Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-24 / 295. szám

V. ÉTI. 274. szám. Ara 60 fillér Szószéktől izgatott a jezsuita pap Szaned, 1948 Oacsntier 24, Péntax A bizottságok javasolnak — a taggyűlés határoz F% kerületi és üzemi szer­vezetőinkben a héten ismét taggyűlések voltak. A napirendi pontok között a legtöbb helyen szerepelt a felülvizsgáló bizottságok ja­vaslata az alapszervezet egyes tagjainak kizárására, vagy visszaminősitéséra A javaslatokban szereplő ta­gok és elvtársak főleg a pártmunkások, pártbizal­nda'í közül kerültek ki. Azok közül, akiket a hármas kér­dőíven vizsgállak felül. Ha összehasonlítjuk a mostani taggyűléseket a múltkoriakkal, először is azt láthatjuk, hogy a tagság még az eddiginél is nagyobb számban jelent meg. Áz elv­társainkat egyre inkább ér­ttckíl a párt megtisztításá­nak kénlése — és egyre in­kább érinti a felülvizsgálat ügye. Meri rövidese i sor ké­rni az egész párttagság fe­lülvizsgálására. azokéra is, okik csak az összeíró ive­ken szerepelnek. Memcsalc a taggyűlésen v megje'entck számúban látunk azon bán emelkedést. — hanem a taggyűlésük színvonalán is. Egvre töb­ben cs többen szólnak hoz­zá az előterjeszteti bizottsá­gi javaslatokhoz — és egyre Jobban,-egyre élesebben rá­mutalnak a felszólaló elv­társak arra. hogy aki a párt­tól idegen, aki nem végez pártmunkát — azt cl teli távolibani a pártunkból. Nagy fejlődésre mutat az is, .hogy a felszólalók nem á lift! á uossógban beszél nek. -hanem konkréten az illető kizárásra javasolt tag spe­ciális kérdéséhez szólnak hozzá. A múltkori taggyű­léseken ezzel szemben igen gyakran hallottunk olyan felszólalókat, akik nem" a javaslatban ipcgjclölt ese­tekrőt beszéllek, hanem ál­talános — nagy szavakkal elmondott — /igazságot* (magyarul frázisokat) han­goztatlak. Jfa int taggyűléseinket, de ezen túlmenve — a kommunista állásfoglalást, vagy véleményt a realitás jeUcmzi. Az, hogy a felve­tődött kérdéssel nyíltan szembenézünk — nem /ké­pes beszédben* fejtjük ki gondolatainkat és hem más­ról beszélve, »áHalános ignz­rágekkalc dobá'ódzva igyek­szünk kerülgetni a kérdést, vagy amint ilyen esetekben gyakran előfordul, elkenni n problémát. Á mostani taggyűléseken az egyre szaporodó konkrét hozzászóláson kívül még egy ilyen koniolv jelenséget tapasztalunk. Kétségtelenül fokozódott az alapszerveze­teink tagságában az'éberség. Míg múltkor egyes alapszer­vezclékben több hozzászóló liberálisan kezelte a tag muílhcli magatartását, gyak­ran hajlandó volt elnézni a fasiszta pártokban viselt tag­ságát. sőt tisztségét — most azt tapasztaltuk, hogv ezt a kérdési minden hozzászóló elvtársunk alaposan — a sú­lya szerint — mérlegelte. Igy az egyik kerületi szer­vezetünkben. ahol M. K. tanítót a bizottság kizá­rásra javasölt azért mert pártmunkát nem végez, nem képért magát és a múltban MOVE-lag volt. M. K. azzal magyarázta MOVE-tagságát hogv annakidején bekény­szeri tették. A hozzászólók majdnem kivétel nélkül le először arra mutattak r: hogy nem lehet a párt tag­ja az. aki a MOVE-ben, eb­ben a munkáselnyomó, há­borúra uszító fasiszta szer­vezetben volt. A múltkorinál lénvegesen kevesebb — de azért még mindig lulsok hiányosságot is tapasztalhattunk az eheti taggyűléseken, felsősorban is az egyik igen komoly hibára mutálunk rá. amely két üzem és három kerületi szer­vezetünkben fordult elő. A titkár elvtársak — egy he­lyen «uelnök elvtárs—, akik ismerflllék a felülvizsgáló bizottság javaslatát, körül­belül igy kezdtek beszélni: /Elvtársak, most köblöm önökkel az x számú felül­vizsgáló bizottság határoza­tát. szóljanak hozzá minél többen.