Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-02 / 276. szám

Ofttörtők, 1948 december 2. DELMAGYARORSZAG 5 „Mif szellemi dolgozók az MDP-nek köszönhetjük, hogy megtanultuk megbecsülni a fizikai munkásokat" A Magyar Kender dolgftzó! nyilatkoznak az Ipari szervezkedés Jelentőségéről Vízi Vilinoxnc elviársnő a Magyar Kender bérelszámolási osztályán dolgozik. Amikor az ipari szervezkedésre való áttérés jelentőségéről, a gyárban tapasztalt ezzel kapcsolatos hangulatról beszél, látszik rajta, hogv a kérdés közelebbről érinti Lelkesen, öntudatosan magyaráz. »Mint a Magyar Kender értelmiségi dolgozója, sz ipari szervezkedés megvalósulásával a Magánalkalmazottak szakszervezetéből aTextttes-szakszervezetbe kerültem üt A A VII' szakszervezeti kongresszus határozatának jelentőségét főleg abban látom, hogy kőzetebb hozza egymáshoz a fizikai és értelmiségi dolgozókat. Most már kölcsönösen megtárgyalhatjuk közős problémáinkat, segíthetünk egymáson, hiszen egy szervezetbe tartozunk, érdekeink és célkitűzéseink azonosak. Ledől a válaszfal a fiakai és szellemi (dolgozók kőzött• Ennek jelentőségét átérezte a Magyar Kender Munkássága is, a Szaktanács határozatát mindenki lelkesedéssel fogadta. Az anyagiak terén De anyagiak te. én is jelentős változásokat jelent az ipari szervezkedésre való áttérés. ~~Mi magánalkalmazottak például nem kaptunk szülési segélyt. Most már minden reményünk megvan arra, hogy mi ts részegülünk ebben a segély, ben. mint a Textiles szakszervezet tagjain Kónya Sándor irodavezető elvtárs, szakszervezeti funkcionárius részletesen vázolja az ipari szervezkedésre való áttérést megelőző állapotot: >A textiliparban dolgozó magánalkalniazoltakat a kongresszus határozata nem érte váratlanul mivel éppen közös érdekeik megvédése érdekében alakították meg 1947 februárjában textil szakosztályukat. Már szó voH arróf, hogy a textilszakszervezetbe lépünk Felvették- az érintkezést a textilmunkások szakszervezetével, sőt az elmúlt nyáron már szó volt arról is, hogy a textiles magánalkalmazottak átlépnek a munkások szakszervezetébe mivel közös érdekeik ugy kívánják. Természetesen ez a terv akkor még nem valósulhatott meg. A textiliparban dolgozók egy szakszervezetbe tömörítése Szegeden november 18-án megtörtént. Magánulkatmozo lak, mérnökök technikusok örömmel fogta;, ke. el a fizikai dolgozókkal. A fizikai és szellemi dolgozók közötti jó viszony kifejlődését hathatósan dősegitelte a közös pártmunkában való részvétel. Fizikai és szellemi dolgozók vállvetve küzdöttek a munkaversenyben, az iskolák újjáépítéséért folytatott akciókban, falujárásban. ML, szellemi dolgozók elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük, hogy a fejlődés útjára téphettünk, hogy megtanultuk megbecsülni Q fizikai munkásokat. Mindannyian egyek vagyunk Sebesi János elvlárs, a gyár fiatal vágómunkása, üzemrész párüitkár, élmunkás, igy nyilatkozik az egyesítésről: »Mi, fizikai munkások őrömmel vesszük, hogy a szellemi dolgozókkal most már egy tábor" ba tartozunk. Most már nem lesznek félreértések, különbségek, amelyek bizony az egyesilés előtt még válaszfalukat emellek közénk.« A fizikai mim. kások ezzel a szavakkal fogadták a kongresszus határozatát: »Éppen ideje már ennek a változásnak. Mindnyájan egyek vagyunk: dolgozó munkások.« Elmondja Sebesfi elvtárs. A Talajjavító Nemzeti Vállalat megkezdte működését talajjavításra A napokban alakult meg a Talajjavító Nemzeti Vália'al. melynek igen komoly feladnia van: A szikes talaj feljavítása, a savanyu talaj meszelése, szaktanácsadás á gazdáknak, arra vonatkozólag. hogy milyen műtrágya szükséges földjükbe, — ezek azok a problémák, amelyeknek megoldása az újonnan felállított Nemzeti Vállalatra vár A vállalat minden községben felhívást tesz közzé, hogv jelentkezzen mindenki, akinek la'a j ja vitásra szüksége v an. A jelentések befutnak az eg\es városi Talajtani Intézteihez ahonnan szakértők utaznak a helyszínre, licgv a panaszokat kivizsVat6dim*s aranyos (rizling) 6 forint "AGAY-n^l, °tteoGiv«ír|" Hiinpáriáva'szemben Telefon 7-5' páriák. Ha szükség van, akkor a Talajjaviló Nemzet* Validat a munkálatokat megkezdi. A i á'lam a földmüvesszö *etkezeteknek a munkálatok Sri ;árc, díjnak több mint a felé elengedi. Az összeget a tais iiavilást követő óv végéi- kel1 kiegyenlíteni Fgy vagon mész így 140 forintba kerül. 