Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-08 / 6. szám

2 DE LM AGYAKORSZAG Szomhat, 1949 jamiar a. A munhaversenyek eredményei Lengyelországban A LENGYEL bányászat termelése (a csillék melletti szám. adatok a havi átlagot jelentik). A lengyei bányákban kő- és barnaszenet, vas-, cinli- és ólomfreet, valamint sót termelnek. A bán va ipar ezenkívül koksz, félkoksz és szénbrikett előál­lításával is foglalkozik. A mnnkavcrsenymozgalom terjedése (946 1947 1948 6900001 ^ 4 ^JJJSp íjS IIaSSÍ 6 207.0001 £ 7.141.0001.\ következtéden a bányaipari termelés hónapról.hónapra javul, Állandóan meghaladja a termelési tervlen előirt normákat. A rajz a lengyel bányaipari termelés növekedését érzékelteti 1946-tól 1948-ig. mmmmmmm—mamemm^m^mm^^mmem^m^mm^^mmemmmamm^m—^mmemmummmmmmmmmmm—mmmmm A MOSzK kirendeltségek átszervezése befejezés előtt áit Rákosi elvtárs mondotla emlékezetes novemberi beszédé­ben: »A szövetkezés ma ajahi központi kérdése. Ezen rágó­dik ma a parasztság. A dolgozó parasztság ma egyre jobban megérti a szövetkezés szükségességét. Ea a központi kérdés tet­te szükségessé a MOSzK kirendeltségek átszervezését is­A MOSzK gazdasági felada­tainak elvégzése közben mind­inkább kapitalista jellegű, nagy­kereskedelmi irányba tolódolt el. Elsőrendű szempontja a könnyű elhelyezés és az üzlet volt A kellő szakértelem, a he­lyes szövetkezet-politikai szem­pontok' hiánya a MOSzK-ban meghúzódó túlsúlyban lévő re­akciós erők halására a Szerve­zetet elszigelték a dolgozó pa­rasztságtól. A fejlődés utja a nagy vállalati jellegű MOSzK­ból a dolgozó parasztság meg­tisztult, közponli szervének ki­alakulásához vezet, melyet a parasztság magáénak érez és amely elsősorban szövetkezeti rendszerűn k tovább fej Iesztésére hitetolt Tehát az irányításban több helyet kell adnunk a dol­gozó parasztságnak. Az njjáalakult MOSzK leg­fontosabb feladata a mezőgaz­dasági termelés szövetkezeti megszervezése. Az uj szervezclet meg kell tisztítani a kizsákmá­nyoló kupec és kulák elemek­től. A MOSzK feladala lesz az is, hogy a dolgozó parasztság fiaiból jó Szövetkezeti ügyveze­tőkel, könyvelőket, termelési fe­lelősöket, felvásárlókat képez­zen ki. akik ludásukíat a nép szolgálalába álíitják. A fenti célok megvalósítására a megyei kirendeltségeken be­lül szervezési, ellenőrzési, gaz­dasági és adminisztrációs cso­port alakult A szövetkezet, va­lamint a vele összeköttetésben álló és az átszervezés folytán leváló Nemzeti Vállalatok kö­zölt a tervszerű gazdasági kap­csolatok elmélyítése biztosítja a dolgozók boldogulását. Erdei faiskolát létesít a város A háborús események a város erdőségét erősen igénvbevették s a, fasiszták rablógazdálkodása folytán valőságga I kiirtották. Igv szükségessé vált, hogy az erdők betelepítése fokozottabb ütemben induljon meg. A vá­ros hatósága tervbevette az er­dei facsemete-ellátás érdekében egy erdei faiskola létesitését. Erre a célra Királyba! mán két holdat vesznek igénybe. Egy belügyminiszteri rendelet értel­mében az összes kopár vagy másra nem használható terüle­tet facsemetékkel kell beültet­ni. Így a város hatósága egy­úttal ennek a rendeletnek is eleget kiván tenni, amikof Sze­ged közterületeinek facsemete­szükségletét ilyen módon bizto­sítja. Amit a néeszímlálásról tu rf ni kell PéD tekén megérkeztek Szeged­re az eddig hiányzó, »I« jel­zésü, iparosivek is. így most már