Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

BOLDOG ÚJÉVET VI e¥i. 1. szám. Ara 60 (iilér Szened, 1349 Január 1, SízmW. Minden év végén és egy újév kezdetén visszatekintünk a meg* lett útra, számbavesszük az el* elért eredményeket és az élőt* tünk álló fetiulalokat A z 1918-as esztendő végén i"\ és az 1319-es esztendő elején jócslúui van számbavenni való mindkettőből. Az 1947es év, a fordulat éve után gyors egymásutánban következtek a magyar népi demokrácia győzelmeit, eredményeit jelentő események. Ezek közül jelentőségében leginkább azok az események emelkednek ki, amelyek a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép vezető pártjával kapcsolatosak. Mert hiszen az eredmények Idharcolója, fejlődésünk előrcvivCJn n Párt, a na pártunk, az ország vezető pártja. A júniusban mcglaríoü egyesülési kongresszuson létrehozták3 az egységes marxista-leninista alapon áitó munkáspártot, a Magyar Dolgozók "Pártját. Az egységes párt létrehozásával lehetővé vált, hogy a dolgozó tömegei? figyelmét fokozottabban ráirányitsuk az ujjáépitő és ujal-ípitő feladatokra, az ország gazdasági és társadalmi rendjét átalakító feladatokra. K

özvetlenül az egyesülés! kongresszus előtt a gyárak államosításával a magyar nemzetgazdaság szerkezetét döntő mértékben átalakítottuk. Az államosítások révén a magyar dolgozók túlnyomó többiige többé nem a kapitalista érdekeket szolgáló gyárakban, hanem a munkások vezetése alatt a nép tulajdonát képe-őr gyárakban végzi termelő munkáját. Ezzel és számos más ténnyel a dolgozók eröft végkép bebi'onvosodott, hogy övék az ország, maguknak építik. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják azok a tények, melyeket a termelés fejlesztése terén a miuikaversonyek révén elértünk. De a dolgozók erőfeszítései nem is voltak hiábavalók, mert az elért eredmények lehetővé tették, hogy célul tűzzük ki — és keresztül is vigyük — a hároméves terv 2 év 5 hónap alatt való elvégzését. Rs a dolgozóknak közvetlenül ís jelentkezett — aprópénzre váltva — az eredmény: 1DM folyamán sikerüli a dolgozók élets-vnvqnalát átlagosan a békebeli fölé emelni és nagyvonalakban ezen a Téren már most elérni azt, amit a hároméves terv végére, 1950 augusztusára tűztünk k< F

ezekből az eredményekből * nem maradtak ki a .szegedi dolgozók sem. Szeged ősz*zes jeleniősébb üzemeit állaínositottnk és élükre a szegedi munkásság harcedzett fial kerültek. Ennek eredménye meg Is rnu'atkpzott a tmunkaversenynél, melybőt a szegedi dolgozók is kivették alaposan részüket. Ezt bizonyítják nrm egy üzemünk kapufa fölött és számos fizikai szettemi dolgozónk mellén csillogó élmunkás jelvények. De az életszínvonal terén sem maradt az országos átlag alatt a szegedi munkásság azdasági téren elért eredy ményeink mlellé méltóan Sorakoznak annak nem kis r&zben etósegitői, a politikai Irta : líj. KOMÓCSIN MtHÁLY téren elért eredményeink. A Pfciífér pártnak, mint a reakció fellegvárának felszámolása után, döntő csapásokat mértünk az egyház palástja mögé bujt reakcióra, a felekezeti iskolák államosításával a klerikális reakciót egyik leglényegesebb működési területéről szorítottuk U és a fótit, a gyátr után a nép lutajdonába adtuk az iskolát is. Ezzel kulturális téren is < utat nyitottunk a fejlődésnek. A fclekezeli iskolák államosításával és egyéb tanügyi reformokkai emeltük népoktatásunk szinvonalat és megnyitottuk az utat a dolgozók fiai előtt a magasabb képzettséget nyújtó iskotáfc felé. A klerikális reakció elleni harcban az ország katolikus társadalma —, élükön a néppel tartó papokkal _ mögénk sorakozott fcL Már ez is előrevetette a kícrikális reakció vereségének árnyékát. A reakció vereségeihez tartozik az a tény is, hogy a dolgozd tömegek elsősorban a munkásosztály befolyása megnőtt az államhatalomban, az államapparátuson beiül annak legfelsőbb szervében, a kormányban is. Az, hogy a miniszterelnöki ós földművelésügyi tárca a dolgozó kisparasztság következetes képviselődnek kezében, a belügyi, hadügyi és a legfontosabb gazdasági minisztériumok a munkásosziáty fiainak kezében vannak, fényes bizonyiSélc erre. A

