Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-19 / 15. szám
Munhdab!r6»ag •I*H a Kondoros; SzüveiUezsí feketéző vezetőt NAGY S SNDOR B«uiiigiri9!i'dijai kapott Szeges, 1343 Január 19, Szerűi Szegedkörnyék doígozo parasztjai az uj uton az uj esztendőben liárom** éves országépitő tervünk utolsó szakaszálioz érkeztünk. Ha mind ipari, mind mezőgazdasági vonatkozásban visszatekintünk az eddig elvégzett mun kára, hatalmas eredményeket, a munkakedv és a termelés egyre nagyobb emelkedését látjuk. Nehéz kezdet után mindezeket az eredményeket fokozatosan értük el. Hiába gáncsolt minden vonalon a reakció. Támadásaira egyre súlyosabb és súlyosabb csapás volt a válasz. Ma ott tartunk, hogy nem akad már öntudatos munkás és dolgozó parasztember Szegedkörnyékén, aki nem látja, nem érzi saját sorsának javulásán. milyen hatalmas ufal tettünk meg Ors-Ayunk fejlesztésében, népünk életszínvonalának felemelésében a teri> mef/indibisa óta- A terv elején elpusztult termelőeszközökkel, igen kevés számú és leromlott jószággal kezdett a dolgozó parasztság munkához. Kezdetben a kormány támogatását is csak nagyritkán érezték, hiszen a földművelésügyi minisztériumból akkor még nem sikerült teljesen eltávolítani a dolgozók, a népi demokrácia ellenségeit. Magyar Dolgozók Párlfá nak er;ijrc jobban való megerősödése, a dolgozók öntudatra ébredése a Ónban sorra köszörűire ki a még meglévő hihókat- Megtisztítottuk ft földművelésügyi minisztériumot, átszerveztük a MOSzK-oí, sorra alakiénak a dolgozó parasztság érdekelt képviselő mezőgazdasági vonatkozású Nemzeti Vállalatok, demokratizáltuk a szövetkezeteteket s a jó példák nyomán, a nevelőmunka segít Régével a dolgozó parasztok ezreit vezettük rá a magasabbrendíi terrfltíési formára, a szövetkezeti gazdálkodásra. Ma már a szántás sem gond. 4 kormány hatalmas lámoualásával merrerősőá'ötf. gyarapodott állatállományunk. De a iegnagvobb segítség nehézipari üzemeinkből érkezett Az' elmúl! ősszel már 100 gépállomás másfélezer traktora húzta a barázdákat a dolgozó na>-asz(ok földién Ncmrsak jobb munkát ad tak, de megóvták .dolgozó parasztságunkat a kulákok kizsákmányolásától is. A legnagyobb bizalommal fekinthelünk a jövőbe, ba számításba vesszük, Ihogy a terv végérc már 580 gépállomás löbhezer traktora segít; előrrfulni dolgozó paraszhüguni-ai a felemelkedés utján. £V a gépek munkája nem lenne tökéletes, a kormány hatalmas támogatása nem lenne eredményes, lia a falu dolgozói szembefordulnának a haladással, amikor az- már világszerte megelőz berniünkéi. A szövetkezeti gazdálkodás, a manasabbrCndü termelési forma megteremtése nélkül nem lenne eredményes a gépek munkája, nem érnének célt a dolgozó parasztságnak nyujloit segítségek: műtrágya hitelek, szántási hitelek, termelési szerződések, a nagyszabású ingyenes mezőgazdasági szakoktatás és az egyéb kedvezmények Nem lenne eredményes * DSFOSj munkája sem, mert az elavult egyéni gazdálkodással együtt járna atervszerütlenség és természetesen a dolgozó parasztság elszegényedés® Ilyen körülmények között nem tudnánk megszüntetni a tdzsákmányolást, mert nem lennénk elég erősek a klzsálcmányol&k, a kulákok elleni harcraJ^z elmúlt hónapok hatalmas változásaiból azon ban kiderül, hogy a magyar dolgozó parasztság nem zárkózik el a haladás elől s felismerte a felemelkedéshez vezető egyedüli utal Rákosi Mátyás elvtárs november 27-én mondott útmutató beszédében rámutatott arra, hogy Magyarországon már több, mint 300 földműves termelőszövetkezet működik. Azóla még két hónap sem lelt el s ezeknek a termelősz.