ezt is mindenki megkapja. A népszámláló bizottság fel­hívja a figyelmet arra, hogy ha valaki szombatig nem kapná meg összeiróiveit, feltétlenül je­lentse a hétfői ua.pon a város­háza I. emelet 19-es szobájá. ba.li. | * A népszámláló bizottság tudo­mására jutott, hogy megbízás nélkül járják egyesek a lakáso­sat és pénzért töltik ki a nép­-zámlálo iveket. Az ivek kitöl­tését az Írástudatlanoknál a népszámlálőknub teljesen díjta­lanul kell elvégezniük. Áltatá­ban a népszámlálással kapcso­latban sem az ivekért, sem más cimen senkitől nem követelhet­nek pénzt. Bárki jelentkezne népszámlálók helyett az ivekért, vagy az ivek kitöltéséért, el kell utasítani. 'A CSENDHÁBORÍTÓ SZEGEDEN Helytelen, hogy némely he­lyen a népszámláló iveket a házfelügyelő szedi össze. Az ivekbe beirt adatok hivatali tit­kot jelentenek és igy azokat csak a népszámlálókiiak van joga átvenni. Aki azonban nem tartózkodik otthon, távolléte idejére feltétlenül hagyja iveit valamelyik szomszéd iánál, hogy a népszámlálót ne kelljen fe­leslegesen fárasztania és ezzel a munka menetét akadályoznia. A számlálóbiztosokat minden­ki köteles lakájába beengedni, hogy a felvett aAtok helyes­ségéről meggyőződjenek. Ugyan­akkor azonban ajáulatos a szám­lálóbiztos nevét feljegyezni, hogy az esetleges tévedéseknél meg lehessen könnyebbíteni az intéz­kedést. * A számlálólapon a foglalkozás bejegyzésének olyan tüzetesnek kell lennie, hogy nyomban ki­tűnjék, mi a szakmája, munka­köré, munkabeosztása a meg­számlAltnak, azt önálló, vagy alkalmazotti minőségben foly­tatja-e és végül, ha alkalma­zotti minőségi «n dolgozik, mi­lyen ipari, kereskedelmi, köz­lekedési ághoz tartozik az al­kalmazást adó cég, vállalat. Az iskolai végzettségnél nem­csak a legmagasabb, hanem va­lamennyi iskolai végzettséget, fokozatot, illetve az elvégzett osztályt fel kell tüntetni. Tgy például az egyetemet végzet­teknek arra is válaszolniok kell, hogy milyen középiskolát, kö­zépfokú, vagy középfokú szak­iskolát végeztek és milyen érett­ségit, képesítőt teltek, továbbá, hogy az elemi vagy népiskola hány osztályát végezték el. A zakaíoió gépek szomszédságában 4 z üzemekben a 4-es számú bizottságok megkezdték a munkát, a párttagok felül­vizsgálását. A tizes-csoportve­setők esténkint, amikor a csa­lád már alszik és az asszony egyenletes, mély szuszogása összekeveredik a gyerekek vé­konyka horkolásával, tiszta pa­pirost, ceruzát vesznek elő és Delelapozgatnak a könyvecskébe, amelyben tíz, lelkükre bizott •lvtárs neve, személyi adata és pArtmunbáia vau Ive jegyezve. Töprengenek, gondolkoznak, fel­elevenítik az emlékeiket, hogy másnap reggel, amikor a gyár ralarrie'yik szobájában megkez­dődik a felülvizsgálás, minden­kit pontosan, alaposan jelle­mezhessenek, nehogy nem oda­való elemek maradjanak bent az élcsapatban. M zok, akik a bizottság elé y* kerülnek és szivükön vi­selik az (levet, mégegyszer át­gondolják eddigi magatartásu­kat a Párttal szemben, szigorú önkritikát gyakorolnak s enyhe lámpalázzal' — olyannal, ami­lyent az ember fontos esemé­nyek előtt érez — elszunnyad­nak. A felülvizsgáló bizottság el­nöke, aki az elmúlt napokban rendes munkáján felül még em­berek százainak sorsa, fejlő­dése és a Tárt tisztasága felett Ítélkezett s most látja csak iga­zán azt az erőt, amiit a dolgo­zók élcsapata a valóságban je­lent, nem tud megszabadulni a nappal