1 kat hold savanyu talaj feljavításához 70 mázsa mészre van szfk'íg. Ez azt ielenti. Jiogy a fe!iavitcti talajon évente 2 mázsával több buza terem Szikes talajnál hn megfelelő ta'ajiavitást eszközölnek akkor f mázsa búzával' nagvctb lesz a termés kat. ho'danként. A7 újonnan megalakult nemzeti vállalattól dolgozó parasztságunk igen sokat vár. Várja azoknak a — sajnos még jgen nagy — területeknek bekapcsolását a termelésbe, amelyeken eddig fü is a/i'* nőtt. hogy bizony még a közelmúltban is hibák mutatkoztak a fizikai és értelmiségi dolgozók viszonyában. A közös célért Ma már azonban ezen a téren ts örvendetes j avulás állott be, ami annak köszönhető, hogy a szemináriumokon, o közösen végzett pártmunkában eggyé forrnak a fizikai és szellemi dolgozók. »Ma már közösen, kéz a kézben küzdünk a közös célért, a szocializmus megvalósításáért — fejezi be nyilatkozatát Sebesí elvtárs. A Magyar Kender dolgozói megértették a Szaktanács kongresszusának határozatát, sőt már eredményekre is hivatkozhatnak. A gyár minden dolgazófa éppen o(gan öntudatosan átérzi és elfogadja a kongreszszusi határozatot, mini Vizi Vilmosné elvtárSnö, Kónya Sándor és Sebest János elvtárs. Nyolcszorosán f eüesiteüök a cs lg!őg$ pgyártós első tervév! előirányzatát A mezőgazdaság gépesítésre a terv első évében 90 mUliá ferintot irányoztunk elő, de ide •záinJí hatjuk még a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére és átszervezésére terv bevett 18 millió forintot ls. A mezőgazdasági gépgyártás megindulásét és általában a mezőgazdaság gépesítését hosszú ideig hozódé tárgyalásokon készttették elő. A tárgyalások ée kísérletek elhúzódása következtében a mezőgazdaság gépesítését szolgáló beruházások aránylag későn indul haltak meg, ezért a tervet csak 77 százalékban teljesítettük. A mezőgazdasági gépgyártás átszervezése teljes erővel tulajdonképpen csak a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosítása ntán kezdődhetett meg. A beruházási tervet itt csupán 35 százalékban teljesítettük, mert az államosítás ntán számos be r ahá/.ás feleslegessé vált. A beruházások helyett ugyanis az átszervezésekkel tudjak elérni a kívánt célt. így vált lehetővé, hogy a termelési tervet az egyes mezőgazda-ági gépgyártási Iparágakban sikerült alaposan túlszárnyalni, például a ©séplőgépgyártásban, CSÉPLŐGÉP TERMELES AZ ELSŐ TERVEVBEN «t- E6Y CSCPLÓítP-JClKtP 10 DRt. CSÉPLŐGÉPET JCUZ. 1947 augusztusában csupán 24 cséplőgép készült el, 1948 májuséban pedig már 49. Juniitsbun ez a szóin C(5-ra emelkedett. Végeredményében nz évi előirányzatot — 100 drb. cséplőgépet — nyolcszorosán teljesítettük. A férfiak tudomásul vették, hogy nőbi^olisáL^ is vao A nőbizoílság munkája nyomán javul a munia, iobb a citnrstia és még újítások is születnek >— A nőbizottság? Hát az meg micsoda, itt is van olyan a gyárban?* Kérdezte meg néhány hétlel ezelőtt az egyik dohánygyári munkás két beszélgető munkásnőtőL Másnap a nők az asztalra csaptak a gyárban. Micsoda dolog, hogy róluk nem vesznek tudomást és a férfiak nem is tudják, hogy létezik egy nőbizottság.* Az asztalra csapás ulán azonban csillapult haragjuk, mert be kellett látniuk, hogy bizony a nőbizottság létezéséről nem igen ludhat seuki, mert a néma gyereknek az anyja sem érti a szavát és arról, ami csak papíron van meg, kevesen szereznek tudomást Ettől kezdve a gyárban egyre többször hallatszott az a szó, hogy nőbizoitság, de nemcsak hallani lehetett róla, mindenki meg is győződhetett arról a munkáról, amelyet a nőbizottság keretein belül végezlek. A nőbizottság első tevékenysége néhány kulturális rendezés volt. Szüreti bálát rendeztek, amelynek tiszta jövedelmét a gyár énekkarának egyenruhájára forditollák. őt órai teájuknak is sikere volt. De ezzel nem elégedtek meg. Szabó Sándorné a nőbizottság titkára, Berta Józsefné a helyettese, Erős Istvánné a nőbizottság elnöke és a két legagülsabb ellenőr, Péterffy Istvánné és Hegedűs Istvánné látták, hogy a gyárban, ahol Igen nagy számban dolgoznak nők, ennél sokkal nagyobb feladatok várnak reájuk. Azóta ott vannak a mlihelyértekezleleken a nők is és a nőbizottság az üzemi értekezleten is képviseli magát. De nemcsak jelen vannak ezeken az értekezleteken, fel is szólalnak és a hallottakat tovább is adják a gyárban a többi munkásnőnek. Az eredmény nem maradt el. A dohánygyári munkásnők között tudatosították a munkaversenyek halalmas fontosságát és ez megíáiszik a termelésen, különösen a minőségen. A gyárból sokkal szebben töltött és csomagolt cigaretta kerül ki a trafikokba és a legutóbbi kiértékelésnél a szegedi dohánygyár, amely eddig majdnem mindig az utolsó helyen kullogott a minőségi versenyben, feltört a második helyre és csak a jobb felszereléssel rendelkező óbudai dohánygyár tudta megelőzni. Amióla fát működik a nőbizottság érdekes jelenségek tapasztalhatók a munkásnők körében. Többet törődnek azzal, hogy jól dolgozzanak ós arra is gondolnak, hogyan lehetne megkönnyíteni a munkál. Az üzem egyik újítójának, Berta Józsefnek a felesége maga is foglalkozóit egy kisebb újítással. Ila ez az ujilás nem is országos jelentőségű, mégis sokban-hozzájárul ahhoz, hogy a csomagoló osztályon kénye'niesebbcn dolgozhassanak a nők és így jobb teljesítményeket is tudjanak elérni A csomagoló asztaloknál elhelyezett úgynevezett kis »hokkedlik* nagyon alacsonyak. Eddig deszkákat helyeztek rá, hogy magasabban ülve jobban tudják elvégezni munkájukat. Bertáné huUadékfábót egy kis lukacsos és legömbölyített ülő kével látta el ezeket a munkaszékeket. Most várják a központtól az engedélyt, hogy az olcsó uji'.ást az egész csomagoló terembe bevezessék, mert az uj »hokkcdíiken* sokkal kényelmesebben tudnának dolgozni Ez a kis ajitás a kezdet, de nem állanak meg ennél A nők körében állandóan fokozódó i tánál. munkakedv, a munka iránti érdeklődés nagyobbodása még szebb eredmények e'-é, é -éuek reményére jogosít. A dohánygyár dolgozó nszszonyai és leányai a termelés nieUelt nem feledkeznek meg a demokratikusan gondolkodó nők másik feladatáról, a tanulásról sem, amely lehetővé teszi, hogy harcosai lehessenek a vi'ágbéke metőrz'iéuek. T;t* káruk, Szabó Sándorné szemináriumokat vezet és ők is készülnek a szeminiriamokra Várják a budapesti nővilágkongresszus határozatait . is, amelyekről Szabóné, — aki maga íss részlvcsz a kongresszuson, — részletesen beszámol majd nekik. A dohánygyári nőbizottság most már arra se:n panaszkodhat, hogy a férfiak tudomást sem vesznek róluk, mert a jó munkát mindenki észreveszi és meg is becsüli. 'pA legjobb c$aa$d«eavet - szövetkezesek Nyolc csanádmogyei földművesszővel kezelőt terjesztett fel jutalmazásra a makói kirendeltség szervezési osztálya,. A szövetkezetek elbírálásánál a mezőgazdaság fejlesztésében, a-z őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésében, a gabonagy('ejtésben és a tagok n.egseyitésébeu; elért eredményt vették figyelembe. Legjobbnak minősült- a Pifcvaxosi Földmüvesszövetkezet, def nem sokkal marad mögötte Magyarcsanád, Makó, Kübekháza., Kaszaper, Dombegyháza, Ujszentiván 09 Medgyesegybáza földmüvesszövetkezete aein. x L'j tanfolyamok kezdődnek december 1-én dr. Rosenbergnó gyors- és gépiróiskoláiátón, Dózsa György utca 2. Éulturpalo-