Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-12 / 285. szám

Vasárnap. 1948 december 12 DELMAG Y A RORSZAÜ Egy ibériai föIdmiivesszöveSkesel ELINDUL... A cikk szerzője NIKIT A G01WACS, a Szocialista Munka Hőse, aki a krosznofárszki kerület Kanszkif körzetében lévő »Iljics hagyatéka* nemi föM'm üvesszövetkezetet 18 éve megszakítás nélkül irányítja, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsában képviseli. Leveleiben elmondja, hogy Brazsnofe falu parasztsága a kollektív ma nka útidra lépve, milyen jómódú kulluréletet élt. Több mint 40 évvel ezelőll Oroszország központi kerületeiből telepesek érkeztek Brazsnoje faluba. Kőztük volt az én apám családja is. Én akkor 12 éves voltam. Az uj helyre vezető apám elragadtatással beszélt a termékeny szibériai fftloről, arról álmodott, hogy ebbe fogja fektetni két keze munkáját. De mire a telepesok megérkeztek, a föld legjavát már elfoglalták a kutdkok és földesurak-. A maradék föld nem igen /olt alkalmas mezőgazda-ágra, erdővel és cserjével boritott terület, amelynek kiirtása óriási munka volt. A legszebb reményeiben becsapolt apám elment cselédnek a helybeli földesúrhoz. Engem pedig pásztornak adott Csernyenkóhoz, a gazdag kulákhoz, akinél a napi darab kenyérért és időnként 3 rubel kenyérért dolgoztam. Körülbelül igy rendezték be a többi telepesek is az életüket. Csak az Októberi Forradalom után tudtuk felhasználni a föld gazdagságát. A szovjet hatalom első rendelkezése elvelte azt a földei ráktól és a nép kezébe adta. A szovjet halalom azáltal, hogy átadta a főidet a dolgozóknak. megteremtette a paraszti élei gyökeres megjavításának lehelőségét. Be a kapott földet hrjyesrn ke'lrtt felhasználni. Jól emlékszem, hogy milyen szenvedéllyel tárgyalták meg a telepesek ezt a fontos kérdést. Fedor Micikov, volt cseléd iavaslalo alapján Rrazsnoje faluban mezöoazdasáyj gépközösségei szerveztünk. A közösség a ingdijakhói olyan mező-a-d isági gépeket szerzett be. amelyeket azelőtt az egyedülálló paraszlok nem voltak képesek megvásárolni. A közönén gépeit alacsony használati díjért vehette minden paraszt igénybe. Ez jelöniéként mérlé'-ben mo'nvPotta a helyretet, de a föld helyes kihnsz* I,p<rs7(>bh ajándékok leszállított árban Dudás illatszertár, fizéphenvi-tór. Ti«za. szállónál. Okvetlen nfezo meg dnsan felfi'rfllt kirakatom. Elérlem élelem céliát, lanoncidőm kitöllése után kézbezkaplam segédlevelem. Most vissza kell tekintenem a demokrácia érdekében és még vagy száz kisteleki tanonc elvtársam érdekében, hogv tudatára juttassam haladó tnnone. társadalmunknak, hogv Kisteleken a tanoncok érdekéhen még semmit sem hozott a kollektív szerződés, a tanonetörvény. Hogv ez mennvire igaz. bebizonyosodik abból az időből amit én 18 hónap alall mini tanonc Kisteleken eltöllöllem F 18 hónán eseménveit ugyanis azért írom le. hogy a kisteleki reakció egvik kimagasló mintakénére egv kis fénvt dcrilsek ÍÍMS április 1-én. Királv László kisteleki mesterhez szerződlem tanoncnak. Egy hónap elmulta ulán kaptam az első pofont, mert egy utrai lárma haltatára kipillantottam az utcára, a másikat azért kaptam, mert két ember fedelFen fejjel ment az utcán és én pedig sapkában járok. Ezekre még emlékszem, dc a töhbt sokra nem. Rendesen 1!