Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-22 / 44. szám

A* iüiperialüla rágalomhadjárat ellen tiltakoztak Szeged dolgozót Szövitt möTíszek Tápéi Yl. évi. 44. szám. Ara 60 flIIAr Szagod, 1941 Február It, Kiéi ÜLLVIMflRBDT KULUKOK (B. P.) A környéken több helyen tartottak vasárnap szövetkezeti egyesítő gyűléseket, — ahol világosan megmutatkozott a kisparasztság éles szembenállása a kulákokkul, de ezen lui megmutatkozott az, hogy a köíépparasztság egyre inkább felismeri helyzetét, mondjuk ki — bsztályhelyzetét. Sok középparaszt is felszólalt a vasárnapi Igvüléseken és félreérthetetlenül állást foglalt a dolgozó parasztság egységes tábora mellett. Ezenkívül az újonnan megalakult falusi általános Szövetleietek vezetőségiben mindenhol Szép számmal vannak kőlópparasztok. A vasárnapi fti/iós gyűléseken elsősorban ezek a szempontok domborodtak ki. De ezek meltett még más, nem kevdsbbé jelentős mozzanalokat is tapasztalhattunk. Két jellemző esetet einliiüuk csak a sok kófcül, a ketlő is igen jól rávilágít arra a változásra, ami falun az erőviszonyok terén bekövetkezett. Az egyik — mondhatjuk humoros — eset Alsóközponton törlént. A Hangya és a Földműves Szövetkezet egyesítő közgyűlésén a nagytömegű kisés középparaszt melleit — ott voltak a kulákok is (volt líangya tagok) igen szép számmal. Az első sorokban foglaltak helyet és a gyűlés kezdetekor peckesen várták, liogy írni is les- itt.* Egyesek magukbizlosan eregettek a szürkéslila szivarfüstöt. A gyűlés hangulatától a kis- és középparasztok erélyes hangjától, akik névszerint követelték a kulákok eltávolítását a szövetkezetből — és ezek között a nevek közölt a jóléttőt és izgalomtól nehezen fujtató kulákok nevei is szerepeltek — a gyűlés folyamán kialakult helyzettől uncgszerópycdtekf az alsóközpontt peckes kulákok. Már nem üttek olyan egyenesen és a szivarjuk füstiét se fuj!Ak olyan optimista kari Icákba. Mikor a gyűlés végén a termet teljesen betöltő tömeg az Internaclonálét énekelte, a kn'ákok vigyázz állásban hallgattak végig a dolgozók himnuszát — sőt egyesek szájuk mozgatásával még az éneklést is utánozták. Az Internacionálé után a ze-' nekar egy indulói játszott. A tömeg lassan húzódott ki a nagyteremből. A kulákok, akik az első sorokban voltak, az induló hangjai alatt is vigyázzban álltak, — mert nem látták) a hátuk mögött kifelé húzódó tömeget — és azt hitték, hogy ez is valami »o!yasmiféle« dal, aminél vigyázzba kell állni. Csak akkor indultak kifelé, mikor n hátuk mögött meghallották a töineg vidám kacagását. Talán azt kellene mindebből megáitapitanunk, hogy a kulákoknak rossz a zenei hallásuk? Lehet, de van ebben az esetben egy sokkal fontosabh következtetés is. Az, horp/ a kulákok most már félnél' a munkásság és a vele szövetséges dolgozó parasztság halaknál ól, elsősorban azért, meri ezt allataimat a safál bőrükön éreztél és tapasztalják. A másik eset rvuias-idan történt, egy nagyszabású — több ezjer résztvevővel megtartott — szövetkezeti fúziós gyűlésen. Mikor a jelenlevők közdjl valaki azt javasolta, hogy zárják kl a szövetkezeiből a feketéző, munkásait nyúzó Oláh Gergely kulákot, — a tömeg felháborodott tüntetésbe kezdett és a kulákot az emelvényre tuszkolta, ahol