Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-08 / 32. szám

Kedd, 1919 február í. nce _.í3bt *sas Február végén mér tárcsázunk! Beieje/éshex küieletfm a szegődi automata telefonközpont épHése — Központ... — Központ... Tessék, Itt központ... — hang­zik íélpercenként, eflrfl egy­másutánban különféle női han­gokon. S mindenegyes iközponte bejelentést villámgyors kézmoz­dulat követ: kapcsolnak a,.kisasszonyok" A szegedi posta telefonköz­pontjában állandó figyelmet igénylő, gyors munka folyik. Á kapcsolótáblák előtt hosszú sor tan ülnek a kezelőnők, akik­nek keze legtöbbször egy pilla­natra sem áll meg. Aki telefo­nál, rendszerint mindig siet és az.t szeretné, hogy amint fel­emeli a kagylót, már beszélhes­sen is. Gyorsan kell hát nkötni« az egyik telefonelőfizetőt a másiKRnl és amint felvillan va­lamelyik számnál a kis villany­körte, máris érintkezést terem­tenek és kapcsolják a kért szá­mot. Természetesen a legjobb igyekezet mellett sem mehet ez mindig olyan gyorsan, amint azt szeretnénk, mert sokszor két-három állomás is jelentke­zik egyszerre. Ilyenkor aztán bosszankodik a telefonáló és — sokszor igaztalanul szidja a központot. De már nem sokáig! A Széchenvi-téri postapalota egyik emeleti termében szorgal­mas, nehéz munka közeledik be­fejezéséhez. A falak tompa fénnyel csillognak a friss olaj­festéstől, a terem gumipadlója pedig most készült el. A meny­nyezetie érnek fel a bonyolult dráfrendszerek, nagy lekeresek és más titokza­tosnak tünő berendezés. Ez lesz nz nj telefonantomata-kiiz­pont. — K hónap vécére, 20—28-a közöttt feltétlenül megtörténik Szegeden az automata telefon­központ üzembehelyezése, — magyarázza Halász Gábor elv­társ, műszaki tanácsos. — A múlt héten érkezett meg a leg­utolsó szükséges egységrész, most már csak annak kábelezé­se van hátra. Amint befejező­dött az automataközpont épí­tési munkája, nyomban a leg­rövidebb időn belül megtörté­nik az átszerelés. Négy munkás két óra alatt elvégzi majd ezt a feladatot. Az eddigi központ ezer előfi­zetőt birt el. Az outomataköz­pont egyelőre ennek kétszeresé­vel, kétezer állomással indtil, de hateterre lesz inajd bővíthe­tő. — Reméljük, hogy szükség is lesz maid erre és minél több előfizető jelentkezik. Mérnein' 31-ig éppen ezért a közlekedési minisztérium eltörölte a belépési dijak fizetését, vagyis nem kell az uj készülék felszereléséért 300 forintot fizetni, mind ed­dig, — mondja Székely Béla elvtárs postaigazgató. Az automataközpont felszere­lésével szükségessé vált a tele­fonszámok megváltoztatása is. Négy számjegyűre készítették a berendezést, ezért minden elő­fizető ui számot kap. ValésvÍLÜen uj telefonkönyvet is készítenek, de lehetseges, hogy csak olyat, amelyikben a régi és az uj számok szere­pelnek név nélkül. Ez az utóbbi megoldás nehézkesebb ugyan, de gazdasági, takaré­kossági szempontokból kedve­zőbb. Alacsony szekrényszerü ké­szülék tűnik szembe a terem egyik ablakánál. Rajta táblák pici számokkal. Ez a gépezet számolja a beszélgetéseket. Igy nem lehet vita az elsejei számlázásnál, mert a posta pontos kimutatást tud adni minden előfizetőjének, hogy hányszor beszélgetett. A leolvasást is percek alatt el tudják végezni. A leolvasók fényképezőgépet kapnak, amely nemcsak gyorsítja a munkát, de még hitelesebbé teszi a számlázást. A régi telefonközpont tehát rövidesen betölti hivatását. De csak Szegeden. A posta műsza­ki osztálya — amelv a büszke »61üzem« nevet viseli — szét­szereli 400 és 600-as állomások­ra a kapcsolótáblarendszert és elküldi a postaigazgatóság ki­sebb helyeire. A szegedi posta­igazgatóság területe Cenléáffi!