Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-25 / 296. szám

feombat, 1948 december 25. DELMAGYARORSZAG 11 és a mélyszántás Néhány hete tőrtént, amikor a fagy nem kcményitetta a földeket, hogy egy fejkendős asszony állított fce a deszki Állami Mező||:>z<iasági Gépállomás kis irodájába. Az ajtót dühösen csapta be maga ulán s villámló szegekkel nézett az asztal mögött dolgozó gépállomásveSomogyi elvtársra. A dühös asszonyt barátsdciosnn fogadták s székkel ití.áiták. ÍU NSNI ELÜK m LE, fo csak a pénzemért jöttem — utasította vissza a szives fogadia1 ás t. — Milyen pénzéért? — kérdezte Somogyi elvtárs meglepődve. megnézték a szántást. Nem az előirt 25, hanem 2&—27 centire szántotta azt fel a traktor s nem is maradt el belőle egy darab sem. — Hát mit beszélt maga nekem — kérdezte Somogyi. — Látta maga egyáltalán szántás után ezt a főidet? Aimásiné majdnem elsírta magát nagy szégyenében. — Dehogy láttam, dehogy láttam — mondta szinte védekezően, — csak 8 szomszédára mesélte, hogv igy van. Én meg bolond fejjel hittem annak a seramirekelő kuláknak. Somogyi nem is haragudott mái- Almásinéra. Inkább sajnálta az asszonyt, íiál azért, amit a traktertsintásért űzettem. — Hol száu totlunk magáASK? — Ljszenttvánon, Almásiípá ssévre vették fel a «zántofert és arra is fizettük o j+nrt. — Igen, megvan. £s mi haj lőrtént, talán nem ment H oda a gép? — Kiment, már hogyne ssíBt volna, hogy a rosseb — berzenkedett az asszony —, de nem is volt sok hasasa belőle. Somogyit ugy érték a siamsfc mint a villámcsapás. A ^pállomás traktorairól SmlKés moftdoíi seak' ci n. Különösen azok nem. kiknek dolgozott ax olajffáhf masina. Törők József, \Mfcs Mária,. Szalma István. Bóka János és még ft&bszáz deszki és környékdolgozó parasztember estik a legnagyobb elismec cssel és n legnagyobb hálássá beszélt a "traktorok tmakájáról. —- Mélyszántást fizettem, seutáti 25 centi helyett 15M sem szántottak." a két ivedből el is hagvttak egy öfrrabot — niéltailankodott tovább Almásiné. A »trak torok apját < nagyon bántotta az eset és sehogy sem tudott hinni az AfiBíonyuak. Egyik traktoíisíájára sem érkezett még panasz g nem tudta elképtainL hogyan eshetett meg ez ilyesmi az ujszentiváni Sztárban. Azonnal látta, hogy falasul nincsen r&Blíjéit a* asszony panasza körüL Sok volt a munkája, de fogta magát és az asszonyazonnal kiment a határba, hogy megnézze azt a rosszul szántott főidet. Nagyot nézett Aimásiné, » 'kor 3 földiéhez értek és akit igy félrevezetett kulák szomszédja. Eszébe jutott az a sok rágalom, az a sok? hamis híresztelés, ami ipegelőzte a traktorállomás megérkezését és amit csak a legjobb munkával lehetett eloszlatni. Eszébe jutottak a szürke szemű parasztemberek, akik 9 traktorait i!s9 szántásánál ott ácsorogtak klváneslan a négyes ekék mögött s szinte leritt arcukról a csodálkozás.' amikor látták, hogy a Hoiherek milyen munkát végeznek. Látta maga előtt az első parasztembert, aki belépett az Irodába, hogy megrendelje a szántást es viszszaemlékezeit azokra a napokra, amikor a sok megrendelőtől mozogni sem tudtak a kis szobában. fl feu'ákok pedig egyre jobban féltek a traktorol itóL mert látták, hogy azok véget vetnek az ő kizsákmányolásuknak. Látták, hogy