Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-01 / 275. szám

KmiíHo..«4ec«Kiber 1. ..rt-ij.. DELMAGYARORSZAO Tóth HL Mária Fiatal, mosolygószentü le­ány Tólh III. Mária elvtársnő, de akárhogyan is megerőlteti tortát, hangja elvész az előfo­nómühcly gilfonógépeinek zú­gásába n. Nem is igen ér rá, ki­teneedmagával brigádban dol­gozik, az elsőben, amely a Sze­gedi Kendet fonóban megala­kult. Csak mikor két órakor a délnáni turnus brigádja lép a gépekhez — ezret állanak ver­senyben a délelőttiek, — fújja kicsit ki magát. S akkor is ezt mond fa: — De jó lenne már a bizott­ság élő t állni! 9 Egy élmunkás póri munkás Mert Tólh III. Mária a ten­dere-ár előfonójából mój e hé­ten a Politikai Bizottság hatá­rozatának végrehajtása során a felülvizsgáló bizottság elé ke­rül. 1911 ősze óta tagja a Ma­gyar Kommunista Pártnak, az­óta állandóan fuhijárő, Nvár óla rendszeresen olvassa a Sza­bad Népet és a Délmagyaw sságol. Tiz napja tért vissza az egylión a p os párt iskoláról. Pártmunkás és pártbizalmi, li­«s csoportjába jeienlcg 15 elv­társnő tartozik. Ujilási javasla­ta a Tervhivatal elölt fekszik: <fa az üzemben már használják i*. a vdenikon elkopott és nc­lu zen pótolható zöhl phisst tn-igben előál'iiott hevederrel helyettesítette, amely szintén íagja az elszakadó szálat és megakad ilyozza összegubuijío­tódá áL S végül, hogy ezt se hall­gassuk cl: októberben megkap, ta az élmunkás jelvényt. Most, munka után meg siet­ve felkeresi tizes csoportjának tagjait, figyelmezteti őket az ósszéirásra, arra, hogy a kés2 névjegyzék már megtekinthető az üb-irodában, senki ne mu­lassza el, hogv megtekintse, rá­került-e a neve. Egyébként is ló h elvtársnő gondoskodott ar­ról, hogy az osztályon feltűnő* tábla hívja fel mindenki figyel­mét a névjegyzék áttanulmá­nyozására és amennyiben szük­séges, az időben való felszó­lamlásra. „Beláttam hibái ma?..." Nem csodáihaló, ha most nyugodtan, emelt fővel, őröm­mel készül a bizottság elé. — Amikor a PB határozata megjelent — mondja —, rögtön láttam, liogy nagyjelentőségű dologról van szó. Azután sokat olvastam erről a kérdésről és megértettem, milyen fontos pártunk élcsapat jellegének biztosítása. Igyekeztem ezt a felismerésemet pártnapokon, taggyűléseken ,műhely- éspárt­tminkásértekezletcken az elv­társaknak továbbadni, meg­magyaráztam nekik, miért szük­séges a tagzárlat és a tagretá­zió. — Azután felmértem magam­ban — folytatja —, mi volt ed­dig helyes és mi volt helytelen a munkámban. Rájöttem, hogy a pártsajtót nem olvastam ed­dig kellő figyelemmel. Azóta mindig megfelelő időt fordítok a Szabad Nép figyelmes olva­sására. Fokozottabb gonddá» foglal leozom tizes csoportom tagjaival. Beláttam ideológiai elmaradottságomat is. Addig pénzhiányra hivatkozva nem igen vásároltam marxista-leni­nista könyveket, most, hogy job­ban utánanéztem, láttam, hogy milyen olcsó kiadást lehet kap­ni — és részletre is. Nagyon jól jött az egyhónapos iskola, és most rendszeresen tanulok, ol­vasok tovább. Ki a nyaltat a bokorból — Nyilván felkészül a bizott­ság kérdéseire... — Nem vizsgázni megyek — szakit félbe. — Tudom," a bi­zottság meg akar győződni el­méleti tudásomról is, de első­sorban az érdekli, hogy milyen vagyok, mit