Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-19 / 42. szám

2 DELMAGYAKORSZiG Szómba?, 19Í9 február 19. A párttagság felülvízsgá'ása Sagyippi-aon hefejezfidütt — a bizottságok mtnacn alapszerve­zetben elvégezték munkájukat fis az alapszerve/etek taggyűlé­sein a tagság részletesen meg hánytn-veiette a hizoltságok ja­va Matnit. Hatalmas munka volt ez. megmozgatta nz egész. nagy­szöged! párttagságot — eddig nem ismert vn2v nem gyakorolt módszereket sajátítottak el elv­tártaink — a pártszerüsíg a párt belső d'inoKrfirifijn. a pórt­fegyelcin szép példáit láthattuk számoz alapszerve/etünknfil. He mikor azt mondjuk, hogy ft párttagság felülvizsgálata be­fejeződül t — nem scnbad abba n tévedésbe esnünk, hogy a Po lifikni Bízott** híres szeptem­ber 2-1 határozatának végre­hajtása kürlil nincs már semmi tennivaló. »A Politikai Bizottság elvárja o pártszervezetektől, hogy c ha­tározat végrehajtása során tn­datositják n párttagságban fia n dolgnzótömcgckbcn Sztálin sza­vainak jelent "ságit: n szoeializ mtisf fipitő párt tagjának lenni dicsőség és nie2tlszteltetös.«t A nagyszegrdi dolgozó töme­gekben vájjon tudatosodtak-e szeptember másodika óta Sztá­lin elvtárs szavai? De vájjon minden nagy szegedi párttagunk előtt tisztán áll e Sztálin elv­társ eznvíiinak jelentősége? Ha ezeket n kérdéseket feltesszük és a szeptember másodikától el­telt idő eseményeit alaposan megvizsgáljuk — megállapíthat­juk. hogy s/ámos elvtárs meg­értette n sztálini szavuk jelen­tőségét i'-> mindennapi életében, párt munkájában az a tudat ve­zeti, hogy a szocializmust épitő párt tagjánnk lenni dicsőség és megtiszteltetés. De nem mond hatjuk ezt el kivétel nélkül mimlen párttagunkról — fis még levésbbé mondhatjuk el min­den íiftgy szegedi dolgozóról. Te hát vun még tennivaló a Poll­iik al Hízott »ág határozatának végrehajtó <n körül. A tagság felülvizsgálása cenk egy lépése — kétségkívül döntő lépése — a határozat végre­hajtásának. A*zal, hogy meg­tisztitottnk nagyszegedi párt "zervezeteinket a nem közénk való elemektől, megteremfetlük annak lehetőségét, hogv o ma­gyar dolgozókra és ezék közül is elsősorban n magyar kommu­nistákra váró megnövekedőit fel­adatokat jól végrehajtsak. A Politikai Bizottság hatá­rozatát azonban párttagjaink­nak továbbra Is állandóan szem előft kell tartamok — n fellii­vizs,gálás! munka, a taggyűlé­sek nehéz fis felelősségteljes munkája után a határozat szel­lemét kell érvényesíteni a to­vábbi pártmnnkában is. És a határozat Szellemét kell érvény­rejaltntnl a mnnknpadok mel­lett, a szántóföldek tábláin nz Íróasztaloknál, a laboratóriu­mokban u termelés minden csa­taterén. ahol csak a szocialista társadalom megvalósításáért fo­lyik a harc. A dorozsmai piactéren téma: a Magyar Függetlenségi Népfront Ülmillfl forint hite! tavaszi szántásra A tavaszi szántási munkála­tokra a földinivelésügyi kor­mány 5 millió forint hitelt biz­tosított a dolgozó parasztság ré­szére. A szánlási hitelbőt első­sorban a füldmivcsszövctkczc­tek, a földWrlőszövctkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részesülnek és azok az igaerő­vel nein rendelkező dolgozó parasztok, akiknek földje a hi­tel igénybevétele nélkül íelszá'n­latlan maradna. Ahol mezőgazdasági gépállo­más működik, a hítelbeu ré­szesülő köteles a gépállomást, vagy ha nincs, a földmives szö­vetkezet traktorát igénybevenni. A hiteligénylők kérdéscikkel forduljanak az Országos Szö­vetkezeti Hitelintézet szakszö­vetkezeteihez és ott a szüksé­cos részletes felvilágosításokat megkapják. A