Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-13 / 37. szám

mí9 ftewrnsr is, H ii imiii • •• n ii i !•• 9Mlf a maguk-készitette kelepcébe estek A;' amerikai-angol imperialisták és az uszályukat hordozó nyugateurópai államok népelnyomó kormányai a második világháború után sokat törték a fejüket azon, hogyan tudnák a kapitalizmust, — tehát az országaik dolgozóinak a gátlásnélküli kizsákmányolást -- továbbra is fenntartani. Ezek a gondok termés-c'c-'en nemcsak a második világháború befejezése óla foglalkoztatják a tőkéseket, — dé a második viíághál>oru befejezése óla fokozott mértékben váltak központi gondjaikká az elnyomó és kizsákmányoló rendszerük fenntartása körüli kérdések. Mert ar. után a háború után az imperia'izmus •lánrá-ól* ismét ki szakadtak láncszemek — a népi demokráciák és meggyengültek láncszemek — tenyük hozzá, az imperialisták számára döntő fontosságúak — a szabadságukért és függetlenségükért küzdő gyarmatok. Egyszóval- az 1944—45-ös években sok hetven már elszakadt lánc tovább szakad (Kinai és ahof még nem pattan- szét leljcs-m (Görögország, India, Vietnam, Burma, Ma'ájf 11. 7n loné-ia, Dél-Korea. Fülöp-szigetek) ott is csak idő — és elsősorban dollár kérdése —, hogy mikor szakad szét. (A do'lírra! neli« a bajok egyre su'yosabbak, amint azt a newvorki tőzsdéről az utóbbi napokban érkezeti jelentések is a'á'ámasszák.) A kapitalizmus fenntartása kiagyalt tervek — kőztük a »legátfogóbb* a Marshall-terv is— csütörtököt mondiak. de sok esetlx-n visszafelé sültek el: még inkább megingatták a megingott kapitalizmust A kis államoknak, a népi demokráciáknak. a Szovjetuniónak szánt aa"dasági és politikai kelepcékbe maguk a kefepcét készítő imperialisták estek befe. fid minden ilyen magakészitrtf csapdáira való beles As — amellett, hogy a »kimászás« súlyos • sérülések* árán sikerült csak — az imperialistákat, a népáruló a népetáruló kormányokat mindjobban leleplezte a országukból/, de az egész "Húg dolgozói elölt is, * Ilyen kelepce, ilven »másnak zeremásás* a sokat emlegetett, — de az amerikai-angol »körök« áltat az utóbbi napokban egyre inkább elhallgatott Atlanti Szövetség is. Itt arról volt szó, hogy az amerikai imperialisták — erős angol segédlettel — Szovjetunió ellenes politikájú' at »konkretizálták* Ez elsősorban azt jelentette, hogy a Szovjetunióval szomszédos Novajiáhan — belevonva a iszövciséghc* — katonai támaszpontokat építsenek k: egy Szovjetun ó elleni támadás céljaira. — Természetesen ezek H támaszpontok egvuttat a népi , demokráciák eltén is irányulnak J — és irányú'nak a norvég dolgo ók, de végeredményben a világ minden dolgozója ellen Egyszerűen azért, mert a dolgozók alapvető érdeke ellen — az imperialista háború céljait szolgálják. Mint ismeretes a Szovjetunió idejében észrevette, hogy az Atlanti Szövetség — hasonlóképpen az imperialisták által szervezett egyébb »szövetségekhez* és » blokkokhoz* — a szovjet dolgozók békéjének, — de a világbékének is súlyos veszélyeztetője lehet. Január 29-én jegyzéket intézett a norvég kormányhoz, melyben a szövetséggel kapcsolatos nézeteit kifejtette. Február 1-én I.ange n-u-vég külügyminiszter, Afanaszjev oslói szovjet nagykő vetnek átnyújtotta a norvég kormány válaszát, amely az imperialista zsoldban levő kormányok jó'.ismert ravasz hangján igyekezett a kérdést elkenni. • Regionalis biztonsági rendszereket* emlegetett és biztosította a Szovjetuniót tlegycn meggyő-ődve, hogy Norvégia soha sem működik közre támadó szellemű politikában..*, — inajd hangsúlyozza a jegyzék, hogy a norvég kormány ^semminemű olyan szerződésben nem vesz részt, amely Norvégiát arra kötelezné, hogy területén idegen hatalmak haderőinek támaszpontokat nyújtson, kivéve ha Norvégiát megtámadják, avagy támadás fenyegetné.