rcakció elleni harcban az 1948-as esztendőben nem Szeged volt ftz utolsó. A felszabadulás előtt különösen, de niog a felszabadulás után is Szegedet tekintették az ellenforradalom, a reakció legfőbb bástyájának. Ennok meg is volt az alapja, mert Sulyoicék, Pfeifferék és kezdetben Mindszentyék számára is itt mutatkozott a legjobb talaj. A reakciósok azt remélték, hogy Szegedről melynek ellenforradalmi tradíciói vannak — elindíthatnak egy ujabb ellenforradalmat. Szeged dolgozói azonban, élükön a komnmntstókkal, átgyúrták, megművelték Szeged talaját a népi demoizrá• cfa számára. Amt sikerült Sulyoknak, Pfeiffernek — és císŐ idől>en ném'ieg Mindszentynek, hogy bizonyos mennyiségű tö-' megeket vonultassanak fel reakciós politikájuk mellett, az később ellenkezőjére sikerült Mindszcnty szegedi híveinek, mert a tömegek nem mellettük, hanem ellenük fordultak. Szeged politikai arculata is átalakult és erro ís a népi demokrácia nyomja már rá bélyegét P

litikai eredményeink között, nem Kis jelentőséggel birnai? külpolitikai vonalon elért eredményeink. 19-18 folyamán megszűntettük külpolitikai elszigeteltségünket; baráti szerződést kötöttünk a nagy szocialista Szovjetunióval, a béke őrével és a szomszédos népi demokra'ikus államokkal. Ezzel felsorakoztunk a béke és haladás mindinkább erősödő táborába, melynek olyan erős bástyái vannak, minta gazdaságilag, politikailag és Icatonailag legerősebb hatalom, a Szovfetuniőr mint a népi demokráciák. Ö

sszegezve;politikai téren szétvertük a reakció legfőbb hadállásait és hozzáfogta Á megsemmisítéséhez. Gazdasági téren országunk ban szétvertük a kapitalizmust és ráléptünk a népi demokrácián keresztül a szocializmus építésének útjára. Az elért eredményeinknél még nagyobbak az előttünk álló feladatok. Mint eredményeink számbavételénél, itt is elsősorban, mini legfonlosabbal, pártunkkal kell foglalkozni Milyen feladataink vannak pártunkkal kapcsolatban? Mindenki előtt ismeretes « Politikai Bizottság szeptember 2-1 halároznta, melynek célja, hogy megszüntessük a párt összetételében mutatkozó hibákat ós eltüntessük a párt élcsapat jelfagének elmosódását. Képessé legyük pártunkat az clqíle álló megnövekedőit feladatok, így elsősorban a szocializmus építésének .megvalósítására. A Polilikal Bizottság határozatának végrehajtása terén már nagyjelentőségű lépéseket tettünk, A pártappatáiüsbaa dolgozó elvtársak, a pártvezetősége k és a pártmunkások felülvizsgálásával, pártszervezett életünk fejlesztésével. A