* Mi jtt a lába? Az. hogy /határozatáról* beszéllek, amikor a bizottságok javas­latot hoznak csak a taggyű­lés elé, ami a tagság hozzá­járulásával válik határo­zattá. ez nem egyedül csak stílusbeli hiba. nem egy /formulának* helytelen ismerete, hanem politikai hiba is. Ez meg nem értése — és gyükorlaton ldvül he­lyezése — a póriunkat alap­vetően jellemző belső de­mokráciának. Titkár elvtár­sainknak rá kell mutatni magatartásukkal, kijelenté­seikkel a Folilikai Bizottság halározalának jelentőségére, arra. hogy a saját alapszer­vezetünkön belül is megkell erősíteni az élcsapalot. Ezt viszont ugy érhetik csak el. ha saját maguk is tisztán látják, mit követel az élcsa­pat tagjaitól: fölük elsősor­ban azt, hogy az alapszer­vezet jó technikai és admi­nisztratív munkáján felül jó munkát végezzenek a tag­ság felvilágosításában és a saját maguk felvilágosításá­ban. Ennek egyik láncszeme «z, hogy a titkár elvtársak jól és alaposan előkészülnek a taggyűlésre. másik komoly hiba a £>a tagság részérő! mutat­kozott. Ilyén eset történt egyik belvárosi szerveze­tünkben, ahol a titkár — miután a -hozzászólások el­hangzottak — feltette a kér­dést: /Ki helyesli Z. II. ki­zárását?* A tagság nagyobbik része feltartotta kezét, de voltak néhányan, akik nem moz­dultak. Következett az ellcnpró­i kínai néDhadsere A Jfanghayl bnnltnejyedben a hat kormánybank épülete előtt súlyos összetűzésekre került sor hét halottal és 11 súlyos sebe­sülttel. A bankok előtt mintegy százezer ember át! sorfalat, mert csak ott lehet aranyat el­adni. A sebesüllek száma még cmcilkodhetik. A kinai népi hadsereg hatal­mas támadást indított a nríIUós lálcosu Ilnukau város ellen, amely kőrülbatüf 50 kilóméter­re, délnyugatra van Nankiug­tói, a Jangce folyó balpartján. Nankhuj Miüt a népt csapatok elfoglalták Kargu kikötő­várost. A holland nép iillahozik az indonéz gyarmati háború ellen Hollandiéban több nagyüzem munkásai és a kikőfők rakodó­munkásai sztrájkkal tiltakoztak az ipdonézlal gyarmati TOboru ellen. A holiaz*. népi demokra­tikus szövetség a biztonsági Ta­nácshoz küldött táviratban til­takozott a holland kormány el­járása ellen és kérte a Bizton­sági Tanácsot, rendelje vissza s holland csapatokat Indoné­ziából. Az indonéz köztársaság rá­diója jelenti, hogy a nép ellen­állása növekszik a holland tá­madókkal szemben. A hollando­kat több helyen vísszászorftot­táíc és a támadóknak súlyos veszteségeik vannak. Anglia általános vasulaisttfájk eíaii Az angol nemzeti vasutas szö­vet/ég megbízottal elhatározták, hogy bérharcot indítanak, mert az angol államvasutak vezetősá­ga uctu teljesíti béremelési kő­tel ősüket. A megblzotiafc ho­jeienlették a munkaügyi mí­B&utier abbé karácsonyi üzenete a magyar haladó keresztényekhez evoa határozottan, hogy semmi­féle földi hatatom nem inent­A francia haladó katolikusok |og-yik vezető tagja, Boulier abbé, a "párizsi eayetota tanára, alri hosszabb időt töltött Magyaror­szágon, hazautazása előtt az alábbi üzenetet küldi a haladó magyar keresztényekhez: Az a meleg fogadtatás — mondja az üzenet —, amelyben Budapesten. Debrecenben, Sze­geden és Pécseit részesültem, fel jogosít arra, hogy kérve kér­jem önöket, keresztényekhez méltó magatartásukkal járjanak elöl a haza nyugalmának védői­mében. Sokszor Intézték hoz­zám azt a kérdést, mt a véle­ményem az egyház és az állam között Magyarországon uralkodó feszültségről. Mindig azt felel­tem, hogy a haladó katolikusoknak ragy szerepök lehet a békés kibontakozás elérésében, Kérem a haladó magyar keresz­tényeket, egyesfiijenek a békés kibontakozás" érdekében közös akarattal és pArtkülönbeég nél­kül. Fogadják el minden hátsó gondolat nélkül a földrefor­mot, az államosítást, as uj íiiag-nr törvényeket éa ox Is­kolák államosítását. Hajoljanak me? engedelmes hon­polgárokként a népakarat előtt. Forduljanak a haladó keresz­tények a nép felé és as ifjúság felé. Forduljanak a felé és idézzék emlékezetükbe teljes fiúi tisztelettel, de