mindenki láthatta. Csak a karhatalom mcntelle meg Oláhot attól, hogy a felháborodott parasztok öklökkel, zászlórudakkal rá ne rohanjanak. A gőgös kulák — egyébként vérdus vöröses lilás arca hófehérré változott az ijedtségtől, amint a parasztok szemei előtt a pellengéren állott. Ez a két eset is mulatja, liogy falun az osztályharc élesedik —, de ezen túlmenően, azt is mutatja, hogy a falusi os&tályharcban az erőviszonyok az utolsó hónapokban döntően a dolgozó parasztság javára tolódlak el. Mert gondoljunk csak arra, hogy a kulákok — még nem is olyan régen — a dolgozó parasztok gyűlésein igen sok esetben hangoskodva, kihívóan viselkedtek és gyakran megtörtént az is, hogy szervezett akciókat indítottak a kisés középparasztok törekvéseinek elgáncsolására. A falusi osztályharcban komoly eredmények mutatkoznak — cz a harc azonban még nem dőlt eh Az eddigi eredményeket meg kelt őriznünk és a harcot tovább (kell vinnünk. Dt hogy ezt a harcot f&l viyyák a falu kizsákmányoló!, a kulákok ellen, meg kell vizsgálnunk az eddig elért jő eredmények okait. At okok kőzött elsőnek kell említenünk azt, liogy a munkás paraszt szövetség megerősödött, hogy a dolgozó parasztok a falu kommunistáinak a vezetésével egyre nagyobb tömegben csatlakoznak ehhez az erős és szétszakilhalatlan szövetséghez. Ez az. egyre inkább öntudatosodó, a saját érdekeit tisztán látó parasztság most alakítja meg hatalmas szervezetét, a DÉFOSz-t, most tisztítja meg szövetkezeteit a kulákoklóí, most alakítja meg a Népfront falusi Népi Bizottságait. — Ezek az akciók nemcsak egyszerűen 'gyűlésekből, beszédekből és üdvözlő táviratokból állanak, hanem harci kérdések, harci terep, ahol a dolgozó parasztságJ fegyverei egyre élesednek. Hogy most megállapíthatjuk a falusi — szeged kör nyéki osztályharc komoly lendületét és sikereit — cz annak a következménye, hogy dolgozó parasztságunk, a munkásság és annak pártja, a Magyar Dolgozók Pár/fa vezetésével gyakorlatot, tapasztalatokat s-erzelt a falusi tőkésekkel, a kulákokkat való harcban. Tehát nem véletlen az, hogy a Szeged környéki dolgozó parasztság osztályharcának eredményei, sikerei éppen a furiós gyűléseken, a DÉFOSz gyűléseken mutatkoznak, mert a szövetkezeteket, a DÉFOSz-t, — ezeket a kis- és kózépparasz.tság érdekeit szolgá'ó szerveket — a kulákok támadásának pergőtüzében keltett létrehozni. Ezek most a falusi osztályharc csom ómon tilt. Hz u| üzemi bizottság szerepe az, hogy elősegítse a termelést, az üzemi gazdálkodás ügyét Március 7-én újjáválasztják az üzemi bizottságod aS A Szakszervezett Tanács feljes ülése fl Szakszervezetek Országos Tanácsa vasárnap reggel kezdte meg második teljes ülését. Harustgák József elnöki megnyitója után flpró flntal mondotta el főtitkárt beszámolóját. fl szakszervezetek problémáival foglalkozva rámutatott arra, hogy a feladat most a munkaversenyeket még szervezettebbé tenni. Üdvözölt* Diósgyőr munkaversenyfelliivását és kért*, hogy a Szaktanács ezt Ismételje meg. Bejelentette, hogy a nagy Iparágak kollektív szerződéseit még a heten aláirják. flz u) normákról szólva megállapította, hogy a termelés emelkedésében máris érezhető a hatása. Javasolta, hogy az üzemi bizottsági választásokat az Országos