a gépállomás legnagyobb segítője a falun dolgozó parasztságnak és a szövetkezetek mellett a traktorok lesznek az észszerű, uj termelési formának megvalósítói. Elkövettek ezért mindent hogy aláás sák a traktorok jó hírnevét de a kisérlelek nem jártak sikerreL LegíelIeM annyit fcríeh el vele. mint Almásinénál, aki örök életében átkozni fogja a szomszédban lakó kuiákot a megszégyenülésért, amit nazug rágalmának köaz 5 szűnhetett A traktorpufogás elhallgatott néhány napja a deszki és a környező határokban. A dolgozó parasztok azonban nem szűntek meg beszélni róluk Ha a jövő évről. a jövő évi nagyobb darab kenyérről beszélnek, mindig eszükbe jutnak az ipari munkások gyártotta zöld gépek, a kormosarcu traktorkezelők és hálásak a nagy segítségért hálásak a hó alatt pihenő, traktorszánh>tta 2o00 holdért. * P. S. A Tiszatájbssr* vissza-visszatÜTfózödtk már a „tiszatái" élete Az eddjg dekadens húrokat pengető folyóirat legújabb száma közeiebi>-fordult a magyar valósághoz, oldalain viszsza-visszalükrözötlik már a •tiszatáj* dolgozó népének élete. Majakovszkij és Knczka Péter robbanó-haugu, forradalmian uj verse méltó keretbe foglalja a szegedi írók nagy harcát az irodaim! realizmusért. Nagy Sándor tFetemás üzletember* dirü jó vonalvezetésű elbeszélése elviszi az olvasót a falusi szegénység érdekes, a városlaknak még kissé titokzatos, föl nem tárt világába. A fiatal iró mcgmulatja a vidék igazi arculatát, az ideológia fényszórójával végigpásztázza a klzsákmányolóktól félregyötört szegényemberek felkét és sóhajtozásukat az emberibb élet után. A szegedi költők Takács István és Szokotay Károly nj oldalaikról mutatkoznak be. Megénekltk az üzemek munkásainak életét. Hangjuk, különösen Takácsé, itt-ott még bizonytalan, nem érződik mindenütt őszintének a mondanivaló, mert csak a tartalom uj, a forma maradt a régi. Sokkal értékesebb Seres József Irodalmi riportja, amely kissé ugyan szárazon. a deszki traktoráUomás dolgos én eredményes mindennapjait ábrázolja. Vas Tibor tanulmánya a szocialista erkölcsről pótolja v ez irányban hiányos Irodalmunk mulasztásait. A folyóirat legkedvesebb meglepetése Vincze László tSzebb a foltos, mint a rongyos* cimü, helyes társadalomszemléletű közmondás-gyűjteménye és magyarázata, amit mindenkinek Ismernie ketl, aki megfeneklett a paraszt-romantikus látásmódnál. A Tiszatál decemberi számát teljessé teszik a közepes fordításban megszólaltatott hnladőszeUemü román költök és írók, meg Déry Tibor és dr. L6kös Zoltán levélváltása a s®odallsfa-reallsta drámairodalom eddká értékeiről. A folyóirat Ismertet! a már meybirdetelt rtportpályázat feltétetett, gazdag könyvrovalában pedig beszámol a közelmúlt irodaim! termékeiről. Ismét olcsóbb lett a hns a Klzpcnti léhtiaesartsűkban paprikásnak való 6.80 Ft. kolbász 9.— Fk virsli, parizer 9.