kiskundorozsmai halárban már vidáman zöldéi a buza, a földek ragyognak a téli napsü­tésben, a falu utcáin pedig dél­utánonként összeverődnek az emberek, az asszonyok, mus­trálgatják az eget és el-elbá­mészkodnak a hancúrozó gye­rekek játékán. A községháza előtt, a piactéren, inog a szö­vetkezetek előtt csizmás és ba­juszos, keménnyaku parasztok beszélgetnek, meghányják-ve­tik a tavaszi mezőgazdaság ütemtervet, vagy hallgatják a liáztetőre szerelt hangszóróból szűrődő legfrissebb budapesti híreket. CÉL: A NAGYÜZEMI TEÜMELES — Jól mennek mostanában a dolgok — elmélkedik az egyik sütkérező csoport közepén Ko­vács András földmunkás, aki a község halárában lakik és ke­rékpárral jött he a főtérre, hogy elbeszélgessen egy-két órácskái a cimboráival. — Kiderül min­den kulák-huncutság, a dolgo:ó parasztság végre emberi sorba emeikeilik föl. — Aztán kt segít neked eb­ben? — kérdezi hitetlenkedve az egyik idősebb, nagybajuszos, akit a régi rendszer, az urak, a papok és a kulákok már ezer­szer megkínoztak és aki kissé elvesztette a hité!! a világban. — Benne, van szószerint a Függetlenségi Népfront nyilat­kozalában, hogy az elmaradt magyar mezőgazdaság színvona­lát minden eszközzel, gépesítés­sel, szövetkezéssel, termelési szerződésekkel emelni kelt — felet meg az öregnek Kovács s a kopasz, téli fák alatt parázs vi'a alakul ki a parasztok kö­zölt a paraszti jövendőről, amely azzal végződik, hogy el­fogadják a fiatal földműn Ivás ér­velését. — A parasztság csak az ipari munkások segítségével és veze­tésévei érheti el célját: a nagy­üzemi termelést. — A köriiiáí­lók bólogatnak, el-elgondolkol­kodnak, azután pedig másfelé fordítják a szót. A IIEL11 NÉPFRONT Dorozsma lakosságát, dolgozó népét mostanában nagyon ér­dekli a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása, a Nép­front helyi ideiglenes bizottsá­gának megalakulása. Az embe­rek erről beszélnek legtöbbet. Az asszonyok a szövetkezeti boltokban'újságolják egymás­nak. — Hallotta szomszédasszony? Az MNDSz Fehér Istvánnét de­legálta a Frontba. — Azt a munkásásszonyt? Na ennek örülök. — így megy ez mindenfelé. A kisbirtokosok, középparasztok, ujgazdák Bá­lint Kálmán elvtársat, a DEFOSz küldöttjét emlegetik, a legények és leányok, nedig Ne­mes Nagy Pált, az EPOSz dele­gáltját. A fegtöbl>et azonban Bo­dor Károly elvtársról, az MDP járási párttitkáráról, a kiskun­dorozsmai Népfront ideiglenes bizottságának elnökéről beszél­nek. — Mi közülünk való ember! — mondogatják a földmunká­sok és az ujgazdák uton-utíé­len, a földszintes házak kapu­jában, ahol megállnak beszél­getni néhány szóra. — A mi ér­dekeinkrt képviseli. BENT AZ APRÓ HÁZVKBAN Az ulcák csak estefelé csen­desednek el, amikor hazazörög az utolsó szekér s a Köves-uton és lecsapódnak a nagykapuk. Ekkorára a piactérről is haza­felé indulnak a parasztok, le­húzzák a szövetkezeti bolt re­dőnyeit, csöndesség borul a vi­dékre. Odabent azonban az ap­ró házakban azonban a villany­körték fénye mellett okos, de­resfejü ujgazdák, kisbirtokosok hajolnak a Szabad Nép, vagy a Szabad Föld fölé.»sszák, szom­júhozzák a nyomtatott betűt és lefekvés előtt félig maguknak, félig a családnak elmondják né­hány mondatban azt, hogy sza­badok. a. l- v.) 135.000 ka!, holdra üfltöHek cutorrépatermelftsi szeiődís! Az államosított cukoripari válla'atok vezetői pénteken megbeszélték mindazokat a feladatokat, amelyek a cukor árának csökkentéséhez és egyben a dolgozó nép élel­sz'nvona'ának emc'ésél ez ve­zetnek. Az értekezleten l e'e­lcnlctték, hogy a magyar cu­koripar a mai nap'g 1,1.1.000 holdra kölött szerződést cu­korrép alerme'ésre. Szinház-F<lm- Művészet Meghívó a Pélmn.oynrországi Nyersfcer­ménykeresk'edők Szövetkezetének 1949 február 27-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor Szegeden a Belkereskedelmi Igazgatóság üléstermében tartandó közgyülfiafire, melyre a szövetkezet tagjai meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapí­tása. 2. Az igazgatóság jelentése az 1918. üzletévről. 