« Ee a nkivéve* magyarul anynvit je-'ent a norvég kormány vá'as/ jegyzékében, hogy a Szovjetunót megvádolják a támadó szándékkal. Afanaszjev nagykövet február 5-én a szovjet kormány ujabb jegyzékét adta át Lange külügyminiszternek, meben már részletesen és szókimondőan leplezi le a Szovjetunó kormánya az Attanti Szövetség támadó céljait. A jegyzék igy végződik: »Amint a norvég kormány tudatában van, a Szovjetunió Norvégia irányában mindig barátságos állás-' pontot tanúsított és a második világháború idején közremükö- j dött Norvégia felszabadításé-j ban. A szovjet csapatokat önként kivonták norvég területről, hamarabb, mint azt maga a norvég kormány kérte. Ha a norvég kormány ennek ellenére kétségbevonja a Szovjetunió jószomszédi szándékait, Norvégia iránt a Szovjet kormány bárm Igen, a Szovjetunió szomszédaival Ica peseta fos kétség elhárítására javasolja a norvég kormánynak, kössön a Szovjetunióval megnemtámadási szerződést és ezzel vessen véget minden kétségnek.* A szovjet jegyzék nyilvánosságra kerülése után Oslóban és Norvégia nagyobb városaiban tömegtüntetések voltak, ahol erélyesen tiltakoztak az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen. Lange külügyminiszter Washingtonba repütt, hogy • tájékozódjék az Atlanti Szövetség részleteiről.* Washingtonból visszajövet — valószínűleg színién »tájékozódás« céljából Londonba megy, ahol Bewinnel találkozik. * Amifi a norvég külügyminiszter Washingtonban és Londonban •tájékozódik* — Svédország, okulva a norvég tömegek és a saját dolgozóinak tüntetésein és tiltakozásain az Attanti Szövetség ellen — elhatározta, hogy nem vesz részt a Szövetségben. Tehát még mielőtt megalakult volna az amerikai imperia'islák által kigondolt támadó blokk, — már szét is hullott. Nem csoda, ha Acheson amerikai külügyminiszter szerda esti sajtófogadásán snagyon ideges és nyomott hangulatban erélyesen cáfolta, hogy az Atlanti Egyezményt március közepén aláírják.« Ugyanis Acheson is látja, hogy az •egyezményt* az a veszély fenyegeti, hogy megtervezésén, kidolgozásán és egyéb fontos munkálatok mellett, a legfontosabb kellék — a résztvevők hiányoznak. * Az történt az Atlanti Egyezmény esetében — amihez hasonló egynéhányszor előfordult- az imperialista háborús uszítás és készülődés a tömegekben imperialistaellenes és háborúellenes hangulatot váltott k i. És az imperialista vezetés alatt lévő országok dolgozói egyre világosabban látják és egyre komolyabban tudják értékelni a Szovjetunió és a népi demokráciák kormányainak következetes békepolitikáját. Sztálin elvtárs legutóbbi békenyilatkozatának hatalmas visszhangját a Szovjetunió külpolitikájának minden lépése egyre jobban erősiti. Igy a már ismeri szovjet javaslat is, amely a Biztonsági Tanácsban hangzott el — és amely a nagyhatalmak fegyvere* erőinek egyharmados csökkenését és az atomfegyver betiltását indítványozza. Az amerikai és angol imperialisták vezette — vagy helyesebben mondva félrevezette — tábor kudarcai és a Szovjetunó, a népi demokráciák hatalmas belső és külső sikerei nem véletlen jelenségek. Azon alapulnak, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák behozhatatlan előnyben vannak az imperialistákkal szemben. Mert mit csinálnak az imperialisták? A békére vágyó tömegekkel el akarják hitetni, hogy háborús készülődéseik, háborúra való spekulálásuk a dolgozók érdekeit szolgálják. Tehát hazugságokat, képtelenségeket kell nekik a dolgozók előtt, mint igazságokat, mint jó és hasznos dolgokat feltüntetni. Ezzel szemben a Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak azért van könnyű dofguk, mert belső és külső politikájuknak,— a terme'és, a dolgozók anyagi és szettemi színvonalának emelése és a népek egvültmüködése — szükségszerű következménye és elsőrangú követelménye a béke. Természetes, hogy ez a politika — és csak cfl a "politika — talál helyeslésre a dolgozók milliói között, akik látják, hogy az imperialista liáboru a kevesek nyerészkedése és gazdagodása mellett a tömegek einvomorodását és pusztulását jelenti. Tehát; a behozhatatlan előny, amely a jja oldalunkon van az, hogy gazdasági és katonai erőnk melleit — igazunk is van. Amit ml mondunk az világos, — igazság, amelyet minden dolgozó megért és amit minden dolgozó akar: a felemelkedés, a nyugodt termelés egyedüti biztosítékát — a békét. Bódai Pál II gazpsági rendőrség őrizetbe velte a csengelei „hishirályokat" NEM NYERED A VERSENYT SZŰVAi