Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-16 / 288. szám

CíütörtóK. 1948 december 16. DELMAGYARORSZAG -»• 5 [IUNKBS-PDRQSZT SZÖVETSÉG A marxizmus-leninizmus lanilása szerint a Pártnak a ha­talom meghódításáért és meg­tar'á-áéi't vivőit hanábm egyik döntő feladata a munkásság és parasztság szövetségének meg­teremtése. A történelem idáig nem ismer ofyan esetet, hogy a parasztság valamikor is képes lelt volna egyedül, csak a ma­ga erejéből felszabadítani ön­magái, mint ahogy nem is te­helle, meri milliónyi apró ma­gándazdasága szélszórtsága mi­alt elszigetelten él a falvakban. Emialt szervezetlen s igy nem is ósszponto i'hnloll soha olyan nagy erőt. amely elegendő lett volna a földesúri- és tőkésosz­tály uralmának megsemmisíté­sére. Felszabadulását a földes­úri és lökés iga alól —, ahol eddig sikerült, —, mindig a munkásosztály vezetéfe alntt vivln ki. A munkás-paraszt szö­vetségen belül a munkásosz­tályt illeti a vezelőszerep. Az­ért a munkásosztályt, mert gaz­dasági rendünk fejlődésében az iparnak vitathatatlanul dön­tőbb a szerepe, mint a mező­gazdaságnak: azért, mert az ipart mnnkásság nagg tömegei együtt étnek a gyárvárosokban, együtt vannalc a nagyüzemek­ben, politikailag fejlettebbek s a dotgo-ók akaratának éppen együttélő, nagy tömegük miatt sokkal nagyobb sntyt is tud­nak adni. Harmadszor azért illeti meg a munkásosztályt a ne elő szerep a munkás-paraszt s-övelségen betűt, mert a törté­nelemben ő az egyetlen olyan erő, amely következetesen szem­be nátt mindenféle kizsákmá­nyolással, amelyet nem köt a termelőeszközök magántulajdo­na s e-ért hajthatatlanul és in­gadozás nélkül vezetheti a dol­gozók harcát, igy a parasztsá­gét is. a kizsákmányoló földes­úri- és nagytőkés osztály ural­mának megdöntésére. A felszabadítás után a ma­gyar ipaii munkásság és annak vezető párlja, a Magyar Kom­munista Párt legfőbb feladatául tűzte ki a munkásosztály és a parasztság szövetségének kiépí­téséi, szorosra kovácsolását és őszinte elmélyilését. Hogy hat hét alatt sikerüli megvalósítanunk^ olyan hatal­mas történelmi munkát, amely­ért Dózsa György óta 400 esz­tendőn kérésziül annyi vérál­dozat, szenvedés és könny árán hiába küzdött a magyar föld­műves-szegénység, az elsősor­ban az ipari munkásság gyors és erélyes támogatásának: a földreform tüzében megszüle­tett munkás-paraszt szöve.ség­nrk köszönhető! Az 1945-ös őszi választás n'án felocsúdó magyar réakció­ii ik, amely a Kisgazdapárt jobb­szárnyán levegőhöz jutott. leg­főbb törekvése az volt, hogy visszacsinálja a földreformot, visszaadja az uri birtokosoknak a földreformban elveit földjü­ket. Az ellenforradalmi kísér­let hirc futótűzként terjedt el az országban, parásztküldöttsé­gek százai jöttek fel a főváros­ba segítséget kérni az ipari munkásságtól és annak vezető pártjától, a Magyar Kommu­nista Parttól. És a munkásosztály segítsé­gére sietett a parasztságnak Snost, a kiosztott földek megvé­désében is. A munkásság eré­lyes fellépése meghiúsította a magyar reakció veszedelmes ki­sé'telét s ujabb hatalmas győ­zelemmel gazdagította a mun­kás-paraszt szövetség útját a demokráciában. Nem utolsósorban a munkás. paiavl Szövetségnek köszön­heti Iiftov sjlj>rJitt llv-orJtmi a kormányzásból, a hatalomból a reakciót, hogy siker&il a népi demokráciát politikailag és gaz­daságilag megszilárdítana A közös harc és munka nyomán erősödik egyre inkább a pa­rasztság széles tömegeiben is liz a tudat, hogy ez az ország az. ő országa is. Ennek a gondolko­zásnak fényes bizonyítéka az 1918-as beszolgáltatás páratlan sikere. Az Ipari munkásság nem­csak a nagy politikában támo­gatja a dolgozó parasztságok hanem az egyszerű