányászalunk és energiagazdálkodásunk feladatai* címmel előadást tartott. Rámulatott arra, hogy a Horlhy-Magyarország elmaradottságának egyik jellemző vonása éppen az volt, hogy a bányászat és villamos termelés, te báli a döntő termelő erök kifejlesztése mennyire elhanyagolt kérdés volt 25 év alatt. Magyarország mai területén az ipari tennelés 30 százalékkal, széntermelés 32 százalékkal emelkedett, viszont a Szovjetunióban ez alatt az idő alatt az ipari termelés megnvofcszorozódott. A felszabadulás után nálunk is döntő változás következett be. A hároméves terv megindulása óla 95 százalékkal növekedett a gyáripar és bányászat termelése. Mióta a MAORT állami kezelésbe került, a termelés közei 13 százalékkal emelkedett és a termelési önköltség csökkent. Az országos energiagazdálkodás szempontjából legnagyobb jelentősége a szón ös a viUamosáram gazdálkodásnak van. A jövőben sokkal fokozottabban veszünk irányt a munkafolyamatok gépesítésére. Elkezdjük az egészen kis helységek és puszták villamosítását is. Ebben az évben több teljesen villamosított minlagazdáságot állítunk fel az országban. a Mezőgazdasági Kiállítás látogatói is, hogy a SZÖVETKEZETEK utján emeli a dolgozó parasztság életszínvonalát a Szövetkezeti firuelláfó N.V. BUDAPEST, IX,, Közraktár-u!ca 30-34. Kirendeltség az ország minden részében. gi meghonosítására és kiművelésére. Irodalmi életünk döntő, minőségi átalakulásáról van itt szó. Ez a minőségi változás elsősorban a proletárdiktatúra megszilárdulását, a marxista—leninista ideológia térfoglalását jelenti kulturális életünkben. Az írók a valórág talaján állva hódíthatják csak meg az épülő új világot, z eddigi módszerek tehát — a polgári kultúrának a szocialista kultúrába való átnövését hirdető módszerek —< fabatkát sem érnek. * Dialektikus materialista szemmel kell nézni a magyar valóságot. Ez azonban nemcsak szemlélet kérdése, hanem életforma kérdése is. A kommunista életstílus, a kommunista etica, a kommunista esztétika meghonosítása a művészeti berkekben az új írói munkaközöségek feladata. A szocialista—realista író fejletebben, másféle módon viszonyul a termeléshez, az alkoáaihoz, mint a polgári író. Nem vonul vissza, nem szigetelődik el a tömegektől, hanem együtt él velük éa átveszi munkamódszereikeit, mint ahogy hajdanában a nagy realista művészek mindig átvették a feltörekvő osztályok munka-stílusát. A gyakorlatban ez a méd~zer vezethet csak értékes, maradandó alkotásokhoz, ez a forradalmi módszer. Az írói szocialista kollektívák a kultúr-front élcsapatai egyegy városban, egy-egy területen. . Szerkezetük és funkciójuk hasonlatos a proletárdiktatúra szerkezetéhez és funkciójához, csak természetesen más méretekben. Ezek a csoportok szoros kapcsolatot tarthatnak fenn az olvasóközönséggel, a dolgozók táborával, rajta lehet a kezük az ország, a táj kulturális és lelki ütőerén, megteremthetik a művészek és a művészetélvezők közösségét, a szocialista—< realista műveltséget. Nagy világirodalmi és nemzeti hagyományok jelzik ennek az útnak a helyességét. 1848—49'ben a magyar irodalom azért alkotott nagyszerűt, mert a haladé írók, a művészek hozzátartoztak a néphez s nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is átvették stílusát: vele harcoltak a forradalomban a felemelkedésért. Ma is ez a helyzet. Az írónak részt kell vennie a dolgozók osztályharcában, az osztálytalarf társadalomért vívott harcban. Nagy L. Vince Mézlorgalmi NY iétesilése A méztermelés tökéletesebb megszervezése, a felvásáriára és kezelés költségeinek csökkentése érdekében a kormány Méz. forgalmi NV létesítését rendelte el. Az nj NV, amely a földművelésügyi miniszter felügye. lete alatt működik a méz nagybani forgalmának lebonyolításán kiviil mülép gyártásával, méhészeti eszközök árusításé, val és a méhetető cukor-akciók kereskedelmi részének lebonyolításával is foglalkozni fog."