Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

TftsüfflSjf, ÍM9 feTTriiSt f. jbucff ag t a rorszío TANULJUK MEG A MARXISTA­LENINISTA ELMÉLETET Nemcsnk pártunkon belül, de pártunkon kivül is egyre foko­zottabb érdeklődés mutatkozik pártunk ideológiája, a marxiz­mus-leninizmus iránt. A fslsza­badulás óta eltelt évek bebizo­nyították. hogy ennek az ideoló­giának segítségével érte el népi demokráciánk azokat az ered­ményeket, melyek óriási lépé­sekkel viszik előro országun­kat a szocialista társadalom felé. A mi fejlődésünk o szocializ­mus felé csak formájában tér el attól aa úttól, amelyen a Szovietunió haladt, de tartat­málnn és lénvoeében nekünk is ezt aa utat kell megjárnunk. Ezért elengedhetetlenül szüksé­ges nemcsak párttagságunk, ha­nem minden dolgozó számára, hogy megismerje a szocializ­mus utjának mindazon problé­máit, melyeket a fejlődés nap mint nap felvet. Amikor arról van szó, hogy az ország számára uj alapo". Isat rakjunk le, akkor nem­csak a párt lenini.sztálini for­múlása a feladatunk.ennél több­ről van szó: az egész dolgozó társadalmat át kell formálni, ujjá kell nevelni. Feladatni kell kitűzni, hogy a marxizmus-le. tfinizmust az általános nemzeti műveltség alapjává tegyük. A marxizmus-leninizmus tanulmá­ny otá sálon megismerjük azok­rab a harcoknak a történetét, melyeket a kommunisták vív­tak és vívnak többek között a nemzetközi munkásmozgalom árulói, az opportunisták, revi­zionisták s a különböző elhaj­lások ellen. A marxizmus-leni­iiitmus a nemzetközi munkás, znozcalom sokévtizedes tapasz­talatait öleli fel, éppen ezért rem lehet közömbös számunkra annak a harcnak az ismerete, melyet a nemzetközi munkás­mozgalom folytat az imperializ­mus ellen. Ismernünk kell ezt a harcot, mert ezeknek a har. coknak a tanulmányozása ad erőt munkánkhoz. A marxiz­mus-leninizmus tanulmányozása felvértez bennünket az osztály­harc vezetésének tudományá­val, iránytű a munkásosztály barnában városon, falun egv­uránt Az előttünk álló felada­tok: a Folitikai Bizottság szep­tember 2-i liatározatának hé­lycs végrehajtása, a falu szo­cialista alapjainak a megterem­tése, a termelőszövetkezetek ki­fejlesztése, a középparasztság szövetségesnek való megnye­rése, a kulákság befolyásának visszaszorítása, szocialista ipa­runk és elsősorban nehézipa­runk fejlesztése, a munkaver­seny fellendítésével a munka­termelékenység fokozása s nem utolsósorban az egyházi reakció visszaszorítása. Röviden kifc jezve: a szocializmus építésének növekvő feladatai, nz osztály, ellenség elleni kérlelhetetlen harc parancsolóan állítják elénk o harc elméleti alapjainak elsa­játítását. Mivel a marxizmus-leninizmus elmélete iránytű a munkásosz­tály kezében a szocializmus megvalósítására, el kell sajátí­tanunk ezt az elméletet, mert néiküle nem tudjuk megvaló­sítani az elénk tűzött nagy po­litikai és gazdasági feladatokat. Ennek az elméletnek meg­ismerését teszi lehetővé a Ma­gyar Dolgozók Pártja, amikor a" pórtiskolák és szemináriumok százain neveli tagságát. De mint ahogy fentebb irtuk, most a tömegek ideológiai átformá­lásáról is szó van. Ennek érdekében el?5 lánc­szemként indítunk el rövidé­rt,u egy Politikai Akadémiát, Ezen az akadémián párttag­jaink és pártonkiviiliek egyaránt megismerhetik