Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Kedd, 1949 február I. PELMAGYARORSZÁG / A fclfilolrsönlo! sorún a párt tekintélye az értelmiségiek közt és no az érteliiséglek becsülete a dolgozók előtt — Menjünk előbbre elvtár­sak, a széksorok közöli, — hangzik a felszólítás az egyete­mi pártszervezet termének aj la'áből a taggyűlésre váró i Igin nagyszáma hallgatóság fe­lé Sokan szoronganak még az ajtóbon és mindenki szeretne beljebb k crütni, hiszon komoly dolog: a párl összetétele, tiszta­sága. é Icsapat-jelíege forog koc­kán. mikor a 4-es szánra bizott­ságok javaslatai felett kelt ta'gyíi'ésnck döntenie. De már nem sok idő van az elhelyezkedésre, a pártszervezet vezetősége a központi kiküldöt­tel együtt elfoglalja helyét az emelvényen s at itkár olvassa a javaslatokat: »G. V. párlmnn kát nem végez, ideológiailag nem képzelt, nyugatos zászlós volt, szakmailag rendldvül gyön ge ,9 év óta orvostanhallgató, ' még csak az elsS szigorlatát lelte le. Javaslat; Kizárás. .« Feszült figyelem üti meg az Arcokat, sokan csodálkoznak: Ilyen »értelmiségiek« kerülhet­lek be a mi pártunkba? Min­denki C> V. felszólalását várja. G. V. hilenc évig „fűbe fűzött'4 Persze, nincs jelen a taggyű­lésen. No, ugy látszik, most sem fogott mellé a bizottsági Ezt fcizonvpják az egymásután el­hangzó felszólalások is. Az egvik elvtárs arról beszél, hogv 9 évi tanulás ulán az első szi gorlat letétele annyi, minlha tgy szabó-lanuló 9 esztendő alatt csak lübo-füzni tanulna nieg, semmi mást. Mások azt hangsúlyozzák, mennyire fon­tos lenne nemcsak G. V.-tőí, de minden hozzá haron/ó »érlehnl­sé :i'őt« is megszabadítani egye­temünket, hiszen végre et kell oda jutnunk, hogy az egyetem valóban a dolgozó népé íegyen. — tF.qyef érlek az elöltem c óíó elvtárssal« — veszi át a szót most Jancsó Miklós pro­fesszor elvtárs, a Kossuth-dijas ludós — nés ha összefogunk kommunista profess-orok és kommunista hallgatók, ezt a nagy és fontos feladótól meg m oldjuk. Javasolom, hogy a jövő­ben működjünk szorosan együtt, hiszen mór régen erre leit volna szükség!* — Dörgő tapssal fogadja a tag­gyűlés ezeket a szavakat. Az érlelni! ég legjobbjai, m'nt Jan­etó elvtárs, a Kossuth-díjas ku­tató, megértik pártunk politiká­ja" és célkitűzéseit. Mcgszahndu'ttnk a salaitól Most a ti! kár emelkedik szó­lásra és kiértékeli annak a je­lenlőségét. hogy végre profesz­szor elvtársaink is aktiv részt kérnek munkánkból; azután egy piltanalra megáll. A kis szflnet •lalt bizonyosan átvillan ernlé­fcc-etén mindaz, amit a reakció az érlefmiséggel kapcsolatban a felülvizsgálatról suttog, mert igy fofylatja: — nEbben az esetben egy ön­magát utolgozó értelmiséginek« néne: őt javasol a felülvizsgáló bizottság kizárásra. Az Indoko­lásból azonban világosan kitű­nik, hogy az illető se nem dob gozó, se nem értelmiségi. Azzal, hogy az ilyenektől megszabadu­lunk, növeljük pártunk tekinté­lyét a valóban értékes és fejlő­dőképcs értelmiségi rétegek fe­lé, min' ezt Jancsó professzor elvtárs felszólalása bizonyítja, másrészt növeljük ennek az iga­zi érteimiségnek a becsületét a dolgozók körében, hiszen látják a tömegek, hogy különbségei leszünk