Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-11 / 35. szám

UJA BR K £ i> V b.y, M f: N Y EK ET KAPNAK A TERM Kf.ítéZOV ETK EZ ET EK Kiutasítottak két amerikai diplomatát magyarországról VI. ért. 35. szám. Ara 60 fillér Szeged, 13*9 Február 11. Péefek A Szovjetunió a Biztonsági Tanács illésén ujabb békejavaslatot tett Köveielfe a* aíomlegyverek betiltását és a fokozatos leszerelési A Biztonsági Tanács február 8-iki ülésén Malik, a Szovjetunió képviselője határozati javaslatot terjesztett eiő. A határozati javaslat a következőket tartalmazza: 1. Az egyes hatalmak1 támatiószcllcmü köreinek tevékenysége erősödik. F/ck a körök uj háborút szitunak, amit a fegyverzet indokorallan növekedése fes a katonai költségvetések felduzzadása kisér. Egyes országokban egyre erősödő háborús hírverés l'olyik, bár az ilyen hírverést az UNO közgyűlése még 1917-ben megbélyegezte. Az utóbbi időben oy'sz sor ál* lamcsoporlosulás jött létre és a föld minden részében légi és haditengerészeti támaszpontokat létesítenek egves nagyhalaiul a k. 2. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének az atomfegyverrel kapcsolatos kérdések megvizsgálására, a fegyverkezés általán nos csökkentésére vonatkozó határozatainak végrehajtásában eddig még semmi sem történt, sem az atombizottság, sem az általános fegyverkezési bizottság nem teljesítet le feladatát 3. A közgyűlés 1948 novemberi határozata felhívja ugyan a figyelmet, hogy javaslatot kell Kidolgozni az Egyesült Nemzetek tagállamai fegyveres erőinek létszámáról és a fegyverkezés méreteiről szóló értesülések megszerzésére és közzétételére, de elhallgatja az atomfegyverről szóló jelentésnek a Biztonsági Tanács elé történő terjesztését. Az UNO a szovjet javaslatot 1946-ban már elfogadta Az atomfegyver mcgti'túsát — ftiint ismeretes — a Szovjetunió még 19-10 október 29-én felvehette ne: Ejgycsült Nemzetek elölt, ugyanezen év decemberében konkrét előterjesztést lett a Biztonsági Tanácsban. Ölnek nyomán atakuít meg a közgyűlés, határozata végrehajtásának érdekében szervezett bizottság. A szovjet javaslatokat a közgyűlés annakidején elfogadta. MiifCfus végéig minden állam közölja a katonai adafohat A Biztonság Tanács — mondja a határozati javaslat — mindezek figyc'einlevctclcvel: 1. Utasítsa a szokásos fegyverkezéssel fojjlulkozó bizottságot, hogy első lépésként dolgozzon ki egy tervet, amciv szobiul a Biztonsági Tanács öt tagállama kötetes fegyverzetét és fegyveres erejét 1950 március l-ig egyharmadával csökkenteni. A tervet legkésőbb 1919 június l-ig a Biztonsági Tanács elé kell terjeszteni. 2. Utasítsa az alonibizottsápot, hogy 19-19 junius l-ig terjesszen a Biztonsági Tanács elé tervet az atomfegyver megtiltásáról és az alomerő ellenőrzéséről megkötendő egyezményről. Mindkét egyezménynek a tagálJnmok, valamint a szervezet elveit támogató államok jogos érdekeinek figyelembevételén kell alakulnia, nem pedig önző érdekeket szolgáló valamilyen állam csoportosulás érdekein. 3. Mind a fegyverkezéssel foglalkozó bizottságnak, mind az alombi-ottságnak munkájában s/éin előtt kelt tartania, hogy az a lomfegyver mcgliitása és * az. alomerő ellenőrzésének megteremtése alkotó része a Biztonsági Tanács állandó tagállamai fegyverkezésének cgyhnrm addai való csókken léséről szóló 1 ervnek. 4. A Biztonsági Tanács keretében nemzetközi ellenőrző szervet keli létesíteni a fegyverkezés csökkentésével, valamint az atomfegyver megtiltásával kapcsolatos intézkedések végrehaj-, feuának ellenőrzésére. 