Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-03 / 277. szám

Pír. tok, 1948 december 8. DELM AGYA RORSZ AG TERMELŐSZÖVETKEZETEK A földreform eredményekép­pen Magyarország megszűnt az ezer holdak, a nagybirtokok or­szága lenni. A felszabadult pa­ra: ztság birtokálja vette a mun­i'i 03jtály vezetésével és segit­í cg ével a megvár földet. A ma­gy ir mezőgazdaság arculata ez­rei egycsa pásra megváltozott. A feudális nagybirtok-rendszer he­lyéi« paraszti kisbirtokra épü­lő mezőgazdaság lépett. Ezzel az m ion nem oldódott meg me­lóira zda súgunk elmaradottsá­gának, dolgozó parasztságunk fejlődésének, felemelkedésének kérdése. »A mezőgazdaságban a de­mokrácia felszámolta a feu­dális maradványokat, felosz­totta a nagybirtokot, demo­kratizálta a földbirtokmrg­eszlást. Ugyanakkor azonban még nem vetett véget a falu tőkéé fejlődésének.* »A földreformmal a demo­krácia megvédte a szegény és középpnraszt egyéni gazdasá­gát, magántulajdonát a nagy­birtokosok nyomásával szem­ben. a nagybankok és a gyár­ipar államosításával pedig megvédte a nagytőke kizsák­mányolásával szemben. A to­vábbi feladat: fokozottan vé­deni a dolgozó parasztságot a fnin kizsákmányold elemeivel •zeniben is, a kizsákmányolók korlátozásával, terjeszkedésük meggátlásával. A demokrácia minden kényszertől mentes, n telje* önkéntességen alapuló mezőgazdasági szövetkezetek támogatásával megakadályoz­ni a szegény- és középparaszt­sás romlását és süllyedését, lehetővé teszi gazdasági és társadalmi felemelkedését! — mondja Pártunk programnyi­latkozata. A faJun még nem vetettünk Íréiret a 1 ökés fejlődésnek. Egyé­ni kisgazdaságokra épülő mező­jrazdaságunk tőkés uton való fejlődése pedig magiban rejti • veszélyt, (ami a kapitalizmus t*»1«ő törvényszerűségeiből fn­ked) hogy n dolgozó "parasztság túlnyomó többsége elszegénye­dik, mig egy szűk kis rétege a többség rovására meggazdago­dik, kapitalistává válik. A falu kapitalistái, a bulik­éig az elmúlt három év alatt c-nk gyarapodott, erősödött gazdaságilag és ezzel megőrizte politikai befolyásának nagyré­rzét is e, dolgozó parasztság fe­li t'f. A kulákság a dolgozó pa­rasztság rovására történő to­vá .bi gyarapodásának meggát­fcPSt szolgálták azok az intéz­kedések (progresszív beszolgál­tass é. edó, állami elővásárlá­s- iog a földre, nagybérletek ár. d.Vta e nincsteleneknek, sze­s'nyjjfcrasrtoknak, stb.) ame­lyekkel a népi demokratikus ál­l.rmhatnbnunk a kulikok korlá­tozásinak politikáját megkezd­te. Rendeletekkel, a kulákság korlátozásával azonban csak lassítani lehet mezőgazdaságunk kapitalista fejlődését, dolgozó parasztsipink elszegényedését, de véglegesen megakadályozni nem. Ennek megoldásúra egyet­len mód van: a mezőgazdaság szocialista uír.a való vezetése. Ez pedig csak a szövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkeze­tek jelentik a legerősebb fegy­vert a parasztság kezében. A kulákság tisztában van ezzel, ezért támadása, agitációja első­sorban » fejlődésnek induló termelőszövetkezetek ellen irá­nyul. A csajkamese és a többi rágalom újból elöntötte a falut, A kulákság^ s a falu egyéb tő­kéé elemei igyekeznek félreve­zetni a termelőszövetkezeteket A falusiak nagy része, ha 8 termelő szövetkezetek szót hall­ja, azonnal a föld közös müve­lésére gondol. Pedig a szövetke­zetek termelési tevékenysége nemcsak a föld közös művelését jelenti. A földet közösen művelő termelőszövetkezetek a fejlet­tebb formáját jelentik a ter­melőszövetkezcteKnek. Ehhez