Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-02 / 27. szám

HORVÁTH MARTON elvtárs oi nj Népfrontról beszélt Szeged dolgozóinak köztársasági ünnepségén VI. em. 27. szám. Ara 60 fillór Szagait, 1949 Fabruár 2, Szerda Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront ideiglenes Országos Tanácsa RÁKOSI MATYAS: A Függetlenségi Népfront céljául tűzi ki mindazon reformok megvalósítását, melyek biztosítják, hogy dolgozó népünk kizsákmányolás mentesen fejlődhessék a szocialista társadalmi átalakulás utján A köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján ünnepélyes keretek között alakult meg a Magvar Nemzeti Függetlenségi Népfront Ideiglenes Országos Tanácsa. A« ünnepség színhelyét, nz Újvárosháza közgyűlési termét vörös és nemzetiszínű zászlók éa a magyar szabadságharcosok arcképei díszítették. Köztük helyezték cl Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád hatalmas arcképét. Az alakuló ülésre érkező Rákosi Mátyás ininiszterclnökhelyettcst, az MDP főtitkárát, Szakasits Árpád köztársasági elnököt, Dobi István miniszterelnököt és a magyar közélet több vezető személyiségét lelkes ünneplésben részesítették az ülé3 résztvevői. A Himnusz •elhangzása utón Dolú István miniszterelnök nyitotta meg az alakuló gyűlést. Üdvözölte Szakasits Árpad köztársasági elnököt, aki olyan sokat tett a munkásegység és a munkás.paraszt szövetség megszilárdítása érdekében. A közönség melegen ünnepelte a köztársasági elnököt. Dobi István miniszterelnök e/ulán ismertette az Országos Nemzeti Bizottság határozatát, amelyben kimondotta az ország valamennyi nemzeti bizottságának feloszlását, majd Kállai Gyula miniszter ismertette, miÍven pártok és tömegszervezelek vesznek részt a Magvar Nemzeti Függetlenségi Népfrontban és felolvasta azok névsorát, akiket a pártok és a tömegszervezetek a Függetlenségi Front Ideiglenes Országos Tanácsába delegáltak: Az íde'gleneF Országos Tanács lagia? MDP. Rákosi Mátyás, Gerö Ernő, Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György, Rajk László, Révai József, Kovác* István, Vajda Imre. Antal János, Drahos Lajos, Erdei Mihály, Rónai Sándor, Kállai Gyula Seregélyt József és Tóth Matild. FKGP: Dohi István, Gyöngyösi János, Csala Islván, Bogpár József, Barcs Sándor, Jámbor István, Kiss Gergely és Tóth Antal. NPP: Veres Péter. Erdei Ferenc, Darvas Jó-.scf, Czéh József és Gém Ferenc. Szakszervezeti Szaktanács: Apró Antal, Jlarusfyák József, Piros László, Ratkó Anna.Galló Ernő. DP.FOSz: Uögcl Imre. Rácz Gyula, Nagy Dániel és Sz'öcs Ferenc. MNDSz: Jőborn Magda és Orlutay Gynláné. MINSz: Non György és Gosztonyi János. A jelenlevők lelkesen meg-1 az alakuló gyűlés résztvevői tapsolták a pártok és tömeg- j felállva leírhatatlan lelkeses/ervezetek küldötteit. Itákösi I (léssel ünnepelték a magyar Mátyás nevének felolvasásakor dolgozók vezérét. Rákosi a Függetlenségi Kállai Gyula ezután javaslatot tett a tisztikar megválasztására. Az Ideiglenes Tanács elnökévé percebig tartó lelkesedés közben Rákosi Mátyást, alelnökökké Dobi Istvánt és Erdei Ferencet, titkárrá Rajk Lászlót, a szervező bizottság tagjaivá ltarcs Sándort, Erdei Ferencet, Harnstyák Józsefet, Kovács Istvánt", Marosán Györgyöt. Nagy Dánielt, Rajk Lászlót, Rácz Gyulát és Szűcs l'creucet választották meg. A tisztikar megválasztása után Dobi István miniszterelnök üdvözölte Rákosi Mátyást, a Függetlenségi Népfront eluökét. Hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után és később is a kommunisták jelentették a határozottságot