Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-16 / 288. szám

DHMAGWRSZÁG A haladó francia kalolikasok képviselője nagyjelentőségű előadást tartott Szegeden V. évt. 268. szám. Ara 60 flllór Szeged, 1948 December 16, Csiitörlöi Gerő elvlárs az országgyűlés elé terjeszfelle az uj, 11 milliárdos költségvetési Az országgyűlés mai ülé­sét egynegyed 11 órakor nyi­totta meg Mihályfi Ernő al­elnök. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével meg­bízott Gerő Ernő közleke­désügyi miniszter beterjesz­tette áz 1949. évi költségve­tést. Ezután nagy érdeklődés­sel várt költségvetési expo­zéját mondotta el Gerő Er­nő, Hangsúlyozta: a költség­velés arról tanúskodik, hogy egy év alalt halai masat lép­tünk előre, népi demokrati­kus államhatalmunk, nem­zetgazdaságunk. pénzügye­ink szilárd alapokon nyug­szanak. Sikerült kijutnunk a háborút követő esztendők pénzügyi bizonytalanságá­ból és sikerült pénzügyeink terén rendszerességet létre­hozni. A most beterjesztett költségvetés arról tanúsko­dik, hogy a stabilizáció óta örvendetesen állandósult a költségvetési egyensúly. Az első stabilizációs költségve­tés kis hiánnyal zárult a második költségvetés már némi felesleget mutatott. Az 1947—48-as költségve­tés nem az előirányzott 22 millió forint, hanem kb. 100 millió forint felesleg­gel zárult. Ezenkívül a Nemzeti Bank­ba további 50 millió.forintos visszafizetés történt. Ez év végéig. pz öthónapos pót­költségvetési időszakban az eredményeket sikerült még tovább fokozni. A közigaz­gatási költségvetés lovábbi 100 millió forint felesleget mutat, ezenkívül az árki­cgycnlilés vonalán előrelát­halóan további 150 millió fo­rint fe'esleggel számolhatunk Az öl hónappal meghosz­szabhiiott költségvetési év tollát összesen kb. 400 mil­lió forint felesleggel fog zárulni. Nálunk alacsonyabb az adóteher, min! Angliában Gerő Ernő ezulán rámuta­tott arra, bog}' a Marshall­terv »áldásaijban« részesülő országok költségvetése igen nagy hiányt mutat. Olaszor­szágban 30, Törökországban U és fél százalékos a költ­ségvetési hiány s Franciaor­szágban óráról-órára növek­szik. Nálunk az összes adó­bevételek a nemzeti jövede­lem 20 7 százalékát képez­ték az 1917—48. költségveté­si évben a győztes és mar­shallizált Angiiban 28.2 szá­zalékát. Nálunk lehat a vi­szonylagos adóteher sokkal alacsonyabb. Gerő Ernő a továbbiak­ban megbélyegezte Baran­kovics magatartását, aki két­ségbevonta, hogv költségve­tésünk valóban hiánymen­tes. • » Az Egyesüli Államok jogellenes magatartása A nemzetgazdaság megszi­lárdulásának forrásai — mondotta a továbbiakban Gerő Ernő — a dolgozó munkásság és parasztság eröfeszitései, valamint a hazánkat fel­szabadító Szovjetunió se­gítsége mellett azokban a mélyre­ható gazdasági és politikai változásokban található, amelyek az elmúlt évben végbementek. Ma máir a falu sem az, ami egy évvel ez­előtt volt A dolgozó pa­rasztság szembefordult a kizsákmányoló zsíros pa­rasztsággal és a reakciós klérus államellenes akna­munkájával. A tavalyinál jóval na­gyobbra megszabott be­szolgáltatási kötelezettség lehetővé lette, hogy a fel­szabadulás ulán clsőíz­hen kivitelre is került ga­bona. Az állam jelentékeny hite­lekkel segítette a dolgozó parasztságot és a szövetke­zeti mozgalmat és elkészü­lőhen vannak azok az intéz­kedések, amelyek a közös művelést folytató mezőgaz­dasági szövetkezeti csopor­tok hathatós támogatását cé­lozzák. Az imperialisták el­követnek mindent, hogy gá­tolják