Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-17 / 40. szám

dblkaotaroeszid CsfllMSlf, Wírnfr T?. KötéíáííaU halába ítélte a szegedi népb'ráság a békéscsabai összeesküvők vezelöjé! A bűntársakat súlyos fegyházbüntetésre és kényszermunkára ítélték A szcge.ii népbiróság Tárkány tanácsa szerdán tárgyalta a bé­kére abai dcmokrácinellenes ösz­szcesküvök bünilgyét. Az első­rendű vádlott, Aradszky András szervezte a békéscsabai összees­küvők klikkjét, amelynek tagjai voltak Ataczák Pál, Zsíros László, Pásztor István, Kvasz Já­nos, Sztankó Pál és Pásztor György, összeesküvésük sikerét az amerikai megszállástól vár­ták, ennek bekövetkezte esetén u békéscsabat •hatalomátvétel­re? készültek. Ezenkívül a köz­társaság ellen irányuló szervez­kedést kezdtek. Rendszeres meg­beszélésekéi tartottak ezzel kap­csolatban. A termelést hátráltat­ták, állandóan gyalázták a kom­munistákat. Fasiszta beállított­ságuk már a felszabadulás után megnyilatkozott, az 1947-es vá­lasztások alkalmával pedig a Pfelffer-párt tevékeny agitátorai voltak valahányan. Kézinyomdát állítottak fel, amelyekben a kom­munistákat és a magyar köztár­saságot gyalázó röpiratokat ké­szileltek. Fel akarták robbantani a bé­késcsabai Szovjet hősök emlék­művét s ehhez nagymennyiségű ohbanóanvagot tároltak. Fegy­vert ls szereztek be munkájuk eredményének biztosítására. Idegen hatalmakkal fs érint­kezésben voltak, leveleken ké­résziül rágalmat és értékes fel­világosításokat nyújtottak az or­szág belső helyzetéről. Aradszky 1940-töl 44-ig nyilas pártszolgálatos propagandaveze­tő volt Békéscsabán. Résztvett a 2sidó vagyonok széthordásában és értékesítésében is. Saját tó­Ismerése szerint Békéscsabáról több baloldali személy elhurco­lását is kijárta. 1947 nyarától 1948 október 6-ig a köztársaság megdöntésére Irányuló szervez­kedés értelmi főszervezője és ki­vitelezője volt. Maczák Pál szin­tén mint nyilas pártszolgálatos teljesilett szolgálatot a felszaba­dulás előtt, amiért nyolcfiónapi fogházra ítélték. fl népbiróság a vád alapján Aradszky Andrást kötéláltali ha­lálra, Ataczák Pált 8 évi fegy­házra, Zsíros Lászlót, Pásztor Istvánt és Kvasz János 6 évi kényszermunkára, Sztankó Pált és Pásztor Györgyöt 3 évi bör­tönbüntetésre ítélte. fl védő semmiségi panaszt Je­lenlett be, az ügyet így felter­jesztik a NOT-hoz. A szegedi Kis fázd apárt állásfoglalása az imperialisa rágalmakkal szemben A Független Kisgazdapárt sze­gedi szervezete szerdai taggyű­lésén egyhangú lelkesedéssel fo­gadtak el egy határozati javas­latot, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a Mindszenty-ügyben elhangzott imperialista rágal­makkal szemben. Egyben üdvö­zölték a magyar kormányt, hogy olyan erélyesen és hatá­sosan utasította vissza ezeket az aljas rágalmakat. Szakszervezeti Hireh Szlf-HIREK Csütörtökön este 6 órakor propngundavezefői értekezletet lartunk a SzIT nagyszegedi tit­kárságon. Csütörtökön este 5 órai kez­detül jdőadói értekezletet tar­tunk a SzIT nagyszegedi titkár­ságon. Ifi-napok: Csütörtök: Alsóváros délután 7 ifj. Mózes Illés, Rókus dél­ulán 7 Hoffmann Károly, Mó­raváros délután 7 Révész E.yu­Flzess előa Délmagyarországra ia, Ujsomogyi délután 7 Tápai Mária, ÉMOSz délután 6 Sági Mihály, Újszeged délután 7 Gönczi János. LEGÚJABB SPORT Szerdán délelőtt futották le Párizsban a férfi műkorcsolyázó világbajnokság kötelező gyakor­latait. Király Ede a tiz induló közül az