Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-28 / 297. szám

DÉT,M AGYA RORSZ AG Kedd, 1918 deoember 28. Szakasfs Érpár! elvtárs ny laltfozata a magyar nolilflra ídiíszerlí kérése eöl Szakasita Arpüd kőzlársa­rógl elnök nyilatkozott a magyar politika időszerű kérdéseiről. Bevezetőül rá­mutatott arra. liogy a legna­gyobb különbség, amely az ftiei karácsonyt megkülön­bözteti a tavalyitól az, hogy megvalósult n munkásegy­«ég. Idén karácsonykor már Ideológiailag és szervezeti­leg egységes a magyar mun­kásság. Az eljövendő év feladatai­ról szólva kijelentette: a legelső és legsürgősebb fel­Kínt nz állam és a Jcnlolikus egyház viszonyának rcndc­»ése. Ezenkívül az ui Függet­lenségi Front meglcrcnitésé­nek szükségességéről és az »mág gazdasági fejlődésé­ről Rzölott n köztársasági el­nök. Az év végére nemcsak teljesítjük, hanem túltelje­sítjük a hároméves tervet és oz uj esztendőbea elké­szül a magyar népi demo­krácia ötéves terve is. A legfőbb cél nehézipa­runk megerősítése és me­zőgazdaságunk megsegítése: a falusi kizsákmányolás megszüntetése és a szövet­kezeti gondolat népszerűsí­tése. Rámutatott a tőmeg­szervezetek jelentőségének növekedésére és a Magvar­Szovjet Társaság fontos fel­adataira. — Nem vagyunk és nem akarunk a békefront és az imperialisták háboríts frant­ja küzdelmének közömbös nézői lenni. Ellenkezőleg, aktív részesei akarunk len­ni és maradni a Szovjetunió vezetése alatt álló béke- és szabadságfrontnak — fejezte be nyilatkozatát a köztársa­sági elnök. Egyéves a demokratikus eöröfi kormány A szabad görög rádió je­lenti. hogy a görög demo­kratikus kormány első év­fordulóját egész Görögor­szág területén a munkások, parasztok és katonák közös ^'üléseiken ünnenolték. A kormány jelenlegi székhe­lyén Pórfirogenisz igazság­úgvmlnlszler az összegyűlt politikai és katonai vezetők Ruönar Gvua 73 éves Baja várom januárban ünnepli vagy fwtőn>űvé«6nok, Rudnay Oyúlánnk 70. rzliletésnapját. Baján Ruduay Maiad akadémia működik. amelyen munkás- és panasztszúrmnsásu tehetséges fial a) képzőművészek tanulunk. A szalad akadémia támogató© tára és egyben Rudnay szülo­ifonapjának megünneplésére ja© •uárten ünnepségeket rendez­nek Baján. A világhírű festő­művész iránti tiszteletből Ízlé­ses. kivitelű díszes euilvkplakct© tet bocsátott Jri 11 s ii város. Ebből a plakettből Dénes l>ó polgármesteren kereszt ül Szeged városnak i< felajánlottak és máris elküldtek egyet. x Eljegyzés. Zoiriu Kárólv és Szabó Marika iteeember 25-én tartották eljegyzésüket. 5SR előtt mondolt beszédében hangoztatta, hogy egész Gö­rögország dolgozó népe tá­mogatja a demokratikus kormányt. ALhénhe érkezett jelenté­sek arról számolnak be, hogy n monarcho-fasiszták amerikai beleegyezéssel ter­veket dolgoztak ki arrnvo­natkozóan, bogy besoroz­zák több, mint a felél annak a 800.000 parasztnak, akiket erőszakkal elhurcoltak la­kóhelyükről és a legkímélet­lenebb szegénységben és nyomorúságban tartanak nagyrészt mint megbízha­tatlan* elemeket gyfijtőtábo­rokban. Az athéni hadbiróságok­ról érkező jelentések arra mutatnak, hogy a monar­cho-fnsiszta tisztek ' sem akarnak már tovább harcol­ni. Macedóniában több mo­narcho-fasiszla tisztet ha­lálra Ítéltek. 