Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-26 / 21. szám

Szerda, 1949 jarra'ír 2t DELMAG y aroeszag LESZ MAR NEVE 4 SZEGEDI KENDER GIL-FONO BRIGÁDJÁNAK Két óra ulán, amikor elcsen­desedik a Szegedi Kender kör­nyéke, — a délelőttösök haza­indultak, a délutánosok meg javában dolgoznak már, — egy kis csoport gyülekezik a kul­túrterem mcl'ctt levő barátsá­gos szobában. Tizenöten van­nak mindössze, a gjl-fonó egyik brigádjának tagjai. Rendkívüli brigád-értekezlet­re gyűltek össze. Talán sejtik már az örömhírt, mert sze­mükben némi büszkeség és öröm ragyog. Gáspár István versenytitkár ugy üdvözli őket, mint az öt­hónapos munkaversenyben Tegjobb eredményt elért, győz­tes brigád tagjait. Mosolyognak az arcok a jól végzett munka, a megérdemelt kitüntetés tudata hatja át mindegyiküket. Enréhszem még arra a napra... Amikor elütnek az őröm hul­lámai, felidézik a multat, az indulást, végig mérik a bejárt utat. — Jól emlékszem arra a nap­ra, amikor bejöttek hozzám és kérték, hogy alakítsuk meg a brigádot — mondja Gáspár Ist­ván. — Azóta ez a brigád min­dig mintaképül állt a gyár dol­gozói előtt. — A pénzbeli jutal­mazást ne ugy vegyék, mint a fizetés egy részét, hanem mint futaimat és serkentést a továb­bi jó munkára. MíoiTg segifelt&nft egymásnak! megváltoztatni a brigád célki­tűzéseit? — Tudjuk, hogy az uj norma miért van, — mondja Kalmár Jánosné. Bátran népünk az uj norma elé, mert tudjuk, hogy igazságosan állapítják meg. Világos az eifittiink álló ut — A további célkitűzéseink is világosak. Fokoznánk keli a termelést, a selejtet még tovább csökkenteni, pontosan kezdeni a munkát, mint azt eddig ls tet­tük, — magyarázza Oravccz istvánné. — — Továbbra is fejlesztenünk kell a közösségi Szellemet, de most már nemcsak brigádun­kon belül, hanem azon kívül is, — teszi hozzá Vass Júlia. A brigád ezután egy szakkér­dést tárgyal meg, majd eihatd­Hogyan sikerült elérni a jó eredményt? Ezt már maguk a brigád tagjai mondják el. — Amikor megindítottuk a brigád­munkát, nem tudtuk, hogy ju­talmat kapunk — mondja Tóth III. Mária élmunkás. — Mégis dolgoztunk, hogy elérjük a leg­nagyobb teljesítményt. Hogy ilyen szép eredményt értünket, az elsősorban a közöttünk ki­alakult kollektív Szellemnek a következménye. Mindig és min­denben együtt voltunk, segítet­tünk egymásnak... — Ugyanígy vélekednek a bri­gád többi tagjai is. De nem so­káig beszélgetnek a múltról, máris a jövőbe néznek és szám­ba veszik az előttük álló uj fel­adatokat. Az uj kollektív szer­ződés keiül szóba. Mennyiben fogja az uj kollektív szerződés AZ OLVASÓ HANGI A ""*111 " "" ' 1 '""I^UFT 4 vágóhídi dolgozók véleménye a felülvizsgálatról A Politikai Bizottság határo­taíának megjelenésekor az egész ország figyelme a Magyar Dol­gozók Pártja felé fordult. A\ sut­togó propaganda, a klerikális reakció, süt a pártunkba befu­rakodott karrier-lovagok is száf­ról-szájrr. adták a hirt: Ennek a dolognak semmi komoly eredmé­nye nem lehet. Ellenségeink vad lármája időközben halk dorom­bolássá változott. A Párt újjá­született, megerősödött, a pelyva kirepült, a termő magvak a fel­színen maradtak. Pártszervezetünkben is a je­lülvizsgáló bizottság és a tag­gyűlések lelkiismeretes kritiká­ja kiemelte azokat, akiket to­vábbra is méltónak találtak a harc és az építőmunka feladati­ra. 'A felülvizsgálat megerősí­tette a Pártba vetett hitünket, összekovácsolta a Párt erejét, közelebb kerültünk egymáshoz, munkahelyünkön is a Pártban is növekedett a munkakészség és a fegyelem. A felülvizsgálat megtanított minket arra, hogy megbecsüljük azt a pártot, mely a mi érdekeinket védi. Ei a meg­becsülés arra kötelez, hogy mind pártvonalon, mind pedig mun­kahelyünkön népünk szolgálatá­ba álljunk minden tudásunkkal és akaratunkkal. Gáspár Béla, Gital Antal, Pin­tér István, özv. Jenei Istvánné, a közvágóhíd dolgozói. SZOVJET EXPORTRA erősnek alkalmas NYERSARUT, valamint a PAPRIKASZŐVETSÉG által kiosztott magból termesztett csípősség­mentes paprika nyersárot VÁSÁROL, paprikaszáritást termelő és kikészítő részére egy­aránt méltányos áron felelősség mellett vállal a Szegedi Paprikabeváltó Szövetkezet SZEGED, SZÖVETKEZETI UT I. rozzák, hogy a brigád összetéte­lén változtatnak. Eddig 15-én tartoztak egy brigádba, kilenc gdifonónő és hat nyujtós. Most a nyújtások majd külön brigá­dot fognak alakítani. Es a név? Az értekezlet végén , ismét szóbakerül a jő eredmény. Új­ból felderülnek az arcok és fel­vetődik a gondolat, mi legyen a brigád neve. Mostmár jó munkájukkal kiérdemelték, hogy brigádjuk ne névtelenül dolgozzék. Persze a kérdést nem akarják elhamarkodni, na­gyon jól megfontolják, milyen nevet fognak választani. Három óra felé jár az idő, amikor végetér a brfgádérte­kezlet. Egy darabig még együtt maradnak, örülnek a győzelem­nek, tárgyalnak a jövő felada­tairól és arról, kiről is nevez­zék el brigádjukat. Az ország háromezerkétszáz községében iskolatermekben, vagy a kul­túrházakban, három hónapon keresztül a hét valamelyik dél­utánján dolgozó parasztembe­rek és parasztasszonyok — öre­gek és fiatalok — jönnek ösz­sze, hogy meghallgassák a •Szabad Föld Téli Esték elő­adását. fl falu dolgozó népe örömmel jön el ezekre az elő­adásokra, mert alkalma nyílik arra, hogy művelődjék és ne­mes szórakozással töltse idejét, flz egyik faluban 10—50-en, a másikban 100—200-an, van ahol 400—500-an gyűlnek össze a Szabad Föld'téli estéken s a tapaszlalatok mutatják, hogy az érdeklődök száma az elő­adásoktól, az előadóktól, az előadást megelőző és követő műsorból s elsősorban falusi pártszervezeteink és falujáró csoportjaink jó munkájától függ. fl Szabad Föld Téli Esték célja, hogy a falu dolgozóinak kulturális színvonalát emelje, szórakozás — lehetőleg szín­vonalas kulturmüsor — kereté­ben nevelje a dolgozó paraszt­ságot a szocializmus épltőmun­kájára s előkészítse az uj ter­melési formák elsajátítására. Ezért a Téli Esték történelmi, irodalmi, politikai, gazdasági és természettudományi előadá­sai népszerű formában magya­rázzák meg dolgozó parasztsá­gunknak a politikai és társa­dalmi harcokkal összefüggő kérdéseket. Szeged-környékén nyolcvan községben és tanyaközponton folynak a Szabad Föld Téli Esték s azoknak műsorába több helyütt a szegedi üzemek kul­turcsoportjat is belekapcsolód­tak. fl szegedi Szabadművelő­dési Felügyelőség felismerve a Téli Esték jelentőségét, szintén belekapcsolódik annak műsorá­ba és rendelkezésre bocsátotta két diapozitív vetítőgépét, ame­lyek most sorra járják a sze­gedkörnyéki falvakat és tanyá­kat, hogy vetített képekkel te­gyék színesebbé a Téli Esték műsorát. Mindenki egészsége fontos! Havonta negyvenezren fordulnak meg a szegedi OTí-palotában fl szegedi OTI-palotában naponta körülbelül ezernégyszáz beteg fordul meg. Van, aki táppénzért jár be, legtöbben azon­ban a reggel nyolc órától este nyolc óráig tartó szakrendelése­ket látogatják, hogy mielőbb kigyógyuljanak betegségükből, flz OTI alkalmazottai — munkások, tisztviselők és orvosok — a töb­bi vidéki nagyvárossal versenyezve végzik feladatukat, szem előtt tartva, hogy az OTI'mostmár tényleg a munkásoké. Kilencven orvos vádi a szegedi dolgozók egészségét, fl több, mint tizennyolcezer sze­gedi OTI-tag családjával együtt majdnem negyvenezer lelket je­lent. fl statisztikai adatok sze­rint átlagosan ennyi az Intézet havi .forgalma* is. Jelenleg hét­százötven keresőképtelennek fi­zetnek segélyt, ami a beteg ke­resetének hatvanöt százaléka és havonta százezer forintot költe­nek gyógyszerre. flmlóta megváltozott a mun­kásosztály és az állam viszonya, azóta megváltozott az OTI és a munkásosztály viszonya ls. Nem fordulhatnak elő olyan esetek, mint az elmúlt világban, amikor a fasiszta orvosok és hivatalno­kok a megbetegedett dolgozó­kat orvosság és gyágyiiás helyett gorombaságokkal traktálták. Ma már a korszerű gyógyító­eszközök, az OTI különböző osz­tályai a rászorulók egészségét védik, fl vidéki betegeknek — ha kerületi kezelőorvosuk be­küldi őket vizsgálatra — még az útiköltséget ls megtérítik, mert a népi demokrácia számára min­denki egészsége fontos. Erős, egészséges dolgozók tudják csak felépíteni a szocializmust. A népbetegségek ellen a tbc. ellen hatalmas küzdelem Indult meg az utóbbi időben, flz orvosok reggeltől-estig a vizs­gálatra jelentkezők rendelkezé­sére állnak. Ha valakinél meg­betegedést észlelnek, akkor azon­nal szanatóriumba utalják, az OTI valamelyik gondozónőjepe­dig környezettanulmányozást vé­gez a lakásán és családtagjait berendeli vizsgálatra, fl nemi­betegségek ellen ugyancsak el­szánt küzdelmet folytadnak, amint az országos statisztikai adatok bizonyítják, igen szép ered­ménnyel. A te h?s anyádnak is megad minden kedvezményt az OTI. fl szülés előtt hat héttel megkezdheti a pihenést, szülés után pedig ugyancsak- hat hétig fekvő betegnek számit és m:gkap}a a :el]as Ilzslésil Tizenkét hétig meg szoptatási segélyt kap. HAGY KEDVEZMÉNYT kapaak a kender- éslen­ter&selfik fl földmüvelésügyi kormány­zat az idén 10.000 hold rostlen, 35.000 hold rostkender szerződéses termelését irányozta elő. fl rost­kiegészitő és termeltető nemzeti vállalat a földmüvesszövetkeze­tek utján köt szerződést a dol­gozó parasztsággal. A rostlen­termeléshez holdankint 80 kiló vetőmagot kapnak kölcsön, ka­matmentesen a termelők, fl ki­kelt len vetés minden holdja után 200 forint termelési előleget kapnak a termelök. flz elsőosz­tályu lenkóró ára mázsánkint 66 forint Nemsokára megtörténik majd az OTI és az OTBfl egyesü­lése. Szegeden ez az OTI-nató uj abb hatezer tagot, családtagok­kal együtt körülbelül tizennyolcezer embert jelent. Az intézet al­kalmazottat vállára ez, legalábbis átmenetileg, blzoncoYóku meg­terhelést ró. flz OTI dolgozó? azonban az eddigi munkaversenyek során — ahol a többi vidéki városokat mindig megelőzték — megmutatták az eredményes munkamódszert, bebizonyították, hogy lelkes építői az országnak, flz OTBA-val egyesült OTI pe­dig még inkább a munkásságé, az összmunkásságé lesz. Kiveszik részüket az épitö munkából a gázgyári asszonyok fl gázgyári asszonyok rádöb­bentek férjeik munkáján keresz­tül arra a sok tennivalóra, ami a szocializmus megvalósítását elősegitl és ebből ők is kl akar­ják venni részüket, összegyűltek hát, hogy megalakítsák az MNDSz üzemi csoportját, flz egyiknek az ura szakszervezeti, pártfunkcionárius, a másiké él­munkás, a harmadiké szeminá­riumra jár, vagy szaktanfolyamot hallgat — csak éppen azt asszony ne vegye ki részét ebből a lázas épitőmunkából? — gondolták. flddig gondolkodott néhány lelkes asszony, aki ezt elindí­totta, mig bementek az MNDSz­be, hogy megtudakolják, miként lehetne létrehozni a gázgyári MNDSz-t. Igy kezdődött.. . és a mult héten az alakuló gyűlésen már 50 gázgyári asszony gyűlt ösz sze, akik előtt Nagy Endréné központi ügyvezető ismertette az MNDSz céljait és felhívta az asszonytársakat, hogy válasszák meg a vezetőséget. Ezen a héten Márkiné, köz­ponti kiküldött Irányításával már a vezetőséget is megválasztották és megbeszélték a legfontosabb és legközelebbi tennivalókat. fl megválasztott asszonyok lelkesen vállalták a rájuk bizott, feladatokat, a tagok pedig öröm­mel illeszkedtek bele a közös­ségbe s olyan hangokat hallot­tunk, hogy nagyon jó érzést kel­tett bennük ez a gondoskodás, amely módot ad nekik tevékeny­ségük kifejtésére, nemcsak szük családi körben, hanem a dolgo­zók nagy családjában is. Reméljük, hogy ez a lelkes asszonysereg megmozdítja a töb­bi gázgyári asszonyt is és ők is rá fognak jönni, hogy ebben a nagy családban mindenki szá­mára van munkaterület és fejlő­dési lehetőség. Bovatsck Magda, gázgyári MNDSz

Next

/
Thumbnails
Contents