azonban magas színvonalú me­zőgazdasági technika, gépek, stb. és közösségi szellemben gondolkodó, öntudatos dolgozó parasztság kell. Ma még mind­ez nálunk csak kis mértekben van meg. Ezért a termelőszövet­kezetek ' munkája túlnyomó többségében csupán a külön­külön dolgozó parasztok terme­lésének megsegítésére, támoga­tására, irányítására szorítkozik, de irányt kell vennünk a föld közös megművelésén alapuló termelőszövetkezetek hálózatá­nak kiszélesítésére. Vannak már nálunk — ha kisebb számtan is — olyan ter­melőszövetkezetek, amelyeknek termelési tevékenysége "maga­sabb fokon áll. Ilyenek a táblás gazdálkodási módszerrel dolgo­zó termelőszövetkezetek külön­böző fajtái. Ma már közel 260 ilyen termelőszövetkezet műkö­dik, mintegy 62 ezer hold föl­dön. De még az ilyen fejlett formájú szövetkezetek is csak akkor szolgálják a dolgozó pa­rasztság igazi érdekeit, ha nem érvényesül vezetésükben semmi­féle kapitalista törekvés. Csak akkor, ha a szövetkezetek tag­jai maguk végzik a termelő te­vékenységet, és nem bérmunkás­ként alkalmazott mezőgazdasági munkásokat, vagy szegénypa­rasztokat zsákmányolnak ki « táblásmüvelés alá vont földe­ken. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése érdekében a né­pi demokratikus államhatalom minden segítséget megad a földmüves6zövetkezeteknek. A gépállomás hálózat kiépítése, a szerződéses termelés uj rend­szere, vetőmag, miitrágyaakoió, hitelek, stb. mind ezt' a célt szolgálják. De ez a segítség csok azoknak a Szövetkezetek­nek fog rendelkezésére állni, amelyeknek tagjai valólran ma­guk folytatják a termelést és amelyekből a dolgozó paraszt­ság kiküszöböli a kapitalista törekvéseket. Mind az alacsonyabb, mind a magasabb fejlettségi fokon álló termelőszövetkezetek döntő je­lentőségét ez adja meg, hogv n gépállomások termelési szerző­dések és egyéb, a demokratikus állam által juttatott segítséggel lehetővé te-zi a dolgozó paraszt­ság kiszolgáltatottságának meg­szüntetését, függetleníti gazda­ságilag a kis- és középparaszt­ságot a kulákságtól. Ugyanak­kor a gépállomásokon, terme­lési szerződéseken keresztül szo­rosabbra fűzi a munkásosztály és parasztság közötti kapcsola­tot. De döntő jelentőséget ail a teruielöszövetkezeteknek az is, hogy a termelésben alkalmazha­tó nagyüzemi módszerek — gé­pek használata, közös mniika stb. — biztosítja o dolgozó pa­raszt számóra a nagyobb jöve­delmezőséget. Ezen keresztül a dolgozó parasztság felismeri hogy a termelőszövetkezet n mel­lett, hogy az egész dolgozó pa­rasztság felemelkedését, a ki­zsákmányolástól való megszaba dulását biztositja, egyben biz tositja számúra az egyéni fel­emelkedést is. Hiába nusxfiioH a fekefe reakció! Munkaversenyben tanulnak, dolgoznak a Petőfi tanoncotthon lakói A Kálvána-utcai nagy szül ke ház portásfülkéjéből, — ahol azelőtt feketeruhás jezsuiták őrizték komor arccal lak­osztályaikat —, most csillogás zemu, mosolygó arcú, kucsmás fiufefek kandikálnak elő. nSzab adságh — köszöntik a belépő­ket, akik mosimár az üresen álló szobák helyett hetven te* noncfiaiallal benépesült épületet találnak. Szegem Filharmonikus EpyesUlet első hangversenye 1943 december 13-án, hétfőn este 7 órakor a Nemzeti Szinházban. OROSZ EST Műsoron: Csajkovszkij VI.. Rimszki Korzakov, Ljadov, Mjászkovszkv müvek. Vezényel: Vasiy Viktor. Jegyek a színház pénztáránál kanbalók, A régi bérlők jegyei! december 8-ig fenntartjuk. A Petőíi Sáaltr tueas­ottkei fiataljai már szépen