Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)
1948-12-23 / 294. szám
Cifltőrtfik, 1919 dsrember 29. if*Y DET.MAQYAROItSZifJ A z Alföldi Tiutomáiiyos íntéset vasárnap délelőtt felolvasó filést tartott, amelynek poi'íia vfta volt a népi tiüiirok jeleni óságéról. A vitát teilá^yl László verette és beve zctéöl Molnár István: »M»gyár tánchagyományok/ cimfi Küváltót olvasott tel részleteket. A vitavezeíó szerint Molnár le!ván a tigkiválóbb magyar néptánczakember. aki irányt tud mnlatai a népi tánc jelentő-éjre rői folyó vita ré^ZtVeVÖiai'!,. Xébánv felolvasott részletet Mézünk Molnár István ni8véből: »A nf-pjiopyotnányok tartanak snog bennünket sajátosaa magyarrak. Ha ápolásokkal fölhagyunk, megszűnünk magyarok le iini, elszakítjuk azokat, n. kőtől'ikcket, amelyok testvéreinkhez .kötnek- beuaüakot, gyökírteleaül állnnk a világtóu s könnyen beleolvadhatunk olyan. népeÉto, amelyeknek művelté Jgkatárót elfogadjuk*. Molnár István nyv látszik, attól fél, ho~y például a szómrzédos népekkel kötött kulturális egyezmények, tehát egész demokratikus knlínr-fcülpo!HiM"k ve&zéiyezteti í Ajiitoson magyar, mivoitnni.at. Up nézzük tovább: /A magyarság ma nem törődik nemzetni ogíart 6 hagyományai nak ápolásával. Es a megállapító "nnk elsősorban a városi, illetőleg a városokban élő snrir, kíwéposztájybsli magyarokra vonatkozik. A város kapva-knp mindenen, arai idegenből jött; mert eajátunkat alncsonyrendnSKik, kisebb értékűnek érzi... A várost magyar idegen nyelveket tarrnl, holott n magáét sem Ismeri eléggé. Levetette ősi rufeaíortaáit s idegenből Átvett öltő?. ikben jár, mesterkélten ŐSZÖK tákolt /népdalokat* és éj+kte:en slágereket énekel, idegen founáju "a színjátszása, nfger •énére néger lá.ucoL jár, francia konyhával dicsekszik « nem magyar az otthona sem. Tákolt élete bői crupa ellentét ordító fgz n /kiváló ( néptánctndós Vm • zrínbeAIIitja n falut a váró: al. A falu vagy a város fcír n i .imának egymással szemth-nílló osztályait ncm'Ailitja r/rmbe. A fa'n nála a knlákot éppen ugy jelenti, mint a gér-iparasztot. Ezek együtt: nio$•• it- testvérek. Mint 'egységes tö i -g. e fainsi magvarok vun»«'< szembeállítva a városi mar. árokkal, ekik kőstóít pjegtalAlCaiók az uri középosztály la;yni t-. d* — és erről Afi.inár ui «>-yíeledfcesllt — etetóorlaa Orijris Ct-ak ez. ipari prolotáriátii". Hallatlan z>varossággal és nsegve léssel be?*t?.f a /városi mo. •arabról* fs a váróéról álíalúÉletét tákottnak tartja, ••.jelyöta ordítanak sz eileníétrk. Mel'iár ur Szerint tehát ár ipari iiro.'etáriáíns élete ls tákolt ás f« !i.n a proletár iníernarionaKznius is a magyarság létét vee/étyezteti. Az ls árt ugv tettetik * ejit.Díttn m«gvar« kuítnba Idegen nyelvekot taaninnk és ha inagtemerkcőönk méus népek életével, irodalmával. művészetével — s hosízu nadrágról, pelvendiarttnyáról. YA,XY ú T ipa start U-ról UPQI is FCCápé.ve. De menjünk tovább: város egyáltalán nem nkarjte áttenni, föléleszteni és művelni a népi túnehagyománvomAnyokat, mert alaosönyrontlürtefc, csekély.