amerikai Button és az osztrák Itada mögött csekély pontkülönbséggel a harmadik helyen van. X Orvosi hir. Dr. Stróbl Fe­renc szülész-nőgyógyász magán, betegeknek a dr. Tóth-szanató­riumban rendel délelőtt 8—10 és délután C—6 óra között. A szakmaközi bizottság terme­lési osztálya csütörtökön délután 6 órakor összevont termelési ak­tívát tart, melyen az üzemi él­munkások, vállalatvezetők, üb. elnökök, versenybizottság! titká­rok és valamennyi versenybi­zottsági tag jelenjen meg. A szakmaközi kulturiitkárság csütörtökön délután 5 órakor szakmai üzemi kulturfelelős ak-' tivát tart. Szakmai vezetőségek, üb. ta­gok és bizalmiak részére pén­teken délután 5 órakor a szak­szervezeti székházban ősszveze­tőségi ülést tartunk, flz összveze­tőségin a felsoroltaknak megje­lenése kötelező. A kereskedelmi alkalmazottak szakszerve etz csütörtökön dél­után 6 órakor nőnapot tart a szakszervezeti székházban. Kér­jük a tagok megjelenését. A nő szociálpolitikai és pro­pagandafelelősök csütörtökön 5 órakor értekezletet tartanak a szakszervezeti székházban. Felhívjuk az üb. elnök elv­társak figyelmét, hogy a va­sárnapi Népszava agitáción résztvevők névjegyzékét pénte­ken estig a megjelelő kerületi pártszervezethez és a szakma­közi titkárságra juttassák cl. Értesítjük az ÜB. elnököket, liogy az üzemekbe kiküldőit „Dolgozók az ifjúságért« bálje­gyek darabja 3 forint elővétel­ben, a pénztárnál pedig 4 fo­rint. Szakmaközi Titkárság. Fagyálló gyümölcsök teremnek a kolhozokban Gínscsenóo proíesszor előadása Micsurinról, a termeszei nagy álalahilójáról Gluscseiikó professzor a Páz­mány Péter Tudományegyetemen •Micsurin a természet nagy át­alakítója? címmel tartott elő­adást a szovjet-magyar kultur­hét keretében. fl tudományok a Szovjetunió­ban a dialektikus materializmu­son, azaz Marx, Engels, Lenin, Sztálin lanitásain alapszanak — mondotta —, amely azt hirdeti, hogy a világ maga az anyag és ezt az anyagi világot érzékeink; utján ismerjük meg. Ez a világ' állandóan változik a természet meghatározott törvényei szerint. fl szovjet tudósok — a termé­szet nagy átalakítói, Micsurin, Williams és Llszenko akadé­mikusok — bebizonyították, hogy a biológia csak abban az esetben lehet élenjáró tudomány, ha a marxista elveken nyugszik. Ez a biológia gyarapitja ismeretein­fcet a bennünket körülvevő világ­ról és támogat mezőgazdaságunk helyes irányításában. Alicsurin tanítása a materialista biológia fejlődésének uf szakasza. fl szovjet állam saját keze­lésbe vette Micsurin faiskoláját és lehetővé tette a tudományos kutatás zavartalan menetét. Mi-i csurin magas kitüntetésekben ré-J szesült a Szovjetunió részéről és 1935 junius 7-én bekövetkezett tevékenyen foglalkozott kedvenc gyümölcseinek nemesítésével. At unkájának eredménye az, hogy nemcsak nemesített fa/Iá­kat, hanem olyan uj fajtákat ho­zott létre délen honos, vagy lá• volkeleten vadon élő növények­ből, amelyek jól bírják az észa­ki éghajlati viszonyokat. Micsurin és követőinek mun­kássága nyomán Szibéria gyü­mölcstermesztése évről-évre nö­vekszik. A kolhozokban ma már fagyálló gyümö'cs- és bogyó/ét ­ket termesztenek. ALicsurln munkájának folytá­tója a szovjet agrárbiológta je­lenlegi feje: Liszenko akadé­mikus. fl munka Alicsurin jel­szavának szellemében folyik to­vább: a természettől nem várha­tunk könyöra.iományt, nekünk kell tőle kikényszeríteni azt — ez a mi fehdetunk. fl Micsurin-hagyatékot bolse­vik