és céltudatosságot a. magyar demokrácia életében. Rákosi Mátyás pedig, akit a börtön és az üldöztetés sem tört meg, ukl számtalanszor nézett Szembe bátron a lialállal, nemcsak vezetője lett ennek a népnek, bölcs és megfontolt irányítója az ujjáépitósnek, n gazdasági fejlőelvJárs NépSroni elnöke (lc=nck, hanem szerető, megértő, gondoskodó apja is a dolgozóknak, kemény üldözője % reakciónak. Az elért eredményeket elsősorban Rákosi Mátyás bölcs vezetésének köszönhetjük. (Viharos taps.) Rákost Mátyás személyében az arra leghivatottabb magyar ember veszi át a Függetlenségi Népfront vezetését. Ezután kezdte meg beszédet Rákosi Mátyás: Tisztelt ideiglenes Országos Tanács! Mielőtt a most megalakult Magyar Függetlenségi Népfront programját ismertetném, legyen szahad röviden visszapillantást vetnem az elnutnl négy esztendőre, amelynek fejlődését és menetét a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1941 telén kidolgozott programja határozta meg. Mi, kommunisták a Függetlenségi Front programját akkor dolgoztuk ki, amikor hazánk még idegen megszállás alatt állott. Biztosak voltunk azonban abban, hogy es a megszállás csak rövid átmenet és hogy a német fasisztákat és magyar csatlósaikat hamarosan elseprl felszabaditónk, a hatalmas Szovjetunió hadserege (percekig tartó viharos taps). De nem minden büszkeség nélkül állapithatjuk meg, hogy ax elmúlt négy esztendő alatt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártunk vezetésével programját szinte maradék nélkül megvalósította. Megvalósította a földreformot, a szabadságjogokat, létrehozta a demokratikus köztársaságot és annak intézményeit. Újjáépítette a romokból az országot és felemelte hazánkat a mélységből a haladó népek megbecsült családjába. Szúz esztendővel ezelőtt, amikor Magyarországon a polgárság volt a haladó réteg és a munkásosztály csak még csirájában létezett, mások voltak a viszonyok. fl 48-as reformok megvalósítását és továbbfejlesztését a polgárság ma már képtelen volna megvalósítani. Ennek becsületes, következetes végrehajtása csak a munkásosztály vezetése mellett lehetséges. fl mi viszonyaink között a 48/ 49 reformjainak végrehajtása és továbbfejlesztése elkerülhetetlenül tul vezetett a polgári demokrácián. Elkerülhetetlenül a népi demokrácia, a szoci^Jizmus építése felé vezetett. Itt nem lehetett félúton megállni, mert ez visszavitt volna bennünket a régihez és megsemmisítette volna a demokrácia minden vívmányát. Ez a harc, amely a haladás, a népi demokrácia, a szociallzmua katonái és a régi rend' hivel között folyt, minden kérdésbe belejátszott. A fél végzett munka alapján ismerték el vezetőszerepünket Amikor felszabadulásunk után felmerült a probléma, hogy saját erőnkből fogjunk az eltakarításhoz és kezdjük meg az újjáépítést, vagy várjunk külföldi — értsd: amerikai segítséget, akkor ez a kérdés hazánk függetlenségének, vagy függőségének kérdésévé vált. 'A vitát a történelem eldöntötte. Azoknak leit igazuk, akik bíztak a magyar dolgozó nép áldozatiészségrben, tudásában, hazaszeretetéíren, Átint minden téren, ebben ls lelkesített bennünket as a tudat, hogy helyesen képviseljük népünk érdekeit, nemzeti függetlenségünk megszilárdítását. Ez a tudat képesített bennünket olyan, szinte megoldhatatlannak látszó feladatok elvégzésére, mint a stabilizáció. Ex'te-t te lehetővé a hároméves terv megvalósítását és hozta lépésről lépésre a mi oldalunkra a dolgozó magyar népet. i Jólvcgzstt munkánk alapján ismerték cl önként, saját-tapasztalatukból és