előrehaladásunkat Az "Egyesült Államok a béke­szerződés ellenére megta­gadja a németek által ha­zánkból elhurcolt mintegy 00 millió dollár értékű ma­gyar javak visszaadását. Ha az Egyesült Államok kormá­nya ebben a tekintetben to­vábbra is tagadó álláspont­ra helyezkedik, akkor a magyar kormány kénytelen lesz olyan rend­szabályokat igénybe ven­ni, amelyek jogtalanul visszatartott tulajdonunk ellenértékét biztosítják számunkra. Nemzetgazdaságunk megszilárdításának kézzelfogható bizonyítéka: az életszínvonal emelkedése Ezulán a hároméves terv sikeréről számolt be. ipari termelésünk az első tervévben meghaladta az előirányzatot és az 1938-as termelésnek 93.5 százalé­kát crlc el. Ezen az állageredményen fe­lül azonban az ipar döntő ágai a békebelit messze meg­haladó eredményeket mu­tatnak fel. Jelentékeny kész­letekkel rendelkezünk és most inkább az a gondunk, hogy jobban megszervezzük az értékesítést. Nemzetgaz­daságunk általános fellendí­téséből a mezőgazdaság is kivette részét, állatállomá­nyarik is örvendetesen sza­porodik. K 01 kereskedel­mink a mult évi igen gyen­ge n»e; ő -azdasági termés kö­vetkeztében lényegesen el­maradt az előirányzattól, de az ulo'sá hónapokban külkereskedelmi mérle­günk is mindjobban pozi­tív) á feli. KülkereskedclmünkeB még "erősen zavarja, hogy leg­több mezőgazdasági termé­nyünk ára a világpiaci ár fe­lelt van, mert termelési módszereink eímara lottabb­bak és a kisparccllán folyó termelés sokkal költsége­sebb. mint a korszerű nagy­üzemi termelés. Megfelelő kormányzati intézkedések­kel fokozatosan változtatni keli ezen a helyzeten. Nemzetgazdaságunk meg­szüárdu'ásúhan nagy sze­repet játszolt az a körül­mény, bogy a dolgozók mind nagyobb tömege ér­zi magáénak az államoh Ezt bizonyítja az iparban megindult munkaverseny si­kere is. Neinretoazda águnk meg­s i árdu'á árak kézzelfog­ható bizonyiléka a dolgo­zók életszínvonalának az emelkedése, amely-azonban sokkal gyor­sabb menetű volt, mint azt előirányoztuk és nvSr álta­lában meghaladta a háboru­előtti szinvonalat. Ez termé­szetesen giem azt jelenti, hogy már az összes dolgozó rétegek életszínvonala ma­gasabb és azt sem jelenti, hogy az életszínvonal ná­lunk már nem emelkedhe­tik tovább. Kétségtelen azon­ban, hogy nincs a magyar dolgozók­nak egyetlen rétege sem, amelynek az életszínvona­la a két költségvetés kö­zötti időszakban lényege­sen ne javult volna. " A forint nemcsak megtar­totta értékállandóságát, ha­nem növekedett értékében és Európa egyik legjobb valulá ává lett. Gerő Ernő a továbbiak­ban a magyar kulturális élet hatalmas fejlődéséről be­szélt és rámutatott a tan­könyv-kiadás, az iskolaépi­vételt, az üzemekkel együtt pedig 11.552.7 millió forint kiadást és 11.640 millió fo­rint bevételt irányoz elő. Ezek szerint tehát a költ­ségvetés az üzemek nélkül 34.5 millió, az üzemekkel együtt 87.3 millió forint többletbevételt irányoz elő. Költségvetésünk kiadási ol­dalának legjelentősebb téte­le az a 3.320 millió forint, ame­lyet 1949-ben állami ősz­szegekből beruházásra fordítunk. A bároméves terv 1949-re eső beruházásainak összege meghaladja majd a 4300 millió forintot, de ebből mintegy 1000 milliót nem közvetlenül az államháztar­tás utján biztosítunk. sa. stb. téren elért eredmé­nyekre. Az uj költségvetésről szól­va a miniszter megállapítot­ta, hogy áttértünk a nemzeti gazdálkodást felölelő egysé­ges, áttekinthető és naptári évhez igazodó nemzeti költ­ségvetés megvalósítására. Az 