-— Ft. Taléria-tér «. telefon: 14-64. ZISBZSBTfiS FELE Irta: DÉNES LEÓ polgármester A TŐKÉS ÁLLAM közigazgatása e '.kíiz volt a nagybirtokosok és nagytőkések kezében a dolgozó nép kizsákmányolására. Ennek a célnak megfelelően szervezték meg a közigazgatás területét a választásoktól az adópolitikáig. Látszólagos szociális intézkedéseikkel sem a dolgozók érdekét szolgálták, csupán a saját profitjukat igyekeztek biztosítani. Az elmult évszázadok szelleme nehezedett rá a közigazgatásra, amelynek intézkedései a bürokrácia útvesztőibe, a formasásokha, pa isgrafneokba merültek. As egyéni felelősség teljesen ismeretlen volt e az önkormányzatok sem biztosították a lakosság részvételét a közigazgatásban. Szegeden az 1929. ért önkormányzati választásokban a lakosság 2G százalékának volt választójoga, a szavazásra jogosul tak 70 százaléka szavazott le. Végeredményben tehát a lakosság 17 százaléka, veit C9ab részt a választásokon. Ezzel szemben a népi demo krácia államának tartalmában, szervezetében, személyi összetételében olyan közigazgatást kell kiépítenie, amelybon a nép érdekeinek megfelelően a döntő szó a dolgozóké kell hogy legyen. A vezető helyeken munkások és kisparasztok Irányítsák a közigazgatást. A néppel való kapcsolatok elmélyítését segítik elő a város különböző "kerületeiben rendszeresen tartott 'kisgyülések, amelyeken a törvényhatósági bizottság tagjai bevonják az érdekelt lakosságot a konkrét problémák megvitatásába s beszámolnak a munkájukban elért eredményekről. Igy szélesitik ki a közigazgatást társadalmi mrmkává. A népi szerveket minden fontosabb kérdés megtárgyalásánál közös értekezletre hívják meg. ÁZ ELŐTTÜNK ALLŐ nagy feladatok megoldására uj elemeket kapcsolunk be a közigazgatásija, akiknek osztályöntudat®, egyéni felelősségérzete, kezdeményezései nagyban hozzájárulnak a bürokrácia megszüntetéséhez is. Jíhből a célból a megüresedett tanácsnoki állásokra őt nagyüzemi munkást és egv kig{>urasztot hoztunk be. A tapasztalat azt mutatja, hogy igen jó szakemberré tud válni az üzemi mpnkás, vagy parasztember és tiszta látással, élettapasztalattal bű tudja bizonyítani, hogy a szervezéshez, a közteazgatáshoa is ért. Munkamódszerükben meghonosítják az ipart munkás részletekre is kiterjedő figyelmét, munkabírását és lendületét. Kulturtanácsnokunk például amellett, hogy terveket készít a ké.pzőmüvészék megsegítésére — kézbe veszi Szeged irodalmi életének átszervezését, — de ideje van arra is, hogy n népi kollfgtnmok hygléniáját ellenőrizze. A közigazgatás személyi összetételének további javítását szorgalmazzuk, hogy olyan emberekre tegyünk szert, akik szakmai tudásuk mellott a társadalom mozgási törvényeivel is tisztában vannak. A most folyó tagrerizió lehetőséget ad erre a célra, is megfelelő káderek felkutatására. AZ A NAGYJELENTOSEGÜ beszámoló, amelyet Rákosi elvtárs az M DP Központi Vezetőségének fiíésén tartott, nem egyszerű p&rtügy volt, hanem az" egész magyar népet érdeklő, fontos politikai esemény. Ezen n beszámolón elhangzottak olyan részletek, amelyekkel közigazgatási szempontból is foglalkoznunk kell. Igy a közigazgatásra gazdasági téren is jelentős felírtatok várnák. Felvetette Rákosi elvtárs aa előttünk álló nagy célok megvalósítása — igy ái 6 éves terv érdekében is — a legszigorúbb takarékosság alkalmazását. Vonatkozik es természetesen a közületek gazdálkodására, a költségvetés ellenőrzésére és az abban előirányzott összegek felhasználásának módjára is. Szorosan ide tartozik az nj jövedelemforrások kimunkálásának kérdése is. Megalakítottuk a Takarékossági