Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-14 / 11. szám

2 DELMAGYARORSZÁG Péntek, 1949 január 14. Javullak a kgrlifmények Megszűnik a főispánok közellátási kormánybiztossága A GF csüiöfíöki ülésének düníésel A Gazdasági Főtanács csütör­töki ülésén a körsrállitási szá­ltól vontnak a végleges átvételre és a fizetés teljesítésére vonat­kozó határidőit általában fe­lére, a végleges átvétel tekin­tetében pedig a hathónapi ha­táridőt egy hónapra szállította le. A GF hozzájárulásával az Országos Arhivatal nj bánya­Í3 gyáripari költségelosztás! és Arvetéai irányelveket léptet életbe. A vállalatok nz nj irány­elvek alapján végzik önköltségi számításukat, de ezek az ön­árak is esak az Or­«ágos Arhivatal engedélyével éivén yesithetők. Az állami mértékhitelesítő zaolgálatet a GF kiter.jesztette • hordó jelzésre ia- A jövőben a hwdójelző állomások az Ál­laiíu mértékhitelesítő hivatalok kirendeli récéiként működnek. Országos népkönvvtári háló­zat létesítése érdekében a GF szabályozta a könyvtárak szer­vezetét. A népkönyvtárak szoros kap­csolatba kerülnek a szabad­művelődési mozgalommal és • belyi tömegszervezetekkel, valamint együttműködnek az üzemi, honvédségi, rendőrségi és vasutas könyvtárakkal. A Sóértékesitő Nemzeti Vál. lalat a jövőben sajtolt marhasőt állit elő, amelv rendes kereskedelmi for. t> alomban 5 kg-ot téglányokban kerül a szövetkezetek utján a gazdákbos. A GF felhatalmazta a föld­művelésügyi minisztert, hogy a köztenyésztésnek apaállatokkal való ellátása érdekében folytas­aa le as apaállatok tenyésztési és egészségügyi vizsgálatát és a tenyésztésre alkalmas apa­állatokat vásárolja fel. A GF megszüntette a köz­ellátási kormánybiztosok meg­bízatását, mert azok a rendkí­vüli körülmények, amelyek an­nakidején szükségessé tették ezt a megbízatást, ma már nem állanak fenn. Február 1-től tehát a főis­pánok közellátási kormánybiz­tosi megbízatása megszűnik. Sopron és Gvőr polgármestere azonban továbbra is ellátja a hozzácsatolt községekben a köz­ellátási teendőket. A kormányzat a vakok iskolai és ipari oktatását a jelenlegi egyesületi rendszer helyett ál­lami feladattá nyilvánította. A vakokra vonatkozó népszámlá­lási adatok kiértékelése atán ez a kérdés végleges rendezést nyer. Ma hirdetett itélelet a mun­fcásfriróság a tompái Usztfeke­tézőlí ügy? ben. Szántó Imrét, teiTipai malmost, aki 29 vagon gflixjuát feketézett el, 4 évi ípgy­fiá<ra, 10 évi hivatali és politi­ka jogvesztésre, 2000 forint púi Lrénleiésre, 50 000 forint V»;VÜ elégtételre, iparengedé­jének elvonására és a község­ből való kitiltásra Ítélték. Feketéző társát, Kovacrics Gábornét 4 hónapi fogházra, 100 forint pénzbüntetésre, 1000 forint vagyoni elégtételre ítél­ték. A munkásbiróság bebizo­nyitotlnak vette, hogy Szántó Imre tompái malmos 253 má­ssá búzát és rozsot hivatali könyveibe nem vezetett be, ezenkívül feltételezhető, hogy 7 —8 vagon buzáí a fekete piacon értékesített * Harczy Bélát és Liliom Pált, akik szintén lisztfeketézéssel foglalkoztak, 2—2 hónapi fog­házra itélte a munkásbipóság. MESE A TOZMADÁRRÖL ^Egyszer voll, hoz nem volt, élt tg;/Szer három testvér«... - igy Szólott kezdődni igen *ok népmesénk és ezzel a kis történettel kezdődik az orosz népmeséből. — amely külön­ben is számtalan hosonló