Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Bzomtaé, 1049 január 1, IMSLMAGYARORSZAG 9 Ifjúsági politikánkról .Örömteli mv.nion ungvar fiatal számára is a mostani újesztendő. Nemcsak azért, mert a felszabadulás óta minden .ízcbb és. jobb az előzőnél, hanem mert aa idei újesztendei örömök mailett a fiatalok már ott érezhetik a következő évek egyre eokasodó örömeit. Ma már nemcsak a magyar ifjúság legjobbja;, hanem egyre növekvő tömbéi ismerik föl, hogy o munkásosztály, a dolgozó nép erőfeszítései nyomán épülő Kocicilista Magyarország elsősorban az ifjúságnak készül, az fi ragyogó jövőjét, boldog, szabad hazáját jelenti. Egyre vflágofftbban all a magyar fiatalok előtt, hogy az ifjúság jövőjéért liiUuuk éppen ugy, mmtmásntt, a világot), a légokosalv fcan, legkövetkezetesebben, legönfClildozőbb&n a kommunisták küzdenek, a szocialista Magyarország az MDP vezetésé)1®! épül. állítani a fiatalokat, hogy ea eel az ifjúságot saját politikai céljaira felhasználja. Egyetlen egy ifjúsági politika volt, mely felül tudott emelkedni az ilyen érdekek Mii felázó körűségén és az egész haladó magyar ifjúság számára p rop rumot adui. Ez az Ifjúsági politika a kommunisták ifjúsági politikája volt. Nem véletlen, hogy pártunk Ifjúsági poli tikija minden más párt vagy csoport politikájával eszemben győsedelmeskadett, és egyre nyilvánvalóbbá vált inagasuhbrCndüdége. B

átran állíthatjuk, hogy ifjuságunk ezoa a feilsrmvésea keresztül jutott el ahhoz aa optimizmushoz, amellyel ma már jövőjét tekinti. Nehéz volt. az ut idáig. A felesabadul&s ntán a magyar ifjúság túlnyomó többsége előtt nem volt világos a kibontakozás. Akkor még sokai több követhető utat véltek látni, hiszen nem *volt olyan párt, vagy politikai csoportosulás, amely valamiféle ifjúsági politikával ne próbálta volna maga mellé RAM a lényege a mi pártunk ifjnsáql politikájának? Bövidon válaszolhatunk rá; az ifjúsági egység politikája. Ez e-z ifjúsági politika még az illwalitásban alakult és * magyar ifjúság olyan bősei formálták, mint Sógvári EndTe. A reakció mindig az ifjúság megbontásával igyekezett jármába hajtani a fiatalkorúakat. A reakció eaúrattiian szervezetében, rétegonkint nemük és vallásuk ezerint megosztotta és eseni beállította az ifjúságot. Csak a kommunisták harcoltak feövctkowtevm az ifjúsági egység meg valósi tásáé-rt, tudva, hopy ez az Ifjúsági egység ezüfcségszcvüen a demokratikus faár Is-oiá útjára viszi fiataljainkat. Az ifjúsági egység jegyében született a MaDISz. A reakció fölismerte azt a veszedelmét, melyet számára na ifjúsági egység jelent. Felhasználva a MoDISz tou lévő hibákat, dühödten támadta ezt aa ifjúsági szerveíetet. . igen keményen kell dolgozni demokráciánk frontján. Meg kell erősítenünk Ifjúsági mozgalmunk alapját, az ifjúmunkás mozgalmat, a munkás fiatalok nevelésével öntudatuk fejlesztésével. Óriási felvilágosító, nevelő munka vár ránk, ha falusi ifjúságnak tömegeit tekintjük. El kell mélyítenünk, élménnyé kell tennünk azt a jelentős változást, ama a középiskolás diák is egyetemista ifjúságunk politikai maga-tartósában bekövetkezett. ílo éppen nagy jelentőségénél fogva sokat kell foglalkozni gyermokmozaaiuiuükknl is. Jhfri cr'''r fl*®^ban jól l &A tS tudja a magyar "ifjr.^/g, hogy mégis a MADISz-ból nőttek ki átok a fiatalok, akik legjobban megértették a magyar Ifiuság egységének szükségesséart, kiknek "következetes fáradha Ictl3n munkája nyomán a ír. ostiai centenáris évben norry győueimet aratott a» ifjúsági egység crondolaln a Magyar Ifjúéig Népi Szövetsége megalakulásával. Ha igaz is, hogy az egységes ifjúsági szervezet "megB'akníása ongy győaelmet jelent a reakcióval szemben, néni ezahogy elhomályosodjon előttö:.