Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

fzombat, 1919 január I. DEL1Í AG T A RORSZáö A NÉPSZÁMLÁLÁS - POLITIKAI MUNKA December31-én eslea Sta­tisztikai Hivatal elnöke. Pik­tor György elvtárs beszédet mondott á Szilveszter éjfél­kor meginduló népszámlálás jelentőségéről. Hangsúlyozta beszédében, hogy l'ár a népszámlálást a világ minden országának kormánya áltatában 10 éven­ként hajija végre, a kapita­lista orszfigok népszámlálá­si adatai csak tudományos érdekességgel bírnak és eb­ből a lakossá;? többségére előny nem származik. Majd igv folytatta: »A magyar sta­tisztikái szervek a múltban szorgos buzgalommal gyűj­tötték az országra vonatko­zó összes adatokat, dm a kor­mány — amely ilyen gou­dos "lelkiismerettel gyűjtötte a salát népellenes uralmá­nak tükörképét megelevení­tő adatokat — semmit sem lelt, hogy ezeket valami­képp a nemzet javára hasz­nosítsa. Ezzel szemben a népszám­lálásnak egészen más a je­lentősége a mi á'lamunkban. A mi tervgazdaságunk, mely­nek célja a dolgozók élet­szinvonalty:ak emelése., csak •reghízható, pontos statisz­tika alap;án hajtható végre. Amikor s/ámbavesszük or­szágunkat, nem idegen tu­lajdoni veszünk leltárba-— mint a régi rendszerben —. hanem saját országunkat. Ezért szükséges, hogy az egész lakosság belekapcso­lódjék a népszámlálás sike­res végrehajtásába, hiszen az igv kapolL adatok alkot­ják majd a biztos alapor. .amelyen uj ötéves tervünk nyugodni fog. Szükséges te­hát. hogy ezt a népszámlá­lást minden dolgozó saját ügyének érezze és támogas­sa a számláló biztosokat, fe­löl vizsgái ókat, a Statisztikai Hivatal központi ellenőreit. l'ikler elvtárs ezután a 25 ezer számláló biztoshoz for­dult és ezeket mondotta: A népszámlálás sikere az ada­tok pontosságán, az adat­gyűjtés sikere pedig a szám­ó biztosok munkáján mu­kk. A falvakban, messze eső iauyákon a számláló, biztos­ijuk nemcsak feladatát pon­tosan és lelkiismeretesen el­látó -hatósági megbízottnak kell lennie. A számláló biz­tos, aki feladatát helyesen oldja meg, a népszámlálás ügyének jő propagandistá­ja lesz. Különösen fontos, hogy a falu népének egy­szerű szavakkal tudja majd megmagyarázni, hogy a kér­dőivek adatatnak birtokában a kormány jobban gondos­kodik szükségleteiről. A sz/nilá'ó biztosok munkáját mintegy 40X1 fel ül vizsgáló el­lenőrzi és ir.jnvilja. A felfilvizsgá'ők nem elé­jWs?enly iiivüien mm vall isii" Eisnem egy hazaárult feleliss vonásáról van szá Illetékes ha y váiassa a; anerixai rágalmakra Illetékes helyről közlik liojjy Mindszenty leleplezése elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szol­gálatában állott, az amerikai imperialistáknál. Miután Mindszenty tevékenységé­ről lehullt a lepel, külföl­di cinkostársai szemtelen tagadással próbálják tisz­tára mosni. Elől jár ebben Lovett ur, az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere, aki ivér­l*zito hamis vádakat*, meg "vaiiásüklózésts emleget Mindszenty őrizetbevételével kapcsolatban. Illetékes he­lyen a Mindszenty ellen emelt vádakkal kapcsolat­ban három iratot közölnek. Az elsőt SrhSnfekf Arlfuir volt bu­dapesti