Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-23 / 294. szám

Cifltőrtfik, 1919 dsrember 29. if*Y DET.MAQYAROItSZifJ A z Alföldi Tiutomáiiyos ín­téset vasárnap délelőtt felolvasó filést tartott, amelynek poi'íia vfta volt a népi tiüiirok jeleni óságéról. A vitát teilá^yl László verette és be­ve zctéöl Molnár István: »M»­gyár tánchagyományok/ cimfi Küváltót olvasott tel részleteket. A vitavezeíó szerint Molnár le!ván a tigkiválóbb magyar néptánczakember. aki irányt tud mnlatai a népi tánc jelen­tő-éjre rői folyó vita ré^ZtVeVÖi­ai'!,. Xébánv felolvasott részletet Mézünk Molnár István ni8véből: »A nf-pjiopyotnányok tartanak snog bennünket sajátosaa ma­gyarrak. Ha ápolásokkal fölha­gyunk, megszűnünk magyarok le iini, elszakítjuk azokat, n. kő­től'ikcket, amelyok testvéreink­hez .kötnek- beuaüakot, gyökír­teleaül állnnk a világtóu s könnyen beleolvadhatunk olyan. népeÉto, amelyeknek művelté Jg­katárót elfogadjuk*. Molnár István nyv látszik, attól fél, ho~y például a szóm­rzédos népekkel kötött kulturá­lis egyezmények, tehát egész de­mokratikus knlínr-fcülpo!HiM"k ve&zéiyezteti í Ajiitoson magyar, mivoitnni.at. Up nézzük tovább: /A magyarság ma nem törődik nemzetni ogíart 6 hagyományai ­nak ápolásával. Es a megállapí­tó "nnk elsősorban a városi, ille­tőleg a városokban élő snrir, kíwéposztájybsli magyarokra vo­natkozik. A város kapva-knp mindenen, arai idegenből jött; mert eajátunkat alncsonyrendn­SKik, kisebb értékűnek érzi... A várost magyar idegen nyelve­ket tarrnl, holott n magáét sem Ismeri eléggé. Levetette ősi ru­feaíortaáit s idegenből Átvett öl­tő?. ikben jár, mesterkélten ŐSZ­ÖK tákolt /népdalokat* és éj+k­te:en slágereket énekel, idegen founáju "a színjátszása, nfger •énére néger lá.ucoL jár, francia konyhával dicsekszik « nem ma­gyar az otthona sem. Tákolt éle­te bői crupa ellentét ordító fgz n /kiváló ( néptánctndós Vm • zrínbeAIIitja n falut a váró: al. A falu vagy a város fcír n i .imának egymással szem­th-nílló osztályait ncm'Ailitja r/rmbe. A fa'n nála a knlákot éppen ugy jelenti, mint a gér-iparasztot. Ezek együtt: nio­$•• it- testvérek. Mint 'egységes tö i -g. e fainsi magvarok vun­»«'< szembeállítva a városi ma­r. árokkal, ekik kőstóít pjegtalAl­Caiók az uri középosztály la;yni t-. d* — és erről Afi.inár ui «>-yíeledfcesllt — etetóorlaa Orijris Ct-ak ez. ipari prolotáriá­tii". Hallatlan z>varossággal és nsegve léssel be?*t?.f a /városi mo. •arabról* fs a váróéról álíalú­Életét tákottnak tartja, ••.jelyöta ordítanak sz eileníé­trk. Mel'iár ur Szerint tehát ár ipari iiro.'etáriáíns élete ls tákolt ás f« !i.n a proletár iníernariona­Kznius is a magyarság létét ve­e/étyezteti. Az ls árt ugv tet­tetik * ejit.Díttn m«gvar« kuítn­ba Idegen nyelvekot ta­aninnk és ha inagtemerkcőönk méus népek életével, irodalmá­val. művészetével — s hosízu nadrágról, pelvendiarttnyáról. YA,XY ú T ipa start U-ról UPQI is FCC­ápé.ve. De menjünk tovább: város egyáltalán nem nkar­jte áttenni, föléleszteni és mű­velni a népi túnehagyománvo­mAnyokat, mert alaosönyrontlü­rtefc, csekély.