övelkezeteknek száma rohamosan növekedik. A legjobb példa erre Szeged környéke is, ahol a dolgozó parasztok a legnagyobb lelkesedéssel ismerik fel a helyes utat és sorra alakit fák meg a termelőszövetkezetekéi. A 41 sándorfalvi do'gnző paraszlcsalád példáját az elnudl napokban Kübekházán. Deszken és a szegedi Tőlh-mafor környéki kisföldesek is követték. De cz még csak a kezdet A termelőszövetkezetek iránti érdeklődés minden szegedkörnyéki faluban és tanyaközponton megvan- A dolgozó parasztok a szövefkezés gondolatával foglalkoznak mindenütt ahol még él is bennük a bizalmaÜankodás, azt kénytelenek levetni a mái Az országgyűlés elfogadta a miniszterelnökségi, kereskedelem és szövetkezetügyi tárca költségvetésé Rónai Sándor elvtárs bel- és külkereskedelmi politikánkról <j> ít átalakulás menf vögbe a mf. niszterelnökséyr szerkezetében is. A miniszterelnökség politikai és gazdasági irányító szerepe ma máx a aépi demokrácia minden jelentősebb területén érvényesül. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a kormány ólén Dobi István, az egykori mezőgazdasági munkás áll. Múltja szilárd biztosíték a dolgozó nép számára, hogy a magyar köztársaság a reakció bár. minő erőlködésével szemben megmarad azon az utón, amely máx tatai mas eredményeket ért el eddig és még nagyobb eredA« országgyűlés keddi ülésén Nagy Imre elnök bejelentette, hogy bihari Nagy Lajos, Mátény Géza és Czovek Jenő kis. gazoapárti képviselők képviselői megbízatásokról lemondottak és a megüresedett képviselői heK kre Gyulai András, Szandani íos e» Tóth I'erono képvise löket hívta be. Ezután a Ház megkezdte a miniszterelnökségi tárca költségvetóséaek tárgyalását. Barcs Sándor előadó rámutatott arra, hogv a mostani költségvetés élénken példázza a hatalmas fejlődést, amelyen az ország az utolsó esztendőben átment Az elmúlt esztendőben nagyaránya ményekót ér ef a jövőben. A munkáslétszámot 20 százalékkal emeljük sitiiét, a munkáslétszámot M mintegy 20 százalékkal emelni kell. Ez a muckaerőszaporalat fel fogja szívni az imitt-amott meg. mutatkozó munkanélküliséget. Azokat a nagy eredményeket, amelyeket eddig elértünk," saját erőfeszítéseinkkel valósítottuk meg. Ellenségeink csalódtak, amikor azt remélték, hogy nem leszünk kérések saját erőnkbői talpraállam. Ezután sorra velie ? miniszterelnökségi térca alá tartozó egyes hivatalo. kat. A költségvetéshez elsőnek Kiss Károly (MDP) szólt hozzá. Részletesen ismertette a tárca költségvetésének főbb adatait És a beruházásokat. Ebben a költségvetési évben a beruházások összege 3320 millió forint, amiből az iparnak 1100, a mezőgazdaságnak 700, a közlekedésnek 800 milíiő forint jut. Építési, szociális éj kulturális célokra 40 milliót fordítanak. Mivel nyáripari termelésünk körülbelül 40 százalékkal meghaladja a mult esztendő teljaA Gazdasági Főtanács nagy feladatai a Gazdasági Főtanácsra A Gazdasági Főtanácsra további nagy feladatok várnak. Ma, amikor az egész ipari és pénzügyi gazdálkodás a dolgozó népé, akkor a mezőgazdaság, ban a szövetkezeti mozgalom •ken a legszorgalmasabb munkával mennyivel kisebb eredményeket tudnak csak elérni a sándorfalvi, kübekházi, deszka és a Tőih-majort közösen dolgozó paraszt társaiknál. 