falusi éle' mindennapos apró-cseprő gondjaiban és bajaiban is. Ezl a mindennapos segítséget vi­szik! a magyar falunak — a fa­lujárók. »A falujárók hazamen­nek, amikor a falura mennek. Magatartásukkal, uj munká­jukkal meghittebbé teszik a falu és a város barátságát, hogy közeli nagy erőpróbákból a munkásság és parasztság szövet­sége megerősödve, győzelmesen kerüljön ki«, — mondotta Ká­dár János elvlárs. Ez a munkás-paraszt szövet­ség, amelynek a falujárők ol.v hűséges "hegesztő kovácsai*, az elmult években számos nagy­szerű eredményt hozott a falu dolgozóinak felemelésére s azon az uton van, hogy olyan nagy horderejű vívmányokkal segiti meg a falul, amely egészen uj fejezetet nyit a magyar mező­gazdaság fejlődésében. Ilyen hatalmas, nagy hord­erejű vívmány, amelyet a mun­kásoszlály nyújt a falu dolgozó népének: a gépállomások há­lózala. »A mezőgazdaság területén döntő feladat a paraszti kisbir­tokra épülő mezőgazdaság szá­mára lehetővé tenni a techni­ka és tudomány alkalmazását. Ezért a Magyar Dolgozók Párt­ja sikraszáll a mezőgazdaság gépesítéséért, állami mezőgaz­dasági gépüzemek hálózatának felállításáért, e rélbó.1 a trnktor­és mezőgazdasági gépgyártás nagyarányú fejlesztéséért.* (Az MDP programnyilatkozatából.) A gépállomások felállításával a magyar demokrácia elhatáro­zó lépést lelt az irányban, hogy a kapitalizmust felszámoljuk a falun és a falu dolgozó népét a szocialista fejlődés útjára se­gítsük! A három és fél év alatt gaz­daságilag megerősödött kulák­ság telhetetlensége és kímélet­fensége kiélezte az Osztálijrllcn­létekel falun: a munkáltató, az igaerőt kölcsönző nagygazda és a munkavállalót, valamint a nincstelen földmunkás között. A földreform eltávolította ugyan agrárfejlődésünk feudális ele­meit, dc nem vetett végei a fair. tőkés fejlődésének. A falu lökés elemei, élükön a kuláksággat vi­szont — ha garázdálkodásukat továbbra- is szabadjára enged­nénk — azzal a veszéllyel fe­nyegetnek, hogy újból elnyo­morodás! hoznának a falura: mai ujgazdák tegnapi béresekké süllyednének vissza, az elapró­zódó kisparaszti bil iokokat ösz­szevásárolná a zsirosparasztság s újra szolgaságba hanyallana a falu dolgozó népe. Ezért tűzte ki a Magyar Dol­gozók Párlja fő politikai fel­adatként: iFokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu ki­zsákmányoló elemeivel szem­ben. a kizsákmányolók korláto­zásával, terjeszkedésük megát­lásával'.* A falun fellángoló osztály­harc, a kizsákmányoló kulák­ság korlátozásáért megindult harc. természetszerűleg megvál­toztatja a - munkás-paraszt sző­velscj lurlalir.át is -au. 1915. é\i Egy jelszó megvalósul | a Dohánygyárban Az elmult rendszer állami vállalatait jellemző bürokráciát még nem sikerült teljesen fel­számolni dohánygyárainkban. A központi szervek, az egyes gyá­rak igazgatóságai néha mere­ven, nehézkesen kezelik a kér­déseket. A nehézkesség meg­mutatkozott novemberben, a dohánygyárak 1919-es részlet­terveinek elkészítésénél is. Az igazgatóságok számbavet­lék, hogy 1918-ban mit, milyen mennyiségben, milyen áron ter­meltek és az eredményeket egy bizonyos kutas szerint megnö­vellek. A termelés költségeinek csökkentése, uj, a gyártást ol­csóbbá tevő eljá'rásolq észsze­rüsitések valahogy a háttérbe kerültek. A bálagörgetöh eltéved­nek a milliók között Az igazgatóságok javaslata azután a'munkásság elé került. A szegedi dohánygyárban pél­dául egyetlen nagygyűlésre hívták össze a gyár összes doL. gozóit. A tervet előadták: jö­vőre ennyi és ennyi millió ciga­rettát akarunk termelni. Az ál­talánosságokat a munkások fi­gyelemmel végighallgatták. Ennyi és ennyi millió? Helyes! Elfogadjuk. A jelenlévő egysze­rűbb munkások, azok, akik a dohánybálákat görgetik, asszo­nyok, akik a dohánylevelet vá­logatják, a cigarettákat csoma­golják, valahogy eltévedlek a számok birodalmában. Ezért kevés hozzászólás hangzott el, pedig a munkásokat nagyon közelről érdeklő kérdésről, jö­vő évi munkájukról, annak ter­melékenységéről, végeredmény­ben az életszínvonalról volt szó. Érezték is ezt a szegedi do­hánygyáriak, de a vita lezá­rult, anélkül, hogy a dotag mé­lyébe néztek volna. Napirendre azonban nem térlek fölötte... Az óbudaiak kimondják a szentenciái Az ország többi dohánygyá­raiban is ugyanígy »zajtattak« le ezek az értekezletek. De a kérdés a többi helyeken szintén nyitva maradt. Mindenütt fel­merült a kívánság, hogy tüzete­sebben kellene megvitatni a jö­vő évi termelés kérdést. Az óbudai dohánygyárban azután kimondták a szenlenci­Karácsony; vásár LHiiSZEP.lt ajándék a kép, a Modern k^pszalonból, Kigyó-ut­ca 1., részletre is. "K A fr:VCS(YN Y KaIMSZEK, em­lékkönyvek, ifjúsági és szépiro­dalmi könyveit. Munkásszövet­kezet könyvesbolt (volt Szikra), Kárá sz-utca ö. GYERMKEK ERÉKPAROK. al­kalmi vételek is. Dőry, Dr. Kiss M.-utea 3. LEPJE meg hozzátartozóját ka­rácsonyra Vasvárytól művészi fényképpel. Különleges gyer­mek fényképezés. V'asváry fotó, Kígyó-utca 2. FCGGON'Y, szőnyeg, paplan nagy választékban, olcsó áron Varga szőnyegházból. Kárász­utca, 12. LEGALKALMASABB karácso­nyi ajándék a paplan Nemes paplanostól, Kelemen-utca és Oroszlán-utca sarkán. MEGÉRKEZTEK a legújabb ti­pusu plcsó rádiák. Deutsch Al­bert villamosság. Kárász-utca7. MEGÉRKEZTEK az uj nép­szu perrá diók, 12 havi részletre beszerezhetők. Az összes 1949-es gyártmányú n j gyári rádiók meg­érkeztek. 'Kelémén Márton, Ke­lemen-utca 11. NÖI é3 fét-fifehéruemück, ha­risnya, nyakkendő, játék, szö­vetek a Haas Áruházban. " szágszerte a dohánygyári mun­kások és ezzel bizonyságát ad­ták, hogy átérzik) a .Tied az or­szág — magadnak építed* jel­szó lényegét, tartalmát és főleg a jelszóból egyes munkásokra visszaható kötelezettséget. A dohánygyárakban újra ér­tekezleteket hívtak össze. Dc most nem "nagygyűléseket*, ha­nem kis mühelyértekezletekct. Minden gyár legki ;ebb osztálya is megvitatta, hogy saját maga területén hogyan lehelne ered­ményesen és főleg olcsóbban végrehajtani a jövő évi tervet, Nem lesz facsavar, a kéményt meghossabbiijáh A szegedi dohánygyárban he­teken át foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A hüvelygyártók szi­varkatöllök, szivarkacsomago­lúk mindjárt vállal ák, hogy a gyártást rövidebb időn bejül végzik cl. Az üzemfenntartók cr­Ickezieíén számos újítási javas­Lat hangzott el: Pintér Endro asztalos például előterjesztette, hogy a dohánygyártó ládáknál ezentúl nem használ facsavart. át: Vizsgáljuk felül, nincs-e mód gazdaságosabbon, olcsóbban Icrmelni. Az óbudai dohánygyár Ez évi 5000 forint takarítást üzemi bizottsága hivatalos for- jelent. Komócsin Balázs az mában is felvetette az óhajt.'egyszer elhasznált olajat ujrá Az összes gyárak üzemi bizott- áttisztilja — évi 3000 forint la­ságai, versenybizottságai érte- kariíás. Nagy János jíivasolta, Itta na saját kezlelekre üllek össze, pedig munkához látlak gyáraikban. Olcsóbban, jobban ! Az iga zga lóságok meg­liogy a régi elhasznált alkatré­szeket alakítsák át ír.ás gépek­hez — .20.000 forint megtakarí­tás. Bárkányi János lakatos elő­adta, hogv az ujonnan épített csecsemőotthon kéményét kel mondták, hogy mennyi cigaret-1 méterrel kil'cnc meghosszahbi­lát kell készíteni. Mi pedig tani, akkor rosszabb minőségű megmondjuk, hogy azt a ciga- szenet is égethetnének! a kazán­retiát mennyivel olcsóbban le- ban — évi 3E00 forint megla­het előállítani — mondták or-'karilás, Rékási hevesebbet görget — Í30.0Ö0 forint! 