motí­vumot mutat a mienkkel — ké­írílett gyönyörű, színes szovjet ntitjilm: a »Mese a tüzmadár­rőt« t három testvér közül a leg­kisebb, akit a többiek semmibe tem vesznek, a legügyesebb és Kör K\iSsé bolondosnak látszik, s Ő győzi le a zsarnok cárt « nyeri el a szépséges királykis­asszony kezét, szerelmét. Pom­títls tinarák vonulnak fel ebben ° fűmben: az öreg, hia és ke­netlen cár, ffOnoszarcu főlo­vés:mestere és egyben udinri tanácsadója, azután az udvari szolgák serege, a másik oldalon i**dig a nép, amely magáénak *rrJ a kis főszereplőt, fiz Iva­tuskát, a játékos parasztfiut. Me*e és realizmus keveredik szórakoztatóan a filmben. Min­den kockája üde, friss mesét érászt, de mégis a mélyen rej­tő tartalom, sőt bátran állíthat­tuk, hogg mondanivaló, a reális igazságokat tükrözi és a csep­:>e( Sem túlzott rajztechnikával támasztja alá. Merőben külön­bözik ez az amerikai rajzfilmek­ről. amelyeiben minden mon­danivaló nélkül ugrálnak telje­sen valószínűtlen alakok, diva­tos tánczeneszerzők muzsiká­dra Itt mfy a kísérőzene is töké­letesen megfelel a mesefilm sti­bi'ának- A kísérők és aláfestő zenit készítő Oranszkij muzsi­i.öj'i az Orosz népzene elemein énül fel. mint ahogy az egész f m az orosz nép gondolatvilá­gát, az igazság győzelmébe,még­pedig a szegények, kifosztottak igazságának győzelmébe vetett hitét fejezi ki A Korzó Mozi csütörtöki be­mutatóján a közönség valósággal h ele felejtkezett a szebbnél-szebb és ízléssel színezett képek soro­zatába, a mese egyes izgalmas jeleneteinél még a taps Is fel­csattant és végül elégedett só­haj röppent fel a kis Ivanuska boldogsága láttán. A legszebb emberi érzésekel mozgatja meg ez a film: gyönyörködtet, szenei­vel, zenijével, alakjaival, meséé­vel felüdít és ugyanakkor hitet, erői önt nézőibe meseszerüségén is túláradó eredeti, őszinte opti­mizmusával. Szólnunk kell ezalkahmmal a klsérö műsorról Is, amely a leg­érdekesebb szovjet kisfilmek egyike: »A sziklák akrobatái« címmel. Kirgizia bérceinek állat­világát mutatja be ez a kisfilm izgalmas felvitelekben. Az ope­ratör hatalmas munkát végzett, szinte nem Is értjük, hogyan kö­vette a merészen szökdelő hegyi­kecskéket, a farkasokat, párduco­kat vadregényes utfukon. Pom­pás élményt nyújt a magyarul beszélő klsiröszöveggel ellátott film és vadászkalandok élményét nyujfja számunkra. L. Z. Farkasver M laszka félsziget vadregé­** nyes, hófödte vidékén játszódik le ez a mindvégig le­bilincselő, pompás természeti képekben gazdag szovjet film, amely Jack London regénye alapján készült Főszereplője Agyar farkasku­tya. Apja szánokat huzott a végtelen hómezőkön, de Agyar már kapzsi, aranyszomjas em­berek birtokába kerül, akik el­vadítják, kutyaviadalokra ido­mítják. Agyar embergyűlölővé válik, de becsületes emberek ki­ragadják aranyra éhes gazdája karmaiból K fáradságos nevelés, az emberséges bánás­mód megváltoztatja az elvadí­tott állatot. Az embergyűlölő farkaskutya a legmegbízhatóbb házőrzővé válik. A legodaadóbb hűséggel ragaszkodik gazdájá­hoz: s hiába akarja az Alaszkán hagyni, Agyar megszökik s az az elvadított állatot emberséges száguld fel a hajóhídon, hogy kövesse gazdáját Kaliforniába. JAfagyszerö bizonyítéka a film annak, miként lehet az elvadiiott állatot emberséges bánásmóddal az embfcr hűséges