szellem hatja át és nemcsak a tudomány művelőit, hanem 3 mezőgazdaságban dolgozók mil­lióit, a nép érdekét és dicsősé­gét szolgáló építő munkára sző­litja fel. Vásár uhn ís OLCSÓN VASAROLHAT az EXCELSIOR ^ N8I-, féril- és gyermeke!kkek mindenkor nagy választásai Téli Vásár után Is olcsón áru»llunltá Tekintse meg ÚR3 ÉS B^ZSUTERIR kirakatomat Vétel, eladás, csere! Javítások felelősséggel! DRtlCKER óras - "i SZÉCSENYÍ-rÉR 9. Csór Bélánál Kigyó-uícn 3 SS&Ku. sely emliarisn vák 10 Fi» Kötöttáruk, fehérnemüek icen olcsó áron. i 1929. Juliusi hőség volt. Bu­zakereszteket hordó kocsik ha­ladtak az uton, nagy porfelhő­ket vertek fel, hatalmas cso­mókban gomolyogtak a leve­gőben. Messziről "nézve mintha délibábot játszottak volna. Ta­lán játékaikkal azok is Etust kínozták. Ott ballagott szegény a homoktól befolyt kerékvágá­sok között. Arcára vastag por rakódott le, elszürkitette arcát, csak a szemei nlatt maradt, meg két fehér barázda., ahol ft aus könnyek zokogásba ful­lad sóhajok között hulltak le arcáról tépett festőkötényére. Céltalanul ballagott. Nem "tud­ta, hova megy. Haza már nem mehetett. — Igy láttam sze­gény kis Csányi Etust — me­séli Bitó Andrásné —, amikor Fajka, ügyvéd elárvereztette ap­ja házát. — Talán n körnvező dűlőntakon haladhatott a többi nyolc testvére ia. Bizonyosan azok is sírtak, mert közös volt a sorsuk. Etus néha hátrate­kintett a melegségtől reszkető levegőben, talán ott n mocsár szélen a megdőlt derekú fűz­fákat nézhette, ami még tegnap az övék volt. Ma már dr. Fa £ káé... J Azt hiszem, nem is annyira azokat sajnálhatta már, hanem ott B füzek mögött egymás után sorakozó, avasodul kezdő buza kereszt eket. Azokat még ő szedte fel, 6 rakta keresztbe, biztosan a kö­ténye is abban szakadt cl. Azo­kat még édosapja, Csányi Mi­hály aratta le, aki most aggó­dik értük, vagy talán ő is sir, aey dühétón ha ját tépi. Édesanyjuk kirakja még a ITT KASTÉLY ÉPÜLT ! er.nl cWS npl».'».» »7tál t 4 f daratót. Azután újra bemegy a kisszobába, száraz zokogás szakad ki :njkán. Megsimítja méeegvszer az alacsony mester­gerendát, megöleli a sarokban levő buboskemencét — sírástól érthetetlen hangon búcsúzik tőle. Bizonyosan köszönetet mondhatott neki azért a hosz­szu időért, amely alatt a kilenc gyermek felnevelkedett a tövé­ben. Szegény Bundzsi kutya is ér­tette," miről van szó. Felült a kis sároduja tetejére, merően nézett a napba, keservesen vo­nított. Néha meg fcga alá kapta láncát, szerette volna elrágni, hogy ő is elmehessen csendc­sen,* utána kullogjon valamelyik kis gazdájának. Hogy megvi­gasztalja vagy éppen egvütt bú­suljanak. Nem bánta már, hogy idegenek járnak az udvarban, nem ugatta, csak alázkodva né­zett rájuk. Tudta, bogy már ő sem idetartozik. Tegnap még, amikor körülállták a házat, cif­ra görbebotokkal piszkálták a nádfedél ereszalját, akkor még ugatott, de akkor is már csak az ő ugatása volt a mentség, hogy el ne árverezzék gazdája házát. Az meg nagyon kevés volt azoknak a fácántollas meg sertebokrétás kalapos uraknak, akik ott sürgölődtek az udvar­ban, nézegették a kis házikót — ez majd jó lesz cseléd­lakásnak, ez a kamra meg is­tállónak. Osánvi Mihály pedig ÍA LACV ÍZAI/ÍIJJÍVIOL* Kimentek a kerítés mellé. Az »ujgazda«, dr. Fajka Lajos, min­den hájjal megkent ügyvéd, hosszú, öles léptekkel kimérte az uj kastély helyét. — Itt lesz a főbejárat — itt elől három pillér lesz — egyenle­tesre csináljuk — igy