berendez­kedtek a számukra kiutalt rész­tón és Bozóki István elvtárs, igazgató vezetésével szorgalma­san végzik munkájukat. Maga­tartásukkal, munkájukkal igye­keznek kiérdemelni ezt a szép uj oltlionl, amelyhez a népi demokrácia juttatta őket. — Még ha diákokat lenné­nek ide... — mondta finnyás­kodva a jezsuita rektor, mi­előtt beköltöztek. — Éppen ta­noncokat kell idehozni, akik majd rendellenkednek, lár­máznak egész nap. — Úgyis tönkretesznek egy hét alait mindent, — tette hoz­zá ajkbigyesztve egy másik je­zsuita. Célialen rastbalás, pasztitis Amint beszéllek, ugyis cse­lekedtek, de a rombolást ép­pen nem a tanoncok, hanem a jezsuita papok vitték végbe. A portásfülkében még most is összekuszálta n lóg ki a falból egy csomó drótszál: a villany­csengő reduktorának drót jai. A házitelefon is némán hallgat Mielőtt ugyanis kiköltöztek on­nan, igyekeztek tönkretenni, el­pusztítani mindéül, nehogy az uj lakók, a dolgozó szegény­emberek fiai hasznút vehessék. Nem törődve vele. hogy nekik sem jelent semmiféle hasznot ez a barbár pusztítás, mint ahogyan azzal sem törődlek, liogy esetleg étoíveszsilelmel okssaak Több szobában ugyanis letép­ve találták a fiuk a villany­kapcsolót és csak két szál zsi­nór lógott ki a falból. Vélet­len szerencsén múlott csak, hogy nem csapta őket agyon az árain, amint este a sötétben tapogatózva villanyt akarlak gyújtani. Szinte hihetetlen az a célta­lan pusztítás, amelyet végezlek a papok. A villanybizlositék dobozát is letépték a falról, a szobák nagy részében a házite­lelön kagylóját összetörték. A Petőfi-tanoncotthonosók azonban nem keseredtek el a pusztítás miatt, hanem munkához iátíak Amit lehetett megjavítottak, de e mellett hozzáfogtak! a komoly tanulásnak, amelyet mostmár nyugodtabb körülmények kö­zölt végezhetnek, mint a hideg, sokhelyült ablaktalan régi lak­tanyában, eddigi otthonukban. Napi rendes 8—9 órai mun­kájuk mellett, amelyet a mű­helyekben töllenck, pontos munkarend szerint tanulnak az otthonban is. Minden héten rendszeresen hallgatnak törté­nelmi, természettudományi, társadalomtudományi előadáso­kat és szakmájuk körébe vágó előadásokat is. Minden héten résztvesznek pártnapon és SzIT gyűlésen. Mozgalmi indulókai, népdalokat, népi láncokai ta­nulnak, szin'á szó csoportjuk is működik és bátran, öntudato­san mondják cl gondolataikat a iic'.i Szabad Nép vitaesten. ftíert t.c Bűa'os üatalo't köl;ö7.:ek be. ide, akiket hiába akar megkö. nvékezni a kleri­kális reakció. Közös szeminá­riumra, rőplabdamdrkőzésekre, meg külön beszélgetésekre hív­ják őket és minden alkalmat megragadnak, hogy eltérítsék őket munkájuktól — Megmondtuk nekik, hogy hagyjanak bennünket békén,— meséli Klinka István vizveze­tékszcrclő tanonc és Nagy Fe­renc takalostanonc. — Tudjuk, hogy mire megy a játék, hát csak nem gondolják, hogyoda­úUunk azokkal, akik eddig nem törődlek velünk. Zátonyra ín' a Marikáik reafca'í mesterkedése és hiába egyekez­nek bomlasztani a lanonoolt­hon egységét, tevékeny mustra, tanulás folyik B falak k*e*tt Néhány nappal ezelőtt például három cipésztanonc: Érsek Ist­ván, Sajtos György, meg Ru­becx Fereno azzal állt elő, hogy ők munkaversenyre hívják ki a többi cipésztanoncokat. Kis ci­pőinodeUeket készítenek és ezen mutatják be, hogy miként lehet gazdaságosabban, keve­sebb selejttel ízléses, jó cipőt készíteni. A példa ragadós volt. A há­rom cipészianonc kezdeménye­zését viharos lelkesedéssel fo­gadia a tanocotthon taggyűlé­se és