'ezer forinttal csökkentette, a költséget az üzemben. A többi üzemrészekben Ls rengeteg használható ötlet és javaslat hangzott el: Andrássy Lajos élmunkás újítása nyomán például gyorsabbra lehet állí­tani az Eclypsse gépet. — Nő a kapacilása. Az általános keze­léshez tarlozó munkások külö­nösen Utána nézlek a dolgok­nak. Megállapították, liogy a do­hány, mij< a vagonból a feldol­gozás színhelyére kerül, pont tizenhat kézen megy keresztül, tizenhat "munkaszakasz* ikta­tódik közbe. Itt megfogjak a bálát, olt megfogják, ide helye­zik, oda helyezik. Rengeteg munka és főleg — sokat törő­dik a dohány, Rékási János azt javasolta, liogy öt munkasza­kaszt szüntessenek be. A szál­lítás meggyorsul, a munka könnyebeáik, a dohányt keve­sebbszer kell törni — javul a minőség. Rékási javaslata 33p Igy vissza lehet szerezni a csillagot A többi osztályokon Kemény* vári Imre, Berta Józscfné és még sokan mások egymásután lioztáM az egészségesebbnél egészségesebb javaslatokat. Az összes műhelyekben, üzemre* székben megtartott értekezletaM wtáu a versenybizottság össze* tgezto a javaslatokat és kiderült, hogy a jövő évi részlettervek* neki a termelés helyén, a gépek* néi történt — és minden mun­kásra kiterjedő — megvitatása ulán töbl>. mint félmillió fo* rinttal olcsóblxidik a termeiéit a szegedi dohánygyárban. Ilyen uton akarják a dohány* gyáriak visszaszerezni az él* üzein csillagot... —— i időkhöz képest. Akkor a mun­kásoszlátv a parasztság zömé­vel ment harcba, a nagybirtokos rend széjje'zuzásáfn s a fasiszta maradványok eltakarítására. De három év multán a falusi silóit figyelmes magatartásával a munkásosztály oldalára von­ja, elmaradottsága ellen az ide­ológiai befolyás eszközeivel, nem pedig az elnyomás eszkö­zeivel harcol és minden olyan kizsákmányoló tőkések vissza- qjyan cselben, amikor a közép­szoritásáért folyó harejian, a j parasztság életérdekcirőt van kulákság elleni harcban nyíl- szó, gyakoriali megegyezésre tö­vánvalóan már nem lámaszkod- i rokszik, a szocialista á(alakít­hat a munkásosztály az egész fás megvalósítása módjainak parasztságra. A kizsákmányo- i meghatározása tekintetében en­lástól mentes szocialista társa-j gedményeket lesz.* "Nincs.os­datam építését falun a szegény- loliább dolog, mint akárcsak j/araszlságra támaszkodva, a gondolni is arra, hogy a kö­középparaszlsággal tarlós szö­vetségbe// — a kulákokkal szemben folytatott fokozódó harc eredményeként tudja csak biztosítani! "A párt azt tűzi ki fcladatá-' ut, hogy a kőzépparaszlságot el­válassza a kulúkoklól, hogy szükségleteivel szemben lanu­zépparaszltat szemben a gaz-­dasági viszonylatok terén erő­szakot alkalmazzunk,* — mon­dotta Lenin elvtárs. Ez a politika megteremti az előfeltételét ánuak, hogy a kö­zépparaszlság megtartásában, a kulákhoz való viszony tekinteté­ben valóban fordulat kövctkc2­!>ék l>b s a falusi kizsákmányol lók megfékezéséért. folytatall harcban a kuláksággal szemben a munkás-paraszt szövetség ol­dalára álljanak. A kulák elleni harcnak, a szocializmus építésé* nek a falun legerősebb fegyvert a szövetkezet­A megerősödő szövetkezete* ken keresztül mezőgazdasági la­kosságunk nap, mint nap tálja a 'demokratikus állam és aa ipari munkásság támogatását. A szövetkezet a legerősebb ka* pOcs a munkásosztály és a dol* gnzó parasztság között. Ez a megacélozott munkás* paraszt szövetség lesz a lcnditíf ereje és szervezője az uj Füg-i gcllcnségi Frontnak s előbbre* vi<#'. a kizsákmányolástól men* les uj, szabad magvar haza, aí szocialista Magyarország lelépi* lése utján 1

Next

/
Thumbnails
Contents