35 repülős tiszt­ve szintén hasonló Ítélet vár a haditörvényszék előtt. A tengerészet és a gyalogság tisztjelnek egv csoportja el­len is hasonló eljárást ké­szítenek elő. mxBaaíasaaammmsmm „U dözötfek" a Be városIMoziban Deportáltak története 1939­licn a háború kitörésének pilla­natában. Zsúfolt szállodában ülnek együtt az Életből kitaszí­tott emberek, a fasizmus mene­kültjei. Sivár a kép, alig moz­dul el a szállodából, ahot ösz­szetörőlt lelkik mérgeibe seny­vednek el az Ausztriából me­nekült orvos, a szerelembe ka­paszkodó festő és nemzetközi társaság többi szomorkodó tag­ja. »P6rög a kocka... nincs tovább* — mondja a főhős és főt>etövi magát, amikor a hábo­rú kirobtónását hirüt veszi. Mi ez, volt ilyen ?— kérdezzük és éppen Franciaországban, ahol a kommunisták mo^atma a le­vegőbe kiáltotta a veszélyt. Ki sikkasztotta el a filmből ezt a kemény harangozást? KI akart a mulatozó milliomos asszony bánatából erkölcsi tőkét ková­csolni és könnyeket csalni a nézők szemébe? Ha igy tett volna, mint ahogy a filmben van, megérdemelték volna sorsukat, mert mí^ a bogár is védekezik, de nem igy volt, s mivel s kommunistákat kcOett volna az ellenállás, a cselekmény köz­pontjába áüitani, hát inkább a milliomos asszonyt áhította oda a »demokrafa« burzsoá film­gyártás. Rsnáels! a klsiakás­íp'tési Yál'ságrá! Minisztertanácsi rendelet ér­leimében a dolgozóknak a lds­takásépiléssel kapcsolatban fennmaradt kölcsönösszegeket nem teljes egészében kell visz­szafizetuiók, hanem egy bizo­nyo* váltsA;:óss?eget keli megté­ríteniük. A* váltságfizetési ügyek központi lebonyolító szerve az Országos Szövetkezeti Hitelinté­zet tesz. A váltság megállapítá­sához szükséges adatszolgálta­tásra készített kérdőíveket nz érdekelt személyek meghallga­tása alapján a községi elöljáró­ság tóltl ld. A rendelet messze­menő kedvezményben részesíti a sokgyermekes családokat, az ipari, földműves dolgozókat, akik részére a váftságösszeg 70 százaléka Is elengedhető, 25 százalékig terjedő engedményt kaphat a bizottságtói az a vált­sógfizetésre kötelezett, aki a megállapított Időn belül telje­síti váltságfizetési kőtclezettsé-l Két. j PUSKIN [a""»6 töj kinek ifjúságáról szó esik •A költő ifjúsága* cimü filmben, a világirodalom leg­nagyobb irótehetsége: Ale­xandr Puskin. Bármennyire fellengzősnek is látszik ez a kifejezés, mégis való igaz, mert egy országban sem ta­lálunk olyan következetesen haladószcllemü és művészi­leg tökéletes irót. miül! az oroszok Puskinja Valami egészen furcsa már a származása és jelleme, mert dédapja az afrikai Abessziniából kerül Kon­slantinápolyon át Nagy Pé­ter cár udvarába megvásá­rolt hadifogolyként és en­nek a keleti őshazának a szabad emléke örökké ott kisért Puskin gondolatában. A költő már fiatalkorában dacos, akit nem tör meg az, liogv anyja naphosszat hát­raköti kezét, akit később nem fékez meg az sem. hagy maga 1 • I cenzúrázza verseit. A 19. század elején Oroszországot áthatották a francia forra­dalom eszméi: titkos társa­ságok alakultak azzal a cél­lal. hogy megdöntsék a cár uralmát. Puskin nem tagja ezeknek a titkos társaságok­nak, de amikor a cárcllenea felkelést leverve, a cár meg­kérdezte a költőt: mit lett volna, ha a felkelés idején Pétervárott van, — a költő habozá3 és szemrebbenés nélkül vágta rá: résztvettem volna a felkelésben. Jlvcn rettenthetetlen | SZ B-'RF^NBA RL)'' voit Puskin, akinek jövőre 150. születésnapját ünne­peljük. A magyarság hama­rosan fölfedte Puskin nagy­ságát: niár 1830-ban azt irta a aPester Lloyd*, hogv Pus­kin nagyságát nemzeti ere­detisége és európaisága ad­ja meg. Valóban' Puskin nem egy nemzet költője, ha­nem az egész haladó világé, mert mindig az elnyomot­takért zengett költői hangja, } T s-ovjfi' M | ifjúsági hete alkalmától fia­talságunk részére bemutat­ják »A költő ifjúsága* ci­mü filmet, amely az iroda­lomtörténetből elcsen való­ságot teremt. Dr. E. I. 30-án, csütörtökön délután 5 órakor a szakszerve­zeti székházban összvezetőségt, üzcmhizotísárt és bi­zalmi ülést tartunk, amelyen a megjelenés kö?et©'.'». Megalakul! a vágóhídi munkások Szabad Nép baráti höre Az elmúlt héten a vágóhid dolgozói fáradságos napi mun­' iájuk elvégzése után -nagy ér­deklődéssel gyűltek össze, hogy üzemi pártszervezetükben meg­alakítsák a Szabad Nép Baráti Körét. Ilovai Antal elvtárs, sajtó­felelős ismertette a kör felada­tát, munkamenetét. A Pzabod Nép Baráti Köro hefceaklnt egy­szer tart összejövetelt, amelyen ni előadók eajtóbeszáraolót tar­tanak, a Szabad Nép legfonto­sabb cikkei alapján. Az elő­adásokat vita követi. Munkás­levelezések megindításával fog­nak még közvetlenebb kapcso­latot kiépíteni a dolgozók és I'ártunk központi lapja között. Ilovai Antal elvtárs beszá­molója után megválasztották a vezetőségi tagokat, majd kol­lektív eajtófelolvasást rendez­tek. Lelkes hangulatban végződött az alakuló gyűlés, amelyen a v/jgóbidi munká«ok öntudatos és értékes hozzá szólásaikkal be­bizonyították, mennyire fontos megismertetni Tártunk központi lapját a dolgozók széles töme­geivel. GABONÁVAL toecasan meg­rakott szekerek döcögtek végig Tvnrdioa iQoldvni falu széles •teáján. A nagy, fehér Ökrük •rbezen búzták a súlyos ezeke­teket, melyek a súlyos tehertől •eg-iiiegcsjkordnltai. A széke­sek mögött toUagott Zachar Inuyev kolhoz-poráéit, hátra­tett kézzel, néha©néba nógatva m ökröket. Az arca ragyogott &{ őrömtől. Csendesen dúdolga­tott. Zachar szomszédságában Pjotr IJanahr.íi Ukik. Ez egyike v\üt azoknak a parasztoknak, akik gyanakodva fogadták a kol­hozt. és továbbra is magányosan gMdálkodtnk. Kevesen Voltak ilyenek, de Dara hasi a keresek közé tartozott. A falusiak kö­sd is kitűnt Pjotr az Óvatossá© távul. ílsmeretlon dolog ez a kolhoz — gondol (a magúban —, az emberek ősidők óta maguk torták e földét, az ükapám, déd­apám, nogj/npám, apám mind a maguk módján éltek ás most Ogyszerro az euósz falu egyetlen gazdaságba állt össze, lítg egy családon belül sem mennek min­idig Rimán a dolgok, ds hogy •gy egész falu Wkosségbcn meg­tegyen, ez nagyon is kétséges dolog.* DB PJOTR mlg iyv elkülö­niilve ólt, éber figyelemmel ki­írta a kolhozt és a kolhoz­parasztok életét. Kgvre inkább meg győződött, hogv 'ott a dot­J. KU^JANTN; 5% gok rendijén mennek, az embe­rek szívesen ős így lássál ösz­szefogva dolgoznak, sőt még azok a pamsztob is, akik a múltban a legstegéuyebbek vol­tak, attól kezdve, hogy csatla­koztak a kolhozhoz, jobban kezd­tek élni nála: magtáraikban most Állandóan van gabona, a pincéikben borral teb hordók, gazda-rági udvaraikon pedig te­henek, sertések, jnhok, barom­fiak. Végj ük például ezt a Pjotr Kokiosovot — gondolta Oarahcei —, uj házat épít. kertet tart, mindenféle ui dolgot szerez. Konsziantln Cftidarxsi ugyancsak uj házat épít. És ucm is kevesen vanuak az ilyenek a faluban. HOGY MEGNŐTT a kolhoz gazdaságai Egyáltalán rá sem lehet ismerni. Két évvel ezelőtt a kolhoznak még 100 lovas sem volt e mindössze néhány te­hene, ökro és talán 80 juha. Most pedig? A kolhoznak 162 lova, 300 szarvasmarhája, más­télszáz sertése 4s több asfrit. ezer juha van. Hát még menuyifélo baromfi! Aztán a kolhoz körül­belül 00 különböző gépet szer­zett Le: vetőgépeket, cséplőgé­peket,- rostólógépeket, ara