mindenki, szakmájára való tekintet u él kid csatluko­zolt a munkaversenyhez, hogy fejlessze szaktudását s egy bei javítsa a termelést, a minőségi munkát tSeregek gyertek, rátok vár az ország« — hangzik fe! a friss nótaszó és látjuk: az ország, a dolgozók nem hiába várnak erre az uj munkásserégre... A tanítói fiuotthon tes(vériizemii\ fogadta a Lippaí fűrésztelepet] Vidám nótaszó csendül bele a Tiszaparton el­terpeszkedő hideg csendbe­Izzószemú, piros arcú csoport közeledik a IJppai fürészte­lep felé. Fegyelmezett menet­ben haladva, valóban vidáman cseng a Komszomol induló. A szegedi taniiő fiuotthon ifjú­sága keresi fel Simon József igazgató vezetésével az üzem munkásait. A fürésztelepen a munkások jókedvű köszönése hallatszik mindenfelöl: Sza­badsági Az óra mutatója las­san a négyesre, csúszik. A ' gé­pek csikorogva megállónak és megindul a munkások fáradt csoportja a kultúrterem felé, hogy felfrissüljenek egy kissé azon, amit ezek a jókedvű fi­uk akarnak adrd nek;k. A Köztársasági Induló gyönyörű akkordfai után, arcu­kon várakozás'etjes örömmel néznek a kezdetleges színpad felé a munka hősei. Ambruzs István megnyitó beszédével kezdődik a műsor. Az ének­kar ifjúsági indulója után Ru­Icusz Gyula: József Attila Munkásokt cimü re séf sZf* valja el, majd Turza . Imre énekszámával szórakoztatja * közönséget. Az úttörők népi tánccsoportja és az úttörő báb­színház adja elő müsarszámtr­ff­A rövid kuHurmüsor befejezésével Késő Pál átadja az úttörő díszoklevelét, amely­ben a IJppai fürész'elcp mun­kásait fővédnökükké választ­ják meg. Az internátus Diák­szövetsége nevében Ambrnzs István adja ál a díszoklevelet, melyben a IJppai fűrésztelepet testvérüzemül fogadják, egyben meghívják a munkásságot csa­ládjaikkal együtt egy kuilur­délutáni-a. Az egyik üzemuéze­tő köszön' meg a munkásság nevében a kultúrműsort. ® meghívás! és megígéri az üzem és az internátus együllmükö. désének elősegítését. Végül felhangzik minden ajkon at Internacio­nálé dat/amj, s buc*ul vesznek munkáslestvéreiktöl a diákok. kisvárdat tjbor, tanító f'uolthnn tagja. Makarenko: Igor és társai (Uj Magyar Könyvkiadó) At Useaiber ko\ácsában Ma­karenko legkiizdelmesebb évei­nek történetét irta meg. Az in­tervenciós háborútól vérző ifjú Szov jet köztársaság rábízta a vi­haros évek alatt elárvult, csa­vargáshoz, lopáshoz szokott kis­korúak átnevelését. Makarenko bebizonvitotta mindazoknak, akik kétkedőn, aggódva, vagy éppen rosszindulatúan figyel­ték: nincs elveszett, vagy ér­téktelen ember. Csak értékte­le j élet!orma van és ha ez megváltozik, átalakul, jobbik énjére eszmél az ember is. A nngv pedagógus az elveszettnek hitt fiatalok tízezreit adta visz­«:i a szovjet hazának. Igor és társai már nem szen­vedik végig az suttörők« nél­kii'özéseit. Dk már nagyszerűen felszerelt telepre kerülnek, fe­gyelmezett, derék fiuk közé. Makarenkónak (itt Zaharov nA ven szerepel) nincs sok dolga velük. Pn«ztá jelenléte, s a te­lep levegője elegendő a.hhos, hógy az uj gyerekek lelkét, agyát, magatartását átgyúrja. S eit a szinte minden cszkös nélkül történő átalakulás taláa még nagyszerűbb, még bámu­latosabb, " mint omi nz zUf ember kovácsaiénak porülyütá­sei alatt ment végbe. Az ;Tgor és társak rendkívül komoly mondanivalója ellenére is bübájo5an kedves, elragadóan derűs és vidám olvasmány. A kitűnő fordításért a kiváló költőnőt, Lányi Saroltát illeti dicséret. Fizess elő a Délm auvarorszAtjra

Next

/
Thumbnails
Contents