Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-24 / 46. szám

Ma délután S órakor aa MB* Politikai Akadémiájának márn­áik előadás* * városkára köz­gyűlési termében. Ara 60 llllér Szsgtd, 1911 Frtraár K CsItWW A felen kor a miénk, :ocializmus győzelmének a kora Farkas Mihály elvtárs iontos megállapításai a Szovjetunió felszabadító szerepéről a szovjet hadsereg fennállásának 31. évfordulóján Szerdán délután zsúfolásig megtelt a Váci-uti Kossuth filmszínház nézőtere, ahol az MDP politikai akadémiájának keretébon Farkas Mihály elv­társ, honvédelmi miniszter »A Szovjetunió felszabadító sze­repe* cimmel tartott előadást. Fái 6 ómkor a hallgatóság fer­geteges tapsa közepette lépett az emelvényre az akadémia el­nöksége, élén Ilákosi Mátyás elvtárssal, az MDP főtitkárával. Marosán György elvtárs meg­nyitó szavai utan Farkas Mi­hály elvtárs, honvédelmi mi­niszter, a párt főtitkárhelyet­tese tartotta meg előadását. — fl történelem goromba el­ferdítése - mondja Farkas'Mlhálg — és marxista-leninista szem­pontból teljesen helytelen lenne a Szovjetunió felszabadító sze­repét egyszerűen csak a máso­dik világháború időszakára kor­látozni. — Ha nem akarunk tévedni ennek a döntő jelentőségű kér­désnek a helyes meghatározá­sánál, ugy arra a megdönthetet­len igazságra kell támaszkodni, hogy a Szovjetunió jelszabadító szerepe az 1917 november 7-én győzelemre vitt nagy szocialis­ta októberi jorradalommal kez­dődik. — Lényegében • szocialista forradalommal, • szocializmus győzelmével kezdődik az embe­riség Igazi története. S miután a szocializmus első izben a Szov­jetunióban győzött, az emberiség igazi története, amelyet az em­berek tudatosan irányítanak, a Szovjetunióban vette kezdetét. — flz emberiség történetében először emelkedett uralkodó osz­tályra a bérmunkások, az üldö­zöttek és kizsákmányoltak osztá­lya. A szGCialistademokrácia az egész dolgozó nép szabadsagán, a polgári demokrácia az egész dolgozó nép elnyomásán épül fei — fl szocialista demokrácia azáltal, hogy megszüntette a ki­zsákmányoló osztályokat s meg­teremlette a dolgozók szabad tár­sadalmát, szabadságot és egyen­lőséget nyújt ma már nemcsak egyes osztályoknak, hanemi az egész dolgozó népnek, az egész nemzetnek. Igy bizonyította be a szocialista demokrácia felsőbb­rendűségét a polgári demokrá­ciával szemben. A szocialista de­mokrácia az egész dolgozó nép szabadságán, n polgári demokrá­cia az egész dolgozó nép elnyo­matásán épül jel. — fl kapitalista országok ki­zsákmányolt munkásosztályai, va­lamint a gyarmatok elnyomott népei harcaikban mindinkább s mind erőteljesebben a Szovjet­unióra, a haladásért, a- békéért, a szocializmus győzelméért fo­lyő nagy világmozgalom közép­pontjára vetik tekintetüket. — flz első szocialista állam harci tapasztalatait értékesitik mind eredményesebben saját küz­delmeikben a kapitalista rend­szer ellen s ezért érthető is, hogy a Szovjetuniót, mint a kizsákmá­nyoltak és elnyomottak bátor és hatalmas élcsapatát mind hatal­masabb népi tömegek zárják szi­vükbe és a szovjet népek nagy vezérelt: Lenint és Sztálint mind­inkább és mind erőteljesebben saját tani:6mesterüknek, saját ve­zérüknek jogadják el. fl Szovjet­unió fejlődése, megerősödése és sikereinek növekedése eredmé­nyeként a nemzetközi munkásosz­tály, az elnyomott népek mind­jobban tömörülnek a szocializ­mus első állama körül. Igy fo­nódik össze a szocialista Szov­jetunió harca a világ dolgozói­nak felszabaditásóért, a tartós békéért folyó küzdelemmel. — fl szovjet államot és állam­apparátust számtalan kritika, tö­méntelen rosszindulatú kapitalis­ta bírálat érte. fl szovjet állam pedig, amelyről azt állították, !'ogy gyenge és rossz, nemcsak hogy dacolt a háború nehézsé­geivel, hanem pozdorjává zúzta « győzhetetlennek hitt német fa­siszta hadsereget és a hitleri rendszert Berlin elfoglalásával megdöntötte. Kiderült, hogy rossz a régi, a tapasztalt kapitalista, imperialista államapparátus és jó, kitűnően működik és kiválóan be­igazolta életképességét a szov­jet államapparátus annak elle­nére, hogy még fiatal. A törté­nelmi fejlődés tői vényei arra ta­nítanak bennünket, hogy a