barátjává, segítőtársává tenni. A gyönyörű természeti tájak, a dzsungel állatvilágának érdek­feszilő bemutatása emeli a film érdekességét és értékél Az orosz nyeSv vilácinyalv, a szocializmus nyalva Zaszlavszkij érdekes cikkben' foglalkozik az orosz nyelvnek mint uj világnyelvnek szerepé­vel és jelentőségével. A cikk bemutatja, milyen nagy igye­kezettel tanainak mostanában oroszul Budapesten és Magyar­ország más városaiban is, ugvanigv Romániában, Cseh­szlovákiálian és a többi uj de­mokratikus országban. Az orosz nyelv iránti fjen nagy érdeklődte összhangban áll a Szovjetunió iránt ta­pasztalható óriási érdeklődés­sel 09 barátsággal. Az orosz nyelv elterjedése a külföldön rendkívül fontos tör­ténelmi jelenség. A Szovjetuniónak világvi­szonylatban növekvő erejéről tanúskodik, arról a helyről, amelyet az élenjáró nemzet­kőzi "kutturában elfoglal. A Szovjetunió barátainak mil­liói szivesen és önként tanulják aa orosz nyelvet, amely vi­lágnyelv lett. Nemcsak azért, mert ilyennek ismerik el a nemzetközi össze­jöveteleken, hanem elsősorban azért, mert kivívta a népek el. ismerését. Az orosz nyelv ar Interna­cionalizmus e]<ő vílágnvelvsv Az orosz nyelv a szocializmus nyelve, uj nemzetkőzi közössé, get teremt azáltal, hogy lehe­tővé teszi az önálló nemzeti kultúrák fejlődését. Ma senki sem mondhatja magát tudós­nak a szó valódi ertelmében, ha nem tudja az orosz nyel. vet, ha nem olvassa eredetiben az orosz gondolkodók alkotásait. A tudomány és technika min­den ágában a szovjet kutatók az élen haladnak. A valódi mű­veltség világszerte a szocializ­mussal, az igazi népi derno. kráciával együtt terjed el. Eh­hez a műveltséghez elválasztha­tatlanul hozzátartozik az orosz nyelv, a szocializmus nyeltre. RSvld Hirek R moszkvai egyetem távoktatá­si szolgálata lehetővé teszi, hogg a Szovjetunió távoli vidékein élő dolgozók Is megszerezhessék a főiskolai képzettséget Az amerikai jobboldali sajtó a szociális Intézkedésekre szűnt összegeket Igen csekélyeknek mi­nősíti. A SZOVJET vasutasok az el­múlt évben 1 millió százezer dolgozót szállítottak munkahe­lyükről üdülő és fürdőhelyre. PRÁGÁBAN hetalmas nép­gyűlésen tiltakoztak a? ameri­kai KP vezetőinek bíróság elé állHásn ellen• Az Egyesült-Államok 1UÍZ1 AM CA Rios István elvtárs e öadása az MDP po !<>kat akadémáján Aa MDP politikai akndémiá- [ jón Ries István igazságügymi-1 niszter előadást tartott »Az t Egyesűit Államok igazi arca« címmel. Az északamerikai Egye- i sült Államok, amely szeret a demokrácia köntösében erkölcsi bíróként fellépni — mondotta a többi között az igazságügy­miniszter —, ma mindent tá­mogat, ami fasizmus, minden erejét a béke nagy védője, a Szovjetunió ellen koncentrálja és az UNO-ban is igyekszik min­dent elgáncsolni, ami a bé­két akarja biztositani. Az Egyesült Államok minden támadáshoz segédkezet nynjt Magyarországon a népi demo­krácia ellen. Benne volt a keze az eddigi összeesküvésekben s az isme­retes MAORT- ügyben. Tevékeny résztveit a Mindszenty-féle de­mokró ciaellen.es összeesküvés irányításában. Nem közömbös tehát ránknézve, hogy meg. vizsgáljuk ennek az országnak igazi arculatát. Guntner az északamerikai Egyesült Álla­mokról irt könyvében érdeke, sen állit ja szembe az amerikai életben mutat­kozó ellentmondásokat, ame­lyek