Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-26 / 48. szám

A MINISZTERTANÁCS NAGYJELENTŐSÉGŰ RENDELETW FOGADOTT KL A DOLGOZÓK ÜDÜLTETÉSCRŐL VI. ftvt. 48. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1949 Február 21, Szamba! C szocializmus építése és a tudomány fejlesztése etválaszthataflan fogaiinak Gerő elvtárs beszéde a Tudományos Tanács alakuló gyűlésén Pénteken délután ünnepélyes keretek között alakult meg az Országház minisztertanácsi termeljen a Magyar Tudományos Tanács. Az alakuló ülésen, amely tudományos életünk kiválóságainak részvételével folyt le, megjelent Dobi híván miniszterelnök, a köztársasági elnök képviseletében Kállai Gyula miniszter, Gerő Ernő, Orlutag Gyula, Eráci Ferenc miniszterek, Vajda Imre államtitkár, Alexils György és Rusznyák Díván egyciemi tanárok. A régi Magyarországon rengeteg tehetség kallódott el Az alakuló ülést Gerő Ernő elvtárs nyilolta meg. Megállapította, liogy a Magyar Tudományos Tanács éietrehivása úttörő kezdeményezés tudományos kutató munkánk és tudományos életünk fejlődésében. A tanács főfeladata a tudományos élet tervszerű irányítása és a gyakorlati élettel való kapcsolat megerősítése. A régi Magyarországon annak meghatázáxa, hogy ki számítolt kutatónak, tudósnak, sok esetben nem átlót függőit, hogy milyenek voltak az illető képességei és milyen eredményeket mulatott fel, hanem csa'ádl kapcsolatok, összeköttetések és származás döntetlek ebben a kérdésben. M ás esetekben komoly tudományos munkára hívatott tudósok kénytelenek voltak egyes tőkés vállalatok szolgálatába szegődni és tudományos munka lielyett sokszor szük kereskedelmi érdekeket szolgálni. Gerő elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a kapitalista országokban a tudományos kutatást ma is a monopoltőke önző érdekeinek rendelik a'á. A magyar tudományos élet évtizedeken keresztül a német tudományos élet függvénye volt és a régi Magyarországon rengeteg tehetség kallódott el, óriási tudományos kincs maradt felhasználatlanul. A kritikanélkii'iség a nyugati tudomány felé magában foglalta a múltban tudományos életünk egy sulvos hibáját, az elzárkózást Kelet felé, a szocialista Szovjetunió felé. A Szovjetunió az elmúlt három évtized alatt a fejlődés élvonalára került. A tudományos élet csak azokban az országokban lehet valóban haladó, amelyek kiszakadtak <*t imperializmus rendszeréből, kiszakították a tudományos kutatást a profit béklyóiból és a nép szolgálatába állították. Nekünk is ilyen tudományra van szükségünk, amely döntő feladatának tekinti ötéves tervünk, tízéves öntözési és villamosítási lervünk megvalósításában, országunk felemelkedésében való hathatós közreműködést. Nagy gondot kelt fordítani a népi demokráciák országaival való tudományos kapcsolatok kifejlesztésére is. Ki kell dolgozni a magyar tudományos kutatás ötéves tervét Ezután nagy vonalakban vázolta a Magyar Tudományos Tanácsra váró feladatokat." A Tudományos Tanács feladata kidolgozni a magyar tudományos kutatás ötéves tervét, mint öté ves mezőgazdasági tervünk sikeres megvalósításának előfeltételét. Ez nem azt jelenti, hogy tudósaink csak olyan kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeknek közvetlen gyakorlati jelentőségük van. De igen is jelenti, hogy tudományos tervük egé. szélen hozzá kell simuljon az ország tervéhez és annak eredményes megvalósítását kell szolgál/a. Az ötéves (orv, a lizévcs villamosítási és öntözési terv megvalósítását tudományos eszközökkel a tudománv segítségével előmozdítani, az"t jelenti, liogy a tudomány emberei célul tűzik ki az ország felemelkedését, termelőerőink, kultúrál!, gyors kifejlődéséi. Ezzel a tudomány emberei hazafias kötelességüket tetjesilik. A terv célkitűzései Kidolgozandó ötéves tudományos tervünknek magában kell foglalnia nyersanyahiányunk csökkentésének és a meglévő nyersanyagok jobb felhasználásának, gyáriparunk kifejlesztésének, közlekedésünk és hírközlő technikánk magasabb színvonalra emelésének problémáit. Fet kell ölelnie olyan