na­hetí fol őket as alél a köteles­ségük alól, amelyet Éten bí­zóit rájuk. Mindegyik saját lel­kiismerete előtt ' is felelős azért, hogy a rábízott nyá­jat nevelje Krisztus változtat­hatatlan tanaiban; keresztény engedelmességen és vezesse őkut "hfi bégben a vi­lági ható ágok Iránt. El végül fordul janak a rőmai Szentszék felé." biztosítsák a Szentatyát hűségükről a vallás ós a lelkek békája javára. Kér­jék a Szentatyát, erőfii; se racjA önöket az (jgylváz hü fiaiként és a magyar népi demokrácia szabná állampolgárainak ig&tó­ságában, ugyanakkor emlékez­vén arra, nctgy Magyarország egyedül uro sorsának." niszlérlumban, hogy 21 nap el­teltével a szalíszervezet elren­deli az általános vasutassztráj­kot Anglia összes vasúti vona­laira, továbbá a londoni föld­alatti vasutakra ós valamennyi kikötőre, if Egyévesen demokra­tikus hisrmány A s:abad görög rádió jelenti: A' demokratikus görög kormány möst ünnepli megalakulásának ctső évfordulóját. Ma"kósz tá­bornok chbőt az alknlombó* kiállványt Intézett a görög né|v­hez. A kiáltvány a reményét fejezi ki, hogy a demokratikus görög hadsereg hamarosan tlöníö győzelmet arat a íuo­narchófasíszlák felelt, de ettől függetlenül Markosz tábornok hajlandó tárgyalásokba bocsát­kozni a tisztességes béke kötése céljából. AMARTITEI legvoers'hei *zái!Sé« HoUnmiíántrk Washingtoni jelentés smrlnC az USA nagymennyiségű hadt­nnyarot szállít Iloti máiánaÜ U az? Úoilnntlis a indonéz nép eflcni barmi használja fef. At Egyesült AKamok kormánya már 140 ezer dollár értékbea tankokat, repülőgépeket, ágy** kai és egyéb fegyvereket sSáB> toll Hollandiának. i 20 Uramig vállalatot tuavzrt­NTFÍJÍSÍI A jövő szer ' " u tiii ztcr­tanács 15? á i /tátott vál­lalatot v.u.; megánkóz­be — jelenti a Francé Solfc Baloldali körökben a tervf* zett Intézkedéseket ugy itt* lik meg, mint az amerikai tőke rág megjósolt i>ehato­lásának előkészítését | ÜSS klvifoia)! m Csepel ifjumunkásai az el­múlt napokban felhívást in­tézlek Budapest ifjúságához, liogy emlékezzék meg Pesti Barnabás, Pataki István ós Krcutz Róbert hősi háláit halt ifjúmunkásokról A fel­hívásra csütörtök este a ma­gyar ifjúság legőntudato­sabb fiai kivonultak a Kere­esi temetőbe és lobogó fAk­"yák fényénél egymás után $í' e tették le kegyeletük jelé*I koszorúikat a sírokra. Ko&m Béla, a MINS* tiar;-yb*i­dapesti titkárának beszéde i'Aa Illés Sándor a budapesti ifjn­aág nevéban foga-lalmat tett, hogy a magyar ifjusAg l<ái/an iküid a haza ó* a nér, feiaruelka­déséérk Ila népünk wabadáó­e&ról, beosfiletéről v»a *ső — hangzik a fogadalom —, ekkor nam lobot olyan áldozat, amely­től visszariadnánk. ba: /Ki nem helyesli a ki­zárást?* Senki sem jelentkezett. Akik sem az első. sem a második esetben nem je­lentkeztek. vájjon milyen ál­lásponton vollak? Ha kiele­mezzük, arra az eredményre jutunk, hogy határozottan ne n fogadták el, de rincserí­nék ellene sem. Langyosak, akik valami harmadik utat keresnek — olyan uíat. ami nálunk, a Kommunista Párt­ban nincs! j^ár ez a jelenség nega­tivuin a párttagság egy — tegyük hozz/A nem túlságo­san nagy — részének járat­lanságát jelenti a kommu­nista munkamódszerben — mégis pozitív eredménnyel járt az egyik üzemi szerve­zetünk taggyűlésén. Az első kizárás megszava­zása után az elmondotthoz hasonló eset fordult elő itt. A szavazás után felállt egyik tizescsoportvezető és szóvá tette a tagság egyré­szének ilyen magatartását Megmagyarázta, hogy ex bi­zony hem más, mint egy­szerű opportunizmus. A következő javaslat fe­letti szavazásban a tagság teljes létszámban résztvett. (Sokszor rámutattunk már arra, liogy a mos­tani taggyűlések ejjész tag­ságunk kiváló iskolái. Es .most már azt is hozzátehet­jük. hogy párttagságunk­ezekben az Iskolákban egyn­jobb feleleteket ad

Next

/
Thumbnails
Contents