Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-07 / 5. szám

JUlamoBitfdh a hlsvasutat BaromlikeHefft központot kap Szeged VI. tort. 5. szám. Ara 60 (Mór Szeged, 1949 Január 7, Pén&fc Az ellenség a bizonyítékok súlya alaff A hazaáruló, valutázó érsekprlmás ügyében nyilvánosságra hozott iratok, levetek és feljegyzések a napnál fényesebben bizonyítják azt a tényt, hogy Mindszenty és reakciós, főúri barátai a fennálló államrend, a népt demokratikus áUamrcnd megdöntésére szervezkedtek. Vissza akarták hozni a dolgozó nép nyálára a multat, a nagybirtokosok, a nagykapitalislák, a tőzsde-spekulánsok világát, a kizsákmányolás világát. De ki-derült az, is, hogy a főpapi talárba, az egyház védőpalástjába bujt bíborosok, hercegek, kikre támaszkodtak, kiknek n segítségére építették sötét terveik keresztülvitelében. Államvédelmi szerveink kiderítették, hogy Mindszenty ék összeesküvése mögött ott húzódott az európai reakció, a földjüktől megfosztott nyugatos főurak, gyárosok, tőkések bnndá'j'a s az egész társaságot d:óion rángató imnerinlista Amerika. Nem ez az első hazaárulás! ügy, amelyet demokratikus rendőrségünk a felszabadulás óta felgöngyölített, Kovács I!íláék, Nagv Fercncék már régebben megpróbálták a fatai magyar köztársaságot háíbatámadni, de a Miiulszenlyü'-v mutatta ry*í a maga mi' voltában a viiágreakdót, ámcly még a templomokba is licmcrcszkedik, csakhogy a dolgozókat újra nyomorba dönthesse. > A Mindszenty ügyben a gondolkodó ember ráismerhet a lelőni, nagyúri Magyarország alakjaira és módszereire. A hajdani herceg és mammutbirto' os Esztcrhárv Pál, akinek 210.000 hold földjéből csak 130.000 maradt meg Bajorországban, mert a többit kiosztotta az állam a szegényparasztok között, a bankigazgató és valutaügynöfc, a minden bájjal megkeni ügyvéd szövetkezett össze az egyház egymillió holdját és' az esztergomi érsekség 97 ezer holdas 'birtokét sirató bíborossal, aki miközben s/egényembei-eknek. munkáserabereknek prédikált a krisztusi szeretetről, nem átallott azon gondolkozni, hogy miként búzhatná ki lábuk alóf újra a tajtajt s ak|i a magyar paraszti/)! a következőképpen nyilatkozott: >l<hetőreg kevés munkával, minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb hasznot akarnak biztosi tani maguknak.* Mfndszentynek és társainak a politikája a földreform elten, a dolgozó parasztság ellen irányult elsősorban. Első lépésként az 500 és 1000 holdas nagybirtokok visszaállítását velléktervb& Ezt követte volna a világi és cgylftzl manuuut-birtokok liciyreállitása Ez a valóság — s ez a valóság pontosan megmutatja az oszlályfroatok mai állását: a dolgozó nép éa a bajdani kizsákmányolók osztályharcát , Mindszentyék azonban nemcsak a parasztság ellen szövetkeztek, nemcsak a földreform fájt nekik, hanem szövetkeztek a rosszemlékű Habsburgdinaszlia hatalmának visszaállítására, a királyság visszaállítására is. A titkos irattárból napvilágra kerüllek azok a levelek, ameiyclcct Innitzer, Faulliaber, Rohracher, Speltmann ós Monlini irtak egymásnak és Mindszenlynek, a Szentkorona kérdésében. Ezekből • levelekből kiderült, hogy a nemzetkőzi reakció, az imperialista Amerika európai ügynökei Bajorországhői, Ausztriából és Magyarországból szerelték volna újra összekovácsolni a Habsburgmonarchiát. A szentkoronával való szélhámoskodás, a vérgőzös politikai álmok és látomások, ha valóra válnak, rabságba döntik Közép-Európa és Délkelet-Európa szabadságszerető, dolgozó népét. Mindszenty tehát az ellenforradalom kipróbált és levitézlett kalandorait akarta uralomra scgitcnL Nem törődött a katolikus milliók életével és szabadságával, Magyarországot újra az imperialisták gyarmatává akarta lesüllyeszteni, bábomra spekulált, egyszóval. mint ahogy az egyik szegedi üzemi Sminkásasszonva mondotta: »szövetkezett az ördöggel, a nép ellen*. Tlt vetődik azután fel a felelősség kérdése. Felvetődik falvakban, városokban, országszerte és világszerte. Mert Mindszenty nem az un rend, a reakciós rgnd egyházi szolgája, liancm ennek á rendnek egyik