—Méltóig, Bajától-Gyuláig terjed. Sok olyan telefonköz­pont van ezen a terülten, ahol még az egészen réjri tipusu in­duktoros készülékeket használ­ják. Kitűnő szolgálatot tesz majd ez,'ken a helyeken a sze­gedi be rendesé®, amely a felsza­ladulás után egyre jobban és jobban ellátta a város gazdasági fejlődésével együtt növekvő for­galmit. A régi telefonközponttői üucsuiunk ás köszöntjük njjáépl;6-ünk, tervgazdálkodá­sunk ujabb nagyszerű eredmé­nyét: a szegcdi automataköz­pontot. (1- z.) Megalaksli az ezredik falusi Alta'ánoa Szövetkezet Keresztes Mihály elvtárs a szövetkezetek feladatairól Vasárnap alakult tneg Lep­sényben az ország ezredik falusi általános szövetkezete. Az ün­nepi közgyűlésen • kormány képviseletében Keresztes Mihály földmivelésfigyl államtitkár je­lent meg. Beszédében hangoz­tatta, hogy a kulákok ellen csak a szövetkezés után tudja a pa­rasztság megvédeni magát. A szövetkezeti, a szocialista ut a kizsákmányolás teljes megszün­tetésére törekszik a falun ls. A kulákok állításaival szemben az igazság az, hogy a termelő­szövetkezetek alakítását nemcsak hogy nem erőszakoljuk, hanem engedélyhez kötöttük. Ezeknek a csoportoknak minden támo­gatást megadunk, mert a szo­cializmus csiráinak tekintjük a falun. A szövetkezeteknek egye­síteniük kell a dolgozó paraszt­ság tömegeit, rá kell vezetnlök őket a szövetkezeti munkára, a a klzsákmányolóktól megszaba­dulva a dolgozó parasztság ter­melőerőinek helyes Irányban va­ló fejlesztésével eddig nem ta­pasztalt mértékre fog emelked­ni a parasztság kulturszinvonala. LEGÚJABB SPORT Az asztalitenisz világbajnok­ságlan a csoportok állasa: fér­fiak A) csoportban 1. Magyar­ország. 2. USA, 3. Franeioor. szag. B) csoportban: 1. Cseh­szlovákia, 2. Anglia, 3. Svéd­ország. Nőknél A) csoportban: l. USA, 2. Magyarország, 3. Csehszlovákia. B) csoportban: 1. Anglia, 2. Franciaország, 3. Ausztria. Kondrát rekedt hangja las­sankint eltávolodott. Dávidov már nem is hallotta a mon­dat végét. Az álom újból le­nyomta a fejét a harmattól nedves bundára és felejtető kö­délje burkolta érzékeit. Másnap egy és kéttized hek­tárt razántott Dávidov. Kusen­kov Ya'amiver kevesebbet egy hektárnál. De mindenkit túl­szárnyalt Antip Grács, aki ed­dig az elmaradottak csoport­iához tartozott. Ezek a »satnya Iegénvségc gúnynevet kapták Dávidovtól. Trács Titok leso­ványodott ökreivel dolgozott. Uzsonnakor egy szóval se mond­ta, mennyit szántott addig. Fe­lesége, aki hajtőként dolgozott mellette, kötéyyéből etette az ökröket Hat pud erőtakar­mányt adott nekik Antip még & megmaradt kenyérmorzsát is felszedegette és beleszórta a fe­lesége kötényébe. Ljubiskin ész­revette ezt 'és mosolygott: — leen, igen Antip. "Ha szán­tani akar az ember, törődni kell ez ökrökkel. De nemcsak az ökrökön muük ... — Rajtam nem fog múlni! Mérget yehetsz rá, hogy nem leszünk ez utolsók! Grács Kihívóan. —­naptól még feketébb lett És igaza volt: estére egy és ne­gyed hektárt szántott" fel. Már besötétedett, mikor Kondrát Maidannikov ökreivel megje­leni a táborban. Dávidov kér­désére: »nn mennyi?