-k feladataink 'sokasága, az a tény, hogy ínég igen sokat, Eb Itegszerrezetcink szervezeti megerősítésén tul hatalmás nevelőmunkát kell végeznünk, felhasználva az fcl.oiógisi oktatást éppúgy, mint a termelési éa tanulmányi ami; ka versenybe való bekapcsolását a magyar ifjúságnak. í\:!adata.5nk tengerrv; sokaságában is bizakodón tekinthetünk előre. A mi fiataljaink sokat tanultok a nagy Szovjetunió faarcban és munkáben edzett ragyogó ifjúságától, a 80 éves homszornoltól. Az ő sikereik titka, hogy mindig, ott voltak tzorosan a Párt mel'ett abban a gigászi harcban és munkában, melyet a szovjet nép végzett és" végez a nagy Sztálin vezoé lésével nemcsak a saját, hanem a világ minden ezabadt-ógszerető népe érdekében. A Komszomol példáját értette meg a magyar ifjúság is. mikor ott haladt szorosan a Párt mellett abban a harcban, amely jelenleg az imperialista törekvéseket kiszolgáló klerikális reakció és a falusi kizsákmányolók ellen folyik. A szegedi ifjúsági mozgalom sikerei és eredményei Is az SfDP ve/otő szerepéitek felismeréséből következnek. A szegedi ifjúság énpenngy mint az egész magyar ifjúság egyre világosabban látja, hogy jövő jót a legsziiártlabb alapra akkor épiti, ha az MPP politikájára épit, arra a pártéra melyet a magyar munkásosztály legjobbjai vezetnek, élükön népünk legjobb fiai) ai 11'kosi Mátyással. Levendcl Ltfsalé |5zálloda-étte;rem| BUDAPEST NiVOS KOMFORTOS - OLCsO HALADNI A TERVVEL - KORRAL] Kalánkánál: kis vét, esphessovsl • fttemben » bhidai. Egy ritmusra zümmögnek a gépek — épül az uj ifllig a Szegedi Kend eben A munkaversenyek során elért eredmények egy-egy lépés se! közelebb visznek bennünket a szocializmushoz. Az a soksok haszon, ami a brigádok, a munkása jitők leleményessége Arán ezületik meg, nj, hatalmas befektetéseken keresztül, nehéziparunk továbbfejlesztésén keresztül Tisszatérüla dolgozók asztalára. A Szegedi Kenderfonőgyárban lázasan zakatolnak a gépek. Az élüzemjelvény, amelyik ott fényesedik a gyárépület homlokzatán, fokozza a dolgozók munkakádvét és teljesítményét, mert mindenki szeretné, há a következő hónapban, az njeíztendőben is ott büszkélkedne a Csillog. Aa előfonóban ós a vizesfonóbaa, ahol eddig meg-megakaát a munka, mert. a feldolgozásra kerülő fonalat a kai csökkent. MsglsvuH n fonalad mtaőséfge — Ez havonként eokozer fa- zott. — Olaszországgal, rfntös raogtokaritáat jelent — ciftorszájrgah Angliává!, kapcsolódik lele a beszélgetészőkkenősen járó gépek sokszor elszakították, most szellemes újítást vezettek be. — A fogaskerékmeghaitásról áttértünk az éksz.ijmeghajtásra — mondja Gáspár István elvtárs, az üzem tervmegbizottja. — A g^pek igy sokkal egyenletesebben, mondhatnám rugalmasabban járnak. Nem szakad a fonal, a selejt 6—G százalékbe a vlrcsfonóhsm dolgozó Pós& JAnosné is, aki 110 százalékra teljesitette az előirt normát. — Nem beszélve arról, hogy a gépok uioUeít az ujitás óta két ember helyett csók egy dolgozik s annak az esynes a munkája is könnyebb." Megjavult azonban a, simntárásu gépeken előállított fonalak minősége ii. Uevannp'ra. hogy most már világszerte érdeklődnek a szegedi kenderfonó áruja ntán — fejezi bo büszkén és máris közelebb lép » géphez, hogy szem «lől ne tévessze a. szélsebesen forgó orsók mozdulatát Atnenka puhaiólodxik — A világ miedon részére széilitunk anyagot, ió valutáéit —• folytatja a tervmegbiTiniíJ ÍJLNDÍC^: Frc.n. „ . SvédorsKúgjral, Hollandiával s ez isten tuaja igy hirtelen, még kikkel van szerződésünk. Á