3. A felügyelő bizottság jelen­tése. 4. Az 1948. évi zárszámadás is­mertetése és a mutatkozó felesleg felett történő határ rozat. 5. A Szövetkezet felszámolásá­nak kimondása. 6. Esetleges indítványok. A mérleg a szövetkezet hivar talos helyiségében (Szeged, Bus páter-utca 9) a hivatalos órák alatt megtekinthető. Határozat­képtelenség esetén a közgyű­lés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül 1949 már­cius 6-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor ugyancsak a Belke­reskedelmi Igazgatóság üléster­mében kerül megtartásra. Az Igazgatóság. SzK-HIREK Czemt, szakmai és kerületi tit­károk figyelem! 20-án, vasár­nap délelőtt 9 órakor a Petőfi Sándor-tanoneotthon Kálvária­utcai székházában választmá­nyi ülést tartunk, melyre pon­tos megjelenést kérünk. Ifi-napok: Szombat: Gázgyár délután fél 1 Szabó János, Ládagyár délután tél 1 Berta Ernő, Ma­gánalkalmazottak délután 6 Szécsényi I-ászló, Nyomdászok délután 4 Tápai Mária, VAOSz délután 6 Pulics Ifona. Posta délután 6 Mályba Miklós, Uj­szőreg délután 7 Vörös Ró­bert, Ujszegedi Kender délután 2 Krajkó György. Vasárnap: Szőregí petróle­umgyár délelőtt 9 I Jvai Györgv, Lemezgyár délelőtt 9 Vuksán I.ászló, Konzervgyár délután 2 Ulma József, Kunsági Szövő délután fél 3 Csápenszky Ist­ván. Naponta friss O/csó baromii, ital, csemegeáru éoécrndnái, Ki& Ma mutatkozik bs a Szagsdi Iparos Énekkar A szegedi Iparos Énekkar ma, szombaton este 8 órai kez­dettel tarlja bemu!átkozó hang­versenyét az Ady-téri egyetem nagy előadó termében. Az Ének­kar rendezősége Beeskv Balázs karnaegval, a legnagyobb gond­dal állította össze műsorát, me­lyen megszólalnak a modern kórusok és madriválék egy­aránt, de szerepelnek uj orosz kórusok. A műsorban fellép vendégként az Altalános Mun­kás Dalkör, valamint a VAOSz dalkara dr. Endrődy Lajos és illetve Kertész Lajos karnagy vezénylésével. A MEFESz zenekara csütörtökön este rendezte meg az egyetem aulájában második hangversenyét. Király ló s-f MF.FESz-elnök a műsort beve­zető ismertető beszédében be­jelentette, hogy a MEFESz ze­nei osztálya az elkövetkező egyetemi félévben fokozni kí­vánja munkáját, progresszív »c­nei nevelést akar adni az ifjú­ságnak. A műsor első részében C.oii­pcrin háromtételes vonós s-vit­jét és Mozart 7. sz. Szerenád iát mulatta be a zenekar. T Fé­nyé Anna konzervatóriumi ta­nárnő nagy stilusérzékkel éne­kelt három cseremisz népdalt, amelyekhez kitűnő zenekari k'­sérefet irt Vá ady László kar­mester, a MEFESz zeneosztá­lyának művészeti vezetője. Az értékes műsor Kodály Háry­Interinczzójával zárult, amely­nek a bennere.ilő fuvósnehézsé­gek ellenére lendületes, vitali­tással teli előadása frappánsan mulatta a MEFESz zenekará­nak fejlődésképessé-"ét és eddigi munkájának eredményességét. A müveket Markó Leó tanította be. A SZOVJET BALETTRÓL A szovjet balettben a leg­különbözőbb műfajok területé­re bukkanunk: a mindennapi élet komédiáfától a s-Jmbó­likus drámáig, a színpadi tün. dérjátékoktól a lélektanilag mély romantikus tragédiáig, a legkülönbözőbb témákat talál­juk egymással