Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-25 / 20. szám

IfeéM, 1949 Január 25'. DMFAGYÁRORSZIG Árpádközség, Röszke és Szentmihálytelek nevezetes vasárnapja A do'gozó parasztság nagy le kesedéssel a'akifota meg három szegedkörnyéki községben a DEFOSz szervezeteit Vasárnap délelőtt csoportosan siettek a dolgozd parasztemberek és parasztasszonyok három szegedkörnyéká falu központja felé. Már napokkal ezelőtt készülődtek erre a vasárnap délelőttre ,amelyen megalakítják a falu valamennyi dolgozóját összefogó tömegszervezetük, a DÉFOSz helyi csoportját és legjobbja!kbót megválasztják annak vezetőségét. A Pap Jánosok, Dunai Istvánok fülükre huták a fagyos, de napfényes délelőttön a kucsinrtlt s az Ács Sánta Mátyástíék és Papp Antalnék szorosabbra kötötték fejükön az ünneplő kendőit s az járt az eszükben, hogy most már mennyivel erősebbel lesznek. Érezték, hogy milyen nagy jetentősége van annak, hogy a falu minden dolgozója, kisparasztok, ujgazdák és középparasztok párttagságra való tekintet nélkül összefognak. Érezték, hogy csak igy tudnak valóban jó munkát végezni, csak igy tudják felvenni a harcot a kulákokkal és közös erővel tudják megvalósítani a falu dolgozóimnak boldogabb jövőjét. Arpáditözségben gyei megbízott titkárát, Juhász közel 500 dolgozó parasztember és parasztasszony gyűlt össze a DÉFOSz alakuló gyűlésére, amelyen a központ nevében Farkas Mária, a DÉFOSz megyei és káderfelelős mondott tieszédet. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztságnak a DÉFOSz-ben való tömörülése és harc: ereje lesz az uj Függetlenségi Front egyik legerősebb pillére. Az alakuló gyűlésen Lovászi Sándor vezetésévei az árpádközségi EPOSz ifjúság szolgáltatott kitűnő kultúrműsort s a gyűlés után u yancsak kivették részüket a jól sikerült Szabad Föld sajtóaqüáeiőban. Az alakuló gyűlés során egyhangúan a következő V etőséset választolták meg: I ínök Balogh Anlal, alelnök Seres Márton, titkár Veres István. jegyző Döme Mihály, I nztáros Jakus Ferenc, káfl 'rvezető Gombos Mihály, termelési felelős Vass Nándor, szervező Nagy Antal, ellenőr V'pp Anlalné. választmányi tacvr Vitlinger Márton és Dudás 1 -renc. Sxenfmi báty leiken ur-ancsak nagyszámú dolgozó • "ászt gyűlt össze a DÉFOSz .liakuló gyűlésére. Az uj isko'•ihan több mint háromszázan S orongtak, amikor Ambrus Istv in elvtárs ismertette a DÉFOSz feladatait és rámutatni t az uj tömegszervezet fontosságára. Utána Kiss Péter Pál beszélt, majd a hallgatóság n igy lelkesedéssel mondotta ki d/ uj tömegszervezet helyi csoportjának megalakulását. Az eqvfwgyült kis- és középparasztok ezután a következő vezetőséget választották: Elnök Szekeres Imre, jegyző Kasza József, el'enőr Bózsó Ferenc, termelési felelős Hajdú József, oktatási felelős ifj. Szalma István, pénztáros Kriska József, választmányi tagok Papdi Vince, Kazi István, Papp János, Gonda István, id. Varga József, Börcsök István, Ács Sánta Mátyásné, Szekeres István, Tanács Antal, Tombácz Antal, Fapp András és En$ Antal. Röszkén a kultúrházban gyűltek össze vn-ct négyszázan az alakuló ,y?VL!s alkalmával. Mindvégig rgvelemmel hallgatták végig a pvülés szónokait, Sarnyai Ferenc elvtársat, a DÉFOSz meJánost, a DÉFOSz termelési fe lelősét és Császár Balázst, az NPP országgyűlési képviselőjét. A szónokok rámutatlak arra, hogy dolgozó parasztságunk