1949. évi költségvetés a MAV, a posl'a és az Állami Mező­gazdasági Gépüzem nélkül 9.306 millió forint kiadást és 9.340.5 millió forint be­Baruházásaink az elmúlt évhez viszo­nyikra 415 százalékkal emelkedtek több mint négyszeresere va­ló emelkedése mellett lion­Az 1947/48-as költségvetési előirányzathoz viszonyít­va a mostani költségvetés­ben az állami beruházások összege 415 százalékos emelkedést mulat. A kiadások megnövekedése a beruházások összegével, védelmünk fejlesztésével, ál­lam védelmünk megerősíté­sével, az iskolák, vizi társu­latok. lörvényhalósági állat­tenyésztési aiapok államosí­tásával., a sok lörvényhaló­sági ut állami kezelésbe vé­leíével kapcsolatos. A-Szovjetunió halalmas senilsége Személyi járandóságra az uj költségvetés 1.900.2 mil­lió forintot irányoz clcJ. Az emelkedés 40 millió forint. Ez abból ered, hogv egyes tárcáknál további fétszám­szaporilásra lés/ szükség. A mult évi költségvetésben szereplő 121.736 főnyi lét­számmal szemben az ul költségvetésben 175.314 fő szerepel. A köztisztviselők létszámának ilyen emelke­dése semmi esetre sem kí­vánatos, de elkerülhetetlen. Egyik oka a felekezeti isko­lák alkalmazottainak átvéte­le. A ^személyi kiadásokat növeli a nyugellátás emel­kedése is. Míg a mult évben a beruházások öjszege ki­adásainak csupán 15.1 szá­zaléka volt, addig az ui költ­ségvetés összege az összes állami kiadásoknak több. mint egyharmada, a beru­házásnak pontosan 35.6 szá­zaléka. A beruházások ilyen jelentékeny megnövekedése nemcsak hároméves ter­vünk sikeréből folyik., liá­néin jórészt annak is következménye, •hogy a Szovjetunió e'en­gedto a Jóvátétel még hát­ralévő részének 50 száza­lékát. (Lelkes taps.; Igv nemzetközi kötelezett­ségeink teljesítésére csak 912 millió forintot fordítunk, az elmúlt költségvetés 23.4 száza'éka helyett esak 9.8 szá a'ékot. lés, a kórházak helyreállttá- lett. Elsőrendű feladat: a Gondoskodunk országunk védelméről A tárcák tulajdonképpeni dologi kiadásainak fedezésé­re az uj költségvetés 2.458.8 millió forintot irányoz elő. Ebből 93.5 millió forint esik a honvédelmi tárcára. Hoz­záadva a személyi járandó­ságokat. a honvédelmi ki­adások együttes összege 1.153 millió forint, ami ki­adásainknak nem egészen 12 százaléka. Ezzel szemben az Egyesült Államok ösz­szes hadijcllegü kiadásai az állami kiadások 79 szá­za'éka, Törökországé pe­dig az állami kiadások 50 százaléka. Amikor az imperialisták eszeveszettül fegyverkeznek, háborúra uszitanak. hünfkövetnénk el népünk­kel szemben, ha lehetősé­neinkhez képest nem gon­dosko'lráiik országunk vé­delméről és biztonságáról. (Nagy taps.) A magyar nép­nek van már mit védenie, mert Magyarország vissza­vonhatatlanul a nép országa belső rend és biztonság meg­őrzése a belúgvi tárca és elsősorban az államrendőr­ség J60 millió forintos ki­adási többletében jelentke­zik. A többi tárcák dologi kiadásainál az emelkedő t főleg az okozíta, hogv a há­roméves terv végrehajtását és gazdasági, valamint kul­turális életünk fejlődését szolgáló szervekről kell gon­doskodni. Többet ford.tanak a szakemberek neve­lésére A mull kö'lségveléssel szemben sokkal löhhel fordttunk szakemberek képzésére. A legfőbb állami bevétetek forrása változatlanul az egyenes adó. az illetékek, a forgalmi adó. a fogyasztási adó, a jövedékek és a va­gyondézsma. Ezeknek a hé­véi eteknek összege 7.657 mil­lió forint. Egészen ui és máris igen számottévő tó­vételi forrásunk i \ r Ni.

Next

/
Thumbnails
Contents