tógé­peket, gépkocsit, Diesel-motort, mozgó áramfejlesztő telepet Es mindebből kiknek van jövedel­mük? Maguknak a kólhozpa­rasztoknak. Szemlátomást tolla© sódnak is. Neki pedig még min­dig azok az üreg ökrei, öreg háza van, mint régen és a kert­je mögött néhány szőlőtőke. Pjotr &z udvarlxm dolgozott, kinézett az utcára és meglátta az elvonuló szekérsoft. HOVA VIHEH Zaohar ezt n sok gabonát? — tűnődött ma© góbau, amikor a búzával meg­rakott z rákok rarpillantot t Sze­rette volna folytatni munkáját, igen ám. de a ezekerek befor­dultak Zanhai udvarál>a. Pjotr már régóta, nem járt a szom­szédban. Azóta, hogv a falubnn megszervezték a kolhozt, ritkán találkozott Zacharral. De most Pjotr elhatározta, hogv meglá­togatja. Furdalta a kíváncsi­ság, "hova vitte Zachar ezt a rengeteg gutonát. — Jé egészséget, Zachar! — köszontötto a gazdát, amikor belépett az udvarba. — Ilová való ez a sok uabona ? Meg­őrzésre. vary neked magadnak? — Aliért leune megőrzésre? — ffelelt mosolyogva Zachar. — A kolhoznak van elée magtárai Eb itt mind az enyém. — Es ez mind buza? — kér­dezte irigykedőn nézve a tömött zsákokat. Igen, mind buza. De mi ez még?í Még csak tizedrésze annak, amit megkeiestcm. Ez itt 800 kilő, holott összesen öt tonnát kell kapnom. — UGYAN MAR, szomszéd... csodálkozott tágranyitott «Bem­mel Pjotr. — És mi van ezen csodálkozni való? — folytatta nyugodtan Zachar. — Kolhozunk csaknem fél pudot ad minden munkanap után. En pedig a családommal együtt több mint 700 munka­napot dolgoztam le, számitsd csak ki, hogy es mennyit tesz ki összesen. " Igy van ez... Az •>Igazság«-kolhoz'10 kilót ad min­den munkanap után a kolhoz­parasztoknak. De nálad milyen volt a termés? — Hogy milyen volt? Hek­[ táronkínt 25 puli. — Mi pedig szózegynéhány pudot csépeltünk ki hektárjával '— felelte Zachar. — Egy dolog világos: nálunk, traktorok, ge­x Hungária Edónyhrtz. Tisza Lejos-kőrut 55. Zománocd'-ny, evőeszközök, háztartási cikkek. — Tűz a szöívgi petróleum finomító tan. Karíe-ony oísó rapján r#te kisebb tüz ütött ki a szöregi petrób'Biufinouiitő egyik desztilláló kazánjánál. A csővezetékeken kisebb üzemi hiba következtében repedés ke­letkezett és ott "pattant ki a tüz. amelyet a győri és az azon­nal kivonult e/egedi tűzoltóság alig negyedórás munkával elol­tott. A tűz nem okozott jeleutfi© kenvebb károkat. pek dolgoznak « a tudomány f» szolgálatunkban áll. Te pe­dig egyedül, magadra hagyva tti­rod a földedet ucrn is engedel­meskedik neked. AMIKOR LERAKTAK a ga­bonát, Zachar elbúcsúzott l' jotr­tól. De Pjotr még kérdezett va­lamit. — Ilát hogyan goudolko­dol te a kolhozról? — Én már régen mindent, jól átgondoltam. Ovk annyit mondhatok: azóta élek igazán, mióta a kolhozban vagyok', kii­lönlwn mindig nyomorogtam. Olyanforma zsellér voltam, mint te "vagy moet. — Igen, Zachar, már én is rájöttem, hogy a kolhozlen ha­talmas erő vau. Eh, elszalasz­tottam a szerencsémet — ke­sergett, Pjotr. — Ugyan, dehogy szalasztot­tad el. Lépj be 0 kolliozba és már jóvá is tetted a hibát. Az év végéig még aok munka­napot hozhatsz össze, kenyeret lehet kapni egész évre, nálunk minden munkanapra kis hiján fél pud kenyérmagvat adnak. AZ ÖKRÖKET Zachar a kol­hozba hajtotta, Pjotr pedig sietve hazament. Egy óra múlva pedig már a kolhoz irodája fehi tartott, kezében összehajtogatott lapot szorongatva. A l«lApési nyilatkozatot. Gyors léptekkel haladt, már nem habozott, ment a szerencséje feló.

Next

/
Thumbnails
Contents