írtékünek tartja ő;.et, « mert luípva-kan mindeden, ami külföldi, nyugati. Szeretjük majmolni a nvTuratofc. A falu pedig a civil Izéciófejlődé-' sével egyenes arányban felejti a! tói táncait, illetve mond le R «R L j. nem hozta annyira közel egymáshoz a falut és a v&rost, o népi alkotó tehetségek zavartalanul és hatásosan fejthették ki falvaikban tevékenységüket. A közlekedési eszközök, a rádió és a film segítségével azonban e város /kultnrája* (igy?) bevonult a falu szellemi életébe kapott A városból jött ujságokon. Nem gondolt arra, hogy amit a városból kap, árttav is neki.* Kgy tehát, a vasút- a rádió és a film Art a falunak. osztják ki a jutalmakat a beszolgáltatásban élenfáré dolgozó parasztoknak A savanya talajra mészloszláfot tital ki a MOSzK A Népi Bizottság tegnap délben rendkívüli ülést tarlóit. A MOSzK kiküldötte bejejenletle, hogy a Vetőmagtermelő Nemzeti Vuiíalat két részre oszlott. A vállalat egyik része a gazdasági. a másik pedig az aprómagvak termelésével foglalkozik. A vállalat kikülMolnár nr ereriat vaKtoiutileg f?1*1 « szövetkezeti taggvüa tniktorálloiuá* ie Ari, vtak esd leseken ismertették a vetöniaglcrmeléd jelentőségét és •dolgozó parasztságunkban Igyekeztek felkelteni az érdeklődést a vetőmagvak szerződéses termelése iránt. Ismertette ezután a szerződéses termelés eddigi eredményeit. Napraforgóra 592., cukorrépára 2(5, olajlenre 101 holdat jegyezlek elő. Bejelentette, hogy a MOSzR savanyu talajjal rendelkező dolgozó parnszi-áliiíik részére szu{ lerfoszfát helyeit mcsxoszfátot utal ki. A Talajtan! Intézet és aGaz*,P5»nuá' fT dasági' Felügyelőség együtezóM karcolatok- tesp- fogják megállanitíml, melyek azok a területek, aíiol incszfoszfát műtrágya alkalmazása szükséges. Ambrus István elvtárs isért nem nehezuiűuveri ezt is, mert könyve tavaly jrieal amikor MÉG »EM voltak. A TD«gy*r Jiópi (iem«L«.íciának as p törckvtee, hogy elmaradotfabb pnrasxti életformát íelemcljo az ipari proIeWrtátas szervezettebb életformájának a színvonalára, az "Molnár ur szerint helytelen. Ő tehát ellensfge a magyor d tlgoaó p»»j>vtaág nak, de elleosóge a magyar népi demokráciának i' <s » sk>ciftlizimrs felé haladé magyar fejlődésnek I*. Még egy felolvasott részt idézünk, amelyhez nem kell eok kommentár. Aki 1944-ben njeágot elvadít, pnnak nagyou I? Ismerősek ezek a szólamok. Emlékezzünk er«k Coló honvédről ra. »A magyar tínc elsősorban és hangsúlyozottan férfi tánc, melyben a" férfierő uralkodik. Amilyen lever A szánalmas látvány' ajI éraelgfla imusikSia- «f;gmcrtette ezután "a beslöígálszonyvnólra íae ^la rmgatödzti - - ^^ .... - W.'fL ónnolv ÍÖiSEOelő, KtivÉt férfiasan, táncra m* féu-fi, dobogtató a egyedül kiAJlő etnlwr. (Tgy! E bcrl Szemben a növel?) Legyen az ősz, öreg, vasrv fiatal, legénj', amikor kiáll a táncra; kiegyenesedik, szeino villogni, égni Kezd, tartása maga ft nyugalom és a méltóság, ugyanakkor ezonbau a fölényes erő és ügyesség is... A nvugati és a magyar lánc két külön világ. Egyikben a kor minden eiUayBÓga. (olAUuzás tőlem K. W.) & mérfk