Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-17 / 289. szám

Péntek, 1948 deoember IT. DELMAGIARORSZAO Sebolt Mihály volt hadifogoly megmagyarázza MI A K OLHOZ Ag alsákSsgsafs Yás^erpárUskoIén 14 ember m^ismería a valóságé! Az iskolának berendezett kis teremben tizennégy szempár csöng figyelmesen az előadó m inden szaván. A mennyezetről vibráló-fínyü, gázlámpa ontja a fényt. A tizennégy ember előtt kis füze!szerű kőnyvecs kék, nyitott fizwt s a tezúkben ceruza, amivel sűrűn jegyezgetik) Bfc előadónak, For­bát elvtársnak szavait. A 14 ember nz aisókőzponti tanyákról jött ó/sze, hogy résztvegyen a Ma­gyar Dolgozók Pártja háromhe­tes vándor-iskoláján. Van kö­zöttük fiatal meslerlegény, kc­rc.skedősegéd, tanító, közellátá­si tisztviselőnő, három más fa­luból, — valahonnan a viharsa­rok végéből, vagy a Tiszahát­iról — honvéd, aki az alsó­központi határvadászoknál szol­gái, de a pártiskolások legna gyobb része dolgozó paraszt ember és egy-két fejkendős parasztasszony. A koruk külön­böző. A közellátási tisztviselőnő még innen van a húszon, a ta­nító homlokán a ráncok már jelzik a negyvenediktel s a há­tút, a sarokban ülő ui gazda már legalább vagy ötven esz­tendőre. emlékezik vissza. Néhány évvel ereíőfí még álmukban se gondollak arra, hogy igy egvfltt, — öre­gek és fiatalok, dolgozó parasz­tok, iparos, tanító, kereskedő­segéd és tisztviselőnő — ilyen jó megértő baráti légkörben ta­nuljanak, hogy megismerjék a való tőrténeimet, öntudatra éb­redjenek, megismerkedjenek azokkal a feladatokkal, ame­lyeknek elvégzőre egyedüli biz­tositéka a dolgozók felemelke­désének. Nagv részük, különö­sen a fejkendős parasztasszony, a rakonráílan hajú, pirospozs­gás arcú paraszllegények, az őszülő ujgazda egyáltalában még gondolni sem mertek- ar­ra, hogy egyszer olvan idők jönnek, amikor ők Ls tanulhat­nak, amikor a dolgozók boldog országának felépítéséhez oz ő munkájukra is szűkség tesz, amikor ők Ls szereplői lesznek « jövő történelmének. Az őszülő ufigazda, Bueg Dénes és társai n múlt­ban a falusi, tanyai dolgozók verejtékes sivár életét élték. Más földjén bércskcdtek, vagy m ját néhány kis holdjukon harcollak a természettel, har­coltak teljesen magukra ha­gyatva a kizsákmányolőkkal. Ha nem volt érető a munka s ha volt cipő.'mit felhúzzanak a lábukra, eljártak az isko­lába, megtanulták a" betűvetést. De társaik közül soknak még ennyi sem jutott. Nem ismer­kedtek mwg a tudással, mert tt éves korukban elmentek libát őrizni, később felugrottak a ranglétrán, a disznók mellé ka­násznak, majd a tehenek mellé. Mire megizmosodtak, kaszát vettek a kezükl»e s aratták o másét. A pirkadat és a sötéte­dés is olt találta őket a- földe­ken. Széles rendeket vágtak a nehézszemfl búzába s a Mővidke déii pihenő alatt ették a szű­kös-vékonykára szelt kenyeret « a zsírtalan riborelcvest. Hogyan lehet exen változtatni? Ez járt sokszor a fejükben, dc íebeietlenek voltak. A nyomor, a küzikődés, a nehéz' munka lebilincselte kezüket s a tu­dást, a felvilágosítást nem en­gedték eljutni hozzájuk. Néha egy-egy kalendárium, vagy ré­gi képesujság jelentette a kultú­rál számukra, de. azt is esak lá ;ipaoltásig, ami igen rövid időt jelentett. Az életük felőr­lődött a nyomorral, a kizsák­mányolőkkal folytatott harc­ban. A papok tűrést, megnyug­vást hirdettek a szószékről, de bennük sokszor fellobbant a láng s megcsörgették bilincsei­ket. Néhány cseudőrpofon s a mellüknek szegzett csendőr­sznronyok azonban »rendet« teremtettek. Mosf ezeh az emberek tanainak Tizennégyen vannak csak a pártiskolán, de azt a tudást, amit itt szereznek, elviszik tár­saiknak Ls. Egy részük nehezen, húzódozva jött el ide. Nem tud­ta elhinni, hogy reája is sze­rep vár ebben az uj, hatalmas munkában, nem volt eléggé tu­datában annak, bogy most a saját maga és utódjai boldog­ságát épiti es a munka. Az első előadás után azonban megvál­toztak ezek a kissé hnzódózók is. Várták már a további elő­adásokat, szomjazták a tudást, hogy ők is részesei lehessenek a jövő építésének. Az előadá­sok után a szemináriumokon, kérdések és észrevételek özöné­vel jönnek. A szemináriumon most éppen a Szovjet mezőgaz­daságát beszélik meg részlete­sen. Sebők Mihály fiatal pa­rasztember, alri hadifogsága alatt hosszú hónapokat dolgo­zott egy szovjet kolhozban, sok kérdésről nyújt felvilágosítást. tEjészcn más volt olt az élet• Mi, magyarországi parasztok még álmunkban sem éliink olyan jó életet. Képzeljétek elv­társak, a munkák nehezét a gép végzi. Az embernek nem keli látástól vakulásig robotolnia és mégis százszorta jobban müve­lik a főidet. Jóval többjük fs terem. A termést pedig igazsá­gosan osztják et. Ki-ki a vég­zett munkája Szerint részesedik abból. A kolhozok parasztjai kulturális életet is élnek. Hi­szen van rá idejük s a szov­jettől megkapnak minden fii­mogatást. Nemcsak, hogy isko­lákat végezhetnek, dc van mo­zijuk, vándorszinházak láto­gatnak et hozzájuk, könyvtá­raikban ezerszámra van a könyv.* fis Sebők, a szovjetet járt hadifogoly hosszasan mondja még tovább- A többiek felcsillanó szemmel hallgatják s amikor befejezi, egymást kö­velik kérdéseik. — Mii tepviinh, hogy igy élhessünk? — kérdi Domonkos Sándor, az egyik honvéd, Sebők, öccse ifj Sebők József, Kotroszó Mihály, Forbát elvtárs, a pártiskola ve­zetője, sőt Fődi Béta, a szövet­kezet fiatal segédje Ls szinte egyszerre nyitná ajkát, de a választ átengedik az iskolaveze­tőnek. »A népi demokrácia minden segítséget megad ehhez. A mi feladatunk, hogy ezé a segítsé­get igénybe ts vegyük és a ma. gunk boldogulására használ­tuk. Különböző hiteleket ka­punk, a termelési szerződések biztositfák számunkra a jó ve­tőimgotf s a termények-jó áron való értékesítését, azután roha­mosan halad a mezőgazdaság gépesítése is. Megszabadulunk az uzsorás kulákok kizsákmá­nyolásától. Jövőre Atsótanyán is felpöfögnek az Állami Mező­gazdasági Gépállomás mélyen és ugyanakkor olcsón Szántó traktoiai.x — »De mindez netn elég, mi sem maradhatunk téliének, ha boldog, nyugodt életet aka­runk« — szakítja félbe a beszé­lőt az őszhaju Burg Dénes. Most az egyszer el kell te­kinteni a pártiskola fegyelmé­től. Az ősz, közbeszóló paraszt­embernek csak ugy lesik a sea­vát. A magyar falu jövőjéről, az ő boldogabb életükről van itt most szó. Nem veszik rossz­néven a kő?beszólást. Burg elv­társ .egészen a feje búbjára tol­ja fel drót keretes szemüvegét és folytalja. tFel kelt világosítanunk min­den társunkat. Meg kell magya­ráznunk, hogy a boldogabb jövőt csak hatalmas, erős szö­vetkezetekbe tömörülve, kol­lektív gazdálkodással tudjuk megteremteni, meri a mi nad­rágszijföldielnken csak nyomo­rogni lehet. Nem szabod meg­engednünk, hogy társainkat a reakció hazug propagandája v'eze&sc félre. Emlékezzünk csak fái vissza, amig nem is­mer/ük a valóságot, addig a <muit rendszer főtt-mentfei és a jelen reakciós ügynökei ben­nünket is megtévesztetlek ha­zug csajkamcséikkcl.'i „WcjJ he!! cáfolni a hazugságokat" döntött egyöntetűen a szemi­nárium 11 hallgatója. Komoly és nehéz, dc szép feladatot vál­laltak ezzel. Mert hiába mond­ja a közmondás, hogy iköny­uyebb utóiérni a hazug em­bert, mint a sánta kutyát,* a reakció ezen hazugsága mélyen a múltba gyökerezik és páro­sul a tudatlansággal, amelyet a tnuít tenyésztett, liogy kőny­nyebben elérje célját, a dolgo­zók teljes elnyomását, legvégső fokig való kizsákmányolását. De ha Sikerül elérni a céh, fel­világosító munkával, jó példák­kal sikerül megteremteni a falu dolgozóinak boldog életét, ak­kor a legnagyobb fáradságért sem kár. # A vándor pártiskola szeminá­riuma a késő esti órákig tart. A gázlúmjhíbn másodszor kell levegőt fujtatni s már harmad­szor is pislákolni kezd a fénye, mire szedelődzkődik a Ú em­ber. Pártunk Politikai Bizottsá­gának határozata rázta fel őket tétlenségükből. Elfőttek tanul­ni, hogy hasznos, becsületes tagiéi lehessenek a Pártnak, hogy olt menetelhessenek és harcothassanak g- élcsapatban a boldogabb jövő felé. Most meggazdagodva, nflgy kinccsel a szivükben, indulnak hazafelé a fagyos utcán. rp. *.) w aratna;*** karácsonyfa disz. DiS. mák, méteMn, g%ar$8Cai)nyfa Cuu.orKú*c, csokotádéa Munkásszövetkezetnél Tisza Laíos-körut 49. FIóleolt: Újszeged, Vedres-utsa 6, Puaxtaszeri-atca 2i, Kossuth bsjm-ta^éral 95. II Ooloozé Pami!o!í és Fetarosürtássk Országos Szövstségéns!' szsrvazef! szsbályza a Az uj paraszti tőmegszer­vezet megalakulását előké­szítő bizottság elkészítette a Dolgozó Parasztok és Föld­munkások Országos Szövet­sége szervezeti szabályzatát, amelyet az egyesülési kon­gresszus elé terjesztenek. A szövetségi szabályzat megállapítja, olyan tömeg­szervezetre van szüksége a dolgozó parasztságnak, mely a regi paraszti és földmun­kás mozgalmak dicsőséges forradalmi és demokratikus hagyományait magáévá teszi és továbbfejleszti. Az uj szövetség a nép! de­mokrácia mcgíngatbnlat­lan támasza a falun, har­col a falu tőkés kizsák­mányoló! ellen, küzd a dolgozó parasztság és a mezőgazdasági munkásság életszínvonalának megja­vításáért, gazdasági és kulturális fel­emelkedéséért. A DEFOSz tevékeny részt vesz a ma­gyar? mezőgazdaság korsze­rű átszervezésében, dolgozik a szövetkezeti mozgalom ki­fejlesztéséért, elősegíti a tervszerű gazdálkodást, a munkatermelékenység foko­zását, szervezi a'munkaerő­gazdálkodást végzi a man­kaközvetitért. A szövetség tagja! lehet­nek mindazok a do'gosó parasztok és mezőgazda­ság! bérmunkások, akik munkavállalásból, vagy sa á! r«taj"rifl JövcTelníé­ből élnek, ha földjük túl­nyomó részét önmaguk, \agv csa'ádlagjaib! nnui­fcá-ták meg. Kizsákmányolók a szövetség tagjai nem lehetnek. Munkások gyermekeinek játékot ftfszifeueH ai I3is?e??til! ?an!fák§pzss3k Mintha egy nagy játékáru­gyárban lennénk, olyan munka folyik az ujszegedi tanítóképző, bázisiskola rajztermében, a ti­zenegyórá9 szonetten. Körülbe­lül 2o—30 pedagógusjelölt sti­rög-forog a munkaasztalok kö­zött. Az egyik satuba szorított deszkadarabot gyalul, a másik lombfűrésszel ügyeskedik, b •mázoló* pedig ügyesen feste­geti a már kész iá t/tedarabokat. Az asztalokon "különböző szí­nes, szépen kidolgozott játékok sorakoznak. Egész gépkocsi­park van itt, körülbelül nyolc­van