régi, amikor az Idő elhalad felette, azaz, amikor már elavultnak bi­zonyult, gyors ütemben vészit erejéből és végső fokon elpusz­tul. Ezzel szemben az uj, a tör­ténelmi fejlődés fiatal hajtása a jövőt képviselt és fiatalsága dacára olyan hatalmas erővel tud harcolni, amilyennel a régi már inem tud, — Ezt ez igazságot a burzsoá filozófusok, tudósok és kapita­lista politikusok soha nem fog tékben abban is megnyilvánul, hogy döntően megnöveli* az egész világ elnyomott, kizsákmá­nyolt osztályainak snlyát, szere­pet, bátorságit és harckészsé­gét. — flz imperializmus ügynökei rendszerint azt állítják, hogy Moszkva utasítására történnek a forradalmi megmozdulások. Ez nevetséges állítás. A békkéért és szabadságért, a nemzetek függet­lenségéért és a szocializmus győ­zelméért jolyó harcok és mozgói­inak azért terjednek és erősöd­nek, azért bontakoznak ki egyre nagyobb méretekben, mert a vi­lágtörténelem, a szocializmus győzelmének és a kapitalizmus bukásának korszakába lépett, fl szocializmus győzelme * Szov­jetunióban törvényszerűen kihat az egész világ munkásmozgalmá­ra, a gyarmati népek felszaba­ják megérteni és ez a mult és eljövendő vereségeik egyik oka. I dltó harcára, — A Szovjetunió felszabadító _ Nem Moszkva parancsa, szerepének jelentősége nagymér- hanem a nagy októberi szo­cialista forradalom hatása, MaTx-Engels-Lenin-Sztálin hal­hatatlan igaz tanításai, ezek as erők, amelyek mindenütt hat. nak, amelyek mindenütt as el nyomottak ujabb és ujabb le kötött, megbilincselt erőit sz*. baditják fel, bogy érvényt 3ze rezzenek a történelem paran csának: bogy diadalra vigyék a szocializmus győzelmét. — Az orosz szocialista fórra dalom győzelme uj történelmi folvamatot indított meg a nem zetközi munkásmozgalomban. Lenin, Sztálin tanításának dia. dalutját szerte a világon szem léltetően bizonyítják a kommu nista pártok hatalmas növeke. dései. Ma már a kommunisták a kapitalista országokban komoly hatalmi tényezőkké nőt­ték kl magukat. Franciaország, ban például a második vilég. háború előtt 300.000 tagja volt a kommunista pártnak. Ma párt több mint egymillió tagot számlál és maga mögött tudja a francia munkásosztály több ségét. Olaszországban a háború előtt alig lő.000 kommunista volt, ma már két és félmillió tagja van az olasz kommunista pá rtnak. Kinában a háború elótt 000.000 kommunista volt, ma közel hárommillió. — Amint látjuk, Nyugatén rőpa legdöntőbb országaiban t kommunista pártok hatalmas erőre tettek szert és TAvolkele­ton a dicsőséges kinai kommu nista párt győzelmesen viszi iclőre a felszabadító háború csa­táinak tüzében a kinai és gyár­mati elnyoihott népek harcának lobogóját. A kommunisták veze­tésével a munkásosztályban mind erőteljesebben tudacoso. dik — éppen a Szovjetunió fej­lődése nyomán — a helyes -fel­ismerés: ő hivatott arra, hogy megváltoztassa a fejlődé* Irá­nyát C-s azt az imperializmus ellen fordítja. Ezt a folyamatot megállítani sem erőszakkal, sem csalásokkal, sem hazugságokkal nem lehet. A szovjet nép teremtette meg ... — A Szov jetunión kivül egyet­len ország nem tett annyit a békéért, nem hozott annyi ál­dozatot a népek baráti együtt­működéséért., szabadságáért, a nemzetek függótleuségéért, mint a hatalmas szocialista Szovjet­unió. A béke biztosításáért foly­tátott tátor harc csak növeli és erősiti a Szovjetunió és a vele szövetséges népi demokra­tikus államok tekintélyét és be­folyását. Nem a Szovjetunión múlott, hogy kirobbant' a má­sodik világháború. Ellenkezőleg. — -Ma már megdönthetetlen igazságként lehet megállapítani azt, hogy u második világhábo­rút el lehetett- volna keriilui, hogy liáborn nélkül meg lehe­tett, volna semmisíteni a fasiz­must, ha Anglia és Francia­ország kormányai támogatták volna a Szovjetuniónak a béke megőrzésére irányuló fárailhu­tatlan és egyetlen helves poli­tikáját. — A Szovjetunió felszabadító szerepe a második világháború folyamán és közvetlen a győ­zelem utáni időkben bonta&o­zik ki teljes erűvel. Miben áll a Szovjetunió törtéaelmí sze­repe a második világháborúval kapcsolatban? Erről Sztálin az októberi forradalom 27. évfor. dulujárak napján a következő