amerikai követ ir­ta Mindszenlynek és ebben nyugtázza Mind­gedhetnek meg azzal, hogy a népszámlálás befejezése­kor á megkapott kérdőive­ket vizsgálják csak felül. Szinte a népszámlálás első óráiban kell a számláló biz­tosok munkáját ellenőrizni ők és á'tendó készenlétben, éber figyelemmel ktsérniök a népszámlálás lebonyolítá­sit a maguk körzetében. Ha valahol nehézségeket észlel nek, azonnal érintkezésbe kell lépniök a helyi nemzeti bizottságokkal, á koalíciós Pártokkal, hogy a meg nem felelő számláló biztosok le­váltásáról azonnal intézke­dés történjék. A számláló biztosok és felülvizsgálók el­lenőrzése a helyi közigaz­gatási szervekre, nemzeti bi­zotbágokra és a koalíciós Pártokra, kőztük elsősorban nz MI)P-re hárul. Ezeknek állandó figyelemmel keli el­lenőrizniük a számláló biz­tosok tevékenységét. Végül Pikter elvtárs az MDP tagjaihoz és szervere teihez szólott. A népszámlá­lás komoly politikai feladat. Annak skeres végrehajtása komoly politikai eredmény. Ennek megfelelően kell bekapcsolódnia az MDP szervezeteinek a munka irá­nyításába és ellenőrzésébe. Különösen a népszámlálás első napjaiban figyeljék a népszámlálás munkáját. , ,, , , . „ mert ha később Intézkednek,! g*^ "W* ftl£°" amikor a munka már javá- g*SX^TS^ ban folyik, a hiuákon nem|Xül) m08fc m€gszó,alfc lenet segíteni. Iszeti realizmus az uj film koc­Pikler György megemlitet-lkáin. Nem véletlenül éppen a te beszédében, hogy a Kök-J szegénypamszti sors ábrázoló­ponti Statisztikai Hivatal cl-ga&An, mert kétségtelenül eu­lenőrei az országban a nép-inok müyéez^tűnkbeu korábbi - bapryomAnyai vannak. A paraszti társadalom bomlása a Horthy­korszak alatt különben is szé­les tematikai talajt &d müvé­ssetiiiiknek, mart a bomlás az első vilóehálxxru előtti tünetek­hez képest fokozottabb iramú, a fcudalfcapitaliata. restauráció hatalmi képlete merevebb, erő­szakoltabb. Amint az élősdiek tábora is a legkülönbözőbb tár­tadat mi típusokat formálja ki, azonképpen a proletariátus is heterogén szilieket mutat. Külö­nösen 4 szegényparaszti társar dalom, mely rafnt ahogy a fil­men is láthatjuk, az élet kálvá­riáját járja.. Szíbes ez az élet, de szenvedésekben és olyan min­dig újra kezdő fiatalember kell hozzá, mint Szabó Pál Góz Jós­kája, aki fltesii tud cc5raör31xii, mert tiszta érzelem hajtja, a szerelem. szentynek 1946 november' 22-én kelt levelét, amely bi­zonyos intézkedésekre vo­natkozik. amelyeket a cseh­szlovák kormány hozott a csehszlovákiai magyar ki­sebbségre vonatkozóan. Nyugtázza további két leve­lét, amely megfigyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarország helyzetéről. Az amerikai követ levelében megállapítja, hogy Mind­szenty az Egyesült Államok beavatkozását sürgette a ma­gyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. A másik levetet •Mhnlszen­ty sajáíkezüteg irta Cha­követ vá'asza, amelyben nyugtázza Mindszenty le­velének vételét é9 megál­lapítja, hogy a szükséger figyelmet fogja szentelni az ereklye sorsává? kap­csolatban. Amennyiben ezek a bizo­nyítékok Lovett urnák nem elegendők, kerestesse ki Royal amerikai hadügyi