Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-12 / 285. szám

Vasárnap. 1948 december 12 DELMAG Y A RORSZAÜ Egy ibériai föIdmiivesszöveSkesel ELINDUL... A cikk szerzője NIKIT A G01WACS, a Szocialista Munka Hőse, aki a krosznofárszki kerület Kanszkif körzetében lévő »Iljics hagyatéka* nemi föM'm üvesszövetkezetet 18 éve meg­szakítás nélkül irányítja, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsában képviseli. Leveleiben elmondja, hogy Brazsnofe falu parasztsága a kollektív ma nka útidra lépve, milyen jó­módú kulluréletet élt. Több mint 40 évvel ezelőll Oroszország központi kerületei­ből telepesek érkeztek Brazs­noje faluba. Kőztük volt az én apám családja is. Én akkor 12 éves voltam. Az uj helyre vezető apám elragadtatással be­szélt a termékeny szibériai fftloről, arról álmodott, hogy ebbe fogja fektetni két keze munkáját. De mire a telepesok megérkeztek, a föld legjavát már elfoglalták a kutdkok és földesurak-. A maradék föld nem igen /olt alkalmas mezőgazda-ágra, erdővel és cserjével boritott te­rület, amelynek kiirtása óriási munka volt. A legszebb remé­nyeiben becsapolt apám elment cselédnek a helybeli földesúr­hoz. Engem pedig pásztornak adott Csernyenkóhoz, a gazdag kulákhoz, akinél a napi darab kenyérért és időnként 3 rubel kenyérért dolgoztam. Körülbe­lül igy rendezték be a többi te­lepesek is az életüket. Csak az Októberi Forrada­lom után tudtuk felhasználni a föld gazdagságát. A szovjet hatalom első rendelkezése el­velte azt a földei ráktól és a nép kezébe adta. A szovjet halalom azáltal, hogy átadta a főidet a dolgo­zóknak. megteremtette a pa­raszti élei gyökeres megjavítá­sának lehelőségét. Be a ka­pott földet hrjyesrn ke'lrtt fel­használni. Jól emlékszem, hogy milyen szenvedéllyel tárgyalták meg a telepesek ezt a fontos kérdést. Fedor Micikov, volt cseléd iavaslalo alapján Rrazs­noje faluban mezöoazdasáyj gépközösségei szerveztünk. A közösség a ingdijakhói olyan mező-a-d isági gépeket szerzett be. amelyeket azelőtt az egye­dülálló paraszlok nem voltak képesek megvásárolni. A kö­zönén gépeit alacsony haszná­lati díjért vehette minden pa­raszt igénybe. Ez jelöniéként mérlé'-ben mo'nvPotta a hely­retet, de a föld helyes kihnsz­* I,p<rs7(>bh ajándékok leszállí­tott árban Dudás illatszertár, fizéphenvi-tór. Ti«za. szállónál. Okvetlen nfezo meg dnsan fel­fi'rfllt kirakatom. Elérlem élelem céliát, la­noncidőm kitöllése után kéz­bezkaplam segédlevelem. Most vissza kell tekintenem a de­mokrácia érdekében és még vagy száz kisteleki tanonc elv­társam érdekében, hogv tuda­tára juttassam haladó tnnone. társadalmunknak, hogv Kistele­ken a tanoncok érdekéhen még semmit sem hozott a kollektív szerződés, a tanonetörvény. Hogv ez mennvire igaz. be­bizonyosodik abból az időből amit én 18 hónap alall mini tanonc Kisteleken eltöllöllem F 18 hónán eseménveit ugyanis azért írom le. hogy a kisteleki reakció egvik kimagasló min­takénére egv kis fénvt dcrilsek ÍÍMS április 1-én. Királv László kisteleki mesterhez szer­ződlem tanoncnak. Egy hónap elmulta ulán kaptam az első pofont, mert egy utrai lárma haltatára kipillantottam az ut­cára, a másikat azért kaptam, mert két ember fedelFen fejjel ment az utcán és én pedig sapkában járok. Ezekre még emlékszem, dc a töhbt sokra nem. Rendesen 1!