f TRÁGYÁZZ TEHÁT PETI SÓVAL Műtrágya is NiiTényvédöszer Értékesit5 Nemzeti Vállalat Budapest, V., Nádor utca 21. Telefon: 129-560. A szegedi gazdasági rendőr, ség az " elmúlt hét folyamán megindította a nyomozást Barna János csengelei hentes ellen, mert feketén levágott két hizott disznót. Barna a nyomozás megindulása után felkereste ifjú Stibel János csengelei közigazgatási vezetőt, hogy hatósági bizonyítvány kérésével ki játsza a rendőrség embereit. Stibel azonnal le akarta állítani a nyomozást és amikor ez nem sikerült neki, felkereste dr. Berkőczi Pál cseneelei tisztiorvost, akitől hamis bizonyítványokat kért, melyek szerint a sertéseket kényszerből kellett levágni, mert betegek voltak. Berkóczi Stibel kérésére ki is állított két hamis orvosi bizonyítványt, de ezeket a rendőrség nem fogadta el, sőt Berköczit a hatóság félrevezetése miatt őrizetbe vették. Stibel ekkor félrevezetve a csengelei lakosságot azt követelte a csengelei rendőrségtől, hogy bocsássák szabadon a ha. mis bizonyítványt kiállító Berkóczit. Amikor Stibel látta, hogy próbálkozása eredménytelen, megfenyegette az ügyben nvomozó rendőröket. A fenvegetlsek azonban hiábavalónak bi. zonyultak, demokratikus rendőrsegünk leleplezte a csengelei kiskirályok törvényellenes spekulációit és őrizetbe vette aa ügy fenyegetőző főszereplőit. A rendőrség a feketén levágott sertések húsát' törvényes áron kiárusította és ezúton kér fel mindenkit, hogy az esetleg előforduló közellátási visszaélé. seket, feketevágásokat, zsírspekulációkat a szegedi rendőrkapitányságon mindenki azonnal jelentse. eíjgQfl Ma kezdődnek meg Szegeden a Népi SakkCáapa'bajnoXség küzdelmei Ma reggel 9 órakor kezdődik az egész ország területén a népi sakkcsapatbajnokság. Nagy szeged területén a diákszervezeteken kivül 160 csapat nevezett be a bajnokságba. fl hivatalos megnyitásra Szegeden a Dohánygyár kultúrtermében reggel fél 10-kor kerül sor, amelyen a Magyar Dolgozók Országos Szakszövetségét dr. Vajda Árpád volt olimpikon, sakkmester képviseli. Azokat a csapatokat, amelyek a Dohánygyár közelében játszanak, felkértük, hogy a mai megnyitón vegyenek részt, amely után az első fordulót a helyszínen játszák le. Itt értesítjük még a népi csapatbajnokságon résztvevő együtteseket, hogy a bajnoki mérkőzések a továbbiak során minden vasárnap reggel 9 órakor kezdődnek. -' Labdarúgás, kosárlabda, teke, asztalitenisz, birkózás és súlyemelés Szeged mai sportprogramján Hat sportágban mérik össze erejüket ma reggeltől estig a szegedi versenyzők. Labdarúgás: SzAK-pálya 2 óra SzMTE—SzflK ifi revansmérkőzés, 3 óra Szeged—Honvéd barátságos, MKUMTE-pálya 3 óra Postás—MKUMTE barátságos. Kosárlabda: Rókusi tornacsarnok c'é'elött 10 óra MEFESz— HTVE férfi, délután 3 SzVSEKflC női, 4 óra SzVSE-KAC férfi kerületi bajnoki. Teke: VflOSz-pálya Rákóczitér 11 óra VAOSz—Hungária, Szentháromság-u. SzMTE-pálya 11 óra Gázgyár—Lombik NB II. mérkőzések. Birkózás: Klauzál-gimnázium 10 óra rajt Szeged város 1949. éri gői ög-rómal középiskolai birkózóbajnokságáért, több országos ifibajnok Is Indul. Súlyemelés: 11 órakor kezdődik a Postás házibajnoksága a Belvárosi Mozi épületében levő Postás klubhelyiségben, fl versenyen résztvesznek Farkas, Garamszegi, Szekeres és Papp országos bajnokok is. Asztalitenisz: fl Szegedi Kender, a Dohánygyár kultúrtermében és a volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helyiségében egész napon át folytatják Szeged város üzemi bajnoksáaáért » küzdelmeket. INNEN — ONNAN MEFESz-ÜTVE kosárlabdamérkőzés ma 10 őrakor a rókusi tornacsarnokban. Az SzMTE ifik a Hunyadi-tér) pályán ma reggel 9 órakor játékos értekezletet tartanak. Valamennyi játékos pontosan Jelenjen meg. A vármegyei Intézőbizottság kedd déli 12 órakor tartja hett értekezletét a DLASz helyiségében lévő sporthivatal tanácstermében. fl VIB tagjainak pontos megjelenése kőtelező. Kompleti kifogástalan * ii'fi olcsón eladó Cim a kiadóban Naponta friss Olcsó baromit, ital, csemegeáru éobornénál, "S Vásárlók versenye a Szövetkezetekben is megindult. cXeresse fel azonnal a IcgRÖzelcBBíszövőtRezetiBoltot