> óra hoszszét dolgoztam egy nap. Fizetésül napi pofonok harmincnegyvenét kaptam. Szinte meg. nyugvó örömmel nézte a veréstőt eltorzult areoniat. Nagy öröme volt látni a sokszor fejemen, arcomon, orromon szivárgó vért. Tudta jól, hogy úgysem Indok ellene lenni semmit, mert nála lakóin, éjjel nálásának problémáját nem oldolta meg. Maga az élet állította elénk a kérdést: ZMit csináljunk a továbbiakban j Különféle vélemények alakullak ki. De a többség mégte csak arra a következtetésre jutóit, hogy a közösségi gazdálkodás fele! meg legjobban, a dolgozó parasztság érdekeinek. Ezt az utat mi már részben kipróbáltuk, a mezőgazdasági gépközősség együttes munkájában. 192i-ben hét s-enéng parasztgazdaság egy esdett" ignerőfét is szerszámaikor. Ezzel lerakta a közösségi gazdálkodás alapjait. A szovjet ha'alom támogatta kezdeményezésünket. A termelő szövetkezet hosszulejáratn kölcsönt kapott vetőmag és mezőgazdasági gépek beszerzésére és uf építkezésekre' Szépen segitellek nekünk a munkások is. A Kánszkij-gyár munkásai védnökséget vállaltak az éppencsak, hogy megszületett mezőgazdasági termelőszövetkezet felett. Traktort küldtek és segitcllek megszervezni a munkát. A paraszlok akkor kezdték el uj életűket, amikor a kis földcsíkok egységes tömbbe egyesüllek, melyben szabadon dolgozhatott a traktor. Termelőszövel kezelünk már létezésének első évében halaimas győzelmet ért el. A közös földről 12 mázsa lermési takarítottunk be hektáronként, ugyanakkor a magángazdaságok ugyanolyan földön csak 7 inázsás termést értek el ugyanabban az évben. Ez azért történt meg. mert a termelőszövetkezet kezde'töt fogva a tvdománu alapfán folytatta a gazdálkodást és (el fesi tette az agrOnómusok tanácsait. A gabona értékesítéséből eredő első haszonból az üzem uj gépekel szerzett, — cséplőgépet, vetögépet. boronát. A mi példánk szemléltetően beszélt a táblás földművelés vitathatatlan felsőbbrendűségéről. Mindezek ellenére az u] tagok beözönlése a termelőszövel keze! be az első idöklicn lassan ment. A termelőszövetkezet növekedését a parasztság régi esküdt ellensége, a kulákság akg^Mgo-ta. A kulákok hol rágalmakkal. hol pedig egyenesen mcgfélemlilé sel igyekeztek aláásni a parasztság hitét a földmüvcsszövplkczcjckben. A helyzet csah azután változott meg lényegesen, tltfics hagyalé-amikor a kulákságot, mini osztáíyt felszámolták. 1931 tavaszán Brazsnofe egész dolgozó lakossága belépeti a termeliszövetkezetbe. Ez az év minden tekintetben fordulópont volt. 1931 május 15-én a földmű vosszövelkczet tagjai közös gyűlésen megerősítették a szövetkezet alapszabályát. A gyűlés megválasztotta a földmüvesszövelkezet vozelőségét és engem elnöknek. Ugyanaz a gyűlés nevezte el a szövetkezetet: kának.* Ez azt fetenletle, hogy mi a gyakorlatban fogjuk megvalósítani azokat az utasításokat, amelyekel a dolgozók zseniális vezére. Vladimír Iljics Lenin a Szovjet parasztságra hagyott. Előttünk épiiqy, midi a szovjetek országának egész parasztsága elöli megnyilt az nt a hatalmas intenzív gazdálkodás fejlődéséhez. Szegedi Alíami Nemzeti Színház miisora December 12-én este 7 Órakor: A mosoly országa- Bérlclszünet. Rendes helyárak. December 13-án este 7 órakor; Filharmonikus hangverseny. December 14-én, este 7 órakor: A windsori vig