Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Szombat, 1949 Január h DELMAGTARORSZAG AKIKRE MINDIG SZmiTHMUNK — Jaj. vigyázz! - sikolt­ja egy hang, de már későn Az ulcasarkon éles kanyar­ban beforduló autó nem tu­dott idejében fékezni és a figyelmetlen 'ánókelő a ke­rekei alá került. Nyomban csődület támad, valaki a közeli üzletbe sza­lad és a mentőkért teiefo­cAl. Perceken belül felbúg a mentőkocsi éles kürtje s gyors elsősegélynyújtás u!án szállítják is a sérültei a kli­nikára vagy a kórházba. A mentők mindig készen állnak arra, hogy segítsenek a rászorultakon. Utcai sze­rencsétlenségnél. öngyilkos­ságnál, ba'esoteknél, fagyott cruher megmentésénél vagy a hőguta áldozatánál egy­aránt ott vaunak. A tűzoltó­laktanya és mcntőá'lomás Kossuth Lajos-sugáruti épü­letében éjjel-nappal szolgá I tatot tart egv-egv szigorló' orvos és egy-egy gépkocsi­vezető. Haszonnépyórás szolgálatot teljesítenek egyhuzamban állandóan készen arra, hogy útnak induljanak. Baja, Ma­kó és Félegyh<$za hátaidig, mintegy 30—40 kilométeres körzetben jár ki a szegedi állami mentőállomás há­rom mentőautója. Ezenfelül két lovaskocsi is rendelke­zésre áll, de ezek csak a város belterületén járnak — A« uj esztendőben e^y uj-»Skoda« mentőautót is kapunk — mondja Horváth István tüzoltóezredes. — Egyéb mentőfelszerelésűnk kötszerünk a szükséges mennyiségben, teljesen ele­gendő áll rendelkezésre. A wenfőftel májusban államosították. Az á'lamositott szegedi men­tők máius 10-től december Kiadták a magyar mimbtsmm'cm rpf ft'rfé5?sfé! Az atig egy h'napja meg­sl?kult magyar munkásmozgal­mi intézet igazgatója: Rét: László szerdán saitófo—dóson ismcrtctie az nté 'ct eddigi mun­káját és cétküüzéseit. A magyar munkásmoz<ralmi .Intézet — mondotta a többi kózótt — azért létesült, bog}' a polnári történelem hami­stíáxóvnt Szemben fel tár fa a mnnkdsos'tály igazi tör­ténetét és harcait A munkásmozgalom történeté­hez Szíí' sé-t-s anyagot eryrészl • mec'évő rio'urnpn'umokból meríti!;, másrészt a régi harrolt résztvev"in 'k emlékezetében lé­vő anyagot igyekeznek össze­szedni Az Intézet ezt az anya­got feldolgozza, Ismerteti és népszerűsíti. Az in'ézet máris mtn'eoy SO.OOO kólrfes könyvtárral rendelkezik. A könyvtár elsősorban szak­gynitetnénv és a nnmkásmoz­ertom történetével, valamint an­nak kapcsolataival f\V-a össze. Az intézetnek egy másik ré sze az archívum, Iiasonló ira­tokat, plaketteket, fényképeket, ót'a'ában a munkásmozgalom ra vonatkozó dokumentumokat, ietvényeket, bélyegeket és uj­ság-' ivágásokat gvüitenek össze. A tudománvos kutató és feldol­gozó munkát az. intézet kereté­ben külön alosztály végzi A gyűjtött, feldolgozott anyagot az n'ézet múzeumában hetvezikel. Az intézet Rákosi Mátyás életéről és munkáidról a meglévő képek és irdsok alapján két táblát állított össze. Ezeket most fali táblák forrná­iában sokszorosítják. A jövő év márciusára a dicsőséges ma­gyar Tanácsköztársaság alapítá­sának 30-ik évfordulójára az intézet több kiadványt kfszit -lő. Kiadja a magyar Tanács­köztársaság