5. Feltétlenül szükséges, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai legkésőbb 1919 március 31-ig teljes adatszolgáltatási terjesszenek be fegyveres erjükrőt, fegyverzetükről. Amerika nem akarja a békét A szovjet javaslat etűterjesntése után Austin amerikai kiküldött megkísérelte a szovjet javaslat megvitatásának megakadályozását. Kijelentette, hogy a javaslatot tanulmányoznia kell, de mégis vitába szállt vele. Azt állította, hogy nem tehet az atomfegyver megtiltását követelni, mert a közgyűlés határozata nem beszél tilalomról. Austin különösen kellemetlen helyzetbe került, amikor azt állította, hogy a Szovjetunió nem hajlandó felvilágosítást adni fegyveres erőiről, bár a mógötte ülő tanácsadó figyelmeztette: éppen a szovjet javaslat követeli, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai záros batáridőn belül szolgáltassanak ada. lókat fegyveres c tjükről, Tanatmáeivazzáh a szovjet iava&'afot angol kiküldött ÍM támogatta A tanács elnök* végű* kijelentette, hogy « tanács tagjainak t anulmányo zriok Felt • szovjet javaslatot, ezért az ülést bezárta. Zavaros a helyzet az Atlanti egyezmény körül Acheson külügyminiszter a szerda esti sajtóértekezleten nagyon ideges ée nyomott hangulatban erélyesen cáfolta, hogy as Atlanti-egyezményt március közepén aláírják Ache'on beismerte, hon et eredet* Atlanlt-egyezmingt át kell dolgozni. Bevin is igen óvató* éa borúlátó hangon beszélt u angol parlamentben aj egyezményről. Szerinte nem bizonyos, vájjon ert At. lanti-egyezmény egyáltalán mcffva'ösul-e. A Tímea washingtoni tudósitíaa szerint Washingtonban az utolsó 38 órában rendkívül lázas tevékenység volt tapaszta ihatő as atlanti szövetséggel kapcsolatos ügyekben anélkül, hogy valami előrehaladás is történt volna. Mélyül a gazdasági válság Amerikában As amerikai sajtóban te as ipart körökben nagy nyugtalanság uralkodik az ország gazdasági helyzete miatt — Írja a Komszomolszkaja Pravda. A Newyork Tímea elismert, hogy a gyárosok a termelés csők. kentésével szerelnék at árak magas színvonalát fenntartani, aminek természetes kávéiké* ménye a munkások tömeget elbocsátása. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának legutóbbi jelentése szerint a muU év decemberében a munkanélküliek száma 700.000. rel növekedett. Minél inkább közeledik a gazdasági válság, az Egyesült Államok monopolistái, hogy jövedelmüket megőrizzék, egyre inkább a háborús uszításhoz folyamodnak. Erekkel megy arázható az amerikai uralkodó köröknek as a törekvése, hogy az atlanti egyezmény és az európai szövetség segítségéve! kezeikbe kaparinthassák a világpiacot As a résztvevő országokat amerikai gyarmattá tegyék. Be kell jelenteni az állam feryletét illegálisan elhagyó személyeket Elkobozzák a disszidáltak vágyónál A Gazdasági Főtanács február 10-4 ülésén a következő határozatokat hozta: A kormányzat a dolgozd parasztság és a dolgozó kisiparosok részéra a már folyamatban lévő mezőgazdasági klsgépakciőn kivül egyes árucikkeknek megvásárlására részletfizetési lehetőségeket biztosított. Ezt a hitelt az Országoa Szövetkezet! Hitelintézet és tagszövetkezeti árautalvány formájában nyújtják. As OSzH az akción 10 millió forint összegű keretet használhat f«L A földművelésügyi minisztérium zöldtrágyázás céljából cslllagfűrt vetőmagot bocsát Szabolcs-, Szatmár-, Hajdú- éa Somogymegye gazdálkodói részér*. Ezzel mintegy másfél mllMó kat. holdat kitevő, gyeng* termöerejll homoktalaj megjavítása válik lehetővé. A vetőmag ára mázsánként 70 forint A GP elfogadta a disszidált személyek vagyonának kezeléséről szóló rendelettervezetet. A tervezet szerint mindenkit, aki a» ország területét itlegáMsaa elhagyja, a belügyminisztérium államvédelmi hatóságához bt kell jelenteni. Be kell jelenleni azokat is, akik a vállalatokból a vállalati tőkét teljes