a nen+s mac-asrendü. taléíí ember lelkének" ragyogó ihletett megnyjlo,tkozása*. olnár urnák tehát a inul kor silány, mert könyve nem 1914-ben Íródott, hanem 1917-ben. De ami mé? ennél is fisvelenirewtéilóbb, iu Alföldi Tndományoa Intézet feloivate ülésén 1948-hau idt'-ítók a feni említett rémeket. £s aireliett nem mehetünk el szó nélkül. Ez nem ártalmatlan, zavaros /niövéeset-elmeVetr vagy néprajzi eaakeMteftós, h&tieiu veszélyes, fojteata Jdológía. Natrvon fnrcaa az. hogy Szilád tatásban legjobb eredményt elért nagj'szegedi dolgozó parasztok névsorát. Ma délulán Ruzsajárásön, Alsókőzontonv Csenge!é;iv Felsőközpontou és Szalytuazon karácsonyi Ounepség keretén belül fogják kiosztani nz okleveleket és pénzjutalmakat. F.lső díjban részesül Tart Antal (Alsóközpont) és Császár András (Ruzsajűrás). A decoftibar 24-i MIMKAREND A Gazdasági Főtanács határozata értelmében a december 24tt. pénteki napot a munkaidő szempontjából mind a közhivatalokban, mind az üzemekben, vállalatokban, stb. szombati napnak kell tekinteni. A közhivatalokban tehát, hacsak más, külön rendszer bevezetve nincs, délulán 1 órar,agyon furcsa «», hogy Hnríucz Lajos egyetemi tanár, ez intézet Irazú-vtój® — aki tar. fiiérien i« elnökölt — teret enged ennek és ezzel azonosítja i* magát ezzel a fasirista WoológiAvul. Szereueriírc az előadáson vvseu voltak úgyszólván u»judeu fel.rizóiaió leleplezte és élesen állítat fog'ait Molnár István és Szilágyi LdsuW szempontjaivnl szemben. Mégl« m«, amikor döntően fontos kuiíárpolitikai frontnak erősítése. m<» gvon vigyáznunk kcil arra, hogy Szilágyi LáSjjW és laojiité. fasiízta idológiát terjesztő nralt ne kaphassanak előadói eiuel| vényt az itthon költségén feme rólttk. Altiig a civilizáció érrend-] tartott tudományos Int'zothen. •vsere, a vasúté a rádió ós a film KATONA FEBtKXC. AT •3 .1 • tiáudcV-ozzon lutrácAonyro. N.ZEOI.-If), P kosarrt Á R5r:bz-utcft fi. pedig lehet bclejezui a munkát, ahogyan az a szombati 11 linókra rendszeresítve van. A többi (váltott) műszakban dolgozó üzemekben a péntek délutáni, vagy a péntekről szombatra virradó éjjeli műszakok elmaradása eseten az illető műszakban dolgozó munkások részére, heti keresetük egy naora eső túlóra nélküli átlagának 50 százaléka folyósítható. Második dijat kap Rácz György (Ruzsajárás), Tisoczky Sándor (CsengelcX Makra Géza (Várostanya). Harmadik dijat kapnak: Kiss Imre (Alsóicö,-ponti Rózsa János (Lengyelkápofna). Hegedűs Pál (Szatymaz) és Kondisz Mihály (Szatymaz). Az első dilban részesültek pénzjutalomban és kétheteü hévízi, illetve gallyatetöl üdültetésben részesülnek. A második és harmadik di| pénzjutalom és díszoklevél 1,335.000 hoSdai szántottak fel a gépállomások traktorai Az 1948-as mi gépesítési program befejezi dölt. Az előirányzott 110 gépállomást felállították. Ma mái' minden vármegyében van legalább egy traktorállomás. általában 10 traktorral. Ezt az állományt jövőre állomásonként 18 traktorra emelik fel. Az őszi szántás során í, 335,000 hold földet szántottak fel a traktorok. A