történetét tárgyaló cikksorozatot és az évforduló alkalmábóí a Tanácsköztársa­ság történetéről szóló dfszalbu­mot késziteiL Makarenko: Könyvekről Igor és társai Az tlgOr és társat* ugyanazt « műfajt képviseli, mint az ti'} ember kcvársae. Makarenko spedalKás: Igaz történet; ki­váló szakkönyv, szocialista szépirodalom. Történetét tekintve folytatá­sa az iüj ember Kovácsáénak. A Dzserzstnszkijrőt elnevezett kommuna életét irja le. A telep kkói fiatalkorú bűnözők, akik­ből a kommunában nevelődtek öntudatos szovjet hazafiak és }ó kommunisták. Igor — az egykori megrögzött munkake­rülő és utalványhamtsitó. a ti­pikus jassz f u — egy éve volt a kommunában, mikor meggyil­kolták Kirovot, a leningrádi pártszervezet titkárát. És ekkor Igor Csernvavin — a brigád­vezetők tanácsának a íeje — igy beszélt a tclepgyfllésen: ® is "ST BOLGÁR pumijavitónál Kusni hLajovsngár­?:í. (Rendíirpa otival szecfttiea). sMost még jobban tudjuk nrf­re kelt ez a mi gyárunk. A nti gyárunk — ez fegyverkezés, ez harc, ez o/ emberek kovács­műhely e, olyan embereké, akik nem ingadoznak és semmit meg nem bocsájtanak. Nyrs-terenko repülőgépgyárba ment. Katosz I az egyetemre, Misa Gontár gép-1 kocsiba ült — de egyik sem áll be többé rabszolgának. Ezt a napot pedig nem felejtjük elte Ki nevelt ilyen emberekel Igorból és társaiból? Maka­renko? A eyermekek közössége? Vagy talán a szovjet társada­tom? A gyermekek közösségét Makarenko szervezte és az ál­tala Irányított közösség később megalkotta a maga törvényeit. Ilyen közösséget azonban csak ott lehetett teremteni, ahol példát mutatón is lehetőségei nyújtott erre az egész társada­tom A könyv az Uj Magyar Könyvkiadó kiadásában jelent meg. Lányi Sarolta fordítása elfeledteti vetünk, hogy a köny­vet nem eredetiben olvassuk. B, L. elsejéig, amint hivatalos ki mutatások mutatják, 1263 esetben vonultak ki. Ehhez járult még 703 betegszállí­tás. amely orvosi hívásra történt. A kivonulásoknak majdnem fele éjszakára esett. Éjjel 545, nappal pe­dig 718 esetben vonultak ki 481 férfinak, 748 nőnek és 31 gyermeknek nyújtottak segítséget, ötvenegy öngyil­kost mentettek meg az élet­nek, sérüléssel 251 embert szállítottak be, belső bajok kai. mint agyrázkódás, gör­csök, gutaütés, általános rosszullét mérgezés 422 egyéb bajokkal, igy villám­csapás. villanyáramütés, szü­lés. napszúrás miatt 539 sze­mélyt szállítottak. A mentők munkájához szorosan hozzékapcso­tódih a tűzoltóké is. A tűzoltók tanulnak elsőse­gélynyújtást és szükség ese­tén kitűnően elvégzik ők is a mentést. Egyéb téren is a legszorosabb együttműkö­désre van szükség. Igy pél­dául. ha valahol felborul egy viilamos, akkor nem elég, ha a mentők kivonulnak a sze­rencsétlenség á1dozalainak megmentésére, de a tűzol­tóknak Is ki kell vonulniok. hogy helyére emeljék a ko­csit és kihúzzák az alája ike­rülteket. Az elmúlt esztendőben. 