Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

» Szcmbafc, ÍDiO január 1, DELMAGTAEOR3ZÍQ pasasa Látogatás „Babszem-köztársaságban" \olahot Kistelek ős Tömörkény közúti a kőkeményre légyott országúton nyekergős Ökrösszekerek és zörgő lovasko­KÚh utasai hosszan néznek egy tovarobogó teherautó után­v|i autó olyan mint a többi. Mélyen, duruzsolva btij a motor­jja s a dudája megriasztja a poroszkáló lovat. De valami­ben mégis különbözik a többitől. Foltozott ponyvája alól énekszó hallatszik s néhány magasabb hang rezgése másod­percekig ott lebeg az országút benzinfilstös porfelhőjében s belecseng a szekerek utasainak kucsma alá rejlett flilébe. e/l az iskolát, Iiálfia tanulha­tunk valamit Kertész Imrétől — vetődött fel valakiben a gon­dolat. A gondolatot pedig tett és elhatározás követte. Az en­gedély és az autó megszerzése nem ütközött nehézségekbe. Va­lamivel nehezebb volt már ösz­A ponyva alatt haruiincrgy­nábóny nő és férfi," harmiue­pgynéhány kisteleki, sővényhi­szi, pusztaszeri, csanytelelá és hakni pedagógus. Van közút­tök 20 és 60 éves, falusi és tanyai, szakosított és nyolc osz­tállyal egyedül bajlódó tanitó. Buadá' ha, pokrócokba csavar­va szorosan egymás mellett ül­nek s tatán a hangos dallal is a hidegei űzik. A dal szüneté­boa - már amennyire a fe­hcMet-fagyasztó hideg és az auíóbugás megengedi —, be­szél,gc'nek. Az egyik öreg taní­tó a disznótorokról tart »nép­rajzb szakelőadást, de még a szomszédja is a másik sarok íe.lé figyel, ahol valamelyik »JMzdöi. 20 éves tanítónő-Igor lés társai«-ról, Makarenko re­gényéről Izcszél nagy lelke.se­déssel Nemcsak érdekesebb, de ak­tuálisabb is most ez n téma, ciert a teherautó utasai tnnul­máayl kirándulás keretében né­Iióbv órára tanulni, tapasztala­tokat gyűjteni mennek a Tö­mörkényhez tartozó alvégi lá­nyai iskolába, ahol újfajta pe­dagógiai módszerekkel kitűnő e:v«linényekct ért ei egy fiatal tanifó * Tanyai iskolákat járó tanfel­ügyelők és falujárók hozták meg. < főszór a liirt, hogy nz alvégi kts Iskolában Kertész Imre ta­nitó uj pedagógiai módszerek­kel kísérletezik. A legtöbben fi­pyelemre sem méltatták az esc­tel. iBiztosan nagyon fiatal, tat sok benne az ambíció..., va(v. ir.Uyen csudabo ár ,..« Néhány hasonló kimondott, vagy csak uvagnkban gondolt szóval köny­vették el az egészet. De az al­végj Iskolából egyre-másra jöt­tek az érdekes hírek. A hiva­talos nvclven irt jelentésekben megcsillant néhány mondat, ami többekben B fclkeltetio az ér­deklődést tKertés- Imre alvégi taní­tói a szülők el akarják ker­getni meri szerintük az is­kolában a kolhozt tanti ja...« »A harmadik tanítási hónap­ben az iskola első osztályo­sai folyékonyan olvasnak...« »Csongrád megyében a leg­jobban működő úttörő csapa­tot az alvégi iskolában fa­hUtam .. ,s »Ar elvé ti isko. la * Babszem köztársaságá­nak i elnöke, egy negyedikes kisfiú munlcavcrsenyben áll a tani!óvat...« »Az iskola Sb tanulója mind tudja, hogy rm a szövetkezet, mi a muntca­verseng és tisztában vannak a kollektív gazdálkodás elő­nyeivel ..»A szülök, akik még nemrég cl akarták ker­getni. most nem engedik el­helyeztetni a tanítót és ma­gok is eljárnak az iskoéa min­tahntiásalra...« íz volt, arai leginkább fel­hívta a figyelmet az alvégi is­kola »Babszemköztársaságára.« Ugyanazok a szülök, akik szep­temberben ei akarták kergetni la lenitől, decemberben nem en­gedik elhelyeztetni. — Tanulmányi kirándulás ke­retében 0M8 kellene látogalnl ssefoborozni a tanítókat. Egye­sekben a puszta kíváncsiság, másakban a tanulni vágyás mé­giscsak legyőzte a hideg, ké­íiyctmclicn utazástól való fé­lelmet s abba is belenyugod­tak, hogy kissé felborul a sza­badnapra tervezett műsor. * sem. Természetesnek veszik, hogy ők tanultak és éppen ezért tudnak és megszokták, hogy szüleik is végignézik néha tanításukat 9 feltár falakon érdekes grafikonok. Az egyik például azt jelzi, hogy az elrnutt évi 50-00 százalékos beiskolázás