kapitalista államok, akik azt hirdetik, hogy nálunk milyen rossz a eazd;wági helyzet, inied tőlünk vásárolnak — mondja széles jókedvvel nevetve. Legutoljára a rpizdag^ Amerika, puhatolózott:- áru ntán. — Finom fonalakat, szállítunk külföldre. Ol judokat, ninolvekuől a legerősebb baláspfelszenléíek, hálőfonalsk és ponyvák készülnek _ pislant oda félszemmel Kiss Istvánná is, aki szintén 110 számlákra teljesiti a normát. Másik szemével a hatalmas gépeket becézgeti. A norvég halászok magyar zsineggel rántják ki a hokikat az óceánbdi. A hatol mas üvegtető? csarnokban egy ritmusra zümn»%nek a gépek, a fürge munkáslányok, a kékzubonyos lakatosok és olajozók figyelik, otetófc a rkezes állatot*, mindnyájan tudják, hogy a lomhán nvujtéckodó kifeszült kendersza'agek, vagy a percenként tízezret f«r* dúló, csavarodó és megerőaödfl fonalak csengő aranyat joi«*tenek, amibői majd "felépitj*. a szocializmust. Najy ail3»epit黫x Csak ft szövődében luetálkednok a gépek, szállitásra kászen. A termelés racionalizálása során ugvanie az újszeged• gyárba erilíltanak át, mind-** szövőgépet- Onnan pedig a fonódét telepitik át BzegwVe. Körülbelül 400 munkással bAvül igy ki a Szegedi Kendcvtenó. Ezek közül 189 már meg is érkezett éa megújult kedvvé, dolgozik a;: uj környezet Ez a ns^y áttelcpitéa csak «f államosítások után. i^p'^lsk' baa vált lehetővé. Minden a do 'cxóvérl lör'ón — Zökkenő nélkül old.Mc meg ezt a munkát — mondja Tokai elvtárs, a pártMcnezet titkára, — mert tudjuk, hogy niilynn caarvjeleatősfgri. Aa elvtársak Ix'doguínaSr. Mindenki fc'itjn, már, hogy eüt nt egvenes. Az államot ők maguk alkotják, minden a dolgozókért történik. A külföldi szállitások árúból, a termoiés rftcionaliiálásAnak előnyoiből. tt brigádok munkájából lerakodik, épül a. szocialista Magyaxorsrag, I tsrisiszef sz mim szsltálati Huvaja Onvepiösiia íaiu. Tó lefélkörbcn vette körül a doninem messze látszik a Dnyeper vörhenyes, alig kiemelkedő jobb portja. A saéícs folyó szétterülve ragyog n napfényben. Tavossaü minden viz és víz végelláthataüiuiuL Köjoiről ngy látszik, bogy olt vau n. Voroeilovról elnevezett kolhoz földjeinél, ctak éppen nem vesznek belőle, nem öntenek a földekre még akkor íem, amikor a forró nyárban a föld szomjazik ft vízért. Furcsának tünuek, hogy olyan embereknek, akik nem mcsaze élnek egy ilyen nagy folyótól, mint a Dnyeper, nincs vizük az öntözéshez". Á déli száraz szelők, amelyek néhánv bét leforgása alatt n, legszebb vetést is fel tudják perzselni, időtlen-idők óta arra kénvszeritik az itteni embereket, hogy mindenfajta utakat-módokát keressenek a termés mc-gmentéoére. A Vorosilov nevü kolhoz parasztjai, akik ismerik a vidék terméfieetének szeszélyességét, eliifttározták, hogy harcra, indnlnak a szárazság ellen. Ivan Polovtor, a kolhoz elnőko azt javasolta, hogy » vetések öntözésére használják foi azokat a vizeket, amelyek tavasszal e dombokról lefolynak, összehívta az öregeket, a muukágcsoportok vezetőit és a kolhozaktávát tanácskozásra. Kí Isnne, ha n dombokon tovább megőriznénk a havat tavasszal öeezegyüjtenénk az oldalágról származó vizet és aztán ráeresztenénk az őszi vetésre! — kérdezte az egybegyűltektől. Az aktivá támogatta a javaslatot, melyet aztán a kolhozrarasztok közgyűlése is el fogadott. Időveszteség elkerülése végett ft Vorosilov kolhoz raiTifztjal mindjárt 191ü-i«n hozzáláttak a munkához. 