írtékünek tartja ő;.et, « mert luípva-kan minde­den, ami külföldi, nyugati. Sze­retjük majmolni a nvTuratofc. A falu pedig a civil Izéciófejlődé-' sével egyenes arányban felejti a! tói táncait, illetve mond le R «R L j. nem hozta annyira közel egy­máshoz a falut és a v&rost, o népi alkotó tehetségek zavarta­lanul és hatásosan fejthették ki falvaikban tevékenységüket. A közlekedési eszközök, a rádió és a film segítségével azonban e város /kultnrája* (igy?) bevo­nult a falu szellemi életébe kapott A városból jött uj­ságokon. Nem gondolt arra, hogy amit a városból kap, árt­tav is neki.* Kgy tehát, a vasút- a rádió és a film Art a falunak. osztják ki a jutalmakat a beszolgáltatásban élenfáré dolgozó parasztoknak A savanya talajra mészloszláfot tital ki a MOSzK A Népi Bizottság tegnap délben rendkívüli ülést tar­lóit. A MOSzK kiküldötte bejejenletle, hogy a Vetőmagtermelő Nem­zeti Vuiíalat két részre oszlott. A vállalat egyik része a gaz­dasági. a másik pedig az aprómagvak termelésével foglalkozik. A vállalat kikül­Molnár nr ereriat vaKtoiutileg f?1*1 « szövetkezeti taggvü­a tniktorálloiuá* ie Ari, vtak esd leseken ismertették a vetö­niaglcrmeléd jelentőségét és •dolgozó parasztságunkban Igyekeztek felkelteni az ér­deklődést a vetőmagvak szerződéses termelése iránt. Ismertette ezután a szer­ződéses termelés eddigi eredményeit. Napraforgóra 592., cukorrépára 2(5, olajlen­re 101 holdat jegyezlek elő. Bejelentette, hogy a MOSzR savanyu talajjal rendelkező dolgozó pa­rnszi-áliiíik részére szu­{ lerfoszfát helyeit mcsx­oszfátot utal ki. A Talajtan! Intézet és aGaz­*,P5»nuá' fT dasági' Felügyelőség együt­ezóM karcolatok- tesp- fogják megállanitíml, melyek azok a területek, aíiol incszfoszfát műtrágya alkalmazása szükséges. Ambrus István elvtárs is­ért nem nehezuiűuveri ezt is, mert könyve tavaly jrieal amikor MÉG »EM voltak. A TD«­gy*r Jiópi (iem«L«.íciának as p törckvtee, hogy elmaradot­fabb pnrasxti életformát íel­emcljo az ipari proIeWrtátas szervezettebb életformájának a színvonalára, az "Molnár ur sze­rint helytelen. Ő tehát ellensf­ge a magyor d tlgoaó p»»j>vtaág nak, de elleosóge a magyar né­pi demokráciának i' <s » sk>­ciftlizimrs felé haladé magyar fejlődésnek I*. Még egy felolvasott részt idé­zünk, amelyhez nem kell eok kommentár. Aki 1944-ben nj­eágot elvadít, pnnak nagyou I? Ismerősek ezek a szólamok. Em­lékezzünk er«k Coló honvédről ra. »A magyar tínc elsősorban és hangsúlyozottan férfi tánc, melyben a" férfierő uralkodik. Amilyen lever A szánalmas lát­vány' ajI éraelgfla imusikSia- «f;gmcrtette ezután "a beslöígál­szonyvnólra íae ^la rmgatödzti - - ^^ .... - ­W.'fL ónnolv ÍÖiSEOelő, KtivÉt férfiasan, táncra m* féu-fi, dobogtató a egyedül kiAJlő etnlwr. (Tgy! E bcrl Szemben a növel?) Legyen az ősz, öreg, vasrv fiatal, legénj', amikor kiáll a táncra; kiegyene­sedik, szeino villogni, égni Kezd, tartása maga ft nyugalom és a méltóság, ugyanakkor ezonbau a fölényes erő és ügyesség is... A nvugati és a magyar lánc két külön világ. Egyikben a kor minden eiUayBÓga. (olAUuzás tőlem K. W.) & mérfk