homlokegyenes elleniéiben álló stilisztikai irányokba ütközni: történelmi, mondabeli és modern témával foglalkozókat. A szovjet balett története rendkívül gazdag és Sokoldalú. A Szovjet Jjalcit. a balett­Színpadot kedvelt könyveink­ből. számunkra ismerős és kö­zelálló személlyel népesiti be, akik eddig vagy egyáltalán nem szerepellek szinjiadon, vagy ha véletlenül bebocsá­tást nyertek, kivétel nélkül el­vesztették egyéni vonásukat. A Szovjet Mellben láttuk Júliát és ettől még nem fett kevésbbé shakesnearei. Meglepett a pus­kini Mária és /.arema, akik­nek a nyelv arabeszkjei és at­titűdjei egyáltalán nem zavar, tál: azt, hogy csodálatos hű­séggel tolmácsolják a perzse­lő életdráma, az egyedüllét, a gyűlölet és féltékenység drá. májának lélektani árnyalatait. Mindezek mellett megtalálhat­juk napjaink problematikáját is, élő kortársaikat is — ten­gerészeket és sportembereket, partizánolcat és kolhóztagokat. A Szovjet balett a midtban és ma is képeken nőtt fel és nevclődőll eszmeileg és mű­vészileg kiváló tánemüvész-if­Jnsdgiink egész nemze­déke, akik közül az öregebbek felelős helyei foglaltak el ba­lertszinpadunk nagy művészei között. bármilyen elvont me. séi interpretált is a szovjet táncos vany szovjet balerina, meg keltett keresn'~e — vagy megkeresi ebben a mesében a lélektani, etikai és szociális igazság magvát, megtalálja és kiemeli a benne rejlő felemelő és oktató elem-kei. A szovjet balét/zene a művészet szilárd ha -ai tradícióin épült fel, fel­használva és kifejlesztve azo­kat a gazdag művészi /aptiszfa­lainkat. amelyeket az orosz klass-Jkus balettpartiturában összegyűjtöttek. Bá kelt mutatnunk a mfífaf­beli sokrétűségre, mint a szov­jet balett egyik jellemző vo­nására. Korábbi korszakát a szintétikus formákra való tö­rekvés jellemezte és — az vf kifejezések keresésében — a tisztán táncművészeti eszközök határain tnlfutásra való törek­vés: a szóhasználatra, a zene­nélküli láncra és az akrobati­kára. A bizonytalan kísérlete­zés e korszakál>an a műfajok sajátságos és sokrétű kereszte­zőtlése fejlődölt ki. S fordítva, az érdtség korszaka meghozta a müfajbcti feltűnő differen­ciáltságra való törekvést. A ro­mantikus tragédia műfajához kiraj-olódó vonzódással, ixda­m'nt a nagy drámai feszültsé­gű tartalomra való törekvéssel egyidejűleg, — amely különö­sen a T.enin-rcndjeltel kitüntC tett A'ta-ni Akadémiai Kiroo­Opera és baleitszinház kiváló baletfegyűttesének alját hatá­rozza meg, — intenziven és vi­lágosan kifejlődött a balettko­média vonala. E műfaj sikere túlnyomórészt a leningrádi Kisopera fiatal táncegyüttesé­nek és a színházzal együttdol­gozó zeneszerzők gyakorlatá­val kajKSolódik össze. Bt szü­lettek meg a szovjet balettko­média első tapas-t ilatai. Ez­zel kapcsolatban kell megem­líteni Csulákl zeneszerzői te­vékenységének j demzését. a!:i két Me/(komédia: a »Bal dm és a y,Képzett vőlegényt szer­zője. A iBatdat balett partitú­rájában Csnlákt müvés-i egyé­niségének ropjTfint érdek.s un­ná sai tárulnak fel. Mindenek­előtt sajátos humora, amrbi a belsőleg nevetségest — külső­leg komoly bemutatására ala­pozott .A parodizáló hang, amely néhol jóakaratú, néh t élesen gúnyolódó, forrása azonban mindig az őszinte ka­cagás — ez balja át a balett partitúrájának igen nagy ré­szét. A szegedi dolgozók nagy ér­deklődéssel tekmtenck a te;­h;rese!>b szarj i l>a'ett-lánros• nő: Ulanova ma esti fellépése, elé, amelyből a világhírű szov­jet baleft művészet legszebb darabjait ismerhetjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents