Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-10 / 34. szám

"A szegedi egyetem professzorainak helyeslő levelet a Mindszenty-per Ítéletéről. Ünnepeli a TjéMA, az Első Szegedi Cipőgyár, * Gazdasági é* Villamos vsat. VI. évi. 34. szám. Ara 60 fillér Szöged. 1343 Február 10, Csütörtök Az északi népek békevágya tiltakozik lanti Szövetség ellen A norvég kommunista párt liál tvár vban hívta fel a norvég népet1 száll,ion szembe azzai a terwer, hegy Norvégia csatlakozzék az atlanti egyezmenyhez. A kiáltvány utal ara-a, hogy a támadást kizáró egyezmény megkötése tárgyibaa „előterjesztett szovjet javaslat íkomoxv megorősitese a békének*. Lange norvég külügyminiszter február ld'-iko körül érkezik vissza Oslóba Washingtonból. A norvég kormány a külügyminiszter hazaérkezése után válatzor a legutóbbi szovjet jegyzékre. Norvégia népe egyre viharosabban tiltakozik az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen. Az atlanti háborús egyezHiányhoz történő norvég csatlakozásnak három nagy akadálya van: 1. a norvég nép békevágya, 2. a szovjet ajánlat meg nem támadás szerződés kötésire, 3. a skandináv szolidaritás. Svédországnak az az elhatározása, hogv kivül marad a háborús tömbökön, igen lelni, tölte az angol-amerikai imperialista kalandért lelkesedő dán háborús uszítókat is. Norvégia Achoson és Truinan számára ^Skandinávia vezető országa; lett- J anget a figyelem rnindor. jelével elhalmoz, zák. Ugyanakkor a svéd követnek/akinek kormányára Washington ugy látszik neheztel, két óra hosszat kellett várakozc.a az amerikai külügyminisztériumban anélkül. hogy bárkivel beszélhetett volna. A dán nép hevesen tiltakozik az északatlanti szövetség ellen. A munkanélküliek gyűlése határozatot. fogadott ei, omelv elítéli a háborús politikát. Egymás után fejezik ki tiltakozásakai, a szakszervezetek tagjai, valamint o, gyárak dolgozói is. Az értelmiség vezető személyiségei közül is sokan tiltakoznak az észnkatlanti szövetséghez /-aló csatlakozás és aszovjetellenes hadjárat ellen. Svédország is ugy határozott, liogy kivül marad a. /hideg háborún; és az atlanti egv(-/.mérven. Erlandar miniszterelnök és Unden külügyminiszter a parlamentben közös nvilaLkozatot tett A szoviei hüliídvmi" nisztórium nz Atlanti SrHvetaéifről A napokban jelent meg n Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata az északatlanti tömbről. Ebben a jelen, tős nyilatkozatban a Szovjetunió leleplezte az Egyesült Államok és Anglia uralkodó köveinek világuralomra törő háború utáni politikáját. Meg kell állapítani — irja a szovjet tájékoztató iroda munkatársa —. hogy az északatlanti tömb a.nt

rol-amerikai alkotói nem lepezife, hogy ez a fámadészellemli katonai szövetség a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul. Az Egyesült Államok módszereire ieginkább jellemző nz p> nyomás, amelyet az utóbbi időbén a skandináv országok irányában kifejt. Megállapítható, hogv a skandináv országokra gyakorolt nyomás már hosszabb ideje tart. Skandinávia közvéleménye azonban elutasítja ezt a nyomást. A mai amerikai politikára jellemző az a számítás, hogy Németország nyugati övezetének megkönnyítik a szerződéshez történő csatlakozást és a hitleristák, valamint a spanyol francoisták uszályából különleges katonai egyesülést létesítenek. A tények és cselekedetek maguk beszélnek — állapítja meg befejezésül m szovjet tájékottató iroda munkatársa. —Nem szükséges hozzájuk meggyőző magyarázat. Ezek megnyilvánulásai as Egyesült Államok és Anglia egyhuron pendülő politikájának, amelynek segítségével ás Egyesült Nemzetek szervezete előtt vállalt kötelezettségei ellenére világuralomra törnek. A szoviei nép tollas erővel dolgozik a sztálini tervek Három évvel ezelőtt, 1946 február 9-én mondotta el Sztálin, a szovjet nép és a Kommunista Párt nagv vezére világtörténelmi jelentőségű beszédét a moszkvai Sztálin-kerület választői előtt. A Pravda vezércikkébea