Bizottságot, amely felülvizsgálja az ügyosztályok működését a papir felhasználásától az autofuvarig a minden beszerzés csak a bizottság jóváhagyásával történhetik. Idetartozik a munkafegyelem igen fontos kérdése is. mert a közalkalmazottnak éreznie kell, hogy a munkaidő helytelen íihasználásáva! a dolgozó nép közösségét károsítja meg. A hivatali idő betartása érdekéten jó szolgálatot tett a városházi kapujában kifüggesztett ellenőrző táb'a. NAGY FELADAT VARi a közközigazgatásra falun a szocializmus építésének elősegítése terén is. Törvényhatóságunk területén 70.000 kat. hold földből csak 3900 holdat szántottak fel traktorral. A közigazgatás sürgető feladata tehát ismertetni a traktorszántás jelentőséget a haladottabb mezőgazdasági kultum kifejlesztése" céljából. A közigazgatásnak komoly feladatai vannak a mezőgazdasági munkálatok megszervezésében, ellenőrzésében; a termelőszövetkezeteknek, különösön a társasművelésnek falun való szervezéséhez pedig anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtania. A demokratikus közigazgatásnak foglalkoznia kell a törvényhatóság mindennapi életébea felmerülő kérdések megoldásán vah A demokratikus nevelés ellenőrzésére iskolalátogatásokat keli végeznie, foglalkoznia kell a szabodművelődós kérdéseivel, napirenden kell tartani a munkanélküliség megoldásának kérdését, amely varosunk egyik legsúlyosabb problémája, fe ürgéi ő faladatunk tehát, hogv Szögedet Pártuuk támogatásával könnyűipari központtá építsük ki, mert a mezőgazdaságba* munkaalkalmat nem találó, munkanélküliek elhelyezése csak ezen az uton oldható meg. A VAROS K ÖLTS f.GV F,TtSEBF.N is meg kell mutatkoznia annak, horpv a közigazgatás a népi demokrácia építésének szerves tényezője. Súlyos problémája, városunknak a TBC. elleni küzdelem. Pártunk kezdeményezésére megelőző intézkedésként a B. C. G. oltások általános kötelező mielőbbi bevezetése, valamint egT 150 ágyas tüdőbetegkórház rrtállitásá érdekében a szüksége* szervezési előmunkálatok a közigazgatás feladatai közé tartoznak. A dolgozók egészségvédelmét. szolgálja a Pártunk által kezdeményezett, a napokba* megnyíló 20 tuesolóvnl ellátót! népfürdő. A közigazgatás elsőrendű feladatának tartja, hogy sürgősen megoldja a régóta húzódó telepi házhelyek eladásának kérdését 8 EVES TERVÜNKNEK megfelelően már a nyolcadik közigazgatási kirendeltséget állítjuk fel, hogy a tanyavilág dolÍOZÓ népének általános felemelkedését ezzel is előmozdítsuk. A Várospolitikai Bizottság most állítja ősszs 3 hónapoa munkatervét, amelyben részletesen kidolgozza a város politikai 6» gazdasági fejlődésének a közeli hónapokban megválósilandó problémáit. A közig&zp. »Asl>an dolgozóknak kötelességük, hogy maguk közösítsék ki soraikból az oda nem való elemeket, hogy ezzel a munkájukkal is meggyorsit-* sák uj társadalmunk felépítését. Közigazgatásunk reformja terén a múlt rendszer mulasztásait fol tozgatóaokkal igyekeztünk csak javitaat s egy átfogó, a népi demokráciának megfelelő közigascutá.s megteremtést egyik legsürgősebb feladatunk. Ezirényu munkánkat megkönynyitené, ha a szegedi dolgozók figyelmeztetnének a bürokrácia konkrét hibáira és javaslataikkal is hozzásegítenének" a hibák kiküszöböléséhez.