19!8 január elsejétől decem­ber SO-ig összesen 93-szor vonultak ki a szegedi á'lami tűzoltók. A legnagyobb tűrését februárban volt a Farkas­paprikamalomban, más, kü­lönösen nagy tüz ebben az esztendőben nem ütött ki. Gyári tüz 31 esetben tőrtént. dé ezeknél igen komoly se­gítséget nyújtottak az üze­mi tűzoltóságok. Kéménytüz 22 lakástúz 4, pincetüz 2 raktsrtüz 2,- műhely tüz 3, melléképülettüz 3, menyezet­tüz 8, tetőlüz 4, autőégés 4. üzlettflz ,3, szinháztüz 1. transzformáiortüz 1, kiálK­lástüz t, malomlüz 2 szal­malüz 2 volt a 93 eset kő­zött. A mentőkhöz hasonlóan a tűzoltók is állandó éjjel-nappali készült­szaltoégben állnak. Az ügyeletes szobában ket­ten figyelik a telefont és amint tüzet jelentenek va­lahonnan, máris kattantják a kapcsolótábla egyik kap­csolóját. Erre az egy mozdu­alra az összes szobában és szertárban kigyulladnak a lámpák, a kővetkező kapcso­lásra pedig megszólalnak a riasztócsengők is. Közben az egyik ügyeletes a mikrofon­hoz lép és azon mondja be. hogy hol ütött ki tűz a városban vagy a környéken, hogy mi­re pillanatok alatt az autók­hoz érnek a tűzoltók, addig­ra már tudják is, hogy hova kell menniök. Ezt az ötletes »liázirádió« megoldást az or­szágban előszór Szegeden vezették be, • A tűzoltólaktanya ablakán, sárgás-fehéren szűrődik kla' fény. A dolgozó nép államá-j nafe mentőt, tűzoltói éberen virrasztanak, hogy ha bcH.i segítsenek a bajbajutotta­kon. L. Z.j Versenyhlzoiis águnk mustévá munkáiéról A szakszervezetek kőz ponti kérdése ma a termelés irányításában való részvétel, a munkaversenyek szervezése és vezet 'se. a bri­gádmozgalom e'ősegitése. Ennek megvalósítására már az üzemekben megfelelő ap­parátusok állnak a szakszer­vezetek rendelkezésére. Ilye­nek az üzemi bizottságok és a versenybizottságok. Az ed­digiek szerint a versenybi­zottságok munkájában Sze­geden sem több. sem keve­sebb hiba nem la'á'ható. mint amennyi országosan ál­talában észlelhető. A szege­di dolgozók a munkaver­seny eddigi szakaszaiban már komoly eredményeket érlek el, de hogy az ui terv­évben még jobban sikerre vihessék a terv célkitűzéseit, fellétlenül szükséges., hogy a termeléssel elsősorban fog­lalkozó mozgalmi szervek munkáját, igy a versenybi­zottságok működését tökéle­tesítsük. lá/ffegáUapithatő, hogy az egyes üzemi verseny­bizottságok nem tartottak elég szoros kapcsolatot az illetékes szakszervezetük he­lyi csoportjával, dc a Szak­makőzi Bizottság Termelési Osztálvával sem. A szoro­sabb kapcsolat nem jelenti azt, hogy akár az egyik, akár a másak üzem verseny­bizottságának önállóságát valamiféle veszély fenyeget­né. Azt jelenti, bogv az. egyik kéz tudja, mit csinál' a másik, az intézkedések és irányvonalak nem kereszte­zik egymást. A szakszerve­zetek és a Szakmaközi Tit­kárság igy minden felvilá­gosítást meg tud adni az üzemi szervek részére. A másik komoly hiányosság abban mutatkozik, hogy tf. szakszervezetek helyi! cso­portjai és a Szakmaközi Tit-' kárság sok esetben csak re­konstruálja az eseményeket és nem iránvitja. Igy csök­ken a lehetősége annak hogy olyan megoldásokat vehessen egyik üzem figye­lembe, melyek a másikban már bevá'tak, csökken a lehető­sége a kölcsönös segítség­nek, a közös hibák közös ta­E asztalatok alapján történő ijavitásának. 