rámutat arra, hogy a történelmi beszéd óta eltelt lxáxota év a Kommunista Párt tervei sikeres megvalósításának az időszaka volt. Mindaz, amiről Sztálin beszélt, a szemünk láttára velősül meg. A szovjet népnek a háború utáni ötéves terv teljesítéséért vívott hároméves kin. delme az egész világ elé tárja, hogy a Kommunista búrt szavai sohasem különböznek & tettek tők A Szovjetunió népei Le-" nin és Sztálin pártjának vara. té3ével mindent elkövetnek, hogy határidő előtt teljesítsék az ötéves tervet. Ezen tulme. uőlec meg kell valósítani a távolabbi jövőnek azokat a ter. veit, amelyeket Sztálin megjelölt, a vas-, acél-, szén- t» olajtermelés nagyarányú emelését. A szovjet nép teljes erővei dolgozik a sztálini tervek megvalósításáért * a Kommunista Párt Sztálin vezetésével biztosan lialad a kommunizmus győzelme felé. Amerikában romlik a gazdasági helyzet A Financial Times newyorki tudósítója szerint az amerikai üzleti körök hangulata igen nyomolt, a gazdasági életben beállt visszaesés miatt. A gazdasági helyzet romlásának árnyéka súlyosan nehezedik az amerikai üzletemberekre. Tnjman gazdasági tanácsának elnökhelyettese kijelentctle, hogy az 1928-ban kitört válság jóval több, mint 300 milliárd dollárba került és ha ez a folyamat most megismétlődik!, a veszteség legalább 800 milliárd dohár lesz. Teljes fejetlenség a Kuominíattfí Kínában A Kuomintang-kortnány hadügyminisztere Sanghaiban tartott sajtóértekezleten kijelentette, a kormány eltökélt szándéka, bogii miközben békeküldöttséget állit fel, felgtatja háborus előkészületeit. Erre mutat az is, hogg a »békeküldöttség« utazását öt nap alatt kétszer halasztották el. Legutóbb azért, mert Li-CsungJen alelnök nem hajlandó többé Nankingba visszatérni. }\ Kuomlntang-Kináböl érkezett hírek ugyanakkor teljes fe jellenségröl számolnak be. A hírek szerint teljes a pénzügyi zűrzavar és a Iíuomlntangon belül is szakításra kerül a sor a békepártiak és Szunfo minisztereinők hívei között. Az utóbbiak mindenáron folytatni akarják a háborút .Más hírek arról számolnak be, hogy a békekisérletek meghiúsultak és a harcok ujabb fellángolása várható. A Jangce folyónál máris heves harcok folynak. Menhezdődöit az osztrák békeszerződés (arívo'ásn Londonban szerdán összeültek a négy nagyhatalom kiilügytniniszterhclyeltesel, hogy megkezdjék az osztrák békeszerződés ügyének letárgyalását. A külügyminlszterheiyeltcsek az ügyben folytatott tárgyalásukat a múlt év májusában szakították ineg, amerika kezdeményezésére. Parisban és Déllranciaorszá*bsn iolvtatódnak a sztrájkok A párizsi és páii/skörnyéki, valamint a délfranciaországi Őz lyoni Iparvidéken kitört sztrájkmozgalmak tovább (artanak. A bérmozgalom az egész országra Kiterjedt. A minisztériumok szerződései tisztviselői kara i« bérkövetelést terjesztett elö. A CGT intézőbizottsága szerdán tárgyalja a bérese, a munkanélküliség éa a szakszervezeti világszövetség kérdéseit. A Szovjetunió visszaadta abisajátitott berlini vállalatokat A berlini szovjet katonai parancsnokság minden kisajátított városi vállalatot visszajuttat a beríini demokratikus városi tanács kezelésébe, hogy gyorsüba a város újjáépítését és a békés gazdálkodás fejlő/lését. Viszavonhaiatlan az iittperlaliiüitis világgaz rendszerének szoritásá Rajk László elvtárs, külügyminiszter előadása a magyar külpolitika útjáról As MDP budapesti politikát akadémiáján szerdán délután Rajk László külügyminiszter tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást »A magyar külpolitika utja? clmmeL Megállapította, hogy a felszabadulás óta eltelt négy esztendő óta hazánkban végbement mélyreható változások alapvetően megváltoztatták a magyar külpolitika jellegét ls. 