különböző tipr.su tehergép­kocsi. Itt büszkélkednek a io ár kész síraktorállomSsokx, furnérlemczből kivágott lovak, kakasok. Kozeukai István, a tanítókép­ző diákszövetségi alelnöke egy percre sem áll meg munkájá­ban; miközben beszél, egy autó­alkatrészen végzi el az utolsó simításokat. futószalagon — a testvérözem számára — Még a tanév elején test­vér-üzemünkké fogadtuk az uj­szegedi kenderg várat. Munkater­vünkben elhatároztuk, hogv ka­rácsonyra megajándékozzuk n Hurássüfivi vásár I EOSZKBB ajándék a. kép, a Modern képszálouból, Kigyó-ut­ca !., részletre is. LEPJE meg hozzátartozóját ka­rácsonyra Vas vá ry tói művészi fényképpel. Különleges gyer" tnekfényképezés. Vasváry fotó, Kigyó-ntca 2. FÜGGÖNY, ssínyeg, paplan nagy választékban, olcsó áron Vo,rga szőnyeg házból. Kárász­utca 12. MEGÉRKEZTEK a legújabb ti­pusu olcsó rádiók. Deutsch Al­bert villamosság. Kárász-utca 7. LEGALKALMASABB karácso­nyi ajándék a paplan Nemes paplanostól, Kelemen-utca és Oroszlán-utca, sarkán. NB felejtse el, hogy karácsonyra mindent egyhely§n, a Haas Áru­házban vásárolhat. ÉRTÉKES karácsonyi ajándék­tárgyak legolcsóbban; beváltás, csere Mülhoffer ékszerésznél, Széchenvi-tér 9. gyári dolgozók gyermekeit Sze­rény anyagi körülményetek kö­zött mást ajándékozni ntm kó­dunk, ezért saját kézimunkáké­szitményeinkkcl örvendeztetjük meg őket. Szabó Illés, a legügyesebb festő is nyilatkozik: — Futószalagszerűen megy a munka. Tanítás után, a t-t*ner­cekben jövünk el ide. Az egész iskola résztvesz a munkában, még a dolgozók iskolája is. KiS traktorok, villamosok A 250 ajándéktárgy nagyob­bik rószo már elkészült.. Ki is próbálják az öt!ctc3 játékokat. Vigan csattognak a hosszú pál­cikára szereit madarak b*ár­nyai, egy bohóc szédületes sc­tességgcí végzi mutatványait a korláton, megindulnak a vil­lamosok, kocsik, traktorok. Késmárki Ferenc, diákszüvef­ségi főtitkár elmondja, hogy olyan játékszereket igyekeztek készíteni, amelyek a való életet, a dolgozó nép munkáját, és ter­melőeszközeit ábrázolják. Mi tankok és ágyuk helyett trak­torokat adunk a gyermekek ke­zébe — beszéli. D35zkadarab a romok alól — Se anyagunk, se szerszá­munk nem volt — mondja Csen­des György. De még a romok! alól is kiszedtük a felhasznál­ható deszkadarabokat, ezután a Ládagvár is támogatott bennün­ket. Á szerszámokat otthonról hoztuk. Megérkezik Hammert János, a diákszövetség sajtófelelőse. 0 a mindenttudó mester. Éppen a városból érkezett, lombfürész élt hozott, amit a fiuk gyorsan szétkapkodnak, hogy a munká­ban fennakadás ne álljon be, A folyosón végigmenve míg sokáig hallatszik a gynluk su­hogósa, a kalapácsok ütemes za­ja. Az ujszegedi tanítóképző ncin hiátia bázis iskola, meg is látszik a munkáján. A diák­szövetség tagjai, a jövő nevelői tisztában vannak hivatásuk je­lentőségével, és karácsonyi ak­ciójukkal ia igyekeznek minél közelebb kerülni a munkásság­hoz, amelynek fiait és leányait majd ők fogják nevelni abhau a megujhódott, demokratikus szellemben, amely már áthatja munkájukat. (f. j.) A Szakszervezeti Tanács rendezésében december 18-án, szombaton délután 6 órai kezdettel tartja a Szakmaközi Bi­zottság 5. szabadegyetemi előadását, melyen Alpár LAszló, a textilszakszervezet oktatási titkára tart előadást H világ szaf*sze?veie!e!Q8% fcarci n fetlí^^fu cirnmc1. Vendégeket szíve­sen látunk. Fűtött terem.

Next

/
Thumbnails
Contents