ál­lamtitkár irattárából azt a levelet, amelyet 1917 augusz­tus 11-én Spellmann bíbo­roshoz irt, amelv Mindszen­ty bíboros irallá ában fek­szik. B$r tudjuk, hogy" Lo­vett ur tovább fog hazudni. . , -- azt is tudjuk, hogv ezek a j«n budapesti amerikai még közlendő adatok a tár követhez és ebben azt ké-l gyifagos közvéleményt meg­rí, eszközölje ki, hogy az | győzik, hogy Mindszcntv amerikai hadsereg vitesse Ügyében nem vailfrmldőzé* Kóimtba Szent István ko- röj, hanem egy hazaáruló rona jat« j felelősségrevonásáról A harmadik irat Chapiit szó. van Igazi hősköltemény a „laSpaSsHsiyl fSId" Szeged legszebb újévi filmajándéka a Belvárosi Moziban A demokratikus run^var film­számlálás egész tartama alatt ellenőrizni s irányítani fogjak az adatgyűjtés mun­káját. Kérte a községek ve­zetőit, a demokratikus pár­tokat és elsősorban az MDP szervezeteit, hogv ezeket a központi kiküldötteket mun­kájukban teljes mértékben támogassák. Áz adatok ösz­szegyüjtése — mondotta vé­gül — a népszámlálás mun­kájának csak az első része. Az adatok birtokában a Köz­ponti Slalisztikai Hivatal megkezdheti azoknak feldol­gozását. Minél gyorsabban és pontosabban í'lanak az ada­tok a hivatal rendelkezésé­re, annál gyorsabb és ered­ményesebb lesz ezgknek a feldolgozása js A szocializ­mus mindenekelőtt számve­tés, mondotta nagy tanító­mesterünk, Sztálin, dn a számvetéshez pontos, hiteles számadatok kellenek. A nép­számlálás rendelkezésűnkre bocsátja majd azokat a pon­tos számadalokat, amelyek segítségével népi demokrá­ciánk sikeresen valósithatja meg a szocializmus további építését Anyakönyvi hírek Az elmúlt. héten £3 fiu éa • Elháltak: Pigniczki István 89. li« leány izületeit. | Mészáros Károly 73, Cteik Ignác fiá: aé ágot kötöttek: Dékány. 90, Aradi József 45, Hegedűs Mihály tusról Julianna, Kása í Anna 53, Csonka Jánoe 4, IJocs­József Benedek Viktória, Sziget-j kay István 73, Bozóki Imre 81, vári József Kovács Mária. Ko-1 Vecsernyés Sándor 41, czv. Ira­;alik Iterem: Iíiadek Ilona, Szögi re Istvánná Bő, Mészáros Sán­Andor Dobis Erzsébet, Szobotka dor 6, özv. Zsombóky Jánosué Kándor Imre Etelka, 181, Hajnal Dezső tí2 8 vájjon élt-e ilyen Góz Jós­ka a, valóságban?" Igen, objek­tíve feltétlenül. A ÍIorthy-Ma­gyarország c szörnyű aszályos katlanában, ahol pozdor jává zú­zódott minden ezep emberi aka­rat, inéjjis voltak olyan parasz­tok, akik nem hagvták magu­kat, okik megvédték életük jo­gos bérét- » szerelmet, akik iránymutató Párt nélkül is szervezkedtek, tíz körömmel vi­rágzó kertkultúrát kapartak, 8 ha. az élet már elviselhetetlenül nyomott, okkor lázadni is mer­ték. A film éppen azért nem tévedett, mert a. paraszti élet­nek ezt a haladó tartalmát ön­tötte, dramatizálta formába egy kodres, szimpatikus paraszt­legény és leány fura {ernvésze­tcsségii házasságán keresztül. A küzdelem adja & történet fe­szültségét és az operatőr len­cséje nem Ali meg egy neki kedves falusi jelenetnél, hanem A Magyar Dolgozók Pártja nagyszegedi pártbizottsága Sbolciocj ufe^íendőt tcwáin | a párttagságnak és Szeged dolgozóínak követi a. főhőst'minden poklo­kon által. 9 a múlt tömény totalitással folyik, minden ide­günk feszítve "elállítja lélekzc­tünk, mert egyidőben szól hoz­zánk a. jóságról, a szépségről, a társadalmi gonoszságról s" ép­pen ezeknek ellentéteivel há­borit fel, ragad el bennünket. Egyszóval gyermeki naivitásun­kat fogja, meg, de ezzel se ha­zudja el a valóságot, mert a parasztok valóban" gyermekib­bek is természetközelség ben él­nek és a kapitalista társa­dalom befolyásoló hatásától vi­szonylag jobban mentek marad­tak. "Érzelmekben Szabó Pál re­génye ís, de a film is a, jobbá­gya tartalmakra apellál. Azért tetszik nekünk Góz Jóska és felesége szemérmes szerelme, mert küzdelmük teremt abba harmóniát és természeteseéget. Ez a szemérmes erotika elbű­völő, mert mnnka-zabla mér­tékét, családiasságát, tisztaeá­gát áz énülő uj világ erkölcse­ként is feltételezzük. Bár a film vége tragédia, a főhős bebörtönzése, de mégis optimista. Nem azért, mert S. börtönőr felírja Géz JÓka cella­ajtajúra, hogy »8zabadul 1945a-. ben, huem mert élénken em­lékeztet, a tények ábrázolásá­val felráz, uj "harcra hiv. Na feledjük el, hogy a »Talpa!atv nyl föld* szereplői most is élnek, csak persze most Góz Jóska van felül. Mindenki-, nek meg kell nézni ézV a fil­met, hogy könnyen ns feled­jünk, ártalmunkra el ne mos­suk a multat, A filxa főszereplője, Szirtes Ádám népi kollégista nem is színész a filmben, hanem va­lódi kubikos, annak egy hamis szava, mozdulata sincs. Mészá­ros Áai, Pataki Miklós. Mak­ié ry Zoltán, de a többiek is kitűnően alakítanak. Maszkok, öltözékek (kétszer is végigfut a lencse a szegényparaszti areo konő hűségesek, széles világot fejeznek ki. Egy film végre, ahol alig lő­het megfékez ni a tapsoló keze­ket. Na Tv Sándor Mégis lemond a képviselőségről Bálint Sándor professzor Dr. Bálint Sándor Baran­kovics-párti képviselő, a sze­gedi tudományegyetem nép­rajztudósa, Hamvas megyés­püspök tanácsadója, néhány nappal ezelőtt nyilatkozott a bélmagyarország munka­társánakv hogv lemond kép­viselői mandátumáról., mert nem ért egyet pártja mind­szentysla, reakciós poliliká­iával. Bálint professzor nyi­latkozatát több budapesti lap is közölte. A hir elter­jedését követő napon azon­ban a »Magyar Nemzet z-ben néhány soros cáfolat jelent meg, moly szerint a Baran­kovics-párti képviselő inamláüstmáró! való le­mondása nem -fcíel meg a valóságnak. Bálint professzor a cáfo­lattal kapcsolatban a kővet­kezőket közölte velünk: — Barankovics-párti kép­viselőségemmel a helyzet a következő: mandátumomról még tényleg nem mondtam te. de csak azért nem. mert erre nem volt alkalmam. Amint felutazok Pestre, le­mondásomat bejelentem pár­tom vezetőségének. — Nem értek egvt* a Ba­rankovícs-félc politikával — folytatja a professzor — ,ugy érzem, a mai kor sokkal több szociális szellemet igé­nyel. Bálint Sándor Szilveszter napján utazott fel Buda­pestre. Péntek esli értesülésünk szerint Bálint SámTor képvi­selő mandátumáról lemon­dott. Pécsik**8Z is £3£szkrik«tt szén ék széttbri'teH minden mennyiségben 'urahatú a „MESZHARr" lerakatnál Zrinyi-utca 4. Telefon 2-27.

Next

/
Thumbnails
Contents