helyett az idén mór sikerüli elérni a 97 százalékot. Merede­ken felfelé ívelő vonalak mu­tatják a tanulmányi előmenetel­ben ciért eredményeket A má­sik nmt szembeötlik, a faliúj­ság 12-ik száma. Teli cikkekkel, munka verseny fel hi vá so kkaL A két szerkesztő, .Taksa Anna (V. o.) é« Paksi Gábor (VII. o ) irányításával kitett magáért az osztály. Szólik Sanyi 'IV. o.), a s Babszem köztársasági cinüke ínég versel is ir benne a trak­toristákról. Az faliújságot a gyermekek teljesen maguk szer­kcszlik. ök adják az ötleteket, maguk irják a cikkeket és ők mondanak birátalot is felette. Ezzel is önállóságra szoknak. Alig egyórai ponyvaalatti utazás után nagif zöMcenéssct áll meg a célnál az autó. Eténktárul a megszokott tanyai A falak mellet, 3 paüOk Hlffl kép• Szétszórtan néhány kés fe- gütt is sok az érdekesség. Cse­berre meszeit ház piciny abla-1 repekben ott díszeleg nz isko­kokkal s az udvarokon láncot- la kertgazdasága. Egy nagy lá­csörgeiő, borzas puU ugatja a'dálián az 50 holdas kollektív ^"'•3-' A berregős jószággal jött idegene­ket. A plrostéylás vakolatlan is­kola elölt magas, sovány har­mlncHŐr&Ü férfi, Kertész Imre, az alvégi tanító, a Babszem­köztársaság« megalapítója fo­gadja az érkezőket­Kezdetben nehéz voli a helyzetem — cmtéjezik v'sz­sra az elmúlt hóönapokra- — A gyermekek azonnal meg­kedvellek, de cnnól jobban idegenkedtél; tőlem a szülői;­Pétiek az uj tanítási mód­szertől, a kolhozt, a csajkát emlegették, hogy azt tanítom a: isk-oiáhan- Ahot csak le­hetett gáncsolták tBabszem­köztdrsaságunkaU. De hiába verték meg a gyerekeket, hi­ába zárfák be őket a komrd­ba, azok mégis csak elszök­tek az iskolába- A szülők pe­dig idővel látták, hogy milyen sokat fejlődlek gyermekeik, láttál; a változást amely vég­bement egész viselkedésün­kön s belátták, hogy nekem van igazam. Most már ők küldik a gyermekeket (iz is­kolába. Az eredményekről győződjünk csak meg benn személyesen az iskolában. flzisN'a háromabiakos, zsú­folt teremből áll A padokban 6—14 éves emlierkék, a »Bab­szemköztársnsági miniszterei, szövetkezeti vezetői, szerkesz­tői, traklorislái és egyéb dolgo­zói. A kisebbje alig látszik ki a padokbőt, a nagyobb oldal­vást kilógatja a padból a lábát, hogy elférjen. A hideg levegőt hozó sok idegen nem zavarja őket. Az izgalomnak nem lát­szik meg rajtuk semmi jele gazdálkodás terül eh A sarok­ban a könyvtár és s szövetke­zet. Előtte a gépálfomás trak­torai és a «Babszem kőztársa­ság< madzagvasutja űU munkára készen. A másik sarokban a téglagyár s a pénzügyminisz­térium, mert ilyen is akad Bab­szeméknél. Sőt akadt már pénz­hamisító is, aki ro agagyártot­ta, tallérokkal akart fizetői a szövetkezetben. Jelenleg kisebb bajok vannak a péti züegyel A köztársaságot a defláció fenye­gcil. Néhányan kuporgatják a pénzt. Do a rendőrség, majd itt is rendet teremt. A tettesek rö­videsen bíróság elé kerülnek s etnycilk büntetésüket, mint a pénzhamisító. 9 lesérMaseSib része az iskolának, künn a havas határ­ban terül eL Hatszáz négyszögöl »igazit föld, a 39 gyermek Bab­szemkóztársaságának kollektív gazdasága. Alig várják már a tavaszt, hogy eltűnjön róla a hó, felengedjenek a fagyos rö­gök s közős munkával meg­művelhessék a földet. Magot, kerti veteméayeket, virágot ter­meinek rajta. A haszon Igen nagy lesz. Komoly gyakorlat­ban is megismerik a közös munka előnyét, azután meg a könyvtár bővítésére és egyébre is telik majd, mert jó munkával szép hasznot hajthat a föld. 9 fanííás a „mintaterek" napi jelentésével kezdődik. Szeri Pál (IV. o.) újjáépítési- ^ szö­vetkezetügyi miniszter arrót szá­mot be, hogy a szövetkezet for­galma az ünnepek alatt meghá­romszorozódott s bejelenti, hogy virágmagokat igényeltek. Tóth Erzsi (VII. o.) elmondja, hogy az elsősök munkaverse­nvében Jaksa Franciska vezet Arról is beszámol, hogy a tűs Makaivnl baj van, mert túl­zásba viszi a tanulást. Az anyja nemcsak a nagy petróleum fo­gyasztás