boldogabb jövője mezőgazdaságunk uj alapokra való átszervezésétől függ. Ha ez sikerül — és ezért kell a DÉFOSz-nak harcolnia a kulákok és a reakció ellen —, akkor a falu dolgozói rohamosan haladhatnak előre a felemelkedés utján. A vezetőséget választották meg ezután. Elnök lett Kószó Imre, alelnök Szfllma Péter, titkár Fruzsa János, pénztáros Makra János, jegyző Szekeres Szilveszter, szövetkezeti felelős *Ifj. Papp István, női felelős ördögh Imréné, sajlófelelős Forró László, megyei kiküldött Fülöp György*, választmányi tagok özv. Kovács Andrásné, Császár János, Kalmár István, id. Tanács Vincéné, Papp Dezső, Dunai István és Czflrbus Lajos. Mindhárom községben a. falu dolgozóinak lelkes ünneplése kőzött zajlott le a DBFOSz alakuló gyűlése s a gyűlések után mindenütt síkeresen folyt le a Szabad Föld sajtóagitáclója is. Testvérvárossá fogadta Aradot a Magyar-Román Társaság szegedi csoportja Igen nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartotta meg aiakuló ülését a Magyar-Román Társaság szegedi csoportja, flz előkészitő bizottság nevében Nagy László mondott bevezető szavakat. Várnai Alfonz pedig a társaság célkitűzéseit Ismertette. Rámutatott arra, hogy a két ország népe között állandó kapcsolatokat akarnak létesíteni könyvés folyóiratcserékkel, levelezésekkel, de utazással ls. Román nyelvtanfolyamot rendeznek, ezenkívül egyéb tanfolyamokon, előadásokon, hangversenyeken, felolvasásokon, kiállításokon Ismertetik meg a román népi életét és kulturáfát. Várnai Alfonz hangoztatta, hogy a román népköztársaság teljes jogot biztosit oz ott élő magyarságnak és a sovinizmus kiküszöbölésével megvan a lehetősége a két népi demokratikus ország legszorosabb barátságának és kapcsolatainak. flz előadáshoz több felszólalás hangzott el. Domonkos. György Ady /Magyar jakobinusok dala?, Csillik Mihály pedig Corbea: /Nem vagyok csillagok énekese? dmü költeményét szavalta. fl vezetőség megválasztására került ezután sor, flz elnökség tagjai: Gyáni Imre főispán, Both Béla, a szegedi Nemzeti Szinház igazgatója és Vlzy Vilmos kendergyári dolgozó, ügyvezető elnök: Nagy László, titkár: Várnai Alfonz, kulturvezető: Békés Tibor, pénztáros: Tarkó Károly, könyvtáros: Gál Katalin, ellenőrök: Kószó József és Kanalas Sándor. Az alakuló ülésen elhatározták, hogy Aradot testvérvárossá fogadják és táviratban üdvözölték a budapesti román követség, valamint a Magyar-Román Társaság központját, fl taWallfisch Péíer zongora m üvész a budapesti Bartók-verseny győztese EGYETLEN HANGVERSENYE SZEGEDEN Í949 január 26-án fél 8 órakor, Marqif-u. 20.1. gok sorába minden kedden és pénteken délután 4-től 7-ig lehet jelentkezni Vörösmarty-utca 7. sz. alatt, a Magyar-Sjovjet Művelődési Társaság helyiségében. PÁRTMUNKÁS legújabb száma közli Sztálin elvtársnak Lenin halálára mondott beszédét. Ismerteti Rákosi elvtárs cikkét »A népi demokrácia néhány problémájáéról. A szociális összetétel kérdésének elvi-politikai alapjai cimen Soproni János elvtárs Írását olvashatjuk. Apró Antal elvtárs foglalkozik pártszervezeteink feladatával azuj kollektív szerződés megkötése alkalmával. Pártszervezeteink támogassák a rendőrségi toborzást cimü cikkben Szilágyi József elvtárs foglalkozik demokratikus rendőrségünk pártszervezeteink feladataival a toborzás folyamán. Hegedűs András a termelőszövetkezeti csoportok