1947 késő őszén meg néhány hét volt hátra s fagyok beálltáig. A hegyek lilánál lévő földre azonban nem tiorult csend. A gátakat építették és o munkálatokat o kolhoz elnök® vezette. Az emberek ásták a földet, föidhányösokat csináltak és legöugyölték. Két és félméter map-as gátat építettek tizenötmunkanap alatt. A gát széles bok helyét és elzárta a viz kivezető útját. Mindent előre kiszámítottak és előre láttok. Hogy csökkentsék a viz hatalma?" nyomását, R uáton nébány szabá iyozható üsiíipefc építettek, hogy terasszal egyenletesen ömöljön ti a viz es fokoratosaa terüljön ezét, » vetésekr®. A gát megépítése csak szervesett, kollektív munka, révén vált lehetségessé, amely 6z egész kolhoz és köretkezétesfcéppen zw eg.ísz szovjet nép javára törekedett. *bban 12 Ívben a tét vibaros volt. Hogy minél tovább megtartsák a havat a földekun, hóvédőtet éllifcottak föl. Ez ia jó ercsdméuj'ckkel járt. Tavasa szál, mikor melegen sütött ft nap, a hólé lefolyt a dombokról, mestersége? pocsolya keletkezett. Amikor pedig" a vizet a füldekr® eresztettek, mindazok, akik ci re a munkára ki voltak jelölve, komolyan és várakozásteljesen végezték feladatukat. Epvesok azt figyelték, hogyan ömlik a viz, mások a vetéseket tartottók tóeminrt. Néhányan, igy beszéltek r — Kihordja a vetést,, tönkremegy a termés. Dc ea nem következett be. A felengedett föld lassan beszívta a vizet. Néhány nap múlva már maga, a mesterséges pocsolya is eltűnt. Mikorra, már teljesen beköszöntött a tavasz, bokrosán kizöldelt » buza. D® ezzel még nem fejeződött ba a Vorosilov kolhoz parasztjainak jó termésért indított harca. Mihelyt eazok, dudvák mutatkoztak" azokat azonnal kiirtották, A buza gyorsan fejlődött, a kolliosperaütok idejében felkészültek az aratásra. Olvan szép volt a termés, hogy mindenki, akinek az ntja a kolhoz földjei mellett vezetett el, megállt, hogy gyönyörködjék a vetésben. Aratáskor a 82.G hektárnyi területről átlag 34.89 mázsa hazát gyűjtöttek be. Mikola Veljakov brigádja hektdronkint 35.9 m&ázsa őszi búzát, Szavelij Folovkov brágadja pedig 35 hektárról hektároiikint 36.12 mázsa búzát aratott, '"rtsi busából a legjobb termóseretíír.énjt Olcou Polovkovu fiatal leány érte el saját 11.8 haktáxos jjicukaterölétén: bektároukint 07.S mázsa búzát termeit. * v 8 smist k'3?!2á4{V uacvra értékelt® n Vorosilov kolhoz pirasztjainnk munkáját Ivan Falovkov kolhoíulnöknek, Mikola Veiikov, Szavdij t'olovkov brigádvezetőknek, l'eragcj C?OT3dcicsenko, Mo'uuia Po'oykovö, Olena Polovkova és M»tro:m Malahova craportveretőkaek ft Kzocialista Munka Ibise címet adományosb'' A liáb-jros ionjaiból te hamvaiból újjáéledt " kolhoz bevétele a rnult évben meghaladta az egymillió rubelt. A falaban ninc? egyetlen olyan paraszt sem, akinek ne volna tehene, sertése, baromfija. Pídig amikor a sznvv-fc had ^rcg a német rablóktól felszabadította a falut, nem akadt egyetlen tehén, egyetlen ivrtis egyetlen l-aromfi sem. EÜSSÜÍI az éviiün a Voros'lov kolhoz parasztjai kötelezték magukat, hogy 750 hektárnyi területen hektó ronkint átlag 34 múzso, 170 hektár területen pedig átlag 40 mázsa 6a* búzát tenoelnvk. Mint ft mulv esztendőben. ez*n a tavaszon is az olvadásból számazó ránt ráenvedték, most már 270 hekiÁruvi őrsi vetésre. A koiho/pruuIztoK megtartotüVk eenvuiutt és mogosszinvonulu termést értek el. A Vorosilov kolhoz parasztjai fényes jövő felé halazlnak, Ere'jük a kollektív teremtő muukábon van, amely a kolhoz és az egész Szor ietoroazország Jrvára irányul. A kolhozparasztcknt már ncui rémisztgetik « kedvezőtlen időjárási viszonyok, a szárazság elleni harc terve, amelyet a szovjet kormány készített cl, megtanította őket. arra, hogy miként küzdjenek » mezőgazdaságnak e veszedelmeilen. A kormány a földművé eeknek órviási oe^tséget nyújt a természet elemi erőinek te küzdésében.