tervez­getett Fajka ügyvéd, közben sűrűn aprókat köpködött, na­gyokat szívott taknyos orrán. Röhögött bűnös lelkében, uj birtok — uj pompa. Jó fo­gás. Azután elment megtekin­teni az uj vadászterületet. Köz­vetlenül a kerten kívül kezdő­dött a városnak egy nagy ko­pár legelője, a mocsár felől, a tanya mellett meg a balástyni Vedres-erdő terült el, hosszan benyúlva a csólyosi határba. Ezen a nagv területen vadász­gatott majdnem idáig Fajka doktor ur. Csányi Mihály is eljött roég­cgyszer erre a helyre, amelyik­re "olyan hosszú ideig hazajárt. Bágyadtan, szédülten támasz­kodott neki az eperfának, ame­lyikre olyan sokat akasztotta inuuka után a kaszáját, Ezt a fát még fiatalember korában ültette, sok szép emlék kötötte őket össze. Most pedig örökre vége mindennek. Nem akarta tovább kinozni macát, leakasz­totta róla a kaszáját (Ezt nem vette ki Fajica doktor ur a kezéből.) Másnap jött egy fuvarosko­csi. felrakták a. kis Doirvászí. összelőttek a gyerekek is, elin­dultak a szülőháztól, nekivág­tak a pusztának. Csányi Mihály szabadulni akart a minden oldalról rá­meredező »Fajkakezektől«, mert érezte, hogy az első fogással is kitekerték a nyakát. Mesz­szive otthagyta a tanyát, Sze­gedre jctt, uj életet kezdett. Gyárimunkás lett. A ré^i kis tanyája mellett nemsokára elkészült a tervezett kastély, a szegedi Fajkák mu­latótanyája. Hogy a Halastó, meg az ártézi kut is elkészül­jön, becsapott Fajka doktor ur vagy ezer kisparasztot, meg Szeged város vezetőségét is. Felvett egy nagy pénzösszeget, hogy kutat furát a város köz­legelőjére. Fúratott is ő kutat, csak nem a legelőre, hanem a kiszemelt dombra, halastava részére. Ezzel is egy nagy, uj jövedelmi forrást alapozott meg magának. A mult rendszerben ő földet adhatott — ha akart, vehetett. Közel húsz évig volt réme a balástyai kisparasztoknak. Év­ről évre azok az emberek mű­velték a földjét, akik sokszor általa jutottak bajivá és hó­napos robotokért várták tőle a bajuk elintézését. Azóta már a doktor ur napia is leáldozott, odavannak mar hatalmának érvénvtszerzői, a régi »szép? kakastollasok és a Török rcndőrtiszthel vet lesek. Nincs már a felszabadult kis­parasztoknak selintéznf való ügyük*, nem jelentkeznek már a hónapos »móvások«,- meg is látszik a földjén. Szőlője az utóbbi bárom évben nem volt megművelve, ö meg kapanye­let csak álmában látott, akkor is felébredt ijedtében. Igy hát a valóságlan sehogyan sem tudta elképzelni, hogy ő ka­páljon. Most már nem is kell neki aggódnia azon, hogy ki metszi meg a szőlőjét tavaszra, mert már nem is az övé. ha nem özv. Csányi Mihályuóé lesz nemsokára. Fajka urnák is rosszul esett, amikor a szegedi gyufagyári munkások kiköltöztették a *pa­villonból«. Pedig őt még nem az útra tették ki, csak állandó Lakást biztosítottak neki, a má­sik tanyáján, ahol még tizen­nyolc hold földje van. Megmen­tették attól a fáradságtól, hogy néha-nélia ki kelljen neki rán­dulni balástyai birtokára. Bizonyos, hogy sokkal rosz­szabbat kívánhatott magában a gyufagyári falujáróknak, mint 59-ben neki kívántak Csánviék. Savanyu arc kifejezések között adta át az uj lakónak a szép épület kulcsait. Bizonyosan ki­liámozódtok emlékezetében a, szép emlékek fiizórei, e3zébe iu­tottok a hetes lakomák, az nr,. kisasszonyok meg a fácánvadá­szat és "a többi. Kessrii arc­kifejezések között ismerte el, hogy ezt már nem tudja 'el­intézni?. CsepI József

Next

/
Thumbnails
Contents