nők, >P« bérlel December 15-én este 7 órakor: ócskavas nagyban. »E« bérL 7. December 16-án este 7 órakor: ócskavas nagyban. *S* bérlet 6. Táiszinház műsora: Dec. 13-án, Kistemplomt.: IDEGEN GYERMEK December 14. Ujszentiván: IDEGEN GYERMEK. December 21. Kübekháza: IDEGEN GYERMEK. FILMHÍREK Noszovaja kis halásztelep ai Északi Jeges tenger, pontosabhan: a Rarenc tenger partvidékén. Ez egyike a Szovjetunió legészakibb fekvésű lakótelepeinek. Noszovajátion az. idén helyezték üzembe az első mozit., ahol hangos filmeket vetítenek. A halászok, a rénsznrvastcnyésztő nyenyecek, akik ezen a vidéken nomád életet élnek, a mozilian rendkívüli érdeklődéssel nézik az nj szovjet filmeket. Az Északi Sarkkörön tul, a Nvenveo Nemzeti Körlet lakótelepein ezidőszermfc kilenc állandó mozi működik. Ezenkívül vannak vándormozik is, amelyek a nomád életet élő nyenyecékkel együtt vándorolnak. Egyébként á mnzik száma az arhangelsz.ki teriilet má-s körzeteiten is állandóan növekszik. Nemsokára ismfl tanú fa lehet a magyar közönség annak, hogyan fejlcd:k egy kis nép kufturAfa a s-ovjet rendszerben. A tFény halt az tilrai cimü üzbég tárgya filmben üzbég színészek elevenítik meg AUser Navof X V. századbeli költö életét és korát. A filmet Jarmatnv rendezte a taslenti stúdióban. Folynak nz utolsó simítások a »TaIpalatnvi fö!rt«-ön. A film, melynek forgatását már befejezték. most. kapja meg n zenei aláfestéseket, amelynek szerzője Verese Sándor. Az összeállítás munkája ntán e hőnnp közepén a film megjelenik bemutató mozijainkban. Moszkvában droemher 15-én a Szovjetunió irói ülést tartanak. A filmforgatókönyvek kérdésérőt, a seenáristák 1949-es terveíról Seserbin sz.ámol be, aki a filmminisztériurn helyettes vezetője. A * Díszmagyar * cimü film, melynek eddig kisdiszlrtcs< -felvételeit forgatták az lJi Maggar Filmirodában, rövidesen átköltözik a Hunniába, ahol már épül a királyi vár dísztermének pontos mása. Mexikó mognvif.otfa kapuit a népi demokráciák filmművészete előtt: a-:Dugnak a tárnák* cimü. SzegeJ'te is nagy sikerrel bemutatott csehszlovák filmdráma már hatodik hete fut premiermoziklvnn. szökni nem tudhatok, mert az ajtókat bezárja, nappai pedig velem van. Egyszer azonban mégis egv sötét éjjel sikerült megszökni Szökésem oka az volt, hogy egy két és félméteres mérőléccel háromszor leütött ugy. hogy a harmadik csapástól bal fülem összezuzódott és szökőkút módjára folyni kezdett a vér. Oka csupán az volt. hogy én folyton idegesítem és 15 ettől soványodik. Azon éjjel 11 órakor elszöktem, véres arccal, véres ruhával haza szüleimhez Felsőlanvára. Utána következő héten visszamenteni Kistelekre és elmentem dr. Tóth Kálmán OTI-orvoshoz, aki Király Lászlónak jóharálja- Tizliónapos OTI-(agságom ellenére is tekintélyes pénzösszeg ellenében akar! csak lállcvelet kiállítani. Tudta, hogy ugy sem tudom megfizetni és el lesz ejlve az ügy. Ezután az ipartestedéihez fordultam, bár tudlam, hogy eredménytelen lesz, mert egy minden zsírral megkent kikopott fodrászmcslcr, Mészáros István volt a jegyző Király Lászlónak szintén jóharálja. Természete^ hogy neki adott igazat. Visszavittek újra tölteni tovább a tanoncidőt. Sorsom annyival rosszabbodott, hogy fel merlem lázadni ellene és ezért külön kellett lakolni. A verést