> óra hosz­szét dolgoztam egy nap. Fi­zetésül napi pofonok harminc­negyvenét kaptam. Szinte meg. nyugvó örömmel nézte a verés­tőt eltorzult areoniat. Nagy örö­me volt látni a sokszor feje­men, arcomon, orromon szi­várgó vért. Tudta jól, hogy úgysem Indok ellene lenni sem­mit, mert nála lakóin, éjjel nálásának problémáját nem ol­dolta meg. Maga az élet állította elénk a kérdést: ZMit csináljunk a továbbiakban j Különféle vélemények ala­kullak ki. De a többség mégte csak arra a következtetésre ju­tóit, hogy a közösségi gazdálko­dás fele! meg legjobban, a dol­gozó parasztság érdekeinek. Ezt az utat mi már részben kipró­báltuk, a mezőgazdasági gépkö­zősség együttes munkájában. 192i-ben hét s-enéng pa­rasztgazdaság egy esdett" ignerő­fét is szerszámaikor. Ezzel le­rakta a közösségi gazdálkodás alapjait. A szovjet ha'alom támogatta kezdeményezésünket. A terme­lő szövetkezet hosszulejáratn kölcsönt kapott vetőmag és mezőgazdasági gépek beszerzé­sére és uf építkezésekre' Szé­pen segitellek nekünk a mun­kások is. A Kánszkij-gyár mun­kásai védnökséget vállaltak az éppencsak, hogy megszületett mezőgazdasági termelőszövetke­zet felett. Traktort küldtek és segitcllek megszervezni a munkát. A paraszlok akkor kezdték el uj életűket, amikor a kis földcsíkok egységes tömbbe egyesüllek, melyben szabadon dolgozhatott a traktor. Termelőszövel kezelünk már létezésének első évében halai­mas győzelmet ért el. A kö­zös földről 12 mázsa lermési takarítottunk be hektáronként, ugyanakkor a magángazdasá­gok ugyanolyan földön csak 7 inázsás termést értek el ugyan­abban az évben. Ez azért tör­tént meg. mert a termelőszö­vetkezet kezde'töt fogva a tv­dománu alapfán folytatta a gazdálkodást és (el fesi tette az agrOnómusok tanácsait. A gabona értékesítéséből ere­dő első haszonból az üzem uj gépekel szerzett, — cséplőgépet, vetögépet. boronát. A mi példánk szemléltető­en beszélt a táblás földművelés vitathatatlan felsőbbrendűségé­ről. Mindezek ellenére az u] tagok beözönlése a termelőszö­vel keze! be az első idöklicn las­san ment. A termelőszövetkezet növekedését a parasztság régi esküdt ellensége, a kulákság akg^Mgo-ta. A kulákok hol rá­galmakkal. hol pedig egyene­sen mcgfélemlilé sel igyekeztek aláásni a parasztság hitét a földmüvcsszövplkczcjckben. A helyzet csah azután változott meg lényegesen, tltfics hagyalé-amikor a kulákságot, mini osz­táíyt felszámolták. 1931 tava­szán Brazsnofe egész dolgozó lakossága belépeti a termeli­szövetkezetbe. Ez az év minden tekintet­ben fordulópont volt. 1931 má­jus 15-én a földmű vosszövelkc­zet tagjai közös gyűlésen meg­erősítették a szövetkezet alap­szabályát. A gyűlés megválasz­totta a földmüvesszövelkezet vo­zelőségét és engem elnöknek. Ugyanaz a gyűlés nevezte el a szövetkezetet: kának.* Ez azt fetenletle, hogy mi a gyakorlatban fogjuk megvaló­sítani azokat az utasításokat, amelyekel a dolgozók zseniális vezére. Vladimír Iljics Lenin a Szovjet parasztságra hagyott. Előttünk épiiqy, midi a szov­jetek országának egész paraszt­sága elöli megnyilt az nt a hatalmas intenzív gazdálkodás fejlődéséhez. Szegedi Alíami Nemzeti Színház miisora December 12-én este 7 Órakor: A mosoly országa- Bérlclszünet. Rendes helyárak. December 13-án este 7 órakor; Filharmonikus hangverseny. December 14-én, este 7 órakor: A windsori vig nők, >P« bérlel December 