pártunk és nemzetközi munkásmozgalom dicsőséges harcát, melyeta belső és külső ellenség elíen vívott és vív. Megismerhetik a nagv Szovjetunió, a népi demokrú ciáak gazdasági és politikai perspektíváját. Meg vagyunk győződve, hogy czsk az előadások komoly ér­deklődést váltanak ki Szeged dolgozói között. As előadások hozzájárulnak ahhos, hogy el­méleti tudásukat kibővítsék. A tudás ösztönözni fogja őket a további tanulásra, pártunk el­méletének minél nagyobb mér­tékben való elsajátítására. Pamuk István 0 szaptíi kisiparoson kérik az ipartestületek felszámolását A szegedi kisiparosok csütörtökön taggyűlést tartottak, amelyen az ipartestületek eddigi munkájával és szereplésével foglalkoztak. A kid párosok megállapították, hogy üt ipartestü­letek a múltban akadályozói voltak a kisiparosok egységének, reakciós törekvések melegágyai voltak, azonkívül érvényesülési lehetőséget nyújtott a különböző személyes törekvéseknek. A kisiparosok érdekvédelmét teljes mértékben ellátja a KIOSz, inlézi az anyageloszlást, munIcaszerzést, adóügyeket, ezért az ipartestületek fennállására további szükség nincs. A taggyűlés beadványban kérto az iparügy, valamint a belágy­mioiszlériumot, hogy számolja fel az ipartestüleleket. Március közepéig kijelölik a 195 tanyaközpontot Napirenden a tanyakérdés megoldása Lelkes közgyűlésen Iktatták be Szeged uj munkás és parasz városvezetőit Csala István és Bognár József a népi demokrácia államhatalmáról Szombat délelőtt a városháza közgyűlési termében díszköz­gyűlésen iktatták be hivatalukba a város u) polgármesterhelyet­tcsét és muukűstanácsnokalt. A városháza épületét és magát a közgyűlési termet is nemzett szinii és vörös lobogók díszítették. Az emelvény fölött Sztálin, Lenin és Rákosi elvtársak képek te­kintettek le a közgyűlést termet zsúfolásig megtöltő lelkes kö­zönségre. A képek alatt diszes felirat hirdette népi demokráciánk egyre inkább testet öltő Jelmondatát: fl népi köztársaságért. Min­den arcon ott ragyogott a büszke öntudat és az öröm, amely minden szegedi dolgozót eltölt akkor, amikor látja, mtnt fris­sül fö! közigazgatásunk a nép fiaiból kinőtt vezetőkkel, akiku), felelősségteljes tisztségükben a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartva végzik munkájukat népi demokráciánk felemelkedéséért. Ott szorongtak a padok között és fönn a karzaton az üzemek dolgozói, dolgozó parasztságunk képviselői, akik büszke örömmel tekintettek saját soraikból származó vezetőikre. fl magyar köztársaság kormá­nya kezdettől fogva gondos fi­gyelemmel kiséri a tanyai lakos­ság súlyos helyzetét és mindent elkövet a kérdés megoldására, fl mult év tavaszán a Gazdasági Főtanács bizottságot rendelt ki a tanyák ügyének megvizsgálá­sára. Ez a bizottság megvizsgál­ta a tanyás települések jelentős részét, felvette azok közigazgatá­si, szodális, kulturális és egész­ségügyi adatait és 195 tanyaköz­pont felállítását, valamint 900 km. hosszúságú keskenyvágányu vasút inegépitését hozta javaslat­ba. A bizottság munkálatainak tanulmányozása után megalakí­tották a tanyai tanácsot azzal a feladattal, hogy a tanykérdést gyorsan oldja meg és a tanya­központokat mielőbb alakitsa meg. A tanyai tanács már meg ls kezdte működését, flz összes ta­nyaközpontokat márdus közepéig kijelölik és ezzel párhuzamosan a kormányzat minden ágában szorgos munka indul meg abból a célból, hogy a tanyaközponto­kat megfelelő szervekkel és in­tézményekkel lássák el, amelyek lehetővé teszik a tanyaközpon­toknak önálló és egészséges köz­ségi településsé való fejlődését. A Himnusz elhangzása után Gyánl Imre főispán üdvözölte a megjelenteket, Csala István földművelésügyi minisztert. Bog­nár Józsefet, Budapest polgár­mesterét, a pártok képviselőit és Szeged dolgozó népét. Ismertet­te ezután a belügyminiszter le­iratát, amely szerint az uj pol­qármesterheíyettes és tanácsno­kok személyében kisparaszt, il­letve gyári munkás vezetők ve­szik át Szeged közigazgatásának irányításút. Négytagú küldöttség kíséreté­ben vonullak be ezután az újon­nan kinevezett városv zetők, hogy letegyék a fogadalmat. A köz­gyűlési termet zsúfolásig meg­töltő közönség perceken őt tartó tapssal, felállva üdvözölte Tóth Antal polgármesterhelyettcst, aki párholdas kisparaszt, Havalecz Istvánné elvtársnöt, a népjóléti ügyosztály és Sallal Ferencné elvtársnöt, nz elnöki ügyosztály vezetőjét, akik eddig ralnt gyűri munkások dolgoztak népi demo­krádűnkért, továbbá Kiss Mihály elvtárs, kutturtanácsnokot, gyufa­gyári munkást és Csurl Mihály elvtársat, a műszak! ügyosztály vezetőjét, akit a kőtnüveskala­pács mellől állított a népL demo­krácia fontos tisztségébe. iFogadom, hogy feladataimat mindenkor a nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom tel­jesíteni <t — mondották az uj munkástanácsnokok fogadalom­lételükben, majd utána elfoglal­ták helyűket az emelvényen. Gyánl Imre főispán üdvözlő beszédében hangoztatta, népi de­mokráciánk tette lehetővé, hogy mára. A népi demokrácia telte lehetővé, hogy kiemeljük őleet a munkások és kisparasztok so­rából. A továbbiakban utalt arra, liogy mit vár a munkásság! és a parasztság az uj vezetőktől. Munkájukban mindenkor tart­sák szemelőtt azt, hogy műkö­désűket sok ember figyeli és tő­lük várják a segítséget — mon­dotta. — Bognár József, Budapest pol­gármestere hangoztatta, hogy ez a beiktatás természetes követ­kezménye annak a folyamat­nak, amellyel a nép birtokába veszi az államhatalmat. Ez a hatalom szilárd alapra, a mun­kás-paraszt szövetségre épül. A továbbiakban utalt arra, hogy a mullban is emelkedtek H ve­zetők a nép soraiból, de a mult rendszer Janicsárokat nevelt. Mi pedig azt akarjuk, liogy a nép vezetői munkások legyenek és maradjanak — fejezte bc beszé­dét Bognár József. Juhász János a törvényha­tósági bizottság nevében üdvö­zölte ar. uj muukástanácsnoko­fcat. A ml felemelkedésünknek biztosítéka, hogy a nép vezető erői kerülnek a vezető tisztsé­gekbe, — mondotta. A továb­biakban üdvözölte a Magyar Függetlenségi Népfrontot és an­nak elnökét. Rákosi Mátyás elv­társat. A jelenlévők nagy lelke­sedéssel, felállva ünnepeib'k Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Tóth Antal pot •> mesterhelyoltes hnngsulyo/t , hogy kezdettől fogva a munkás­paraszt szövetség megszilárdí­tásán dolgozott. A kormány tet­tekben is bebizonyította, liogj ez a szövetség élő valóság. A munkástanácsnokok nevé­ben Kiss Mihály elvtárs, htittur­tanlcsnok mondott beszédet: örömmel töjt cl bennünket ap « tudat, hogy ml, a dolgozó