9 á'n' fogják, hogy mennyivet nagyobb támogatást kapnak a termelőszövetkezetek. Az elemi csapásokat is kőny nyebben tudják elviselni. A gépek munkája Is olcsóbb, tökélel esebb lesz a közös földeken Akiknek eddig nem tellett az állattartásra, most a közösben ehhez ts hozzájutnak. A tervszOTütlcnség, az előrelátás nélküli termelés sem fenyegeti a közösen termelőket Azt termelnek, amire szüksége van az opszágnak, amit el tudnak adni a piacon, nem ugy, mint az idei káposztát, nm-nek nagy része még most is ott csufoskodik a szalymazi, halástvai, sándorfalvi és a csengelei halárban. Sorolhatnánk még tovább a termelőszövetkezetek előnyeit, amelyekről a hároméves terv utolsó évében minden szeged környéki dolgozó parasz! a saját tapasztalatai alapján is meggyőződhet, hogy azulán önként maga is rálépjen a2 uj ulra. ,4 már az uf uton hala dóik feladata leSz, hogy a legjobb példái szolgáltassák és az üzemek dolgozóinak a hároméves terv utolsó évében elvégzett hatalmas alkotásai mellett a mezőgazdaságban is diadalra vfgyifíifl (erueb (P. S.) hogy csak szoros tárcaközi együttműködései! valósitható meg. As egyilttiuüüftdés megteremtés® vár. A most alakuló Függetlenségi Front <yösebb pillére les» ai együttműködésnek, mint az eddigi koalíció volt. Mindezek ai uj erőforrások biztosítékai annak, hogy a költségvetést annak termelési előirányzatával együtt hiánytalanul megvalósítják. A költségvetést elfogadta. Drótos lajos (kisgaai») As Kondér Imre (NPP) A kőitaég. vetést elfogadja. A hormúny fokozottan támogatja a sajtót A felszólalásokra a miniszterelnök képviseletében Losonczy Géza államtitkár válaszolt. A sajtóval foglalkozva kijelan. tette, hogy a magyar kormány a sajtószabadság elvének alapjáa áll. A sajtó Jelentősége magyar és nemzetközi viszonylatban napról napra fokozódik. ' Sajtószabadság ott van, ahol a hírközlés és a hal a d ós ztllom ü nevelés lehetősébe a sajtó utján egyaránt biztosítva van. A magyar kormány ert a lehetőséget a sajtó számára minden vonalon Wztosifja, igy elsősorban a papirellátés vonalán, ahol ebben az évben javulás lesz. A sajtó feladatai A mult esztendőben panaszok merültek fel a sajtó ellen, hogy tulsok benne a szenzációhajhászás. Kifogásolta ezt a mult év tavaszán Rákosi Mátyás is. Azóta a demokratikus sajtóban politikai és erkölcsi szempontból egyaránt jelentős javulás mutatkozik. Komotg hiba azonban még, hocjg hiányosságok vannak nemzetgazdasági és termelési kérdéhogy politikai ts nemulgazdasági életünk gyökerese* átalakult és ennek következményeit a sajtónak te le keli vonnia, R másik hiányosság, hogy s sajtó nem fejt ki elég igyekezetet az események kommentálásának jól, érthetően való megbízóra. Filmgyártásunk jövője R mozikból mindinkább kiszorulnak az amerikai Imperializmus művészileg és erkölcsileg selejtes filmjei, de nem zárkózunk el a haladószellemű, valóban művészi nyugati filmektől. Elsősorban azonban a példátlan erkölcsi és művész! értékű szovjet filmeket igyekszünk megismertetni a közönséggel, amely ezeket a filmeket már egyre inkább megszerette. De legfontosabb törekvésünk a megujhódott, demokratikus magyar filmgyártás alkotásainak bemutatása, amilyen például a »Talpalotnyl föld.