dolgozom a párt­ért, mit jelent nekem a párt. S ezért már alig várom, hogy szcmiől-szembe kerüljek a bi­zottsággal. Tudom, ólyan elv­társak közé kerülök, akik­nek az én ügyem szintén szív­ügye és ilyen módon foglalkoz­nak is majd velem. Tóth eivtársnő már indul is 07. ölíöző felé, de még hozzáte­szi: — A felülvizsgálás, .a határo? zat végrehajtása legalább kiug­ratja a nyulai a bokorból. Mert van még ilyen, nálunk is. Tá­voznak a közénk nem valók, tagjelöltek lesznek n még nem érett tagok, ugyanakkor azon­ban uj káderek is felszínre ke­rülnek, uj pártmunkások emel­kednek ki a tagság széles töme­gei kőzüL Ezzel pártunk döntő­en megerősödik és kiszélesít­heti befolyását a pártonkívüli tömegek közölt is. Uj teíadaloh elé — A /elúlvizsgálat után — búcsúzik most már Tóth elv­társnő — uj feladatok várnak ránk, pártmunkásokra is. Ai élcsapat minden egyes tagjá­nak egyegy pártmunkásnak kell lennie — s minekünk, ed­digi pártmunkásoknak fokozot­tab tudásunkkal, munkánkkal, példamutatásunkkal, mások szüntelen oktatásával, nevelésé­vet kell majd kitűnnünk. És rajta is leszünkI # Hl abbahagyja és felsiet a lépcsőn- Talán holnap, talán holnapután kerül a bizottság elé, de ha izgul, csak at öröm­teljes várakozás teszt ezt. S Megjelent füzet formájában Sztálin elvtárs nyilatkozata a háborús bujtogatok biztos íhidarcáról Sztálin elvtárs nyilatkozata leleplezi az imperialisták hazug szólamait. s..• túlságosan nagyok a béke melletti társadalmi erők« mondja a nyilatkozat, nemhogy az imperialisták ezeket az erőket egy uj tháböru felé fordítsák.« . Ara 20 fillér. Kapható: az M DP-szcrvozeMvben és a Szikra-bízományo soknfíl. Megrendelhető; Szikra MDI' — Fropagondannyag­terje ztö, Budapest VIII.. Gyulai Pál-ntca 14. es. már arra gondot, mi lesz a fel­adata, kő!cre$sége a felülvizsgá­lás után. Hogyan Is mondta Sztálin elvtárs? »A szocializmust építő párt tagjának lenni dicsőség és megiisztelle'és.z Tóth lil. Mária azok közé tartozik, akik ezt a dicsőséget kiérdemelni töreked­nek .... Szeged kisiparossága egységesen álSástloglall a minduzenfvaSa a szitás elíen Szeged kisiparossága kedden este az ipartestület nagytermé­ben gyúlt össze, hogy a kisijxi­rosok közül az országban első­nek tiltakozzék a Mindszenty-! vezette klerikális reakció aljas uszításai ellen. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyet 500 szegedi kisipn-j ros irt alá és amelyet távirati- J lag a kormányhoz, illetve a' KISOSz központjához juttatnak el. A határozat igy hangzik: ' — A né fú demokrácia fs « rámái katolikus egyház kától H mielőbbi jó együttműködés ér. delében a ste.zdi kisiparotok kérik, hogy az illetékes állami szervek a Magyar Köztársaság törvényei értelmében a Icf eré­lyesebben és lehelő legsürgő­sebben lépjenek fel Mindszenty is a mCigötte megbújó népi de­mokrácia-et'enes, imperidit­must kiszolgáló reakció étlen, Több uj ház épül a faluban, mert olcsóbb a iégía és a cserép Csökkent az önköltség a Nemzeti Vállalattá lett Kertész téglagyárban Néltány hete nagy örömhír érte az államosított Kertész téglagyár dolgozóit. A gyárat ugyanis nemzeti vállalattá nyilvánították. A cserepessori gyárban, a piros téglák és cse­repek hazájában, amely oz ál­lamosítás óta arról volt híres, hogy mindig dalolva, vigan vé­gezte munkáját, meg fokozot­tabb kedvvel indult meg a munka. Akkor azonban már csak né­hány napig dolgozhatott teljes üzemben a gyár, mert beköszön­tött a hideg idő, végetért a tég­lagyártás idénye. ^Tj ámult | -j-351 ajeíen (Most már csak néhány mun­kás sürög-forog púposra rakott talicskáiával az égető kemence körüL A kiszárított nyerstégla és nyerseferép égetése még ja­nuár, végéig folyik a- gyárban. Az államosítás előtti évben már . deccmlxer közepén leállt a gyár, nem volt mit égetni, mert nz elmúlt nyáron közel sem ter­meltek annyi nyerstéglát és cse­repet, mint az idén. Az elmúlt éviién a Kertész téglagyár munkásai 96 száza­lékban teljesítették az előirány­zott tervet. Ebl>en az évben megváltozott a helyzet Javult a munkafegyelem, megerősö­dött a munkásöntudat, mega­vult, a versenyszellem és ebnek eredményeképpen az 1948-as idényben 135 százalékban telje­sítették az előirányzatot és há­rom millió darai) "helyett négy­millió egyszázezer darab cse­repet és téglát gyártották. Mit mondanak a számlák? De nemcsak a termelés volt jóval nagyobb az idén, a ve­vők is megszaporodtak. A dol­gozó parasztság életszínvonalá­nak emelkedését bizonyítják a Ujabb hadifoglyok árkoltok A legutóbbi napokban hazaérkezett veit had foglyok névsora Farkas József (1907. Király-' halom 436), Farkas Mihály (1921. Csórva 265), Csűri Ist­ván (1920. Csengelo 460), Csi­szár Miklós (1910. Királyhalom), Horváth János (Kistelek), Tor­nai Gyula (1921. Szesred, Párisi­körut 34), Forrai Márk (Kis­kundorozsma), Deák Sándor (1912. Szeged, Apáca-utca- 16), Mucsi Péter (Röszke), Gyovai Lajos (Mindszent), Csiszár Sán­dor (1920. Szeged), Otott Jó­zsef (1910: Szeged, Földmüves­utca 47), Zomböi Dénes (Sö­vényháza), Nagy István (1911, Szeged-AÍsútanya), Szekeres Ist­ván (Algyő), Pipucs András (1909. Királvhalora), Rókus Im­re (Csengele), Tapp Gyula (1900. Szeged), Németh Sándor (1910. Algyő), Hegedűs Sándor (Kiste­let), Galiba István (Kiskundo­x-ozsma), Kiss József (Sándor­falva), Kovács József (1913. Új­szeged), Katona János (1922. Szeged), Ábrahám Károly (1915. (Török-utca 6), Szemerédi János (1915. Csoixgrádi-sugárut 38), Kiss János (Mindszent), Kiss Péter Ignác (1921. Csórva), Ko­vács József (1903. Szeged, Ilona­utoa 7), Kondász István (1911. Sz-itymaz), Krizáin Mihálv (Kis­telek), Czékus István (Kiskun­dorozsroa), Csamangó Ferenc (1913. Szeged), Gazdag János (Csanylelek), Hernádi József (Kétegyháza), Benosik Imre (1918. Királyhaiom), Bereck Mihály (Mindszent), Vargha An­tal (Csanytelek), Eelogy Imre (1921. Szeged, Hunyadi-tér 8), Balázsi János (Dorozsma), Fa­1'a.gó Imre (Újszeged, Zicsi-utoa 2), Frank Andor (Szeged), Ko­vács László (Szeged, Petőfi S.