határozat végrehajtása terén jelentős eredmény, hogy párttagságunk széles tömegei aktivizálódtak a pártmunka végzésében* • a párttagság mind nagyobb tömeget kapcsolódnak be a tanulásba. Előttünk áü azonban ezea a téren mondhatjuk a legnagyobb feladat. El kell végezni a párttagság hatalmas tömegének felülvizsgálását Ki kelt emelni a párttagság tömegei közíV a pártba nem való elemeket, felszínre keli hozni mindazokéi a jó kádereket, aWcet eddig még nem ismertünk meg. Tovább kell favtlant pártszervezeteink munkáját és a párttagságot aktivizálóé. E< a feladat nem könynyüj, s a feladatot jói elvégezni csak ugy tudjuk, ha a Jolülvfcsgátó bizottság tagjai, de ezen túlmenően minden egyes plrU funkcionáriusaink, pártmunkásaink komoly, lelkiismeretes munkát végeznek és pontosan betartják aa illetékes pártszervek utasításait A

felülvizsgálás folyamán meg keti javítanunk pártunk szociális összetételét, határozottan M kell domborítani pártunk proletár Jellegét, ugy a vezetésben, mint a párt öszszetétetében. S ezt a nem lás mun1?át viszonylag rövid idd alatt Január és február hónapokban el kelt végezni, hogy a Politikai Bizottságunk határozatának megfelelően a tagsági könyvek átcserélésére március hónapban sorterülhessen. Na sy szegedi viszonylatban 18—20 ezer párttagot kell (az eddig felülvizsgáltakon kivid! a bizottsám'nknak felülvizsgálni. A bizottságok jó munkát csak ugy ludnak végezni, Iia mim* kájukbaaff^Sjopban a p'ártbi/r ^ zahniak, de az egész párttagság komoly támogatását élvezik. Párlbizalmiaink feladata, hogy tízes csoportjuk tagjait előkészítsék a felülvizsgálásra, felvilágosítsák őket a Politikai bizottság határozatának jelentőségéről és a felülvizsgálás fontosságáról. Felvilágosító munkájúkon«túlmenően részt vesznek a tízes csoportjukhoz tartozó tagok felülvizsgálásában. Párttagságunk feladata, hogy segítségére legyen a bizottságoknak, az osztáhjidegen, a pártba nem való elemek leleplezésével E

zen túlmenően a tagságnak fefadaía, hogy a taggyűléseken aktív részvéteiévei biztosítsa a felülvizsgáló bizottságok helyes javaslatainak — a pártdeniökrácia szabályainak megfelelően — gyakorlatba való átültetését, határozattá való emelését, cseüog helytelen javaslatoknak a javítását. Minden egyes kizárásra, vagy viszszaminŐsitésre javasolt pártlap ügyében a párt tagsága döntA PoTiHkal Bizottság határozatának "helyes végrehajtásával nemcsak a párt, nemcsak a párttagságunk érdekelt, hanem az egész dolgozó msgyar nép érdekelt szolgáljuk, mert erős, egységes kommunista párt gyorsabb ütemben tudja előrevinni a szocializmus építését, 0 dolgozó tömegek gazdasági és kulturális felemelését. Politikai vonalon sem kis feladatok állna!; előttünk. Azt, amit az 1918-as esztendőben megkezd lünk, a reakció felszámolásul, az 1919-es esztendőben be is kell fejeznünk. Mindszcnty letartóztatásával a klerikális reakció felszámolása még nem történt meg. Ennek a feladatnak a megváló Itás* még előttünk ált P

ártunk álláspontja, minta felszabadulás óta mindig, most is az, hogyt a magvai népi demokrácia és a katolikus egyház kőzött lévő függő kérdéseket békés tárgyalások utján oldjuk meg. Természel csen a kérdések megoldásához hozzátartozik az is, hogy a klerikális reakciót maradéktalanul felszámoljuk .E feladat megvalósításában ugyanugy, mint a Mlndszenty-elienes harcban ve tünk vannak a széles katolikus dolgozó tömegek és a néppel érző és tartó katolikus papok is. Feladatunk, Iiogy Mindszcnty és a klerikális reakció népcflcnes hazaáruld üzelmeit felfedjük a még, a Mlndszenly álh-J félrevezetett katolikus hívok előtt Ezeket is magunk mellé állítva segítsük a katolikus egyház vezetőinek demokratikus részét a problémák megoldásában Ki kell azonban hangsúlyozni ha'ározottan. hogy ne engedjük, hogy a reakció rém. hirterjesztései és provokációi érvényesüljenek és esetleg heiytclen szinben tűnjenek fel azok az in'ézkedések, amelyeket demokratikus kormányzatunk tett ennek a kérdésnek megoldása terén. N