15-én este 7 órakor: ócskavas nagyban. »E« bérL 7. December 16-án este 7 órakor: ócskavas nagyban. *S* bérlet 6. Táiszinház műsora: Dec. 13-án, Kistemplomt.: IDEGEN GYERMEK December 14. Ujszentiván: IDEGEN GYERMEK. December 21. Kübekháza: IDEGEN GYERMEK. FILMHÍREK Noszovaja kis halásztelep ai Északi Jeges tenger, pontosab­han: a Rarenc tenger partvidé­kén. Ez egyike a Szovjetunió legészakibb fekvésű lakótele­peinek. Noszovajátion az. idén helyezték üzembe az első mozit., ahol hangos filmeket vetítenek. A halászok, a rénsznrvastc­nyésztő nyenyecek, akik ezen a vidéken nomád életet élnek, a mozilian rendkívüli érdeklő­déssel nézik az nj szovjet fil­meket. Az Északi Sarkkörön tul, a Nvenveo Nemzeti Kör­let lakótelepein ezidőszermfc ki­lenc állandó mozi működik. Ezenkívül vannak vándormozik is, amelyek a nomád életet élő nyenyecékkel együtt vándorol­nak. Egyébként á mnzik száma az arhangelsz.ki teriilet má-s körzeteiten is állandóan növek­szik. Nemsokára ismfl tanú fa lehet a magyar közönség an­nak, hogyan fejlcd:k egy kis nép kufturAfa a s-ovjet rend­szerben. A tFény halt az tilrai cimü üzbég tárgya filmben üzbég színészek ele­venítik meg AUser Navof X V. századbeli költö életét és ko­rát. A filmet Jarmatnv ren­dezte a taslenti stúdióban. Folynak nz utolsó simítások a »TaIpalatnvi fö!rt«-ön. A film, melynek forgatását már befejez­ték. most. kapja meg n zenei aláfestéseket, amelynek szerző­je Verese Sándor. Az összeál­lítás munkája ntán e hőnnp kö­zepén a film megjelenik bemu­tató mozijainkban. Moszkvában droemher 15-én a Szovjetunió irói ülést tar­tanak. A filmforgatókönyvek kérdésérőt, a seenáristák 1949-es terveíról Seserbin sz.ámol be, aki a filmminisz­tériurn helyettes vezetője. A * Díszmagyar * cimü film, melynek eddig kisdiszlrtcs< -fel­vételeit forgatták az lJi Ma­ggar Filmirodában, rövidesen átköltözik a Hunniába, ahol már épül a királyi vár dísz­termének pontos mása. Mexikó mognvif.otfa kapuit a népi demokráciák filmművésze­te előtt: a-:Dugnak a tárnák* cimü. SzegeJ'te is nagy sikerrel bemutatott csehszlovák filmdrá­ma már hatodik hete fut pre­miermoziklvnn. szökni nem tudhatok, mert az ajtókat bezárja, nappai pedig velem van. Egyszer azonban mégis egv sötét éjjel sikerült megszökni Szökésem oka az volt, hogy egy két és félméteres mérőléc­cel háromszor leütött ugy. hogy a harmadik csapástól bal fü­lem összezuzódott és szökőkút módjára folyni kezdett a vér. Oka csupán az volt. hogy én folyton idegesítem és 15 ettől soványodik. Azon éjjel 11 óra­kor elszöktem, véres arccal, vé­res ruhával haza szüleimhez Felsőlanvára. Utána következő héten visszamenteni Kistelekre és elmentem dr. Tóth Kál­mán OTI-orvoshoz, aki Király Lászlónak jóharálja- Tizlióna­pos OTI-(agságom ellenére is tekintélyes pénzösszeg ellené­ben akar! csak lállcvelet kiál­lítani. Tudta, hogy ugy sem tudom megfizetni és el lesz ejlve az ügy. Ezután az ipar­testedéihez fordultam, bár tud­lam, hogy eredménytelen lesz, mert egy minden zsírral meg­kent kikopott fodrászmcslcr, Mészáros István volt a jegyző Király Lászlónak szintén jó­harálja. Természete^ hogy ne­ki adott igazat. Visszavittek új­ra tölteni tovább a tanoncidőt. Sorsom annyival rosszabbo­dott, hogy fel merlem lázadni ellene és ezért külön kellett lakolni. A verést egv idő után már egészen