kérdéseiről irt értékes beszámolót. Ladányi Endre elvtárs a nagybudapesti alapszervezeti vezetőségek feladataival foglalkozik a felülvizsgálás irányításában. A középparasztság'gal való szővétség kérdéseiről Molnár Zoltán elvtárs irt cikket. A felülvizsgálat kérdéseivel két cikk foglalkozik. Lakatos Dezső: Hogyan szerveztük meg Zala-megyében a felülvizsgálás munkáját, Koczina Gyula elvtárs pedig /Tapasztalatok a 4-es számú bizottságok munkájából« cirnen közölt érdekes cikket. Garai Vera a DEFOSz helyi szervezeteinek megalakítása és pártszervezeteink ezzel kapcsolatos feladatairól irt. Komócsin Zoltán elvtárs ismerteti a P. B. határozatának és Szervezeti Szabályzatának folytatását. A szülői munkaközösségekről Sárkány Magda elvtársnő, Párlunk uj intézményéről, a Magyar Munkásmozgalmi Intézetről, Réti László elvtárs irt cikket. A Pártmunkás Mit olvassunk c. rovatában ismerteti a most megjelent marxista-leninista olvasókönyvet és Mihajlov Utazás a Szovjetunió térképén c. könyvet. Nagy érdeklődés a DÉFOSz vasárnapi gylVései iránt Vasárnap az ország 300 járási székhelyén és nagyközségekben tartotla meg a DÉFOSz alakuló gyűlését. A gyűlések sikerét bizonyítja, hogy mindenütt többszáz, sok helyen többezer dolgozó paraszt gyűlt öszsze a gyűléseken és a dolgozó parasztok tömegesen léptek be az újonnan megalakuló DÉFOSz szervezetekbe. Hajdúböszörményben 600, Tolnán 115, Kisteleken 200 dolgozó paraszt lépett be a DÉFOSz-bn. A gyűléseken különösen feltűnő volt a középparasztság nagyszámban való részvétele és érdeklődése a DÉFOSz iránt. A gyűléseken mindenütt kifejeződött a munkásság és parasztság összefogása. w Es megszólalt a rádió... Atadtáti az alsóvároi általános ísko'a tanulóinak Rákosi elvtárs ajándékát Vasárnap délután bensőséges ünnepség keretében avatták fel az alsóvárosi általános iskola tanulói Rákosi elvtárs ajándékát, egy szép, modern rádiót. — Ami nemrég még színes álom volt, ma már valóság — mondotta Tóth József igazgdtó bevezető szavaiban. — Rákosi elvtárs meghallgatta az iskola hatszáz tanulójának kérését. Ezután az alsóvárosi iskola úttörő pajtásai színes, nivós műsorral szórakoztatták a tornatermet zsúfolásig megtöltő közönséget. Börcsök Julianna és Gitai Antal úttörők József Attila-verseket szavaltak. Nagy sikert aratott az Iskola énekkara, amely mozgalmi indulókat adott elő. Ezután az úttörők népi tánccsoportja a váraljai körtáncot adta elő tomboló sikerrel. A közönség az ismétlés után is alig engedte le a gyermekeket a színpadról. Ezután sor került az előadás legünnepélyesebb pillanatára. Bieber Ilona elvtársnő az MDP nagyszegedi pártbizottsága nevében átadta a rádiót az örömtől u/ongó gyermekeknek. — Rákosi elvtársnak különösképpen szivén fekszik a gyermekek sorsa — mondotta. — Az MDP programnyilatkozata sokat foglalkozik a kulturális felemelkedés kérdésével. Ez a nyilatkozat a gyakorlatban mindinkább valósággá válik. Valahányszor ezt a rádiót látjátok, jusson eszetekbe, hogy ezt a rádiót és a magyar nép felemelkedését Rákosi elvtárs vezetésével az MDP-nck köszönhetjük — fejezte be Bieber elvtársnö nagy lelkesedéssel fogadott beszédét. A kis úttörők ezután egy rövid, érdekes színdarab keretében mutatták be, hogyan is született meg a rádió. A történet egyszerű: szerettek volna rádiót hallgatni. Egyikük azt indítványozta, hogy kérjenek Rákosi t, pajtástól.