kérdéseket, mint a mezőgazdaság gépesítése, nj ipari növények itthoni termesztése ,talajjaiitás, a talajerő pótlása, az állattenyésztés minőségi megjavítása. Amikor a Maqijar Tudományos Tanácsot útjára indítjuk, el vagyunk szánva, hogy maradék nélkül megvalósítjuk azokat a feladatokat, amelyeket törvényhozásunk és kormányzatunk számunkra kijelölt — fejezte be lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszédét Gerö miniszter. Ezután Alexszits György egyetemi tanár, a Tudományos Tanács főtitkára ismertette a Tudományos Tanács munkatervét és rámutatott arra, hogy az egyes tudományágak területén miiyen fontos részletfeladatok várnak megoldásra. Fontos jeladat vár a Tudományos Tanácsra a nemzetközi tudományos kapcsolatok megszervezése terén is. Alexszits György beszámolója után több felszólalás hangzott el, amelyekre Gerő elvtárs válaszolt. Foníos feladatok v'-nak az orvostudományra a népegészségügy megjavításában .óriási szerep jut a közgazdasági tudományokra a mi országunkban, amely tervszerű aazdálkodást íoiutat. Az ötéves tudományos tervkidolgozásán kívül a Tudományos Tanácsnak gondoskodni kell arról, hogy a er, ne leoimn katt malaszt, hanem mag la valósuljon. Ehhez szükségest hogy rendelkezésére álljanak axok a szervek is emberek, akik a terv megvalósítását biztosítják. Ennek érdekében a meglévő tudományos Intézeteken felül létre kell hoznunk egy uj kutató intézeteit, egy finom mechanikai is optikai laboratóriumot. Az állam 30 millió forintot fordit a tudomány munkásainak fizetésemelésére Mindez hatalmas összegekbe kerül, de a kormányzat el van szánva, hogy szerény anyagi lehetőségeinkhez képest aránylag bőkezűen lássa el a tudomány embereit a tudományos kutatáshoz szükséges anyagi lehetősévaló megindulásának kérdését egy hónapon belül megoldjuk. A megoldás módjait Illetően az a javaslatunk, hogy lényegesen emeljük f/el a tudományos és jelsöiskotal tudományos tanszemélyzet ji'etésit olyan módon, gekkel. Már ebben az évben \ hogy a tudományos munkával egyedül Ipari jellegű kutatómun kára közel 40 millió forintot fordítottunk, ami csak a kezdet kezdete. flz MDP javasolni fogja a kormánynak, hogy a tervszerű tudományos munka teljes erővel foglalkozóknak ne legyenek megélhetési gondjaik. Emellett az általános rendezés mellett szükség lesz arra, hogy mintegy 50—60 egészen élvonalbeli tudósunknak és mintegy 150— 200 tudományos munkaerőnek, akik fontos munkát végeznek, kőxvettentU a Magyar Tudományos Tanács biztosítson olyan fizetést, hogy valóban tudományos munkájuknak szentelhessék magukat. A tudományos munkával foglalkozók fizetésének ilyen rendezése a magyar államnak mintegy évi 30 millió forintjába kerül. Es nem jelent védnökséget, . agy pártfogást, hanem csak azt, hogy a népi demokráciának elvileg más a viszonya a tudományhoz és a tudományos munkához, mint a régi rendszernek. Népi demokráciánk vezetői és elsősorban Rákosi Mátyás tudatában vannak annak, hogy a szocializmus építése és a tudomány fejlesztése teljesen elválaszthatatlan fogalmak. Ml teljesen uj alapokra akarjuk és fogjuk helyezni a magyar tudományos kutatást és ezzel olyan perspektívát nyitunk tudósaink előtt, amilyenre régen álmukban sem mertek volna gondolni. Fimiiísá hogy egyék a hátam! Thorez elvtárs nagy beszéde a francia képviselő!)ázaan A francia parlament csütörtökön délután vitát rendezett Thore* nyilatkozatával kapcsolatban. A kommunista képviselők tapsvíhara közben lépett Thore* elvtárs, a párt főtitkára a szónoki emelvényre. Köszönetet mondott azért, hogy megismételheti ismerete* békenyilatkozatát, majd igy folytatta: Miért volt szükség erre a nyilatkozatra? Azért, mert alig négy évvel azután, hogy a Hitler ellen viselt háború befejeződött, a nemzetközi ISzkör ismét telve van elektromossággal, újra háhora vihara fenyegeti a népeket. Barátunk és szövet sértésünk, n Szovjetunió ellen indítandó háborúé, amelyben Franciaország, nak a nyugntnémetországi nácik és a spanyolországi francoistrtk lesznek a szövetségesei. A tolvaj kiáltja: sfogják meg«. Ugy akarják feltüntetni a Szovjetuniót, a szocializmus országát, mint támadót. Ez azonban egyszerűen ellentmond a legelemibb igazságnak. A kapitalizmus ugy hordja magában a háborút, mint a felhő a vihart. Franciaország dolgozói mindent, elkövetnek, hogy necrak megnehezítsék, hanem lehetetlenné is tegyék a háborút. Thorez elvtárs ezután felaorolta mindazokat a jeleket, amelyek azt mutatják, hogy Amerika háborút készít elő, majd így folytatta: Es a politika fejeződik ki a nyugati unió megalakításában, a brüsszeli és az atlanti egyezményekben. Ml nem hisszük, hogy ta amerikai nép, éppen ujy, mint bármely más nép, a háborút akarná. Kénytelenek vagyunk azonban megállapítani, hogy vezető k választottak és választásukat —1 azaz a háborút — ratifikálhatni akarják nemcsak a* amerikai néppel, hanem Franciaország és más országok népeivei is, akikre súlyos katonai kiadásokat kényszeritettek a háború előkészítése érdekében. Elitéljük a szovjetellenes rágalmakat és hazugságoka t Ezután hangoztatta, hogy a Szovjetunió ragaszkodik a nemzetközi egyezményekhez é« békepolitikát folytat," majd a francia-szovjet viszony, nyal foglalkozva ' idézte De Gaulle 1914 decemberi kijelentését: »Az orosz nép és cso. cLIIatraméltó hnd-erogének erőfeszítései tették elsősorban le. hetővé a francia anyaország felszabadítását*. Az az igazság, amelyet De Gaulle ilyen nyíltan kifejezett, igazság ma is a franciák nagyrésze számára, akik hűek akarnak maradni a francia-szovjet barátsághoz és nem akarnak háborút sem a Szovjetunió, sera a többi nép ellen. A francia-szovjet barátság és szövetség a béku szilárd biztosítéka] A francia nép elitéli a szovjetellenes rágalmakat és hazugságoku t. Ezután i'horez így folytatta: ' * <e\ im. v A háborn® készlUödáa pnli(ikájn 63 ennek félelmetes következményei ellen hívjuk fel Franciaország népét az egyesülésre, e* ellen kivánjuk létrehozni a demokratikus egység kormányát, nmely a béke 6* a nemzeti függetlenség politikájút folytatja. Ezzel a francia és a nemzetközi munkásmozgalom tÍ3Zta hagyományait követjük. A kommunistáknak az a szenvedélyes vágyuk, hogy meghallgassák őket mindnyájan, míg mielőtt késő lenne, azzal az egyedüli elgondolással, hogy Franciaország, a köztársaság és a béke ügyét szolgálják. Ezután Chambrun haladó keresztény képviselő bírálta a kormány rövidlátó politikáját és hangoztatta, hogy vissza kelt térni a béke.politikához. Duclos elviá s hi on\ itekokat sorolt fé" arról, hogy az amerikai imperialisták háborút készítenek elő és beszédéi a hék« mejrvédésére szükséges egységre és akcióm irányuló felhívással fejezte be. A vita további részében egy gaulleista képviselő napirendi javaslatában a büntető törvénykönyv alkalmazását követelte í kommunista párttal szeml>en. A szélsőjobboldali képviselők rágalmai után a parlamerA 509 szavazattal 52 ellenében elvetette a megtorlást követelő jaimstatot. Thorez beszédinek sajtóvisszhangja A Tltimantti Thorez nemzetgyűlési beszédéről megállapítja, bogy az súlyos csapást mért a háborús uszítókra. Ez a kemény és meggyőző beszéd viszszaverhetellela érveket sorakoztatott fel és szétszakította azt a fátylat, amelyet M angolszász imperializmus francia lakájai borítottak a háborús előkészületekre,. Thorez a nemzetgyűlésben bebizonyította a békére vágyó millióknak, hogy a háborít nem elkerülheletten. Megmutatta azt a magatartást, amelyet a népnek tanúsítania kelt, ha akarata ellenére szov jetellenes liáboruba kdnysze'1tenék. Thorez beszéde uj lendületet adott a háború elleni harcnak és megacélozta a béke híveinek erejét. Érthető tehát, hogy a külföldi érdekeket kiszolgáló francia kormány szabad utat emied a gvülölelnek f munkásosztály pártja, a kommunista párt eílm. Ezzel beismeri gyengeségét, .4 Franc Theur azt irja,ho 'V örülni kell annak a széleskö ii vitának, amely Tliorez nyilatkozatát a parlamentben követte. Thorez nyilatkozata nagy zavarba hozta az egész jobboldalt — állapítja nirR a balol. 1 ti független Liberation. "II