egészében, vagy fokozatosan kivonják. Az államvédelmi hatósúg a disszidált vagyonát 8 Pénzintézeti Központ közbejöttével zár alá veszi és arról leltárt készít. A zár alá vett vagyont a Pénzintézett Központ kezeli. Rfes István elvtárs az Egyesült Hiiamok igazi arcáré! Hatalmas érdeklődés mellett nyitt meg a Magyar Dolgozók Pártja szegedi Politikai Akadémiája Kedden délután Kies István elvtárs. Igazságügyiuinlszfe* előadásával ineguvilt a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája. Már öl éta előtt ol van hatalmas tömeg gyűlt össze a városháza közgyűlési termében, hogy nem lehetett helvet kapni. A karzatot is zsúfolásig metölfőít* a Sz.egeill dolgozók érdeklődő tábora. A sürtt padsorokban ott láthattuk az üzemek dolgozóit, egysaerü parasztembereket As aa értelmiségiek csoportjelt. A hallgatóság un:nkAsIndylúTtíit énekelt * igy várba nz előadás megkezdését, amely közel két őrAn kerasztlU való. tággal lebilincselte a hallgatóságot. A padokon itt is, ott Ls fehér papírlapok, jegyzetfüzetek feküdtek 9 előadás köziben »&. rfin végigszántottak rajtuk a ceruzák, hogy megörökítsék a* érdekes előadást, amely mindenki előtt világosan bemutatta • kizsákmányolás, a monopoltők* országának, a demokráciát ét az emberi szabadsftgjneokat uiegc«ufoíó Amerikának igazi arcát. Ries István elvtárs előadásának bevezető részében utalt arra, hogy éppen az as ország szeret a demokrácia köntösében fellépni, amelyik mindent támogat, * .ami fasiszta, amely ország szabadkezet nynjt min'len olyan támadáshoz, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul. Meg kel! vizsgálnunk ennei as országnak igazi arcát — mondotta. — Vájjon valóiban demokrácia-e es as ország a tömegek számára vagy osak a. kiváltságosoknak* Az amerikai kiküldőit végül követelte, hogy a Biztonság! Tanács csupán a közgyűlés ha. tározatánafc a szokásos fegyverkezéssel foglalkozó bizottsághoz történő továbbítására szorilkoz-j z.ék és ne tárgyalja a szovjet Meggyőző odalokat sorolt fel javaslatot. J azután,' amelyek amerikai írók At amerikai indítványt sut tollából származnak, olyan iróic.j-ém.io&tu tői, akik dicsőítik as amerikai /demokráciát*. 1915-ben például egymilliárdot költöttek lóversenyre, a egy évvel később leszavaztAk a rákkutatás céljaira iud.itvdaybzott száamilHó dollárt. A lakosság ö0 százalékának jövedelme nem éri ol a havi száz. hu.szónkét dollárt sem. Amerika egészségügyi viszonyait világosan mutatja, hogy a háború alatt besorozottak 10 százaléka alkalmatlan volt, 12 százaléka ideg- ós elmebajos. Az amerikai hadseregben minden negyedik ember vérbaios volt lftlö-bm egymilliárd kétszáz a* • 3/.crro a kapitalisták. Ea csak egy része azoknak adatoknak, amelyek vilúgosan fényt vetnek árrá, hogy Amerika demokráciája csak * kizsákmányolók számára jelent jogokat. Éa mindennek mondható, csak demokratikus berendezkedésnek nem. A szabadság alatt a monopolkapitalisták szabadságát értik fr* e* lehetővé tes/j e legki m éteti ene b i> k izlá km án v oiáit. Ries Isi vén elvtáys a továbbiakban rámutatott oz amerilcni monopolkapitalizmus hol almára, amellyel magához ragadja nemesaik a gazdasági, hnueni a politikai élet irányítását is. Kétszázkét nionopol-vál.'Hlntan gyakorolja a felügyeletet a« amerikai tők®. Tizenkettes csopcírt titokban ülésezik és minden hatalom enT.ek a kezében van. A monopolvállalatok kezükben tartják az egyes államok lakosságát is. Döntően befolyásolják okét abban is, hogy kit küldenek ha a ezeni.Ui"!®. A déli élte mohban alig vau ember, aki ne félne a monopolkapitalistáktól, re állana terrorjuk alatt. Részletesen ismertette ezután nrillió dollárt költöttek ék.' Riat ístváa elvtárs az auie-