1?annak hibák az üze­v mek versenybizottsá­gain belül Is. Itt elsőnek em­líthető a versenyhizotfsági tagok közötti kapcsolat laza­sága-, mely párosul azzal a jelenséggel, hogy a tagok ép­pen ennek a kapcsolatnak a hiánya miatt sok esetben nem végzik el a ráiuk váró feladatokat. Igy a verseay­bizotlsági értekczletekea kö­zösen megbeszélt kérdéseket nem közösen hajt ák végre, hanem csak egy. vagy két aktiv tag. A helyes az lenne, ha a bizottság minden tagja a maga munkakörében, ősz­szehangolva munkáját a töb­biekével, minden erejével a bizottság központi kértlésé­nek sikerét segitené elő. ilyenek Yottak a közelmúlt­ban az önköltségcsökkentés! kampány, a terv Ismertetése és ilyen központi kérdés most ezek mellett a brtgá i­mozgalom, Ilyenformái ki keil épi­teni a bízott ágokon be­lül a legteljesebb kollektív szellemet és az egyéni fele­lősséget. Minden versenvbi­zottsági tag a rendes heti versenyMzottfági ütésen be kell, hogy számoljon előző heti munkájáról és igy a hibákat sokkal könnyebben' ki lehet küszöbölni. Brigz.dszervezési mun­kánknál hiányosságok van­nak a brigádnaplóknál és az 5 percek rendszeresítésénél és Bevezetésénél. A bároméves terv utolsó évének kezdetén visszanézve láthatjuk, hogy, bár mun­kánknak eddig ís kétségte­lenül komoly eredményei voltak, az uj esztendőtől jobb, eredményeket vá mnk. í)e ha még szebb, még na­gyobb eredményeket aka­runk elérni, akkor még tö­kéletesíteni kell a verseny­bizottságok munkáját is. Tá­mogatnunk kell az uiitókaL Teret kell biztosítani élmun­kásainknak, hogy szaktudá­sukat, munkamódszereiket átadhassák, taníthassanak. l)c ugyanakkor, biztositatii kell továbbtanulási lehetősé­güket is szakmai ás politi­kai téren. Ismertetni kel! az üzem­4 kint az egyes gépekig egyaránt szétbontott tervet, bogv minden dolgozó tudja, mit kell végrehajtania, hogy az életszínvonal emelked­hessen. hároméves tervün­ket sikerrel fejezhessük Ím?. Minden egyes Ilyen pro­bléma megoldása, munkánk egy-egy lépéssel tökéletesíté­se, egy-egy lépés a szocializ­mus felé vezető uton. Hatvani Jenő. BOLDOG ÚJÉVET KIVANNAK kedves vevőiknek a Tisza Lajos-kőnili és tómyaki kereskedők: Kitartás! Balt Excefslor harlsavabáz Maieít clpMáz Karácsaid psancso* Küvscs Lászlá divatára Szlot Rdler eáHivsvaraok Retttao Bárisi Berta István bSrifo Márton Haska lános Yana tóm! vasNnretkcdS Ráüt Imre trirksmiíéü Tlp Tw árukár Blrá cakrászda Szalon Ferenc divatára keresk. Kettiaa lána* rSIUs Vásasz dreaávia Csonka 6. paprika nasvkaresk. Hartória EdfnvMz R.tiAK. Megérteitek fiz isi nansmierráa úi 12 havi raszlatre öBStarszialök KelemefiMArtonnál.Re smsü'a.ll At Smim i94t.es ni gyári rádiók msuérhetlsh Tiszteleltet értesítem t üzletbőlátaimat Is vevőimet, hogy a mai naptól kezdve Mérey-utca 1 s* alatti üzlet­helyiségemben a Srasol FelcSváros! BaMál FilámSvpf SzSvof­kezet részire vásárolok, illetve elgdak tollat, gyapful és mindenféle nyers állati tottrHwiet. M. HASKAfANOS

Next

/
Thumbnails
Contents