nép soraibői származó munkások átvehetjük városunk közigazga­tásának vc-.etésft — mondotta, A mi orszá gink a teltek orszá­ga. Népi demokráciánk lettek­kel bizonyítja bc, hogy a hata­tom a dolgozó népé. Sohasem fogjuk elfelejteni rég* munka­helyünkéi ÓS azon leszünk. hOgy céltudatosan haladva felépítsük a szocializmus Orszái/át —moa dotta befejezésül Kiss Mihály elvtárs. Ezután a díszközgyűlés táv­iratot intézett Rákosi Mátyáa elvtárshoz, a Magyar Független­ségi Népfront elnökéhez. r>lqér­jük, hogy teljes erőnkkel támo­gatni fogjuk nép* demokrácián­kat abban a harcban, amelyet a szocializmus építéséért folytat — mondja többek közölt nz üd­vözlő távirat. A lelkes közgyűlés a köztár­sasági induló és a Ilímnma el­éneklésével ért véget. Mihály András elvtárs,- az MDP kultúrpolitikai akadémiá­ján »Bartók Béta és az utána a magyar mmikásság és dolgozó következő nemzedékt címmel parasztság képviselői ilyen fon- ' tartott előadást. A nép* demo­tos tisztségeket tölthetnek be. | krácia vezető osztálya a mvn­Dénes Leó elvtárs, polgármes- kásság — mondolfa — mind fő­tér rámutatott arra, hogy a mult kozatosabban kapcsolódik be a örökségeként a felszabadulás zenei éledbe. Felszabadulásunk utáni időkben városunk két fon- után zenei ételünk képe a zene­les feladat elött állott A mult- karok működésében és milsorá­a mm zeneszerző feladata, liogy daüsgibi sisrlfse az uj Magyarország váüozatas, sz sies aiyagál mondotta Mihály András az MDP kultúrpolitikai akadémiáján jetunnió példáján néptgijckerá, hajlékonyan kezelt, rövidsé­gükben is nagyvonalú dallamo­kat irn* — fejezte be előadását Mihály András. ban elhanyagolták városunk gyáriparának fejlesztését, amit most pótolnunk kell. A másik örökség, városunk reakciós hír­neve. Ma már azonban megál­lapíthatjuk, hogy haladó gon­dolkodás tekintetében nem ál­lunk más városok mögött. Az előttünk álló feladatok sikeres megoldásának biztosítéka, hogy ma már kilenc ügyosztályveze­tője közül hét munkás. Szeged dolgozói nevében kívánom, hogy az u) miinkástanácsnokok mun­kája olyan eredményes legyen, mint azt tőlük a dolgozó nép elvárja — fejezte be beszédét Dénes Leó elvtárs, polgármester. Csala István földművelésügyi miniszter szó'ott a díszközgyű­léshez. Most nemcsak a munká­sok és kisparasztok előlépteté­sét ünnepeljük, hanem, cb e nap ban is lénycncsen megváltozott és biztató irányban halad. De még vannak hiányosságok és a legnagyobb baj az, hogy a mo­dem magiiar zenének nincs kel­lő Icapcsnlrta u közönséggél. A mi zenénknek, ha azt ahirfa. hogy kapcsolnia legyen a közönséggel, kifejezőnek kell lennie, és olyan érzelmi világra kell utalnia, amely közős a kö­iönsé<gel. A mai magyar zene­szerző feladata, hogy dallamba sürit-se az uf, épülő Magyaror­szág változatos, színes anyagát. .4 mi Számunkra a dallam, a hangszer vagy énekhang nem lehet más, mint a kifejezés ter­mészetes eszköze. Ar kell tér­nünk a tömegdal megvalósításá­ra, de nem a németes Induló­fajta vagy az amerikai dzsessz irányában, hanem a néj/dalok Al £&ESZ ORSZÁG TERÜIEIÉ* elelm'.szerret É5 jp.arcikkeu kqzpösi ünnep népi demokráciánk sz!á- s-.ellemib n. Tanuljunk aSzov- v k&.elskéatn alakuii yfmzeti vállalatok KŐ2P0NTJA: budapest v., sas u.fl

Next

/
Thumbnails
Contents