vezetője, hatalmassága volt. Nemcsak Eszterház,y »heroeg« 210.000 holdját, hanem az Egyház egymillió holdját siratta, vissza. A királyságot azért óhajtotta, a nép "elnyomását azért akartamért (há terve sikerűi) az uj »rend«-nek 6 lett volna az egyik legnagyobb haszonélvezője. Az elvesztett »édons utáni vágyakozás váltotta kl belőle ezekci a sorokat: ^vagyonánál, műveltségénél és összeköttetéseinél fogva vitán felül vezetésre alkalmasa: a földbirtokos osztály. Ez ébresztett benne gyűlöletet, amikor a dolgozó parasztságról a következőképpen irt: »tétlenségre egyébként is könnyen liaj]amosiak«. A reakciós, népgyii1815, papi talárba bujt »főur«, Mindszenty a nyilvánosságra hozott levelek, Írások, bizonyítékok fényében világosan áll most ország-világ előtt. A dolgozó nép, a felszabadult nép halálos ellensfoe. Most, hogy demokráciánk kiküszöbölte ezt az ellenséget is, az ország népe megkönnyebbülve folytatja áldozatos épitőmunkájat. Elkészüli az aj kollektív keretszerződés, amely a szocializmus építésének erős fegyvere lesz Apró Antal elvtárs beszéde a Szakszervedet Országa* Tanássa kézponU vezetőségének fliiséa A Szakszervezetek Országos Tanácsa központi vezetőségének csütörtöki ülésén Apró Antal, a Szaktanács főtitkára ismertelte az ui kollektív keretszerződést. Az 1919-es gazdasági évre szóló uj kollektív keretszerződést — mondotta a többi között — egészen más politikai és gazdasági viszonyok között kötötték meg, mint az előző évi szerződéseket. 1948 márciusában alapjában megváltozott a gazdasági helyzet. Az ipar összes jelentős üzemei a jogos tulajdonos, a nép kezébe kerültek. Ez az uj,helyzet meghatározta a szakszervezetek uj .feladatait, de növelte azok felelőt' segét is. A szakszervezetek hés'polillkája tette lehetővé, hogy Ipari beruházásaink! komoly eredménnyel jártak, hogv a munkásosztályban rejlő hatalmas alkotó erők felszahadnltak. Magába foglalja a dolgozók fogalt és kötelességeit Apró Aníal ezután beszámolt azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket a munkavérseny és a brigádmozgalom megvalósított, majd ágy folytatta: az 1919es kollektív keretszerződést a nagy épilő feladatok figyelembevételével kellett megalkotni. Az uj kollektív szerződés nem egyoldalii, hanem magában foglalja a dolgozók jogait és kötelezettségeit, összefoglalja a felszabadulás óta elért eredményeket és meghatározza mindazokat a feladatokat, amelyeket dolgozóinknak az ipar ésl a termelés minden területén követni kell. Ez a kollektív szerződés * a szocializmus építésének erős fegyvere lesz. Az ujj 841 pontból álló keretszerződés számos vonatkozásban eltér az előző szerződésektől és lényegében munkakodexnek mondhe}ő. Apró Antal ezután ismertette a dolgozók jogait és kötelezettségeit, majd a vállalatok és munkáltatók kötelezettségeit. A főbb porti ok Az uj kollektív szerződés főbb pontjai: Az uj kollektív kereiszerződés a gyáripar, a bányászat. az építőipar Ö3szes dolgozói t megillető jogokat az alábbiakban foglalja össze: 1. A munkaidő és a pihe nési idő tekintetében heti 48 óra keretében előírja a napi 8 órás munkaidőt, 28 napig lerjedő fizetett szabadságot évenként 8 ünnepnap külön díjazását munkateljesítés nélkü'. naponta fél óra fizetett étkezési szünetet minden munkahét után teljes pihenő napot, a rendes munkaidő után, vagy előtte teljesített munkáért a progresszív tulóradijazást 2. A munkabérek tekintetében kimondja a szerződés hogy egyenlő munkáért egyenlő bér, több és jobb munkáért több bér fizetendő. Itt különös tekintettel van a szerződés a női munkások és az ifjúmunkások bérezésére, valamint a szakképzettebb é« minőségileg kiválóbb munka díjazására. Szociális juHaiások 3. Szociálpolitikai vonatkozásban a tervezet rendelkezéseket tartalmaz a szakmai munkával járó megbetegedések megelőzésére, a dolgozók egészsége éa test! épsege fokozott megóvására. Intézkedik fizetett szülési szabadság és fizetett szoptatási időről, a 18 éven aluliakat mentesiti az éjjeli munka alól, kimondja, hogy a munkaviszonybél eredő