e engedjük, hogy a reak* ció ugy aUitsa be, mintha itt a vallás, vagy az egyház ellen folyna a liarc. Mindenkor KI kell hangsúlyozni és domborítani munkánkban, hogy w;i engedünk vallás -és egy házéitr. nes harcol, de igenis harcolunk — és méghozzá keményen hurcolunk — a katolikus enyhít palástja mögé bujt reakció eU i len• A kommunisták vezetésé* vet a magyar dolgozó nép mcfj fogja védieíft a inindszenlyst a reakciósok ármánykodása cíle* nére hazánk függetlenségét,né* púnk békéjét és népi tlcraokrá* dónknak a nép érdekeit gáló vívmányait. Politikai feladatainknál m-m kisebbek a gazdasági téren előliünk álló feladataink sem. 1949-os esztendőbenV ugy kell dolgoznunk1, ugy \jfcelt te . mctnüuk. liogv a hároméves terv 2 év 5 hónap alatt való befejezését biztosítani tudjuk. Hogy ezt a feladalot vatölvm teljesíteni tudjuk, ahhoz szűk* séees Ipari munkásságunk ön* tudatos felsorakozása a terv megvalósí f ác;ára. Nemcsak ar* rőt vau szó, hogy mennyiséé'* h-> emeljük és minőségileg/fa* vitsuk ipari term-lésünket, ha* nem arról is, ami ma az egyik legfőbb sremoont, — hogy oU csóbbá tegyük termelésünket. Tpanmk továblví fejlődé í nek alepia a termeiékor", -•ég na " úiéríákö. növelése. Kfd* kereskedelmünk csak ugy tudj*, biztosítani az ipar számára nélkülözhetetlen külföldi nvr-sanyagoknak a behozatalát, ka olcsóbban tudunk termelni. A macryar dolgo-ók éleV'.'nvonalának lováW4 emelés'-t csak ugy tudjuk biztositani..ba olcsöbbau termelünk, ha növeljük a lennc'ékrnysé-et fpr l munKássáninknak niindínká' •!» áí kell érezni, hogy az ország vezetése na -- '-h frlelősséé'» Kíván mwüi:ari munkásságunktól is, a szocializmus éní'ése nagyobb követelmén vek elé álÜtja. Bi/tosak vagyunk l:ogy a magyar ipart munkásság" úrr körte a szegedi ipari dolgozók Is meg fognak felelni a kővetelménveknck. • Aa clőtlünk'ál!ó.fetádttlok közül nem Kis jeleni őséggel Mr « szorializmíis építésének mp"gvorsiíása falun, a mezőtíttzdasAif területén. A té'i hónapok alatt széleskörű nevelő munkávat kell képessé tennünk r?arasz!sáíunkat az etöfte álíó fciadaiok megvaíö-i'ásáral A jf i már a parasztság ntind • í nnauobb tőmearl léd fák. boyt; boldogulásuk utj-i az a: rrf, amefyei a Manyar Döiyo ó" Párila mutat számukra. Mind nagyobb tömeg, l WhV.', hegy a Magyar Doho-ók Pártja azt akarja. hrxai kiküs-öböljük « fala e(marado'há'át> a i*lro-;S I szemb n Bizlodfsnk a fáin néne s-ámára is m'nd azt a k:•!hirálh. enisziégügyl és egu'b ' tehet őréneket, nmeinek a i»iros nobro ó' számára már bht'-.rífva vannak, s horpi a falut is a rázóssal ecnült v'gvttk előre a ieílődés utján a s-.0i*nltzm->* felé. •i újesztendő küszöbé" ereket az e?'ed'r élinek : feladatokat kell szá-abávennün'-. ozeknek a fcladatoimak a m-•• valósítására kell aa 1919 cs c tendőben Íolioíakoznunk fr A •yW 1 ^ /