a nen+s mac-asrendü. taléíí ember lelké­nek" ragyogó ihletett megnyjlo,t­kozása*. olnár urnák tehát a inul kor silány, mert könyve nem 1914-ben Íródott, hanem 1917-ben. De ami mé? ennél is fisvelenirewtéilóbb, iu Alföldi Tndományoa Intézet feloivate ülésén 1948-hau idt'-ítók a feni említett rémeket. £s aireliett nem mehetünk el szó nélkül. Ez nem ártalmatlan, zavaros /niövéeset-elmeVetr vagy néprajzi eaakeMteftós, h&tieiu ve­szélyes, fojteata Jdológía. Natrvon fnrcaa az. hogy Szilád tatásban legjobb eredményt elért nagj'szegedi dolgozó parasztok névsorát. Ma dél­ulán Ruzsajárásön, Alsókőz­ontonv Csenge!é;iv Felsőköz­pontou és Szalytuazon ka­rácsonyi Ounepség keretén belül fogják kiosztani nz ok­leveleket és pénzjutalmakat. F.lső díjban részesül Tart Antal (Alsóközpont) és Csá­szár András (Ruzsajűrás). A decoftibar 24-i MIMKAREND A Gazdasági Főtanács ha­tározata értelmében a de­cember 24tt. pénteki napot a munkaidő szempontjából mind a közhivatalokban, mind az üzemekben, vállala­tokban, stb. szombati nap­nak kell tekinteni. A közhi­vatalokban tehát, hacsak más, külön rendszer beve­zetve nincs, délulán 1 óra­r,agyon furcsa «», hogy Hnríucz Lajos egyetemi tanár, ez inté­zet Irazú-vtój® — aki tar. fiiérien i« elnökölt — teret enged ennek és ezzel azonosítja i* magát ez­zel a fasirista WoológiAvul. Szereueriírc az előadáson vvseu voltak úgyszólván u»ju­deu fel.rizóiaió leleplezte és éle­sen állítat fog'ait Molnár Ist­ván és Szilágyi LdsuW szem­pontjaivnl szemben. Mégl« m«, amikor döntően fontos kuiíár­politikai frontnak erősítése. m<» gvon vigyáznunk kcil arra, hogy Szilágyi LáSjjW és laojiité. fa­siízta idológiát terjesztő nralt ne kaphassanak előadói eiuel­| vényt az itthon költségén feme rólttk. Altiig a civilizáció érrend-] tartott tudományos Int'zothen. •vsere, a vasúté a rádió ós a film KATONA FEBtKXC. AT •3 .1 • tiáudcV-ozzon lutrácAonyro. N.ZEOI.-If), P kosarrt Á R5r:bz-utcft fi. pedig lehet bclejezui a munkát, ahogyan az a szombati 11 li­nókra rendszeresítve van. A többi (váltott) műszakban dolgozó üzemekben a pén­tek délutáni, vagy a péntek­ről szombatra virradó éjjeli műszakok elmaradása ese­ten az illető műszakban dol­gozó munkások részére, heti keresetük egy naora eső túl­óra nélküli átlagának 50 szá­zaléka folyósítható. Második dijat kap Rácz György (Ruzsajárás), Ti­soczky Sándor (CsengelcX Makra Géza (Várostanya). Harmadik dijat kapnak: Kiss Imre (Alsóicö,-ponti Rózsa János (Lengyelkápof­na). Hegedűs Pál (Szaty­maz) és Kondisz Mihály (Szatymaz). Az első dilban részesültek pénzjutalomban és kétheteü hévízi, illetve gallyatetöl üdültetésben részesülnek. A második és harmadik di| pénzjutalom és díszoklevél 1,335.000 hoSdai szántottak fel a gépállomások traktorai Az 1948-as mi gépesítési program befejezi dölt. Az előirányzott 110 gépállomást felállították. Ma mái' minden vármegyében van legalább egy traktorál­lomás. általában 10 traktor­ral. Ezt az állományt jövőre állomásonként 18 traktorra emelik fel. Az őszi szántás során í, 335,000 hold földet szántottak fel a traktorok. A gépállomások mintegy 1075 vagon gabonát csépel­tek ki és 4000 mázsa gabo­nát osztályoztak. A jflvő év­ben a gépállomások számát előreláthatóan 70-nel eme­lik. tehát összesen 180 gép­állomás áll majd a dolgozó parasztság rendelkezésére. Meziipzáaság! inplf^ok orgalmáeak tij Keresztes Mihály földmű­velésügyi államtitkár a me­zőgazdasági ingatlanok for­galmával kapcsolatiján a következőképpen nyilatko­zott: A mező- és erdőgazda­sági ingatlanok forgalmát és az állami elővásárlási jog gyakorlását eddig a feudális birtokviszonyok idején ho­zott törvények szabályozták. Most az uj, demokratikus szellemű jogszalvály meg­védi á dolgozó parasztsá­got allől, bog)' a gazdagok és spekulánsok u íőJdre­form álla? Juttatott, vagy egész élete nuinfcálával megszerzett földjeiből ki­forgathassák. Az uj jogszabály korlátozá­sai nem vonatkoznak az öröklésre, házra, vag,y bel­telekre. A kormányrendelet a tulajdonjog átruházását a nlegyci földhivatalok mel­lett szervezett népi bizottsá­gok engedélyéhez köti. E szerint az átruházást engedélyez­ni kett, ha az ingatlan két holdnál iiesu nagyobb, feltéve, hogy mind az el­adó, mind a vevő dolgozó paraszl és az átruházást gazdasági, vagy szqrféHt szempontok is Indokolják. A Jövőben mindazok, akik ingalkmukal át akarják rnháznl, kötefesek ezl a szándékukat a községi elől jár áság utján a megyei bio'.ő- és erdőgazdasági 5d­zottsáfjoknál hejelenlcni. Vonatkozik cz a jogszabály azokra is, akik ingatlanukat még uz. ingatlanforgalom szünetelése előtt adták cl. do a tulajdonjog tcls kkönyvi át­írása még nem történt meg. As alséközpor^S tantestület áiiásffosglali Míndsxenly uszító po!si3ká|a ellen Az alsókórponti általános iskola tautcstöletc reudkivü­li ülésén foglalkozott Mind­szenty reakciós politikájá­val. A tantestület tagjai tilta­koztak Mindszenty uszító ellenséges magatartásával veszélyezteti a lelkek béké­jét és ezzel n népi demokrá­cia eredményét is. Megbont­ja a hitükhöz és politikai meggyő^őrlésükhöz egyaránt ragaszkodók lelki egységet s ezzel veszélyezteti a katoli­...r.. ,, V czzei veszeivezieu a k; pohükája ellen és a gyű- kus (^j, keit. A esen határozati javaslatot. tanlestfllct' c|iléli Mindszen­Ünnepekre fÜSeitl flló llíls­jf- ->- CL » 3 taraja PAPP cukrászdában!1­Ha biztosítani akarja kellemes karácsonyi ünnepeit, akkor ¥8gpn e szegei gázgyáibanl wr sálja sem a val ás, sem a ftn3les^fef. \ ubakozást a demokrácia ügyét. A herceg-, lanteslülct kövi,tkező tagjai prímás liaborus politikát;. wk a!-. Dos,ÜR Fevenc. folytat. A demokrácia Irárttl • >!Atvtos M hűly, Nagv Jó ser. Háncs László, Felegyházi Emil, Takács Károly, Hódi Győző, Sárheiyi Károly, László István, Kiss Pálné. Kiss Pál, Kiss Ilonná, Mor­vái Jánosné, Bngi Margit, Szántai Ilona, Csát József. Bagi KárolvnÁ Wolford Ilo­na, Fél egyházi Emiiné, dr. DóczI Andrásné, Laponics ] I.ajosné, Kiss Erzsébet. 13 T&MKN ÍS 8 I LÁÍSL! ÍIÁIIOI SIÁÜÍFLU^ f e GÁZGYÁR, , Nagv Józsefué. Veres Antal­Kossuth Lajos-sugárul SÖVÖLGYI Károlyné. Ke­; menesi József, Hantos i bátyúé Kovács János Ml-

Next

/
Thumbnails
Contents