Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-12 / 9. szám

gzerds, 1919 Jwraír 17. * .. i^j-'ísijiao^íflíaw-ri^srvTOBsaBETefssRHBaaM MS# ifatitil^a^tinte a li^enhárűméveí Sztachanov mozgalomtól? PELMAGYARORSZAG •Tizenhárom évvel ezelőtt * Sztachanov, inr.inói bányász a bányamunka addigi megszokott módszereit félredobva megmutatta, hogyan lehet jobb szervezéssel és uj technikával négyszerte tőbb szenei termelni. A hir rohamosan bejárta az egész Szovjetvri ói é-s a dolgozd nép alkotőe.f ét hahánvo'oitabh mértékben állította n szocializmus épí}•?' 'nek érdekéire. S ál'u elvtárs már a mozgalom niegmrlu'ásának pillanatában megállapította a mozgalom (őrléne'mi jelentőségét: sEz o mozgalom acrékbntöri a. tr: hnilárn vonatkozó régi nézetelet, veri a régi technikai normákat. Ennek a mozgalomnak az a hivatása, hor/ij forradalmai idézzen elő iparunkban fi.open azért ez a mozgatom, a S•tnrfnnov-mozna'om alapf tban mélyen forradalmi mo-naíom.R A Sztarhanov-mozpalom ma már milliárdokat takarít meg évente a szovjet gazdaságnak, megrövidíti az ötéves tervek végrehajtását. Az elméleti ománv fejlődésével ecjencanqu fényezője a technika haladásának. JA mikor Krlvounszov tnoz* dcmyvezető az eddigi íMi'tnákat csaknem másfélszer rdü'mulő ál la ^sebességgel e elte tchcrvorwlít vezetni, a közlekedési tudomány hivatalos képviselői meggyőződhettek arról, hogv mennyi tanulnivalójuk van ettől a szakumnkástdl. Az ő tapasztalatai afanjáh írlak u; « a' könweket a közlekedcs-»gv! iskolák számá; a. Külön mozca'ommá vált több aénnek rgv munkás által való kiszolgálása. Ez a mozgalom é'terjedt a legkülönbözőbb iparágakra és sok "sztahanovista. ma már 2-3., sőt több esztergapadon, marógépen és eovéb szei számgépen dolgozik ecvkuMtleg. Ehhez azonban - a munka tökéletes szervezettsége. 1 g'pek jófcabnn la-lása. a Qve sanyag és félgyártmányok •on os szállítása szükséges. /J lömchől kiinduló kezdemöevezés állandóan uj leneket visz a versenybe. Az egyéni élrnunka átmegy a kollektív é'munka, a hatalmas telesi'm'nyü b 1-áda':. műhelyek, eeé'u vállalatok felé. Kovaljov, e •Proletár-Győzelem« textilrvár főmérnöke ad a célt tűzte ki maca elé. hogy a gyár négyezer főnyi dolgozóját felemelje a ledob!) élmuukásofc termelési fz-'nvonilára. A Kovai jov mozgalom az üzemek százait ra• adta magával és affrlé fejlődi':. hogy a Szíahanov éhuunf á-mozgalom általános formá'ává váljék. Kovaljov megmutatta, hogyan keli és lehet a munkásság egész tömegének segítségére lenni abban, hogy elsajátítsa és alkalmazza az élenjáró,'; tapasztalatát Kezdeményezésére az üzem crész műszaki értelmisége a párt és a szakszervezet segítségével áttanulmányozta, általánosította az éhnunkásolr módszerét és belnn'totla "ezekre az összes többi dolgozókat. vakorlaüíag ezt a követw kezőbép csinálták: az élmunkások munkamenetéből ki3 ' i jjm választották és összevonták a legjobb részieteket, egy olyan munkamenetet állapítottak meg, amely a legjobb élmunkásénái is jobb volt. A feladat nemcsak a munkamenet megállapításából, hanem olyan munkafeltételek megteremtéséből is álfoft, melyek ennek a teljesítését lehetővé teszik. Ezért valamennyi dolgozó munkahelyét olyan rendbe hozták és felszereléssel látták el, amilyennel az élmunkások a maguk teljesítményét elérték. A munkafolyamat leírását lesolfS7oro»fe>UáJr s a ieIrásokat szétosztották a mnnkásofc között. A meghatározott munkafeladata mtmkáscsoporlokat segédmesterekkel együtt elméleti tanulásra hivták össze Ezulán kezdődött az oktatás « gépen. Az oktaió minden egyes munkást megtanít arra, hogyan kell elvégemie a munkamenetet. Néhéhv hónap alatt a evár összes dolgozói elsajátították az éhnunkások módszereit fgy elérték azt. hogy m'g előbb a normát a munkások 83 százaléka teljes'tette, az oktatás ulón Ü82 százaléka teljesítette azt. A gépek kihasználása 6 3 százalékkal, a munka termelékenysége 17.5 százalékkal, maga a termelés 20-5 százalékkal emelkedett Népi demokráciánkban, álfamosilott üzemeinkben minden előfeltétele megvan annak, hogy élmunkás és újító mozgalmuk felemelkedjék a Sztachanov mozgalom jelenlegi színvonalára. De hol vagyunk ml — mondják e rvcs kétkedők — a Szovjetuniótól, ame/y már tizenhárom éve fejleszti a Sztachrrw mozgalmat? IIol van a mi tervgazdaságunk még ahhoz, liogy az öíévcs tervet, nnpi sőt óránkénti grafikont adhasson minden munkás kezébe? Gyökerében helytelen felfogás ez. ? ;az. messze vagyunk még ® m'nden munkahely pontos napi, vagy órai grafikonjától, de nem kell-c esté a nap! termelés urón minden mérnöknek, mesternek, művezetőnek tudnia azt, hogy ml a holnapi feladat? És ha íudja, a'kor ez elég ahhoz, hogy másnap, reged a tnunlds a munkahelyén találhassa, hogy Időveszteség nélkül megkapja a kezdéshez, szükséges szerszámot, anyagot, rendelkezést. Igaz, üzemi könyvelésünk még rendkívül kezdetleges, de éppen elegendő ahhoz, hogy, a munkás legalább viszonylagos összehasonlításra alkalmas megközelítő árál tudja az anyagnak amit felhasznál, a terméknek, amit előállít. Helytelenek tehát a kétkedők ellenvetései. A valóság az, hogy a Sztaehnuov mozgalom tapasztalatai a mi uiitó és élmunkás mozgalmunkat is hatalmasan előbbre viheti. |7hhcz az kelt, hogy szakszervezeteink és üzemi pártszerveink megértsék a feladat fontosságát, megfelelően vezessék a mozgalmat és hogy műszaki értelmiségünk megértse: Kovaljov kezdeményezése iaz ő számára is követendő példa. Mutilc ékej el feketéző fsstipa! malnss is kocsnárosité Izgalmas szembesítések a tárgyalásin Nagyszabású gabonafeketézők felett mond ítéletet ma a szegedi munkásbiróság. A feketézők élén Szántó Imre tompái malmos 311. A budapesti gazdasági rendőrség bravúros nyomozással derített fényt a totarai malom fekete őrléseire. Egy bajai munkásasszony beszélgetés során megtudta, hogy Kováe«vic9 Gánörnó tompái kocsmárosasszony Hsztfcketézéssel foglalkozik. Ezt közölte a vi. déki városok'an razziJzó fővárosi nyomozókkal a együtt mentek Tompára az ügy "felderítésére. Kovácsevicsné sziveeen állt a lisztvásáxlók — a civil rendőrök — rendelkezésére- Kőzöl, te, hogy bármilyen mennyiségben tnd lisztet szerezni a Szántó-malom utján. Nullásat 6, EB. lisztet 5 forintért. Foglalót is vett fel s másnapra ígérte a. 150 kilő liszt átadását. Ezután a nyomozók munkába álltak, az éppen Tompán tartózkodó malomellenőrŐKkel átvizsgálták a malom készletét, A főmolnártól elvették a feketeőrlésről vezetett füzetet s megállapították, hogy 29 vagon gabonát feketézett el Szántó Imre. A feke te őrlésből bőségesen juttatott Kovácsevics Gábornéoak, aki nagymennyiségű lisztet hozott forgalomba a maximális áron jóval felül. A tárgyaláson ugy a malmos, mint a kocsmárosné mindent tagadott A malom tisztviselői sem akartak a feketézésről tudni. A főmolnár annyit bevallott. ciát szolgálom azzal, amikor a* ilyen feketézőket rendőrkézre adom. En és munkástársaia ke, mény munkával szerezzük meg hogy külön feljegyzést vezetett a mindennapra valót a nem taraz őrölt gabonáról, de feke tó- j hetjük, hogy amit mi épitüak, zésra 6 sem emlékezett. — Azt azt a feketézők lerombolják, jegyeztem be, amit a malom ! Ezután a nyomozást végző őrölt — vallotta- i gazdasági rendőrtiszteket haR A hajai munkása sszony an. gatta meg a műnké sbírógág. A " tanuk teljesen alá támasztatták Sonynál jobban emlékezett. Szemébe mondta Kovácsevicsnénak. hogy 150 küó lisztet adott el neki feketén. A kocsmárosné színpadias jelenetet rendezett a szembesítés során. Sírva szólt a tanúhoz, hogy miért bántja őt, a családos anyát. — En is családos anya vagyok — felelte a tanú —, heti 70 forintból élek és nevelem gyermekeimet — s a demokráa bajai mnnkásnő vallomását és igazolták azt is, hagy a malom könyvei és a főmolnár feljegyzései közt 29 vagon gabona " eltérés mutatkozott, tollát a malomban nyilvánvalóan nagyarányú feketeőriés folyt. Á mai napon 9 órakor a szakértők megliallgctására, kerül a ecir s a déli órákra várható efí ítélet kihirdetése. Január közepéig Sö foüfas Bzentei elül a normákat Az uj kolfekliv keretszerződés megállapítja, hogy az elavult normáto a termelékenység emelkedésére nem adnak ösztönzést és ezzel akadályozzák a termelés fejlődését, ezért anor4 dialektikus materializmus ez \n Fo^prsresI Bé'a e vláys o őadása as ÍVID? xuHurpd iiihai ahadáazi'álán 