természetes folyományul az egész kapitalista rendszer romlottságának. ht életszínvonal Az amerikai propaganda sze­rint az USA Közegészségügyi szinvonata a legmagasabb a vi. lágon, ezzel szemben a máso­dik világháborúban besorozott katonák 40 százaléka alkalmat­lannak bizonyult é» 12 száza­léka ideg- és elmebajos volt. Az amerikai propaganda sze­rint az USA elérte a világ legmagasabb népnevelési szín. vonalát, de az 1943-ban beso. vozottak 13.9 százaléka analfa­béta volt és kb. 3 millió felnőtt sohasem járt iskolába. Ezeket olyan iró állitja, aki könyvé­ben dicshimnuszokat zeng az amerikai demokratikus terén­dezésekrőL Monop oíRapitaílstáfc Ami ma Amerikában Tan, az mindennek mondható, csak demokratikus berendezkedés­nek nem, mert alig volt a világon állam, ame|y a nép érdekeivel olyan keveset tö­rődött volna, mint az USA. Ott a szabadság fogalmán a nagytőke szabadságát értik, amely lehetővé teszi a legkí­méletlenebb kizsákmányolást. A miniszter ezután a legna­gyobb amerikai monopolkipita­listák tevékenységét, majd az amerikai sajtó, rádió és film szerepót ismertette. Azok a hí­resztelések. — mondotta —, hogy az amerikai szakmunkás átlagos heti keresete 60—52 dollár] a legendák világát »a tartozik. E« a maximális "fizetés, amelyet egész Amerikáiéin az ősszmun. kásságnak csak 1.1 százaléka; ér eh Munkaidő A phindalphiai egyetem via*­gálata szerint egy négytagú munkáscsalád meg Ihetéaóra heteuktut <13 dollárra van szükség, vagyis az 50—52 dol­láros fizetés sem fedezi a lét­minimumot. Az amerikai családok 47 szá. zaléka kevesebbet keres heti 38.5 dollárnál, 20 százaléka 20 dollárnál, 13 százaléka 10 dob lárnál. 1945 óta a reálbérek 30 százalékkal csökkentek. A munkaidő általában túlhaladja a heti 43 órát. a nők és a négerek 50 százalékkal kevesebb bért kapnak. Aírife harcolnak El kell ismerni, hogy a* Egye­sült Államok tan is vannak, akik a mindjobban erősbödő kom­munista mozgalom vezetésével tudományos, irodalmi és mű­vészeti téren harcolnak as amerikai monopolkapitalizmus ellen. Amerika most nem tud miti csinálni a háború által felpum. pált teljesítőképességű és erő­sen koncentrált iparával, vala­mint óriási tőkefeleslegével. A józan ész azt mondja, hogy most a belső piacot kellen® megerŐ9iteni, ezzel szemben a trösztök politikája követ­keztében nz USA-ban mi munkanélküliség van és a munkabérek az infláció elle­nére sem emelkednek, »őt csökkennek. Marshall-terv Amerika burzsoáziája ma egy. re inkább tőkekivitelből és szel­vényvágásból akar élni. Ez ma. gvarázza meg az amerikai im­perializmusnak a német kór­désben követett magatartását és a Marshall-tervet is, ami., nem egyéb, mint az amerikai tőkének Európa gyarmatosítá­sára irányuló terve. Az amerikai háborús hírverés, taek nem utolsósorban az wt oka, hogy az amerikai mo­nopolvállalatok minél több hadianyagrmegrendeté'.t kapja­nak és ez.7cl elodázzák m egyre bénitóbb gazdasági vál­ságot. Ezzel szemben a Szovjetunió a háború óta óriási fejlődései mént keresztül, válságnak nyo­ma sincs, mint ahogy egy szo­cialista társadalomban a válság ismeretlen fogalom. Egyedül a Szovjetunió képes az emberiség­nek a legnagvobb kincset a te­két biztositani — felezte, b® előadását Ries István igazság­ügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents