Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-16 / 288. szám

Csütörtök, 1948 december 16. DELM AGYARORSZAG 3 BouHernhhét Mi haladó francia katolikusok soha nem fogunk harcolni a Szovjetunió ellen A haladó francia katolikusok mozgalmának egyik kiváló vezetője előadást tartott az egyetemen Boulier abbé, a párizsi katolikus egyetem nagytekintélyű professzora, a békcfronl kiváló harcosa, akit a wrociawl nem­tel kőzi értelmiségi békckongrtesszusrói már ismer a magyar közönség, most olyan időben látogatott el városunkba, ami­kor demokráciánk és az egyház közölt a klerikális reakció ak. namnnkáfa következtében egyre mélyül a szakadék. Nagy ér­deklődés előzte meg tehál a kitűnő francia paptanár elöadáS sál, mert olyan kérdésre akart választ kapni a hivő katolikus közönség, mint többek közölt a marxisták materializmusa és az egyház tanításainak viszonya, valamint arra is, hogy lehet­séges-e'az együllmüködés az egyház és a demokrácia között. Az egyetem nagy előadótermét teljesen megtöltötte az érdek­lődők nagy tömege, dc különösen a MEFESz ifjusága, kiknek szeretett francia vendége az ifiuság lelkes tMarSeillcss-c után helyet foglalt az előadóasz latnál­A marxizmus materi­aliszlikus alapokon áll, de törekvései hu­manis7tiku«ak, meri a marxizmus a szo­ciális i«Ja*ságokérl és mindenfajta népei­nvo:vá> megszfnlclé­séérl harcol. A szegedi MEFESz ne vélten Király József méltatta Boulier •bbé munkásságának jelentősé­gét, majd felkélte előadásának megtartására. Az abbé a közönség üdvözlése Ulán örömét fejezte ki, hogy a magyar közönség miiven élén­ken érdeklődik mindaz iránt •mi Franciaországban történik. Mint mondotta, különösen a franria bányászok harca miatt érzell meleg rokonszenv qz, mely különös hálaérzellel és Bzerelettel tölti el a magyar nép Irányúban. Azután a franria ha­ladó ka'o'ikusok mozgalmának Ismerteiéséfe tért át. A mi mozgalmunk 1947-ben •lakúit, — mondotta többek kö­zölt — azért, hogy megszüntesd •ük nat a rési. mely a munkás­osztály és pártjai, valamint a hivatalos egyház között világ­viszonylatban is egyre inkább mélyül. Mozgalmunknak meg­vannak a hibái is, mint minden ke/<!eménvezésnek. J.egnagvol>b Jiiba az, hogy a Széles katoli­kus tömegek még nem ismerik elé ;gí a mozgalom célkitűzése­it. a mozgatom nem a negv tö­megekből nőtt ki. Kiváló"kalo­lü as professzorok kezdemé­nyezték ezt a mozgalmat, akik a marxizmus elméletét és gyakor­latát gyökeresen tanulmányozva ferra a meggyőződésre jutottak, hogy a marsizmus eszmeisége, gyakorlati eélkilüzései és az egyház tanításai s annak gya­korlati következtetései közölt Bines és nem is lehet olyan el­lenlét, mely az együttműkö­dési megakadályozná. A mar­xizmus materialiszlikus alapo­kon áll, de törekvései az-egész emberiséget, a szociális igazsá­gokat. a n^pclnyomás megszün­tetését szolgálja. Nekünk ha­ladó katolikusoknak az a köte­lességünk, hogy ezt a hívők tö­Biegének megmagyarázzuk. Itt Boulier abbé Marxot idéz­te: »Nekünk nemcsak megérte­bí kell a világot, hanem mégis kell azt változtatnunk!