Tanács március 7-ére rendelje el. Ezzel egyidejűleg megválasztják as ellenőrző bizottságokat s • száz főt meghaladó üzemekhez a mülielyblzottságokat 3—11 tagig fl nagy tetszéssel fogadott beszéd után Piros László főtitkárhelyettes bejelentette, hogy « VAOSz kérésére a közüzemeknél a státusrendszerről áttérnek • kollektív szerződések rendszerére. Időszerűtlenné válí az üzemi bizottságok régi feladatainak döntő része i a tőkések ellenőrzése Ezután Gács László főtitkárhelyettes tartotta meg beszámolóját az üzemi bizottságok működési szabályzatáról és választásáról, Megállapította, hegy az államosított üzemekben Időszerűtlenné vált az üzemi bizottságok régi feladatainak döntő része, a tőkések ellenőrzése, flz uj üzemi bizottságoknak 'őrködniük kell afelett, hogy a vállalatvezetőség mindent megtegyen az üzemi terv teljesítéséért, hogy takarékosan gazdálkodjék. flz üzemi bizottság minden szakszervezeti tevékenység Irányítója. Feladatai is igen sokban különböznek a régiek feladataitól. Meg kell teremteni as üzemekben a szakszervezetek üzemi szervezetét, amely mint harci egység alkalmas a megállapított feladatok megvalósítására. Gács László a továbbiakban az üzemi bizottságok működési szabályzatának tervezetével foglalkozott. Eszerint minden olyan üzemben, ahol legalább 30 szervezett dolgozó van, létre kell hozni a szakszervezetek üzemi szervezetét, flz üzemt szervezet vezetője az üzemi bizottság. Minden száz dolgozónál többet foglalkoztató műhelyben mü helybizottságot választanak, fl közeli hetekben lezajló választásokon körülbelül 100.000 üzemi funkcionáriust választanak meg. fl választás a legszélesebbkőrü demokratikus módszerek szerint történik. fl választásokon csak szervezett dolgozók vesznek részt, ez kifejezésre fogja juttatni, hogy a szakszervezethez való tartozás nemcsak anyagi áldozatot Jelent, hanem megbecsülést is. fl Szakszervezetek Országos Tanácsának második ülése hétfőn reggel felszólalásokkal folytatódott. Drahos Lajos, a WM-gyúr üzemi bizottsági elnöke megállapította, hogy a megváltozott viszonyok között szükséges az uj üzemi bizottság! szabályzat, Sásdi Nándor, a Munkaerőgazdálkodás! Hivatal főtitkára megállapította, hogy a munkaerőgazdálkodás legfontosabb feladata a tervgazdálkodás szükségleteit kielégíteni a jólképzctt munkások terén. Ezirányban tettek jelentős lépést, amikor 1600 üzem adatalt összegyűjtötték és ennek alapján állítják majd fel az uj munkaerőkatasztert. Seprényl Sándor, a VflOSi fólllkára örömmel szegezte te, hogy a kollektív szerződést rövidesei a közüzemek dolgozóira ls kiterjesztik, Az ui üzemi bizottságok működési szabályzata A Szakszervezetek Országos Tanácsának második teljes ütésén beterjesztették a szakszervezetek üzemi szervezeteinek é» «» tlzemí bizottságok működést Szabályzatát. a tervezet kimondja. liogy a szakszervezetek munkájukat a Magyar Dolgozók Párljáiiak. a mnnká«osz(ál,r élcsapatának vezetésévet végzik. A szakszervezeteknek faladata, hogy • dolgozók millióit felsorakoztassák a párt politikája mögé, a szocializmusért vívott küzdelemben. Ezeket » feladatokat s szakszervezetek csak a szervezeti formáik megfelelő megváltoztatásival oldhatják meg. Ezért mondotta kl • szakszervezetek XVII. kongresszusa, hogy a szakma! szervezeteket Ipart szer. rezetekké kell átalakítani és létre kell hozni * szakszervezetek üzemi szervezeteit. A Szakszervezetek Országon Tanácta most elrendelt, hogy minden üzemben, ahol legalább harrulno szervezett dolgozó van, létra kell hozni a szakszervezetek üzemi szervezetét. A szakszervezetek üzemi szervezeteinek megalakítása megteremti az üzemi szakszervezeti mnnka Szervesett alapját, egységes vezetésének fettételét és megteremti annak Szervezeti feltételeit, hogy a párt vezető szerepe nz fizom! szakszervezeti munka minden részében egységesen érvényesüljön. A» üzem! szervezet Szilárd egységbe kovácsolja a dolgozókat és a* eddiginél sokkal szélesebb lehetőséget biztosit a dolgozók marxistaleninista szellemben való nevelésére, szociális tevékenységére éi * kultnrmozgalmak kibontakozására. Az üzemi hizoltság a szervezett dolgozókat képviseli a szakszervezet vezető szerveinél, de a« üzem dolgozóit képviseli minden egyéb szervnél. Legfontosabb feladata n termelés tudatos előmozdítása fe fejlesztése. a» üzemi bizottság őrködik a munkaviszonyt szabályozó rendeletek, (örvények, » kollektív Szerződés és a szakszervezetek által kötött megállapodások betartása felett. Aj üzenj bizottság szervezi éa irányítja az üzent knltur- é» sportmozgalmát, előkészíti a mühelyblzottságok és bizalmiak megválasztását, hathatósan támogatja az üzemt ifjúsági és nőu.ozgalnint. Az üzemi bizottság munkájút « vállalufvez£tősé.ggel szoros Összhangban éa együttműködésben végzi, a vállalatvezető munkáját elő e<r1tL Amennyiben a vállalatvezelőség egyM intézkedéseit « dolgozók, illetve az üzemgazdálkodás Szempontjából hibásnak én károsnak tartja és azokkal nem ért egyet, kötetes erről a felettes szakszervezeti szervnek jelentést tenni. Olyan üzemben, ahol a szak=zervez,cti tagok száma az ötvenet nein haladja meg, öttagú üzend b!zott*ág választandó, ötventől százig héttagú, száztői Ötszázig 11 tagú, ötszáztól kétezerig 15 tagu. kétezren felüt 19 taga. A* üzemi bízott, íág köteles negyedévenkint üzemi közcyülést összehívni. Olyan mUltelyekbpn vagy üzemrészekben, ahol a szakszervezeti tagok száma a száza( meghaladja, niűhelybizottságot kell válaszústul. Minden üzemrészben 20-30 szervezett dolgozó után bizalmit, kell választani. A közgyűlés választja meg a fegyelmi bizottság három tagját. A fegyelmi bizottság olyan döntést, amely a termetei ügyét érinti (elbocsátás, áthelyezés, leminősités) csak a vállalatvezetőségget egyetértésben ho/.haf. És mikor azt mondjuk, hogy a dolgozó parasztság ezeket a fontos szervezeteit harc közben alakította lat — azt isi hozzá kell tennünk, hoyy a Magyar Dolgozók Pártja útmutatásával ezek aj eredmények rá ezek a szervezetek lesznek 1 falu dolgozó uépo további győzedelmes harcának alapjai, a dolgozó parasztiig anyagi és kulturális felemelkedésének biztosítékai. Érért kell Ügyelni a szövetkezelek tisztaságára, a DÉFOSz most megirutuló fontos munkájának zavartalan*tiaái'<i és lendületére, a Függetlenségi Népfrontra, amely a munkái ét pasai, tszőuetségi erősítésével U segití a falu dolgozóit a kizsákmányoló kulákok gyengülő, — de még mindig meglévő hatalmának át erejének teljes magsemmisilésére. row!ti m