eseményeitől, álmában forgolódik, mosolyog és bizako­dik, mert olyan emberek kö­zött él, akik érzik és tudják a jövőt, akik harcolnak az osz­táljaikért. KLJásn.ap, amikor kikereke­»»4 dik a szüike téli reggel s nekilendülnek a nehéz, lusta gépek, az üzem valamelyik hi­vatali szobájában összeül a bi­zottság, az előszobában pedig f ;yülekeznek a munkások, a fe­ülvizsgáiatra várakozók. Egy­más melN ülnek a hosszú, ácso­latlan padokra, az asszonyok arca alig látszik lá a fejken­dőből, a férfiak komolyan ma­guk elé merednek, tenverükben melengetik, "szorongatják a csil­lagos piros könyvecskét. O—ázával ülnek igy, csillogó 4 szemmel és elmélyedve, szerte a városban, szerte az országban, a gyárak füstölgő kéményeinek árnyékában, a za­katoló gépek szomszédságában, az ipari munkásság éber fiai és n iszonyai. A Párt pedig, az a l'árt, "amelyik élen jár a ter. melésben, a politikában és a szocializmus felépítésére hiva­tott. tisztul, erősödik és kemé­nyedik az osztályharc döntő szakaszában, amikor válogat kö­zöttük, mondván: ez érett, ez még nem érett, ez pedig nem való a tagságra. ínlr.) M in Ih a mesebeli va­rázsszőnyeg renitett volna messze a XIV. századi Közép­Ázsiába, ugy éreztük magunkat a szegedi Nemzeti Szinházcsür törlőid bemutalóján Szolovjev és Vithovics: ».4 csendháborítót cimü vígjátéka azonban első­sorban nem ezt a mesés, csil­logó keleti világot hozta elénk, hanem a keleti feudali-miis fénnyel és árnyékkal teli vilá­gát, ahol csodálatosképpen a fény csak az emircknek, nagy­vezireknek, uralkodóknak jut, a dolgozó népnek viszont csak keserű szenvedés, elnyomás, ki­zsákmányolás az osztályrésze. De élt ebben a viláoban valaki, aki meg merte háborítani a nagyurak kényelmes csendjét. Ellopott ebböí a fénybőt időn­ként egy keveset, hogy a sze­gényeknek juttassa és némi igazságot szolgáltasson kora mérhetetlen társadalmi igaz­ságtalanságában. Naszreddin Hodzsa volt ez a férfi, a fur­fangosan bölcs né/A hős, Kö­zépázsia Ludas Matyi fa, akit egy kis túlzással bátran nevez, hetünk az akkori idők forradal­márjának is. Bokhara, a darab szín­hely e, ma a Szovjetunió egy része Minden embernek egyen­lő jote, lehetősége van már ott a boldoguláshoz, dc Naszreddin idejében, hat évszázaddal ez­előtt álm(VIni sem lehetett ilyes­miről. Naszreddin tehát alap­jában. gyökerestől nem változ­tathatta meg ezt a társadalmat, de ahol tehette szembeszállt a! mindennapi élet viss-ásságaival és segít-F a Szegényeken, az el­nyomottakon- Egy-egy jólsike­rült tréfájával megfricskázta a kényurak orrát, sesitséget nyúj­tott a rászorulóknak, azlán el­tűnt más vidékre, másoknak se­gítségére sielni. Ezért érezte az egész nép magáénak, — mint minden népi hőst, — ezért fo­nódolt alakja köré a mesék, le­gendák ma is élő, szines vilá­ga és ezért olyan jellemző a vígjátéknak az a jelenele, mely­ben a fazekas, kovács, lángos­sütő és vízhordó egyaránt ar­ról vitatkozik, hogy Naszreddin az ő meslerségükbeli családból származik Jelleózeles a'a^oh sze­repelnek a darabban, mindegyik külön-külön tipus, akiknek mo­dern ahkját pontosan, megta­lálhatjuk napjainkban is. Gon­doljunk" csak az uzsorásra, a k-apitalisták előfutárára, vagy az emirt körülvevő aljas lakáj­hadra, udvari népre, szolgákra, akik — ntínf a fasiszta idők lo­vagjai — könyörtelen pribékjei az elnyomó rendszernek és inkább saját magukat is meg­alázzák, csakhogy