egv idő után már egészen megszoktam, már hiába ütött, de szavai mindig jobban fújtak. A legrsunyább átkokkal illette a szüleimet és engem. Ezenfelül különböző gyalázatos gyanúk százaival halmozott el. Lopásokkal gyannsitolt. Lopásaimról jegyzökönyvet vezetett, melyet szabadulásomnál akart fellárni. Volt egy érdekes csel, amikor bemutalta nekem a demokráciát. Reggel kaptam nem is 15, hanem 20 deka kenyeret egész napra, két deci kávét, délben szintén két deci bable. vest és ugyanannyi krumplifőzeléket, este pedig a maradék kenyeremhez tiz dekányi túrót kaptam. Azon a napon nyolcórát dolgoztam. Másnap reggel örömmel kérdezte: »No Jóska hát teccik-e a demokrácia, mert ez ám a demokrácia, igy van ám ez másutt*. Az utolsó napokban már az őrültség környékezett. Szemeim fénye elhomályosodott, nappal is nekimentem a fának, a falnak. Kegyetlen szigorával szinte megigézeit. Egy kora hajnatpn hazafelé igyekeztem a tanyáról, rohantam, altogy csak tudtam. Egyszer csak mintha Egy voU kisteleki tanonc naplójából lövést hallottam volna, elestem, melegség futott el, azt hittem, hogy meglőttek. Egy kis idő multán, magamhoz térve, láttam, hogy nem vagyok meglőve, újra rohanni akartam, de mikor megindultam, újból eleste n. Nappali világosságban csakúgy lállatn, mint egy holdvilágos éjszakán. Nem rohantam tovább, csak lassan hallaitain, észre sem véve, hogy a községtől egészen más irányba haladok. ÍJár este volt, mikor egy fenyőerdőhöz értein. Olt lefeküdtem és elaludtam. Egy he. let töltöttem ott. Első nap még öngyilkos akartain lenni, második nap már Amerikába akartam menni. Harmadnapra már kipihentem magáin cs arra gondoltam, hogy máshol keresek helyei, ahol tanulok tovább. Ezen gondolatom nyomán kerültem Szegedre, ahol becsületes munkám árán felszabadultam. Megtudtam, hogy nem a 20 deka kenyérhői áLI a demokrácia, mert a Király László demokráciájára tényleg lehet mondani: »Ugyan kérem hát ez a demokrácia, hál hot vagyunk.* Király Lászlónak minden tanoncával az. volt a célja, hogy testileg, lelkileg tönkretegye. Teklák erre az elöltem lévő tanoncok, Kócsó József, aki súlyos tüdőbajt és Csókásj Mihály, aki súlyos veSebajt szerzett nála, a mesterség helyett. Sallai János, aki 10 hónap ntán, színién 5z én sorsomra jutott. Király laíszlónak, a jelenlegi tanonca is az én volt helyzetemet éli, csakhogy ő még kosztot sem kap és fizetést sem kap, pedig tiz óránál naponta mindig többet dnlgorik és havonta egyszer elzavarja a mestere. Kibírhatatlan állapotáról panaszkodott Zöldi Kovács Sándor szomszédos kos-ácsmesternek, aki megkért engem, hogy ha tudok, tegvek valamit az érdekéhen. Kisteleken ehhez hasonló sorsban étnek' a tanoncok, még mindig, este 4 órára járnak iskolába. Fizetés helyett ők fizetnek a mestereknek, amiért náluk dolgozhatnak. SzIT szervezetük nincs, és igy a kisteleid mestereknek teljesen ki vannak szolgáltatva. Éppen ideje annak, hogy változtassunk nehéz helyzetükön. Ez mint egy vádirat szói a kisteleki tanónelársadaloin érdekében, hogy szűnjön meg végre az ember, ember által való kizsákmányolása. Mi 'szegedi tanoncok követeljük, hogy orvoslásra találjon kisteleki lanonelársaink ügye és hogy minél előbb alakuljon meg náluk is érdekvédelmi szervezetük, á SzI T. Csépi József