* Becsületes katolikus csak a kommunisták­kal egy üli s csak azokkal együttműköd­ve harcolhat eredmé­nyesen népe szabad^ ságáért. feulán a francia belpolitikai — Két lábtörés. Lajos Ká­roly villamosfelvigyázó a Má­tyás-téren eleseit, ballába eltö­rött. — Flamuk Piroska Csan­tavéri-utca 3. szám alatti lakos­nak korcsolyázás közben eltört a- ioLLlába." Mindkettőjüket a közkórházija. firáiLi tolták. helyzet ismertetésére tért át Boulier abbé. Szerinte a Mouve* ment Republic Populcr a fran­cia katolikusok haladó balszár­nyához egy reakciós tömeg csat­lakozott! mely megakadályozza, hogy a párt egészséges politi­kája kibontakozzon. A válasz­tás Franciaországban sem te­het más, mint együttműködni a munkásosztállyal, s annak nagy szakszervezetével, a CGT-vel és a Francia Kommunista Párttal. Sajnos az amerikai imperi­alizmus tömeg propagandája még nálunk is igen nagy töme­geket téveszt meg, #de egyre több katolikus latja már a való­ságot. Szeptember hónapban kon­gresszust tartottunk, melyen megtárgyaltak a francia nép ügyét-baját, s qz a kongresszus egyetértett a szociális haladás ügyében. Csoportunk nem akar szektát képezni az egyházban. de mindenképpen együtt akar dolgozni a Kommunista Párt­tal, küzdeni akar az amerikai impeiixlizmiis s annak Francia­országot nyomorgató gazdasági terve, a Marshall-terv ellen Ez a terv tönkreteszi a francia ipart, a dolgozókat egyre na­gyobb mértékben munkanélkü­liségbe taszítja. Minden becsü­letes katolikusnak együtt kelt működni a kommunistákkal, az imperializmus rabláncának széllörésére. Ezután a francia gyarmati kérdésrőt beszélt. Megemlítette, hogy a franria polgárkormány mitiiókat költ a gyarmati hábo­rúra akkor, amikor az nj fran­cia alkotmány megígérte, hogy a gyarmati népeknek egyenjogú­ságot ad. /Viszonyunk ne olyan legyen, mint a ló és a lovas viszonya* — állapította meg Boulier abbé ízes franciásság­gal. Kinek van igaza, a maradi, vagy a hala­dó katolikusoknak? A külpolitikai kérdéseket, az egész emberiség nagy kérdéseit tárgyaira Boulier abbé megbé­lyegezte. az amerikai imperialis­ták fondorlatos politikáját, mellyel egyenetlenségeket szíta­nak a népek között. De a népe­ket egyre kevésbbé lehet meg­téveszteni és a Szovjetunió szi­lárd békepolitikája meg fogja tenni a maga hatását. Mi, ha­ladó francia katolikusok soha nem fogunk harcolni a Szovjet­unió ellen — állapította meg a hallgatóság kitörő tapsa köz­ben. De itt azt hiszem arra kí­váncsi a kedves hallgatóság — folytatta Boulier abbe —, hogy mozgalmunknak mi is a viszo­nya a hivatalos egyházi ténye­zőkkel. Itt csak azt mondha­tom, hogy a püspökj kar átta­nulmányozta mozgalmunk prog­ramját, de az.t érdemben meg nem válaszolták. Mí pedig azt tartjuk: /Ami nincs megtiltja, az szabad'. Természetesen ná­lunk is megtaláljuk a reakciót az _££yliáz keljeiében. De . a francia egyház már tanulhatott a történelem folyamán. A mos­tani helyzet hasonló nálunk a hatvan év előttihez. A francia egyház akkor monarchista-ki­ralypárti álláspontot foglalt el, de a maradi politika ellenére meg kellett egyezniölc a pol­gári demokratikus köztársaság­gal. Most hasonló a helyzetünk. Most a munkások és a parasz­tok demokráciájával kell ki­egyeznie az egyháznak. A tör­ténelem bizonyítani fogja a mi igazunkatI — fejezte be be­szédét. amit a hallgatóság solia nem látott lelkesedéssel tapsolt végig. A beszédből Király József vonta le a következtetéseket a szegedi katolikus ifjúság jövő­jére vonatkozóan és ígérte, liogy a szegedi katolikusság megfogadja Boulier abbé sza­vait. Az előadás után a Nemzeti Szinházta látogatott el Szeged francia vendégé. -». Egyesüli a kél lengyel munkáspárt A lengyel munkáspárt és I sén elfogadta