2slfakí.H 2lreznnji Siüa Í'eZ„dí"™repel ü A mtA f g^/^^-ban City jazz. Szohd árak. Záróra 5-kcr a M Az MDP pártházának zsúfolásig megtöltött közönsége előtt Alexiís György egyetemi tanár nyitotta, meg az MDP kultúrpolitikai akadémiájának tudományos előadássorozatát. A bevezető szavak után Fo. garasvi Béla tartotta meg a "Materializmus és idealizmus a jelenkor gondolkodásában* cimü előadását. Hangsúlyozta, hegy ti materializmus és idealizmus harca még soha olyan hevesen nem folyt és mindenekelőtt olyan nagy arányokét nem öltött, mint napjainkban. ^— Az idealizmus és a materializmus kérdése a tudományos és a tudományellenes világnézet kérdése. A burzsoázia világnézetének íi-á nyitói nagyon jól tudják, hogv kornnkban a gon. dolkodó "emberiség előtt nem titok ez, a kérdés. A kapitális. mu» tehát minden eszközt felhasznál arra, hogy a gondolkodni nem tudó, vagy alig tudó tömegeket a dogmáticizmus, n miszticizmus mégtévesztő eszközeivel elégítsék ki, hogy ne tudják a tudományos világnézetet elsajátítani.. A gondolkodó, a tudományos világnézet felé őszintén hajló emberek befolyásolására nincs alkalmasabb eszköz, mint a tudományellenes világnézet, amely exakfc szaktudomány formájában lép fcL Ez a világnézet valójában álcázott ideálizmu3. A dialektikus materializmus szempontjainak következetes alkalmazásával tudjuk csak az idealizmusnak ezt rtz újbóli előretörését megakadályozni, ucmoeak az elmélet filozófiai értelmében, hanem magában a fizikai és biológiai lehetőségekben is, ahová ez, befészkelte magát. A dialektikus materializmus azonban azt a harcot, amelyet az idealizmus ellen folytatott, filozófiai szem. pontokból már meg ís nyerte. Nagy eredmények vannak a biológ is. terén. Magyarország fndomrtnyos fejlődbe elmaradt népi deniokráciduk politikai és gazdasági sikere mögött. Ma már nem elégedhetünk meg aszal, hogy visszautasítjuk a klerikális reakció rágalmait a materializmusról, hanem n»eg is kell győzni nz embereket a materializmusról. Magasabb tudományos . szinvoualra. kell emelni a dialektikus materializmus programját és be kell venni a materializmust a konkrét, tudományokba. Népi demokráciánk ezt a feladatot is sikerrel fogja megoldani. mákat fciüi keil vizsgálni és uj. ból meg kell állapítani. A normák felülvizsgálása január 17-én indul meg, amikor az ország 80 legfontosabb űzemébea 3-as tagú bizottságok szállnak ki és a helyszínen végzik el a normák rendezését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa kedden délelőtt érieke lelet tartott a 80 legfontosabb üzem vállalatvezetője és bizottsági tagjai részére Az értekezleten Piros Lás íó főtitkárhelyettes hangsúlyozta, hogy az uj normákat nem mechanikusan, hanem minden adóit körülmény figyelembevételével kell megáL lapilani. Ezután az értekezleten résztvevők számoltak bc a normák kérdéseivel kapcsolatos tapasztalatokról. Piros László frttitkárhclyctíes zárószava'lwn rá. mulatott arra, hogy a dolgozók többsége szívesen fogadja a normák rendezését. Vasárnmpra 50 városhyt és községben esti kai m dg tiBE?05z hely! szervszele Vasárnap, január lű-.án az ország 50 városában és községében megalakulnak a DEFOSz helyi szervezetei. A dolgozó parasiatság mindenütt nagy lelkesedéssel készül az alakuló nagygyűlésre. A helyi szervezetek " megalakulása a. széles paraszti tömegek tevékeny közreműködésének eredménye lesz. A dolgozó parasztság — mind a kisparaszt, mind a középpa. raszt — ma már világosan látja, hogy nem egyszerűen kéfc szövetségnek egyesüléséről vas szó, hauem az egész dolgozó parasztságot magiban foglaló egységes paraszti szervezet létesítéséről. Felhívjuk ÍI szakmai vezetőségi tagokat, hogv január 13-án délután ü órakor a szakszervezeti székházban tartandó éalcálv^ illésen feltétlenül jelenjenek rueg Az aktívaértckozlet tárg^'a: az uj kollektív szerződés ismertetése. rciísrmítel a Diinsrl Értlkesításí Msmfeii VáilaiM-tá!. PölSzS.'f lej 40 dllír, saeá 8 fillér literenként Minden mennviségben kapható Párisi korul 5©. Tefefon: 11—55 Kézi és villany í% ÉS ksüYveSÉ Épeket készpénzfizetés ellenében sürgőseu vásárolunk. Ajánlatok „Uélmagyarország" kiadóhivatalába.