« Az országgyűlés a miniszterelnöki tárca költségvetését általásek kezelésében. Egyes dkkek, ^f^an^és csak a legszükségesebb tájékoz-' "" " «*tatást nyújtották és nem egyszer járatlanságot, felületességet árultak el. Ml venni végre, • TOUOIJIM^ fogadta. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Rövid szünet után a kereskedelem. éa szövetkozatügyi tárca költségvetésének tárgyalására került a sor. Barcza Sándor (MDP) előadó után Ligeti László (MDP) hangsúlyozta, hogy a nagykő, reskedeími szektor államosított rész® bebizonyította hatalmaz fölényét a tőkés kereskedelem, mel szembon. A kereskedelem tervszerű államosításáról nem lehet beszélni, mert a kereskedelmi alkalmazottaknak még etek 20 százaléka dolgozik az állami szeatorban. A külföldre távozott tőkéseknek régebben deficittel dolgozó vállalatainak nyeresége az év utolsó negyedében több rőtet 14 millió forint bevételt je lentett aa államnak. Az álla. mosibások kedvezően hatottak as áralakulásra is, amit*külön<"sen karácsouvknr lehetett tapasztalni. Külkereskedelmi téren te be. bizonyosodott ez éUamosite;! kíUkereskrdelem fölénye a ma. gáukcre?keilelcmmel szemben. Am MDP a legmesszebbmenőén támogatja a kiskereskedőimet, ami abban is jelentkezik, hogy a megalakuló kttaponti áruhiteliroda hálózató'..* bevonják » rungánkeresked-iiriet i?. Rámutatott arra, hogy ujfaj % kereskedelmet koli teremteni, amely a dolgozó tömegek miréf tökéletesebb kielégítését tartás szem előtt. A költségvetést » maga és pártja nevében elfő. ga-oja. kül- éa D^LNIÍIIIARÖ Rőriftl Sándor kere?kede1eraéz szövetkezetügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a reakció suttogó propagandájával ellentétben szó sincs a kiskereskedelem államosításáról. Akik üyeneket híresztelnek, tadatoj ellenségei a népi demokráciának. A népi demokrácia megbecsüli azoknak a koros. kecTelmi szakembereinek amnn. káját, akik becsületesen dolgoznak, hűek a népi demokrá. ciához és róezükra mindig bisbos hja a tisztes megélhetést. As elmúlt ér tan hatalmas feladatok hárultak a minísztó. rluiair. A nsgykereskedrlral árneloastáá áltainositAsával lebet csak biztosítani, hogy as ipíirl termelés mindenben megfeleljen a tényleges szükségletnek. Mind a piackutatás, mind a* óraelosztás szempontjából nacy szerep vár a dolgozó kiskereskedőkre. Külkereskedelmi pali. tikánkb&n is gyökeres váltosá. sok történnek. A kéyaárnkíTÍtel az iíMS.évt 30 százalékkal szemben mos» ni á r 50 szézaléklral arerepa' kivitelűnkben. Máx az eddigi eredmények tabizonyitották iUamositott külkares'1?cdelmünk fölénvét a kapitalista külkereskedelem marchikus rendszerével szem'^m A jő vőben még jobban el kell mélyíteni a gazdasági éa ke. reskedetnií kapcsolatokat a Szovjetunióval 6» a baráti népi demokratikus államok kai. A nagy tapssal fogadott beszéd után az országgyűlés a tárca költségvetését elfogadta. As ülés erzal véget Art. íi