* A tervet tett követte és rövidesen megérkezett a várva-várt ajándék. A jelenet végén valóban meg is szólalt a rádió a gyermekek és a közönség éljenzése közepette. Fekete Etelka VI. o. úttörő a tanulók nevében köszönte meg a rádiót, majd a szülÖF munkaközösség juttatta kilcjezésre háláját az értékes ajándékért. Az. ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget. fl n§p] Lengyelország kuliurpolííiik^ja a muakfesáfflrn és a dilgszé parasztságon épiil fel Fiderkiew'cz tonqye^ nagyköve! e'őadász Szegeden Dr. A* Fiderkiewiez, meghatalmazott miniszter a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete szombaton a szegedi központi egyetem dísztermében előadást tartott Lengyelország oktatásügyéről. Elöadá. sa előtt az egyetem rektorának üdvözlésére kijelentette, hogy a két nemzet kapcsolata, a magyar-lengyel barátság nem mai keletű. Á mi nemzedékünk feladata, hogy korszerű elemeket tartalmazó építményt rak jon erre az érzelmi-történelmi fundamentumra. A nagykövet előadásában részletesen ismertette a háborúelőtti s a felszabadulásutáni Lengyelország közoktatásügyét. Bemutatta azokat az antide. mokratikus, egyoldalú/állapotokat, amelyek a háboruelőtti Lengyelország közoktatását jellemezték. Az iskoláztatás terén a vagyonos polgári osztály szempontjai érvényesültek. Abban az időben egyetemre és fő; iskolára csak egy százaléknyi munkás és parasztszármazásu diák juthatott" be. A felszabadulás radikálisan megváltoztatta ezt az állapotot. A közoktatás reformjának célkitűzése volt, hogy a szocializmusért küzdő uj értelmiség olyan kulturális és gazdasági berendezkedést valósítson meg. amely marxi-lenini alapokra épül. — Amikor Lenin az tij ideológiai és politikai követelményeket formába öntötte, rámutatott erra, hogy oz oktató seregére gigantikus nevelőfeiadatok várnak. a pedagógusoknak azonban mindenekelőtt a szocialista oktatás élcsapatává kell válniok — mondotta Fiderkiewiez nagykövet. A lengyel kormánynak ennek a célkitűzésnek jegvébeu valósította meg a közoktatás reformját- Lengyelországi ,-an a dolgozó tömegek uralmának 'győzelmes stabilizálódása, a marxizmus-leninizmus döntő politikai diadala után a szervezés és ideológia küzdelme, munkája párhuzamosan folyik. A iengvel kormányzat a közoktatás reformját a 6 éves terv kereteibe építette bele. Nyári tanfolyamokon uj, progresszív szellemű tanerőket neveltek. Nagy gondot forditottak a munkás és paraszt i f jak tová 1 >1 iképzé sére. Ma már 42 százaléknyi munkás- és parasztifju tanul a lengyel főiskolákon, szemben a háboruelőtti egyszáza tékkal. A népi Lengyelország kultúrpolitikája a munkássá^ és parasztság széles tömegeinek kiképzésére irányul. /Kultúrát és művészetet "a tömegeknek*, ez lett a lengyei kultürszervek jelszava. Az uj népi értelmiségi káderek nevelése elengedhetetlen követelmény — fejezte bc előadását a nagykővet. A felszabadult népi Lengyelország a vele szövetséges népi demokratikns államokkal együtt a korhadt kapitalizmus és a feudális maradványainak helyén megvalósítja a szocializmust, azt a berendezkedést, amely a társadalmi igazságosságokon és a valódi humanizmuson alapszik. Fiderkiewiez lenervei követeti előadása előtt a. MEFESZ szegedi énekkara Kertész Lajos elvtárs, karnagy vezetésével a lengyei Himnusszal üdvözölte, amellyel nagy tetszést váltottak ki.