gépállomások mintegy 1075 vagon gabonát csépeltek ki és 4000 mázsa gabonát osztályoztak. A jflvő évben a gépállomások számát előreláthatóan 70-nel emelik. tehát összesen 180 gépállomás áll majd a dolgozó parasztság rendelkezésére. Meziipzáaság! inplf^ok orgalmáeak tij Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár a mezőgazdasági ingatlanok forgalmával kapcsolatiján a következőképpen nyilatkozott: A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát és az állami elővásárlási jog gyakorlását eddig a feudális birtokviszonyok idején hozott törvények szabályozták. Most az uj, demokratikus szellemű jogszalvály megvédi á dolgozó parasztságot allől, bog)' a gazdagok és spekulánsok u íőJdreform álla? Juttatott, vagy egész élete nuinfcálával megszerzett földjeiből kiforgathassák. Az uj jogszabály korlátozásai nem vonatkoznak az öröklésre, házra, vag,y beltelekre. A kormányrendelet a tulajdonjog átruházását a nlegyci földhivatalok mellett szervezett népi bizottságok engedélyéhez köti. E szerint az átruházást engedélyezni kett, ha az ingatlan két holdnál iiesu nagyobb, feltéve, hogy mind az eladó, mind a vevő dolgozó paraszl és az átruházást gazdasági, vagy szqrféHt szempontok is Indokolják. A Jövőben mindazok, akik ingalkmukal át akarják rnháznl, kötefesek ezl a szándékukat a községi elől jár áság utján a megyei bio'.ő- és erdőgazdasági 5dzottsáfjoknál hejelenlcni. Vonatkozik cz a jogszabály azokra is, akik ingatlanukat még uz. ingatlanforgalom szünetelése előtt adták cl. do a tulajdonjog tcls kkönyvi átírása még nem történt meg. As alséközpor^S tantestület áiiásffosglali Míndsxenly uszító po!si3ká|a ellen Az alsókórponti általános iskola tautcstöletc reudkivüli ülésén foglalkozott Mindszenty reakciós politikájával. A tantestület tagjai tiltakoztak Mindszenty uszító ellenséges magatartásával veszélyezteti a lelkek békéjét és ezzel n népi demokrácia eredményét is. Megbontja a hitükhöz és politikai meggyő^őrlésükhöz egyaránt ragaszkodók lelki egységet s ezzel veszélyezteti a katoli...r.. ,, V czzei veszeivezieu a k; pohükája ellen és a gyű- kus (^j, keit. A esen határozati javaslatot. tanlestfllct' c|iléli MindszenÜnnepekre fÜSeitl flló llílsjf- ->- CL » 3 taraja PAPP cukrászdában!1Ha biztosítani akarja kellemes karácsonyi ünnepeit, akkor ¥8gpn e szegei gázgyáibanl wr sálja sem a val ás, sem a ftn3les^fef. \ ubakozást a demokrácia ügyét. A herceg-, lanteslülct kövi,tkező tagjai prímás liaborus politikát;. wk a!-. Dos,ÜR Fevenc. folytat. A demokrácia Irárttl • >!Atvtos M hűly, Nagv Jó ser. Háncs László, Felegyházi Emil, Takács Károly, Hódi Győző, Sárheiyi Károly, László István, Kiss Pálné. Kiss Pál, Kiss Ilonná, Morvái Jánosné, Bngi Margit, Szántai Ilona, Csát József. Bagi KárolvnÁ Wolford Ilona, Fél egyházi Emiiné, dr. DóczI Andrásné, Laponics ] I.ajosné, Kiss Erzsébet. 13 T&MKN ÍS 8 I LÁÍSL! ÍIÁIIOI SIÁÜÍFLU^ f e GÁZGYÁR, , Nagv Józsefué. Veres AntalKossuth Lajos-sugárul SÖVÖLGYI Károlyné. Ke; menesi József, Hantos i bátyúé Kovács János Ml-