értékelést adta: Ma már min­denki elismeri, hogy a szovjet nép önfeláldozó harcával meg. mentette az európai civilizációt a fasiszta pogromlovngoktól. Ez a Szovjet nép nagy" világtör­ténelmi jelentősége. — A második világháború fo­lyamán a Szovjetunió felszaba­dító szerepében kimagasló he­lyet foglal el a dicsőséges Vö­rös Hadsereg, a jelen iclők leg­erősebb, legtapasztaltabb had­serege, a szovjet hadsereg. — A szovjet nép teremtette meg három évtizedes szakadat­lan munkájával és harcaival a dicsőséges szovjet hadsereget, amely a második világháború­ban "aratott győzelme eredmé­nyeként meghozta Keleteurópa népcinek szabadságát. A szo­cialista októberi forradalom és a népi demokratikus országok kialakulása között kézenfekvő a 3zerves összefüggés. Aki ezt nem látja és nem akarja látni, az letér a marxizmus-leninizmus útjáról, az nem érti meg, pon­tosabban az tagadja a Szovjet, unió élcsapatszarepét a szocia. lizmusért, a békéért való nagy világméretű küzdelemben. Ez történt Titóval és klikkjével. Tito klikkjének fecsegése a »sa­játos jugoszláv* útról mutatja, liogy nyakig süllyedtek a na­cionalista mocsárba, A naciona­lizmus, mint jól tudjuk, a marxizmus-leninizmus szabadsá­gának egyik legveszedelmesebb ellensége, amely, ha erőre tesz szert, lehetetlenné teszi a szo­cialista demokratikus erők egy szétbont,liatatlan frontba való tömörülését az imperializmus ellen, a békéért, a szocializmus ujabb győzelmének kivívásáért. Titó klikkje a nacionalizmus útjára téri A nacionalizmn? az Igazi, a nő­pek szabadságán felépülő haza­fiusság ellensége ls, mórt nem erősiti, hanem lazitja s végső fokon egymá«sal szembeállítja a népeket. Az, aki letér az in­I ternacionalizmus útjáról ós rá­tér a nacionalizmus útjára, m elkerülhetetlenül a> imperializ­mus oldalára megy át. — Tito klikkje a nacionali*­mua útjára tért és igy aa ira. perializmus oldalára ment át Terrorral ős hazugságokkal akarja Tito és klikkje kikény­szeríteni a jugoszláv népet, hogy kövesse őt ezen az uton. Azon. ban Tito társaival együtt el. kerillhetetleniil a munkásosztály árulóinak a sorsában fog osz­tozni. — Bármennyire is tombol Ju­goszláviában Brankovics jani. csárjainak terrorja, Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó népe kiveti soraiból az árulókat é« visszatér a szocializmus front­jába. A marxlsla-üeninisía vüágnézaf hatalmas szervezetté formáiódoit — Ezeknek a népeknek ahar. cát a munkásosztály forradalmi pártjai, a kommunista pártok vezetik. A nagy októbert szo­cialista forradalom egyik nagy és halhatatlan érdeme abbáa van, hogy megmutatta a világ munkásosztályának, milyen párt vezetése alatt viheti győzelemre a szocializmus ügyét Lenin ós Sztálin vezetése alatt megszer­veződött a munkásosztály ujíi­pusn forradalmi pártja. A nagy bolsevik párt vezetése alatt épült fel a szociálist* társada­lom a Szovjetunióban 6» győ­zött a szovjet nép a második ilágháborulian. Lenin, Sztálin dicső párt jának nyomdokain ha­ladnak a világszerte haroolé kommunista pártoki a munkius­ositóly ujtipusu forradalmi pártjai. — A marxista-leninista vi­lágnézet hatalmas szervezetté formálódott, mert: t" a Szovjetunió és * néni demokratikus országok határai* tul is többs7ázmilli6s tömegek világszemlélete lett; ezekek a tömegekek harc­edzett. Lenin-Sztálin ügvéhwi hü, erős kommunista pártok ve­zetik; a kommunista pártok éléi* ujtipusu proletárvezérck álla­na ki — Van győzelmes világszem. leletünk. Van kommunista pár­tok formájában szervezett, fe­gyelmezett és harcedzett több. milliós hadseregünk és vannak kiváló és az osztályharcban b*­vált vezetőink is. - Mindez a szocializmus győ­zelmének elengedhetetlen elő. feltétele, ezért minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a elen kor a miénk, a szocia­tizmus győzelmének kora. Farkas Mihály elvtárs besző, dét többször szakított* féli* a jelenlevők tapsa, akik helyük, ről felállva percekig éltették s Szovjetuniót és nagy vezetőjét, Sztálin generalisszimuszt. Farkas Mihály elvtárs hatal­mas tapssal fogadott beszéde után Marosán György elvtárv köszönte meg a miniszter elő­adását.

Next

/
Thumbnails
Contents