'A régi url Magyarország külpolitikája imperialista külpolitika volt a nagybirtokosok ét nagytőkések érdekében és védelmében. A reakciós fasiszta Magyarország nem tudta megoldani népi állami szuverénitásunk kérdését, ma önálló, független, szabad állam vagyunk. fQte ország, mint ml, önálló, független, szabad ország csak akkor lehel, ha tartósan, sőt véglegesen sikerül kiszakadnia at Imperialista világgazdasági rendszer halálos szorításából. A Szovjetunió, mint győztes nagyhatalom, nem folytatott annekdós politikát, nem kebelezte be a legyőzött népeket. Magyarországnak ls visszaadta függetlenségét és segített a talpraállásban. A Magyar Kommunista Párt és az MDP ma büszkén hivatkozik az 1945-46. évekre, amikor szinte elszigetelve körömszakadtáig harcolt oz ellen, hogy Csehszlovákiává1. Romániával szemben soviniszta követeléseket állítsunk fel. Minket Igazolt a történelem — folytatta Rajk László olvtilrJ —» sikerült megteremteni népeink között azt a kölcsönöz bizalmat ós együttműködést, amit Sztálin elvtárs a Szabad népek szocialista együttélésének megteremtéséhez eiryik döntő é/ nfiikfllözhctétleu. -eléírt tét élként jelöit meg. Ma országainkat kölcsönös megscgitéai, gazdasági és kulturális szerződések fűzik össze. Evekért a szerződéseket a népek kormányai kötötték, éppen étért őszintén a nép akaratát fejezik ki és időtállóák. Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának történelmi jelentősége az egéss haladó emberiség szempontjából abban áll, hogy es as első eseti a történelemben, hogy szövetkeznek gazdasági- termelési kérdéseik közös megoldására, tiszteletben tartva egymás állami és népi szuverémtásáfc. Reánk, a magyar népi demokráciára és a löbbl népi demokráciákra is a Tanács jelentősége még abban áll, hogy ezáltal néplink a sző igazi é» teljes értelmében önálló, független, szabad nemzeti állam és államok, mert ezáltal szakadtunk ki biztosan és vlsszavQiiliniatlanul nz imperializmus világgazdasági rendszerének szorításából. A népi demokrácia külpolitikája, tehát a Magyar Kommunista Párt, majd ai MDP vezetésével megoldotta végérvényesen azt, amit a régi uri Magyarország nem tudott megoldani: állami ezuverínitá unk kérdését, Magyarország függetlenségét, önállóságát és szabadságát. Magyarország szuverén állom és mint ilyen" barátja és szövetségese as emberi haladás, a népek egyenjogúsága és szabadsaga, a "béke legnagyobb támogatójának, harcosának és biztosítékának, a hatalmas Szovjetuniónak. A Szovjetunió oldalún, a magyar népi demokrácia is szilárdan helytáll nx emberiség nagy ügyeinek Szolgálatában. Megoldottuk a szomszéd népekkei való bskés együttélést. Ez természetesem nem jelenti azt, hogy máris minden részletkérdést olyan jél megoldottunk, hogv ezen ne lenne még csiszolni való. A továbbiaki an hangsúlyozta, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront programnyilatkozata ba felvette azt. hogy a magyar népi demokrácia esyik fó feladatának tekinti a harcot a NO. vinizmus minden megnyilvánulása és maradványa ellen. — A magyar nép at össze* né ja demokráciák népeihez hasonlóan jól élt aszal a t<Yténelnű lehetősé gyei, amelyet a Szovjetunió teremtett merj« faH: mus me,,sc mnásitésével Európa népei számára. Súlyosan megbélyegezte Rajk elvlárs az imperialisták zsoldos segédcsapatát, a jobboldali szociáldemokratákat, majd hangoztatta, a demokratikus népek és erók bátor helytállása eredményezte, Iioyjj a demokrácia erőt sokkal nagyobbak és eresebbek, mint az imperializmus erői. .4 demokrácia erői legyőzhetetlenek. Áfa a Szovjetunió hatalmasabb és crőselvb, mint valaha cs a népi demokratikus országok a Szovjetunió oldalán a béke biztos támpontjai. Beszéde végén megállapította, hogy Magyarország egész ténykedése, magatartása összhangban áll az emberiség nagy ügyének, a haladásnak, és békének nagy Szolgálatával. Mindezt annak köszönhetjük. hogy Mar* és Lenin, Sztálin tanításának megfelelően mindenben következetes volt magatartásunk és ez annak tulajdonítható, hogy az orszá. nak olyan vezető pár/fa vn, mint az MDP és annak zr élén olyan vezető Ali, minRákosi Mátyás. íé • i -§ iOLKOiiUTOl ? i