megszoktam, már hiába ütött, de szavai mindig jobban fújtak. A legrsunyább átkokkal illette a szüleimet és engem. Ezenfelül különböző gyalázatos gyanúk százaival halmozott el. Lopásokkal gya­nnsitolt. Lopásaimról jegyzö­könyvet vezetett, melyet szaba­dulásomnál akart fellárni. Volt egy érdekes csel, ami­kor bemutalta nekem a demo­kráciát. Reggel kaptam nem is 15, hanem 20 deka kenyeret egész napra, két deci kávét, délben szintén két deci bable. vest és ugyanannyi krumplifő­zeléket, este pedig a maradék kenyeremhez tiz dekányi túrót kaptam. Azon a napon nyolc­órát dolgoztam. Másnap reggel örömmel kérdezte: »No Jóska hát teccik-e a demokrácia, mert ez ám a demokrácia, igy van ám ez másutt*. Az utolsó napokban már az őrültség környékezett. Szemeim fénye elhomályosodott, nappal is nekimentem a fának, a fal­nak. Kegyetlen szigorával szin­te megigézeit. Egy kora hajna­tpn hazafelé igyekeztem a ta­nyáról, rohantam, altogy csak tudtam. Egyszer csak mintha Egy voU kisteleki tanonc naplójából lövést hallottam volna, elestem, melegség futott el, azt hittem, hogy meglőttek. Egy kis idő multán, magamhoz térve, lát­tam, hogy nem vagyok meg­lőve, újra rohanni akartam, de mikor megindultam, újból eles­te n. Nappali világosságban csak­úgy lállatn, mint egy holdvilá­gos éjszakán. Nem rohantam tovább, csak lassan hallaitain, észre sem véve, hogy a köz­ségtől egészen más irányba ha­ladok. ÍJár este volt, mikor egy fenyőerdőhöz értein. Olt lefe­küdtem és elaludtam. Egy he. let töltöttem ott. Első nap még öngyilkos akartain lenni, má­sodik nap már Amerikába akartam menni. Harmadnapra már kipihentem magáin cs ar­ra gondoltam, hogy máshol ke­resek helyei, ahol tanulok to­vább. Ezen gondolatom nyomán kerültem Szegedre, ahol becsü­letes munkám árán felszabadul­tam. Megtudtam, hogy nem a 20 deka kenyérhői áLI a demo­krácia, mert a Király László demokráciájára tényleg lehet mondani: »Ugyan kérem hát ez a demokrácia, hál hot va­gyunk.* Király Lászlónak min­den tanoncával az. volt a cél­ja, hogy testileg, lelkileg tönk­retegye. Teklák erre az elöl­tem lévő tanoncok, Kócsó Jó­zsef, aki súlyos tüdőbajt és Csókásj Mihály, aki súlyos ve­Sebajt szerzett nála, a mester­ség helyett. Sallai János, aki 10 hónap ntán, színién 5z én sorsomra jutott. Király laíszló­nak, a jelenlegi tanonca is az én volt helyzetemet éli, csak­hogy ő még kosztot sem kap és fizetést sem kap, pedig tiz óránál naponta mindig többet dnlgorik és havonta egyszer el­zavarja a mestere. Kibírhatat­lan állapotáról panaszkodott Zöldi Kovács Sándor szomszé­dos kos-ácsmesternek, aki meg­kért engem, hogy ha tudok, tegvek valamit az érdekéhen. Kisteleken ehhez hasonló sorsban étnek' a tanoncok, még mindig, este 4 órára járnak is­kolába. Fizetés helyett ők fi­zetnek a mestereknek, amiért náluk dolgozhatnak. SzIT szer­vezetük nincs, és igy a kisteleid mestereknek teljesen ki van­nak szolgáltatva. Éppen ideje annak, hogy változtassunk ne­héz helyzetükön. Ez mint egy vádirat szói a kisteleki tanónelársadaloin ér­dekében, hogy szűnjön meg végre az ember, ember által való kizsákmányolása. Mi 'szegedi tanoncok köve­teljük, hogy orvoslásra talál­jon kisteleki lanonelársaink ügye és hogy minél előbb ala­kuljon meg náluk is érdekvé­delmi szervezetük, á SzI T. Csépi József

Next

/
Thumbnails
Contents