értelmiségi és magát értelmiségi nek* hivatő, nrizálő, szakmájában rossz reakciósok kőzőiu — Ax egyetem a dol­gozó népé lesz l Szinte méjg a szavazásra való felszólítás előtt emelkedik min­den kar a magasba, hiszen az elvtársak világosan megértették, bogy G. V-knek valóban nincs helyük a pártban. Mikor 9 óra felé befejeződött a taggyűlés, az egyelem! párt­szervezet minden résztvevő tag­ja öntudatban megerősödve in­dult hazafelé. A fordulat évé­ben az egyetemen is döntő vál­tozás következett be. Az egye­tem ma már valóban egyre in­kább a dolgozó népé lesz és itt elsősorban a munkás és sze­gényparaszt gyermekek számára biztosítunk minden kedvez­ményt és a'kaímat a tanulásra. Ezek osztályaik hü és méltó képviselői lesznek a szegedi egyetemen is, ahol az értelmisé­giek egyrésze még ma sem lud vagy, nem akar a múlttól elsza­kadni, s ezek nem lehetnek al­kalmasak a szocializmus építé­sének vezetésére. AZ OLVASÓ HANG1A A Klauzál-gimnáziumban Rákosi Mátyás brigád alakult Kedves Elvtársak! 'A karácsonyi szünet előtti na­pokban osztályunk haladó szel­lemű tagfai elhatározták, hogy nRákosi Mátyás munkabrigád« néven munkacsoportot hoznak létre. Szükségét érezték annak, hogy legyen egy olyan munka­csoport, amely valami váratlan közösségi munka esetén összehí­vás, aláírás, stb. nélkül hala­mertelik a marxlzmns-leninlsmas ideológiáját és a szocialista vi­lágnézetet. Brigádunk kilenc taggal In­dult, ma már tizennégy tagja van. Az osztály kezd ráébredni arra, hogy a brigádban művelőd­het, tanulhat és ideológiailag képzettebbé válhat Eredményeinkről nem szólunk dék talonul elvégzi a reábízott ezek ls vannak feladatot. A megalakulás óta he• tenként megtartott gyűléseken a legjobb közösségi szellem ural­kodik. A gyűléseken tárgyaljuk meg problémáinkat, állítjuk ösz­sze a heti munkatervet, itt be­csüljük fel az elvégzett munkát és itt mutatunk rá az elkövetett hibákra is. Nagy súlyt helyezünk a bri­gádtagok ideológiai képzésére. Szakelőadóink folyamatosan ls­Kettős ünnep Csengéién Kiosztották a jó munka jutalmát és megalakították a DÉFOSz-t a mintaközségben Kettős ünnepet ült vasárnap Csengele dolgozó parasztsága. Az ünnepségeket a kora reggeli órákban zenés ébresztővel nyi­tották meg. Dé'etőtt tiz órakor már löbbszáz ünneplőbe öltö­zött dolgozó paraszt gyülekezett az országúton felállított diadal­kapu körül. A diadalkapun olt ékeskedett a szegedi posta dolgozói által készíteti mintaközség jelvény, rajta a felírás: Csengele minta­község. A csengc'ei iskola tanu­lói rövid, szines műsorral üd­vözölték a vendégeket, akik kő­zött ott voltak az EIsö Kecs­keméti Konzervgyár falujárói is, hogy átadják a község dofgozó parasztjainak a díszesen hím­zett vándorzásztőt. Kőzet fog a város és a fa'u A konzervgyári dolgozók ne­vében Böndör Mihály köszön­tötte a mintaközség dolgozó pa­rasztjait. Rámulatott arra, hogy ma már a városi dolgozók és a parasztság a legtel jesobb egyet­értésben és szövetségben dol­goznak, kölcsönösen támogatják egymást a szocializmus építé­séért fory!a!ott harcban. Reszé­de végén telkes taps és éljenzés közepette adta át a' község kép­viselőjének a vándorzászlót. Ezután