­sugárut 19), Bayer Péter (Kis­telek), Licinger Márton (Deszk), Szűcs József (1910. Szeged), Blauner Henrik (1920. Szeged), Orosz Gyula (Mindszent), Erdei Róbert (1925. Szeged), Polner József (1910. Szeged), Szőke Lajos (Mindszent), Pusztai Já­nos (Kistelek), lloznai Iriszló (Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 23), Csillag Imre (1922. Sze­ged), Som jó Antal (1911. Új­szeged), Sipos Imre (1921. Sze­ged), Stefán Gábor (1919. Sze­ged, Pozsonyi-utca 28), Bacsn József (Mindszent), Belovár Tál (Sövényháza), Mészáros István (Röszké), Horváth István (1921. Szeged). Ünnepség Nagy­Bzéksóson Nagyszéksós dolgozó paraszt­sága vasárnap délután ünne­pelte meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulá­sának 30. évfordulóját. A párt­helyiségül szolgáló népházban löbbszázan gyűltek össze és hallgatták végig nagy érdeklő­déssel Papp András elvtársnak, a helyt MDP-szervezet titkárá­nak előadását, aki a KMP 30 éves küzdelmeit és eredmé­nyeit ismertette• A résztvevők ezután egyperces néma felállás­sal áldozlak a kommunista mártírok emlékének. A gyűlést az MDP rende­zésében kitűnően sikerült mű­soros est követte• Utsal-fc&f, ha*, aarólih, valamint egyéb élelmiszer a leg­jobb , fegelesébb Uwárélelmlszeresarnok Mikszáth u. 1 gyár számlái. A legtöbb vevő dolgozó parasztember volt. Az klón gyártott tégla és cserép legnagyobb részét a kistem­plomtanvai Jenei Györgyök, a baksi jáksa Sándorok, a sSn­doríalvi Bns Istvánok és tár­saik szállították el a gyárból, nyekergő kocsijukon. Dolgozó parasztok építettek hizat a tég­lából és ezen házak padlását és a padláson raktározott Babo­nát védik meg az erőtől-hótól a Kertész téglagyárban ké9zült piros cserepek. Hétfőn reggel az első vevőt, egy kisteleki kérgeskezü dolgozó parasztot örömhírrel fogadta a gyár vállalatvezető};, Búrom Irt­ván elvtárs. Aki a legjobbkor jött. — A legjobbkor jött hozzánk, maga lesz az első, -aki oz ol­csóbb cserépből és téglából vá­sárolhat — újságolta Jj-ömmel. örült a vevő és örült a mun­kásválhitalvezető. A vevő an­nak örült, hogy górt tetejére is kerülhet csertp, mert többre futja pénzéből. Báron elvtárs pedig látta, hogy a jobb mun­kának meg van oz eredménye. Minden termeivényiik árit le­szállíthatják őt százalékkal. Szeptembertől — októberig Most latba csak igazán, mi­lyen nagy eredménye van an­uak, hogv o gvór nemzeti vál­lalat, lett. Szeptemberben a ter­melés egy órára eső értéke 8 fo­rint 80 fillér volt, októberben már 11 forint 28 fillér. mindezt a jobb kedvvel, megerő­södött öntudattal végz; tf mun­ka és a gyártón végrehajtott racionalizálások eredményezi k. •Hozzájárult ehhez, hogy a tég­laprésnél a nehézkes vödörrel való locsolás helyett önműködő locsolókészülék nedvesiti a« anyagot és hozzájárult a sok újítás közül például az is, hogyi behordó tragacsok nehéz vas­kereket gumikerékkel váltották fel és ezáltal sokkal több let* a rájuk, rakott anyag. Szabad Néppa! a 6 millióért A jövő idényben pedig még jobb lesz az eredmény. A ter­melést növelik, az önköltséget csökkentik, ötmillió dxrab tég­la és cserép gyártását irányoz­ták elő, de ez m(:g nem vég­leges, mert a téglagyári munká­sok: kezében ott látui a sze­mináriumi füzetet, a Sznlmfl Népet és ez teszi valószínűvé, hogy sikerül papírra nem ve­tett tervük is, amely hatmilliói téglát, cserepet rajzol a gra­fikonokra. A téglagyáriak munkája ja­vul, o, tégla olcsóbbodik és ez* ért épül több/munkáslakáfl, ez­ért épit házat több dolgozó pas raszt r Legszeöü ssándéh Téli kezlyü, harisnya fehénenr dulusz-tó! H&rász-utca lO •gu* WMs reHansié mindenféle tenitozoií fesslor készen és rendelésre S Z E L ES |hár}tUp9ná\ AHila-u'ca 2. szánv

Next

/
Thumbnails
Contents