«, kimerült bangón válaszolta: íegvés négy­tized. Adj egy cigarettáravalót.. M napon át nem dohányoz­t:i (....<< VöröspiRájn szeme dia­é' masan ragyogott: bacsóra titán Dávidov levonta a következtetést. — Második csoport elvtársai A szocialista verseny fejlődik nálunk. Elvtársak, meg lehet nézni a tempókat. A kolhoz­vezetőség nevében köszönetemet fejezem ki a csoportnak! A ver­senynek köszönhetjük, hogy a második csoport nem lesz az utolsó. Bebizonyítjuk, hogy az előirt munka elvégezhető. Ha most éppígy folytatjuk a boro. nálást is, akkor nagyszerűen elkészülünk. Különös köszönet illeti Majdannikovot, az első roham munkást. Az asszonyok az edényeket mosták; a földművesek lefeküd­tek, az ökrök legeltek. Kondrát már szunyókált, amikor a fele­sége hozzábujt a bunda alá és meglökte. — Kondrása. Dávidov szépen beszélt rólad. Mi az, hogy "ro­hammunkást* Kondrát már gyakran hallotta ezt a szót, de nem tudta meg­magyarázni. »Meg kellett volna kérdeznem Dávidovtól« — gon­dolta bosszúsan. De nem volt szalad, hogy csorbát szenved­jen a tekintélye az asszony | előtt, hát igyekezett megmagya kiáltotta ' rázni, ahogv tudta. A tavaszi — Rohammunkás? Ugyan, mi mindent nem akarsz te tudni' Rohammunkást Ifin... Ez... Na hogyan értessem meg veled? A fegyvernek például van olyar része, amely ráüt a Ryujtósze­gecskére. Hát ez olyan roham­jnnnkásféle. Ez a 'kis dolog, ez. a gynjtószeg, a fegyver lég fontosabb része. Enélfcül nem lehet lőni. Hát a rohammnn kás úgyszólván a gvujtósz.eg a kolhozban. .Megértetted? Nahát Most aludj és hagyj békén I A ^zeqedl munkátek a fiuíüizát io nvecj kóditj á ft Szakszerű üzemi könyviárak a dolgotó* szolgálafában Az uj kollektív szerződés elő­írja, hogy a dolgozók művelő­dé ét, kulturális előrehaladását minden é e' éppen támogatni kell. A gyárak, az üzemek szinte egy­mással versengve, megujult erő­vel szervezik és fejlesztik mos­tanában kulturális Intézményei­ket, erősödnek a szinjátszógár­dák, szaporodnak a szavalók és gombatnódra nőnek a modern, korszerű és értékes üzemi könyvtárak. — A dolgozók belekapcsolód­nak minden vonalon az ország kulturális éle'.ébe és vezetésébe — mond a Mák Ernő, a Dohány­gyár sajtóíeielöse, aki egyúttal talán a legtöbbet olvas is az üzemben. — A ml könyvtárunk az utóbbi időkben rengeteget fej­lődött. Vásároltunk sok uj orosz regényt és kibővítettük a könyv­tár ideológiai részét. Most már Marx, Engels, Lenin és Sztálin legfontosabb müveit, a szovjet szépfrób legfonto anb regényelt és elmé­leti Írásait olvashatják nálunk. — A könyvtár nagyobbik fele, leö ül belül háromszáz könyv, ál­landóan kézben van. A dohány­gyáriak a modern szovjet regé­nyeket szeretik legjobban, mert ezekből megismerh tik a világ ragy szociaí ta állatnának elí­tél — fejezi be a beszélgetést és siet, hogy a déli könyvtárórák alatt, a -csúcsforgalom? idején Kompletl kifogástalan • i'tt olcsón e'adó Cim a kiadóban az üzem könyvtárosainak segít­sen . A gázgyárban a munkaidő után, a délutáni órákban Indul meg a dolgozók rohama a pompásan felszerelt és fejlő­désben levő üzemi könyvtár el­len. A szobában néha egy gom­bostűt sem lehelne leejteni, any­nyían állnak, várakoznak és la­pozgatják a katalógust. — Én Eng&rs Anti Dühringjé­vel bírkózgatok mostanában — újságolja Kopasz József elvtárs a könyvtáróra után, hóna alatt nagy csomó szé irodalommal. — A nehezebb részebet kétszer-háromszor is átolvasom, mert tudom, hogy az, amit ir, minden munkás számára utmu­tatás a szocializmus építésében, klj írásait szeretem. Nemrég fe­jeztem be az Actamanovok éle­té/el foglalkozó regényciklusát. El sem tudom mondani mennyi­re tetszett. A város va' amennyi üzemében fellendült a könyvtárak forgalma. Az ér­deke eob és tartalmasabb Íráso­kat kézről-kézre adogatják a dol­gozók. A szegedi és az> ujszegedi kendergyárban, de mfndég^ik államosított üzemben is ujabb és ujabb könyveket Vásárolnak a könyvtárak részérc. A kizsákmányolástól felszaba­dult munkásosztály, a bányák, a gyárak ( i tokba étele után a kul­iura, az irodalom, a művészetek meghódítására indult és egyre mohóbb érdeklődéssel veszi át azokat a kincseket, amelyeket a — Elalvás előtt azonban szi- j haladó irók, a nagyszerű szov­vesen olvasgatok jó regényeket i jet-müvészek és a munkásosztály is — folytatja tovább Kopasz nagy gondolkodói a számára elvtárs. — Legjobban talán Gor- I megteremtettek. Munkás és parasztfiatalokból kórusvezetök lesznek a szegeái Zenekonzervatóiumban A Zenekonzervatórium vasár­napi csendlét izgalomtól kipi­rult arcit, csillogó szemű mun­kás és paraszt fiuk-lányok élénk beszélgetése váltotta fel. Most vau a felvétett vizsgája a kórusvezetői előképző tanfolyam•< nak, mely ebben a hónapban indul a Konzervatóriumban abból a célból, hogy a gyárak, üzemek, iskolák, a falu és a tanyavilág kisebb-nagyobb kórusainuk étére s igy a mozgalmi és népi dal­kultura terjesztésére képzett ve­zetőket neveljenek. Ennek a tíz­hetes tanfolyamnak tanulmányi anyaga felöleli: a gyakorlati kó­rus vezetést, a zenei alapismere­teket, a hallás és ritmus* fejlesz­Felhívjuk a raost megalakult BÉLÉRTÉKESITŐ j NEMZETI VÁLLALATRA, ahol mindenfajtab.liruszükséghtei beszerezhetők. tthrtékestti üeitizeü Yáüafafj Budapest,IX., Márion u. 12 j telefon: ' , ..„itsjf tését, a helyes éneklési és szö­vegkiejtési módszert, a vázlatot zenetörténetet és zen •politikát a marxi-lenini ideológ a szellemé­ben. A fiatalok közé különböző ko­rú férfiak és asszonyok is elfőt­tek a felvételire, nemcsak hely­beliek, hanem a környezd fal­vakból, városokból is szép szám­mal. A jelentkezők egyenként mert­nek be az intézet próbatermébet ahol a tanfolyamot vehető taná­rokból alakult bizottság éléit tesznek tanuhizonvsáágot zsenei képességeikről. A vizsga folya­mán mindjobban kitűnik, hogt a munkás és paraszt fiatalom rendelkeznek legfőbb z-nei ér­zékkel. Ezek a tehetségek a muH bűnös rend-zerében elkallódta % A népi demokrácia most alkat­mat és módot nyuitolt er.ekn. • a tehetségeknek a fejlődésre. Ez a tanfolyam — mint deményező lépés az országban — előképzőie lesz annak az egy­éves, szeptemberben ugyancsak a Konzervatóriumben megindult ka-ea'vk'pz nek. amelyen mát résztvehetnek azok ls, rtkik ezi a mostani el'képzőt siker r*'. el­végezték.

Next

/
Thumbnails
Contents