meggyőződésükből vezető szerepünket. Ez a felismerés viszont lehetővé teszi a pártok versengésének kiküszöbölését és egyik alapjává válik annak, hogy most áttérhetünk egy uj szervezet/ a Magyar Függetlenségi Front megalakítására. (Taps.) fl Magyar Nemzett Függetlenségi Front miközben elvégezte történelmi feladatát és megvalósította programját, egyben tul is élte magát. Most tovább kell mennünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a fejlődés tovább haladjon és a munkásosztály vezetésével a magyar dolgozó nép a megváltozott viszonyoknak megfelelő uj célokatlüzzön maga elé. A népi demokrácia köztársaságának intézményesen kell biztosítania a szocializmus épilését Mik ezek a célok? Elsősorban köztársaságunkat népköztársasággá kell továbbfejleszteni (zugő taps), gondoskodni kell a reakciós maradványok kiküszöböléséről. Gondoskodni kell a dolgozó nép politika! jogainak további biztosításáról és kiszélesítéséről. Gondoskodni kell arról, hogy dolgozó népünk birtokába kerüljenek azok az anyagi alapok, amelyek nélkül a politikai jogok megvalósítása a polgári köztársaságokban csak írott malaszt marad. A népi demokrácia köztársaságának olyannak kell lennie, hogy Intézményesen biztosítsa és elősegítse, hogy ebben az országban a dolgozó néppélén a munkásosztállyal, nyugodtan építhesse szocialista jövőjét (percekig tartd, augó taps). Ezzel párhuzamosan el kell mélyíteni és meg kell erősíteni a demokrácia legszilárdabb pillérét: a munkás-paraszt szövetséget. fl népi demokrata erők szorosabb összefogását a munkásosztály vezetése alatt parancsolóan megkövetelik azok a hatalmas gazdasági tervek, amelyek megvalósítása lesz a Magyar Függetlenségi Népfront egyik legelőkelőbb feladata . A hároméves ierv után ax öióves terv fl hároméves terv befejezése után uj, hatalmas munka előtt állunk, ötéves tervünket kell megkezdeni, amely hazánkat a mostaninál sokkal fejlettebb Iparral és korszerű mezőgazdasággal kivánja ellátni, u) alapokra akarja helyezni nehéziparunkat, felkutatja a magyar föld méhének kincseit és az eddiginél hasonlíthatatlanul jobban akarja kihasználói termelő energiánkat. Még jelentősebbek azok a tennivalók, amjIyek a mezőgazdaság terén várnak ránk. A\eg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését. 'Meg kell javítanunk a falu közlekedési, egészségügyi és szociális viszonyait. Végre kell hajtani tízéves öntözési és villamosítást tervünket, az ország erdősítési tervét. Fal kell számolnunk fokozatosan a város és falu kulturális színvonala közötti különbséget. Hatalmas lendületei ketl adni- a szövetkezeti mozgalomnak a 'ralim, különösen a termelőszövetkezeteknek. Nem szabad szem rt A téveszteni, hogy jó sző. etlfletl mozgalom csak akkor jöhet létre, ha alapja az önkéntesség és a meggyőződés. Ugyanakkor hathatósan kell támogatni a falu egyéni gazdálkodóit a kizsákmányoló elemekkel szemben. Az ötéves terv döntő célja a dolgozó rétegek életszínvonaléinak emelése. Ebben látja n Magyar Függetlenségi Népfront legnemesebb feladatát és az ötéves terv sikereit nem utolsó sorban azzal méri, hogy az eddiginél menynyivel több kulturát, üdültetést, lakást tud adni a dolgozóknak. Fokozottabban támogatni fogjuk a népet hiverv szolgáló tudósokat, művészeket és mindazokat, akik a tudomány, a művészet terén emelik népünk önbizalmát, tudását és jövőbe vetett Iliiét. fl Magyar Függetlenségi Népfront a teljes vallásszabadság alapján áll és rajta tesz, hogy az állam és az egyház viszonyában még meg nem .Idoli kéi dé eket kölcsönös iig dé