Gyáni Imre főispán szófott a község dolgozóihoz, majd Dénes I.eó elvtárs, pol­ármesfer beszédében ntatt arra, hogy ez a nagy kitüntetés kell, hogy még telkesebb és eredményesebb munkára sar­kalja Csengele dolgozó paraszt­jait. A jó munka jufa'ma Tizenegy mintagazda és ok­leveles gazda vonult föl ezután az ünnepi alkalomra feldíszí­tett színpadra, hogy átvegyék a mintagazda jetvényeket és az okleveleket. Mintagazda jefvényt öt zegedi Állami Nemzeti Szinház miisora Február 1-én délután 6-kor: Február Lén este 8 órakor: Február 2-án este 7 órakor: Február 3-án, e^te 7 órakor: Ünnepi előadás a Magyar Köz­társaság kikiáltásának 3. év­fordulója alkalmából. Balettest. A csodálatos mandarin. — Ta­vaszi komédia. — Diótörő. »E« bérlet 10. előadása. Csárdáskirálynő. »S« bérlet 10. előadása. • és 600—G00 forintot kaptak: Tl­sóez.ky Sándor, Lippai Mihály, Tóth János, Magony Mihály, Juhász Lajos és Turi Imre. Ok­levelet és 400—400 forintot kap­lak: Tisóczky Ferenc, Jójárt Imre, Kormányos Sándor, Ka­tona Pál és Kocsis István. A község do'gozó parasztjai me­leg ünneplésben részesítették a kitüntetett minttagazdáfcat. A mintagazdák nevében Ti­sóczky Sándor köszönte meg a jutalmat. — A muttban hiába dolgoz­tunk. hiába turtuk a földet, — mondotta, — nem vették mun­kánkat figyelembe. Hogy ma itt ünnepelhetünk, ezt a népi de­mokráciának köszönhetjük, amely nemcsak megbecsüli, ha­nem támogatja és megjutalmaz­za jó munkánkat. Dolgoztunk és ezulán még jobban fogunk dolgozni, mert tudjuk, hogy ez a ftöle'ességünk s ezzel szolgál­juk népi demokráciánkat, a mi salát boldogulásunkat. A továb­biakban kihangsúlyozta, hogy a kitüntetés nemcsak nekik szóf, hanem a falu minden becsüle­tes dolgozójának. Meqa'akut a DÉFOSz A jutalmak átadása után sor került a DEFOSz szervezetének mega'aldtására. Tóth Antal po'­aármeslerhclyettes szólott elő­szór a csengelei dolgozó pa-, rasztokhoz. Ismertette a DEFOSz feladatait, kihangsú­lyozva, hogy a dolgozó paraszt­ság egységes összefogása bizto­sítja a falu felemelkedését. Ez­után megválasztották a DEFOSz vezetőségét, akik között három dolgozó parasztasszony foglal helyett. A többszáz főnyi dolgozó pa­raszt nagy lelkesedéssel fogadta a DEFOSz megalakulását. A minlagazda mindenben éton jár Ugyancsak vasárnap alakult meg a dolgozó parasztok nagy lelkesedése mellett Kübckhi­zán, Szatymazon és Felsőköz­pontore is a DEFOSz helyi ezer­vezete. Az alakuló üléseken min­denütt többszáz főnyi dolgozó paraszt és parasztasszony vett részt. munkánk nyomalt Iskolánk tag­fai máris feleldezték és a jövő­ben még többet látnak. ízléses dekorációink barátságos légkört teremtettek összefővtetünkön, a kla' délutánokon a brigád rádió, iából hallgatják a fiuk az aktu­ális problémákat, vagy a köny­nyü, szórakoztató műsort. A még zavarosan látó társainkat a tíz­percekben barátságos beszélge­tés közben világosltjuk fel és példákkal bizonyítjuk be nekik, hogy az at, amelyen haladnak, helytelen és önmagukra nézve káros. A xRákosi Mátyás mankabri­gád« tagfal kemény munkával igyekeznek méltók lenni ahhoz, akiről elnevezték harcos közös­ségüket, a legjobb és legharco­sabb munkáshoz és tanitŐhóz, Rákosi Mátyás elvtárshoz! A Szegedi Klauzál Gábor gim­názium V. osztályv&nak munka­brigádja. A szovjet iskola a gyermeket a közösségi életre neveli~ Dr. Vadas Sára előadása Szegeden %bb fte'fős rekamié mindenféle Ecárri!t02@if bú'or kéizea és rendelésre SZEXES kárpitosnál, ATTILA-UTCA 2. Szombat délután a városháza közgyűlési termében többszáz szegedi dolgozó nő érdeklődése mellett tartotta meg előadását dr. Vadas Sára, az MNDSz or­szágos vezetőségének tagja A szovjet Iskola egészségügy, a szovjet Iskolai és óvődai mun­kaközösségek cimmel. Dr. Vadas Sára előadása be­vezető részében utalt arra, hogy a szo.lalista társadalom legfon­tosabb feladatának tekinti az ember átalald'.ását, uf embertí­pus kinevelését, fl szovjet em­ber átalakulása visszavezethető azokra az eseményekre, amelyek ideológiai, erkölcsi és politikai világában lezajlottak, fl szovjet pedagógia jellegzetes vonása: megismertetni a gyermekeket a természet, az élet valóságaival. fl továbbiakban utalt arra, hogy a nevelés csak akkor hoz­hat eredményeket, ha a család is együtt neveli a gyermekeket a pedagógusokkal, fl fizikai ne­velés szoros együttműködésben van a tanulással. Részletesen is­mertette ezután a Szovjetunió is­kolaegészségügyi kérdéseit, flz iskolaegészsénügy vonalán nem a tudomány a tudományért elv érvényesül, fl szovjet gyermeke­ket óvódáskoruktó! kezdve, ad­dig, mig iskoláikat be nem fe­jezik, mindenkor a legalaposabb orvosi vizsgálat alá helyezik. Csecsemőkoroktól kezdve kórtör­ténelet készítenek róluk, fl gyer­mekeket minden szakorvos meg­vizsgálja. fl szovjet Iskolákban Jól fel­szerelt könyvtárak, szertárak, fürdők, mosdók, büffék, uttörő­és egyéb helyiségek állnak a ta­nulók rendelkezésére. Egyfor­mán biztosit fák a gyermekek ta­nulásának fizikai és szellemi fel­tételeit. Nagy szerepe van azi is­kolákban a faliújságnak. Nem­csak a tanulók, hanem a szülői munkaközösség is készit faliúj­ságot, amelyben közlik a meg­látásaikat, bírálatukat, javasla­taikat. fl szovjet Iskola a gyer­mekeket az életre, a közösségi életre nevelL fl nevelés eredményességét csakis a nevelők és szülők együt­tes munkája biztosíthatja. Ezért van szükség a szülői munkakö­zösségekre. fl nevelők szabad szülői napokon mutatják be, ho­gyan nevelik a gyermekeket és a szülőkkel együttesen beszélik meg a nevelési problémákat. A szovjet nevelök fejlett ide­ológiai képzettséggel rendelkez­nek. fl szülök nagy megbecsülés­sel viseltetnek irántuk s a neve­lök részéről ugyanez a megbe­csülés nyilvánul meg a szülők­kel szemben. fl jelenlévők a legnagyobb ér­deklődéssel hallgatták a tanulsá­gos előadást, fl hozzászólók, szü­lök és pedagógusok kijelentet­ték: minden "igyekezetükkel azon lesznek, hogy érvényesítsék ne­velési módszereikben a szovjet pedagógia alapelveit SZEGEDI M0Z<1MÜ *0R* 8 ELVÁR OS f 1T -wtaM fel eh 6?S Ma és mindennap Uj MaenRonszas betel jesedett magyar szabad­sáe filmjo. KORZÓ Telefon 624. Ma és mindennap ítélet lants't nál^aJ széchényi |T9t.iier e: | Telefon 490. Ha kedden utoljára! GYILKOS PARBAJ ElOadások kezdete ,él 4, é.6, fél 8 Pénztár d. e. 11-12, d. u. 3 Arától.

Next

/
Thumbnails
Contents