Ö3zszes adókat és lársadal%mbiztositási járulékokat — kivéve az egyszázalékos önkéntes öregségi hozzájárulást — a munkáltató fizeti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a szerződésben meghatározott esetekben a dolgozó rendkívüli segélyt, vagy előleget kaphat Előírja a kedvezményes, vagy Ingyenes üdültetést, valamint ha ai üzemben ilyen van, a ked vezményes üzemi étkezte tést is. A termelés savi fása és fejiessfése A Bjelo-Russz tanácsköztársaság fennállásának 30-ik évfordu ója alkalmából Svernik. a Szovjetunió legfelsőbb tanácsa elnökségének elnöke kitüntette azokat, akik kiemelkedő sikert értek el Bjelo-Russzia újjáépítésében és fejlesztésében. A prágai Károly-egyetem bölcsészeti karán 300 csehszlovák ifjumunkás sikerrel letette a felvételi vizsgát A párizsi »Parallel 50* e heti száma nagy elismeréssel emlékezik meg a magyarországi gyors újjáépítésről és több érdekes adatot közöl. 4. A továbbképzés tekintetében a tervezet lehetőséget nyújt szakmai és műszaki továbbképzésben, vagy átképzésben való részvételre és erre megfelelő munkaidőt és egyéb kedvezményeket biztosit. 5—8. Külön intézkedéseket tartalmaz a tervezet a termelés javítására és fejlesztésére. As ifjúmunkásokra (tanoncokra) vonátkozólag pedig előírja* hogy őket 18 éves életkorig évi 24 munkanap fizetett szabadságidő, az üzemi étkeztetésben való díjmentes részvétel, ingyenes és kedvezményes üdültetés illeti meg és a szakmai képzés lehetőségeit meg kell adni számukra. Az uj kollektív keretszerződés részletesen körülírja a munka, vállalók kötelezettségeit és kűlönös súlyt helyez az önköltség csökkentésére, a termelési normák fejlesztésére vonatkozó kőtelese ttségekre, valamint a termelőeszközök, a gépek, üzemanyag, sfcb. leggazdaságosabb éa legmagasabb foka kibaszniliU sára. A mnnkafegyetem mogyzllár. (litá"a érdekében meaköveted, hogy « dolgozók a teljes tftua. kaidőt lelkiismeretes innui-A. val töítwék ki. A munkaidőt pontosan kezdjék és fejezzék to. Korsserií ioljcsitmésty-normák Előírja a tnuukahelvek üzem. kőpes á Uapotban és tisztán v.Ri tartását éj as igazolt mulazou tásoknak a legkisebb mértéket való leszorítását. A munkáltatók kötelezettségei tekintetébe* a keretszerződés előírja, hogy a munkáltatók minden eszkta. zel segítik a dolgozókat mim. teájukban, a dolgozik által javasolt és indokoit munbuuó. dositlsokat végrehajtják, az 'elért eredményeket nyH. vénossrtgra hozzák, gondnokodnak ez elfogadott újítások és Aszszerüsitések átkot, mozisáról és díjazásáról, korszerű tol jesitirény-j>ormAh»l vezetnek he és mindazon munka hetven, aí.ad ez lehetséges, bevezetik a tel. jesítnjónybérezíst, betartják .4 előirt munkásvédelmi intézkedé. seket, maradéktalanul teljesitiM az előírt szociális, egészségügyi és kulturális feladatokat, végül elősegítik a szakmunkások to. vábbképzését, — A teljesítmény helyes bérezésének biztos alapjtf — folytatta Apró Antal — a jól megállapított ős az adott körülményeknek megfelel "x-n alkalmazott norma. A normák kérdósa Eddigi normáink azonban általánosságban elavullak, ma már nem ösztönzik a termelékenység emelését és egy Mzonvós mértékben akadályozzák a termelésnek azt a fejlődését, amely a szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele. Tervgazdaságunkat reá 'a erősen zavarja az a körülmény, hogv a normák meglazultak és drágán ter. ni elünk. Ennek súlyos következményei lehetnék a piacon. Tízért a Szakszervezeti Tanács; sí iparügyi minisztériummal és az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsággal egyetértésben elhatározta 9 normák felülvizsgálását. Arról van szó, hogy 250.000 dolgozó munkás és értelmiségi normáját kell felülvizsgálni. A norma rendezésére vonatkozó határozatok — amelyeket a kollektív szerződés is tartalmaz —, lehetőséget adnak arra, hogy ezeket a határozatokat a dolgozók és az ország érdekeinek megfelelően hajtsuk végre. Ezután ismertette a kollektív szerződésnek a normarendezéssel foglalkozó részleteit. A normák felülvizsgálata kérdésben a szerződéstervezet előff