miatt panaszkodik, do a gyerek napról napra sápad­tabb is. nTni sok verser tanul kívülről, ezért kérjük a budtá spajtást«, magyarázza meg ne­ki, hogy az feleslegest — végző­dik a i közoktatásügyi referá­tuma. Snnyi, a köztársasági el­nök a faliújságot bírálja. » Eb­ben a számban m m foglalkoz­tunk eleget a koltekíiv gazdál­kodással, pedig Misa még most sem érti egészen miért olcsóbb a tábláson a traktorszántás, mint a kis földeken.i Azután bejelenti, hogy tanítás után bábsdnház előadást rendez­nek, amelyen a szülök is részt­vehet nck. 9 vesdéglanliók csodálkoz­nak a gyermekek önállóságán s bátor, kerek beszédén- »Ez biz­tosan a tanulmányi előmenetel rovására megy-. — jegyzi meg egyikük. De nagyot csodálkoz­nak, -amikor a rövid minlafaui­tás ezt is megcáfolja. Az irás és a rajz kitűnően megy. A hibákat a gyermekek maguk fedezik fel s ha vala­melyik kisebbnek segítségre vau szüksége,négy óbbak, különö­sen a lányok munkaversenyben vállalják a tanítást Olvasni már a másodikosok is minden is­meretlen szöveget folyékonyan tudnak. A globális módszer eredménye ez. Nem a betűket ismerik meg clősz.ör, hanem a fogalmakon keresztül tanulják meg a részükül s ezért nem szó­tagolnak. 9 szövetkezeti Óra sikerül talán a legjobban. Ebbe a fvld­f-1 t János fiodlg azonnal szamoL Ki­számítja a jövedelem többletet, kiszámítja mennyivel több jut a táblás gazdákuak cipőre, ru­hára, sőt kőnyvro is. Harma­dik lcis társuk a műtrágyáról be3/.él s annak nemcsak elő* nyét, do összetételét Í3 elma­gyarázza. néháiw nygis^itá felelő is, akiből kérdésekkel kell kihúzni a tudást, de legtöbbjük, különösen Sanyi, a »köztársasá­gi elnöki akadozások nélkül be­szél. Amit mondanak nem beta­nult leckének tűnik, hanem in­kább magyarázatnak. De igy is van ez: A leckét ticm azért tanulják, mert azt a »tanító pajtási megparancsolta. Játék közben, tanulnak. A tanító fel­kelti érdeklődésüket s ők bot­dgo'y hogy minden uap valami ujjat Ismerkednek meg. A szü­lőknek nem kelt odahaza el­darálniuk a leckéi, hanem azok inkább érdeklődnek, hogy mi ujat is tanullak nz iskolában, s ők pedig magyaráznak, meri bizony sok olyant is ludnak, amiről nz öregek nem igen hal­lottak. * 9 Jiáiisziflitáz méltó befeje­zése a minlabmitásnafc. A kh iskolátcrcm annyira megtelik, hogv tűt sem lehet ejteni Ott vannak a szülői, akik igazi színházat még nem igen láttak s a gyermekeknél is nagyob­bakat nevetnek Szülik Sanyin és társain, akik rögtönzött szö­vegekkel tarkítják az előadást A tanitó csoportjának előadása ís tetszik, de ui.'u' nem annyira Ugy látszik Szóhk Sanyi mégis­csak megnyeri a tanítóval foíy­talolt tnunkavcrscnyL cÜCSíilául a jövőről beszél a tanitó, aki tökéletesíteni sze­reíné sBabszemkőztársaságiKi, amelyben a jővő igazi szövet­kezeli vezetőit, trnkíorlstáit és minisztereit neveli. Do a gyer­mekeknek is van már tervük a jövőre nézve. Sanyi az »ei-. nöfci nem akar megmaradni mostani»foglalkozásánál«. Trak­loilsta szeretne lenni, lehető­in^ a felgyői gépállomáson, hogy eljárhasson szántan! ós vetni a i tC/.. UJ i rajzot, a számtant és Misáét, JaksáéH tant is lierekapcsoljáis. Szeri Pali J Molnár Férték és a többié* a kollektív gazdálkodás elő-' nagy közöa szövetkezeti gazda* nyeit magyarázza meg, Papp ságába. • A harmindegynéhány tanitó hazáig másról sem beszéi, mint a sBabs-emköztársaságrói*. Sokat, nagyon sokat tanai­lak ezen a »kdrbaveszeilt szabadnapon. Még az idetiion, a disz­nótorokat magyarázgató idők tanitó bácsi i* az uj pedagógiai módszerekről beszélget. tNálunk Balson u meg kellene valósí­tani egy ilyen »Iia bszem köztársaság olt — lelkesedik Palotás Klára tanítónő. Ennek pedig nincsen semnv akadálya Srm B&k­son, sem másutt. Csak Midcaren kó! kell otvasnt, a pedagógus­nak is tanulnia kcil S nem Szabad sajnálnia a- esetleges több­lelmunkdt, mert ők látták al a boldogabb fövő társadalmának dolgozóit útravalóval- Pozsonyt Hánir

Next

/
Thumbnails
Contents