minél na­gyobb konchez jussanak. A pénz, a vagyon, az előkelő szár­mazás itt a legfőbb erény, ame­lyet feltétlen tisztelet'illet meg, még ha szamárbőrbe bujt is. Milyen nevetségesen furcsa fi­gura a bagdadi »bölcs és csil­lagász* is, aki tipusa a látszó­lag tudományos magasságok­ban élő tudósnak, de a gya kor­lali élettől — hozzátehetjük: a néptől — elszakadva lyukas ga­rast sem ér tudománya. A szegedi Nemzeti Szín­ház előadása jól aláhúzta a darabnak ézekelt a jellegzetes­ségeit s ez különösképpen a I rendező: Katona Ferenc érde­' me, aki tájszinházi rendezései után, első jnagyszinpadi* mun­j kajával komoly sikert ért el. Ar | előadás cselekménye mozyai­massággpal, szin'e filmszerűsé­gével mind végig lekötötte a né­zőket és egy percig sem lapo­sodott el a játék. Az itt-ott elő­bukkanó kisebb túlzásoktól el­tekintve, a szereplők általában jó együttest jelenteltek. Besse­nyei Ferenctől pompás Nasz­reddín-alakitást kaptunk, ro­konszenves, kózvellenhangu néphőst formált. Finomhangu és mozdulalu játék volt Kiss Ilo­náé. Gütjd sán, a fazekasleány szerepében Sok derűt fakasz­rutt természetes, kissé nvers modorával Kőműves Erzsi, mini háremőrző. Dráma?nn tragiko­mikus ha'ást tudóit elérni Su­gár Mihály uzsoásn. Rajz lá- , nos a bagdadi bölcs szerepét egyszerű eszközökkel emclle fe­lül az üres nevetiefésen. Mér­téktartó. jó sz:n'szi munkát je­lentett Bakos Gyula fazekasa, de a többi mesteremberek — Herczeg Vilmos, György László, Kenyeres Zoltán, Erdős Róbert — is megtalá'ta a megfelelő bor, Bikádi György, a három őrszem vidám fiai rá jávai és a szereplők m'nde-vike Surányl Imre, Basilides Zo'tán, Hantos Ádám, Sárközi Sándor, Kiskút János, Kovács Ernő, Gyólay Viktória. Györkös Kató, Mibó­csa T.ajos megérdemelt részese volt a sikernek. A vígjáték hangulalát Vas-y Viktor ügyesen alkalmazható kisérözenéj" hatásosan festette alá. A táncokat LFeti Mária íerveztc és tanUo'.ta be. Bő-ó Gyula pedig a takarékossági szemoon'ok figyelembevételével is Ízléses, sli'usos, üde cLiszlele­zést alkotóik riŐkös) 1 UíVILÁG legújabb számában "Álarcos­bál a Chaillot palotában* címmel közli Jurij Zsukov elvtárs Párizsból irt cikkét, amelyben leleplezi az ame­rikai diplomácia durva manő­verezéseit a Biztonsági Ta­nácsban. Sarlós Sándor »Kul. turháboruíí cimmel ir vezércik­ket. sllarc a másodpercekért és a milliárdok'rt« cimmel nagy fényképes ri partot közöl a legújabb szám a szovjet sztaehánovisták rrmnkaver-e­nyénck hatalmas eredményei­ről. A lap a belpolitikai kér­désekkel foglalkozva részlete­sen ismerteti Mindszentyék hazaárulását és megállapítja, hogy a magyar nép a Mind­szenty-féle reakciónak min. den aknamunkája ellenére si. kert sikerre halmoz. A kül­politikai beszámolón kívül a »Mi történik Malájföldön'l«ci­mü cikk is foglalkozik az im­perialisták sorozatos kudar­cával. Megállapítja a cikk, hogy a maláj nép harca része Ázsia nemzeti felszabadító mozgalmainak, amelyek vé. gülis megsemmisítik a- gyar­mati imperializmus hatalmát a legnagyobb világrészen. »A bolsevizmus iskolája* rovatba n a kommunista nevelésről kö­zöl cikket a lap. »A rothadás esztétikája* cimü cikk hü ké­pet ad a züllés mélyfokát el­érő polgári kulturáról. Érde­kes politikai, nevelő cikkek és riportok teszik ezenkívül tartalmassá az Uj Világ leg­újabb számát. £ redménye8 a hirdetés Délmagyarországban

Next

/
Thumbnails
Contents