a bét pártnak a lengyel szocialista párt kü- egyesült munkáspárt néven "ön-külön tartott nagygyülé-' történő egyesítését. A kinai néphadsereg behatolt Peking külvárosába A kinai felszabadító nép­hadsereg csapatai teljesen bekerítették Pekinget és be­hatollak a volt főváros kül­területeire. A BBC sanghai jelentése sze­rint Csang-Kai-Scket elhagyta Long-Yon tábornok, a honná ny katonai tanácsadó testületének elnöke, aki Tlonkongba mene­kült és onnan küldte el íemon­dótevelét. Párizsban Csang-Kai­Sek utolsó végvonagjását látják ebben. Megbízható lilrek sze­rint Hoffman, a Marshall-terv főintézője, szerdáu szinte ulti­mátumot intézett Csang-Kaá­Sckhcz, hogy mondjon le, ba a diktátor záros határidőn belül nem akar lemondani, Hoffmann felszólította Szun-fo miniszter­elnököt, fossza meg hatalmától. A francia lapok Csang-Kai-Sek lemondását elkerülhetetlennek látják. »A tazjriöltség célja: lehetőséget adni annak, uki a Párt tagja akar tenni, hogy megi merkedjék programjával, szervezeti szabályzatával, politikájával és hogy a Pártnak módja legven meggyőződni a jelölt hűségéről a Párt és a népi demokrácia iránt.* (Szervezeti Szabályzat.) A magyar kormány erélyesen visszautasítja az amerikai kormány rágalmait a MÜORT-Iigyben A magyar kormány jegyzék­ben válaszolt az amerikai "kor­mány november 30-i jegyzékére, amely a MAORT-üggyel kapcso­latban valótlan megállapításo­kat és alaptalan rágalmakat tartalmazott. A magyar kor mány jegyzéke, amelyet decem­hor_14-éu adlak át az Egyesült Államok budapesti követének, mindenekelőtt visszautasítja azt az állítást, hogy a MAORT sza­botálóival kapcsolatban a ma­gyar kormány eljárása jogtalan lett volna. Rámutat arra. hogy éppen a'; amerikai jegyzék át­nyajtósával egyidejűleg folyt le a MAOltT magyar vezetőinek ügyében a nyilvános törvény­széki tárgyalás. A magyar kor­mány lehetővé tette, hogy a budapesti amerikai követség képviselője szabadon jelen le­hessen ezen a tárgyaláson 'és a köret séít élt is ezzel a lehe­tőséggel. Igy tehát az amerikai követség egyik tagja fültanuja volt annak, hogy a hivatalos törvényszéki tárgyalás minden részletében igazolta azokat a vádakat, amelyeket a .rendőri nyomozás során ltuedemann és Bannantoni, a MAORT azóta kiutasított amerikai vezetői sa­játkezű írásbeli vallomásban beismertek. A tárgyalás újra beigazolta azt is, hogy- valóban amerikai utasításra súlyos sza­botázs történt. A tárgyalás tehát már ma­gában véve is éles cáfolat az amerikai jegyzék állításaira. A magyar jegyzék hangsúlyozza, hogy az amerikai jegvzék telje­sen alaptalan célzásokat tett a magyar rendőrség vallatási mód­szereire. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jobban tet­te volna, ha a eaját^ajtaja élőtt söpör. Az amerikai rendőrség hírhedt harmadfokú kínzása, amely az Egyesült Államok ha­tárain tul is eléggé ismert, nem jogosít fel ilyen célzásokra. Ma­gyar Tészről az amerikai jegyzék különös és jellemző részletének minősitik, hogy az állami ok­mány tartalmazza a Standard Oil Compani hazugságait és fer­dítéseit. A magyar kormány hangsúlyozza, nem kíván egy szabotáló sban leleplezett váí lalat hazugságaival és ferdíté­seivel foglalkozni. A magyar kormány ezek' után felhívja az Egyesült Államok figyelmét nr iá. hogy a szabotázs), amelyet a MAORT a magyar demokrácia ujjúépitésével szemben elköve­tett, szerves része mindannak a magatartásnak, amelyet nap­ról-napra más területen is ta­pasztalunk. Az Egyesült Államok kormá­nya a békeszerződés számos ren­delkezései ellenére az amerikai övezetben visszatartja azokat a magyar javakat, amelyeket a német fasiszták raboltak el Ma­gyarországról. Megállapítja a magyar jegyzék, a visszautasí­tásnak' az a célja, hogy gyen­gítse és meglazítsa a magyar demokrácia gazdasági feífődését és újjáépítését, majd ennek a jogosulatlan politikának néhány kirívó esetére hívja fel a figyel­met. Az Egyesült Államok nem adják vissza azokat a magyar javakat, amelyeket a német megszálló hatóságok Ameriká­ba csempésztek. Az Egyesült Államok megengedte azoknak az arany, ezüst és egyéb érték­tárgyaknak, amelyeket, a német fasiszták a meggyilkolt magyar állampolgároktói raboltak el. Amerikában való elárverezését és a befolyt összeget nem ad­ják ki a jogos magyar tulajdo­nosoknak. A felsorolást hosz­szasan lehetne folytatni, de már ezekből a példákból is ért­hetővé válik, hogy olyan — az egész világ előtt tisztán látható — szabotázs leleplezése eseté­ben, mint amilyen a MAORT-é, miért tesz meg mindent az Egyesült Államok kormánya a szabotálok tisztára mosására és a tények elferditésére. E té­nyek alapján a. jegyzék ismét hangsúlyozza, liogy a magyar kormány minden lépése a MAORT Ezabotálóival kapcso­latban jogos volt és ezért a magyar kormány a november 30-i" amerikai jegyzék vádjait, megállapításait és célzatos fel­tevéseit mint teljesen alaptalant a leghatározottabban visszauta­sítja. Befejezésül a magyar jegyzék felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy niind a MAORT esetben, íuiud más esetekben is' meg fogja védeni a magyar demo­krácia gazdasági érdekeit" "és fenntartja magának azt a jogot, hogy az Egyesült Államok kor­mánya által Magyarországnak okozott gazdasági károkért, a jogos magyar tulajdon vissza­tartásáért, kárpótlásul' a Ma­gyarországon levő amerikai va gyónókat, ijpuybe vegye. MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE december 18-án, szombaton 8 órai kezdettel Műsoros táncesíétyt rendez. Fellépnek Hervai Hella, Bárány Fálné, Bárány Pál, Kármán Györgj'. ÁVittels Irén, Vásárhelyi Klára és az MHSz kulturgárdája. — Tánc- és belépőjegy 2 forint 4 japán munkásság szembeszáll a nép­ellenes fco'mínnyif A japán villanyipari munká­sok szakszerve/ele szerint a kormány javaslatot szándéko­zik a képviselőház elé (erjeszte­ni 500.000 munkás elbocsátásá­ról. A létminimumot még ala­csonyabbra akarják leszállítani. A szakszervezet felhívja a mun­kásságot a népet lenes kormány elleni harcra. , Országos jelentőségű újítások és ta'álmányok a Tervhivatalban A Tervhivatalba SOO talál­mány és ujitás érkezett a gyá­rakból, üzemekből és közvetle­nül az újítóktól. A találmányok 00—70 százaléka igen használ­ható és körülbelül 80 találmány országos jelentőségűi egynéhány pedig viiágfeennikai szempon­tokból is jelentős. Az újítók íj agyrésze alig képzett munkás. Mázsánkin! 20 forint iuiatmat kap, aki de­cember 31-ig szotqáltat be napraforgómagot Az Országos Közellátási Hi­vatal ismét felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy mázsán­kint 20 forint jutalmat kapnak azok a gazdák, akik a beszol­gáltatáfii kötelezettségen felül a »C« váltókgvre napraforgóma­f ot szolgáltatnak be deoember l-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents