Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-22 / 293. szám

Szerda, 1948 deceraoer zz. DKLMAGYARORSZ1Q 5 rrfsz A qáxqy^r nmnkápa?nak karácsonyi ajándékaként Kigyúlt a fény Szegváron Az elmúlt rendszer ötven év &!att az or-zág községeinek mintegy egyharmadát villamosí­totta csak. A népi demokrácia a mult l.HnSs mala-zt&zát alig 5 -6 év alatt akarja pótolni. A hároméver terv eorán 15 mil­lió forintot irányzott elö a falu vi"anif»senergiával való ellátó© zíia, az ötéves terv során pe­dig további hatalmas összegeket fordít e célra. A kitűzött feladatok végrehaj­tása rohamtempóban folyik. Szeptember 19-én. a terv kez­dete óla a századik községben, a somogymegyei hátrányban kapcsolták be a villanyt. No­vemberben a SasAzötvenedik és most december közervén a két­vaázfldik teluhm -vn! UI a fény. v szőni .TÜCi ezongrád­niegyei Szegvár lakossága már 1920-ban villanyt kért. A falu szeqény lakosságának volt elsősorban szüksége a tmlinrát jelentő villanyra. A község > adófizetés* kulákok­bói álló képviselőtestülete azonban leszavazta a javasla­tot: — Szegvár falujellege akkor megváltozna. Nem aka­runk Szegvárból várost csi­nálni! — mondották. A kis­parasztok tizenőt év mntva Ismét napirendre tüzelték a kérdést. A kutákok a letelt másfél évtized alatt sem tudtak azonban megbarát­kozni a haladás gondolatával, ezért ismét a sötétség mellett telié' te n sarast. Mind zen? •röza'.'í lakói is tnór ért'zcrle vár' a', arra, hogv ut­cáikon, héruikbnn eloszoljon a homály, lomtá-to tegyék n pl=­;ákoló mée«P«t varv a hilzös. kormozó polrrf'enmlámnát ét» he. ivefte egv kattintás árén fehér fértv tölt őn be minden ze.get­r.isot. Akár M/.-gvéron, Itt is főleg a földnélküliek, vngv a í-földnek álltak ki o villany mellett. Fiz ir -odott klsno'eá­rok. lomba knlákok. okik féltek a bekapcsolással iáró kindások­•11. szintén évtizedeken át meg­einrttot'ak intafl.-n jóakarata kezdem'- vezéSj A népi de tio'-ráeiától azon­ban dönlő scgílsígel kaptak a szegváriak és a mindszen­tiek is. Az ország ipart át­szervezésével kapcsolatban me/a'a'ult a Részvénytársa­ság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára szegedi üzletigazgatósága. Ez Sze­ged közelebbi és távolabbi körnvékénck villamosítása során megkezdte a mng-sfe­R/üilsé -ü vezeték kiér itését mindkét község felé. rárhu­zomoran elkészült a közsé­gekben az áramelosztó és az általános fogyasztásnál al­kalmazóit EÍacsonyfeszültsé­gü hálózat is. A munkálatokat as B/.lef-igar sitott szegedi Központi Gáz és Villamossági Rt. végezte. A gázgyár munkásai az előirány­zott munkákat lelkiismeretesen, ponto an ós a tervezettnél rövi­debb idő alatt fejezték be. A ve­zetékek épitósét ós a hálózat szerelését végző szegedi munkás­csoportok, brigádok a munka során 800 oszlopot állítottak fel, 25 kilométer magas- ós 11 kilo­méter alacsonyfeazültsfgü veze­téket feszítettek ki. A munkák­nál 2500 munkaórát takarítot­tak meg 10.009 forint értékben. 200. .községben. Kinevezték a Tudományos Tanács elnökségé! és tagjait Straub Brúnó szegődi egyetemi tenór a Tanács tagja A hivatalos lapban meg­jelent a Magyar Tudomá­nyos Tanács elnökségének és tagjainak kinevezéséről szóló kormányrendelet A köztársasági elnök a kor­mány előterjesztésére a Tu­dományos Tanács elnökévé Gerő Ernő közlekedésügyi minisztert, társelnökévé Or­Yasármp Szegváron — a l£t­századih községben — már lá­gyult a fény. Karácsonyra Mindszent utcáin, apró há­zacskáikban is felragyognak a körték, egyes helyeken meg­szólalnak a hálózati árammal j tutay Gyula kultuszminisz­/ütött rádiók. Szeged ipari mun- tert nevezte ki. Az elnökség kásái felejthetetlen karácsonyi tagjai: Vajda Imre, a Terv­ajándékot adtak ezzel a velük hivatal elnöke, dr. Rusznyák szövetséges fala dolgos lakásai- j István és dr. Zeinplény Gé­nak- I za egyetemi tanárok. A Ta­nács tagjai: Lukács Gyönjyf Rudas László, Andics Er­zsébet, Fogarasi Béla,. Zsi­rai Miklós, Szaláy Sándor, Erdei Ferenc, Szabó Imre. Mérei Ferenc, Straub Brn­nó. Petényi Géza, Alexils György. Buzágh Aladár. Gombás Pál, Sántha Kár­mán, Feiér Lipót, Sorsos András. Koinondi Zoltán. Mihailich Győző, Gillemot László. Major Máté, Bogáéi* Rezső, Hevesi Gyula. EsztA Péler és Jáki József. A kö­vezések három évre szólóak Megjelent a rendelet a termelőszövetkezetek raükeáéséro! R4«2Íde$ u'muiatös a kösös gazdáihodásra A kormány több rendele­tet adott ki a földmüvesszö­vetkezetnek és főldbérlőszö­vetkezelnek termelőszövet­kezeti csoportjairól. A kö­zös gazdálkodásra alakult termelőszövetkezeti csoport csak a földművelésügyi mi­niszternek a MOSzK vé­leményezése alapján ki­adott engedélyével működ­hetik. A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának mólját és a gazdálkodással elért tiszta jövedelem felosz­tását a kormány a rendelet­hez mellékelt mintaszabály­zattal állapította meg. A sza­bályzat annak aláírásával mái- kőtelezővé válik a ter­melőszövetkezeti csoport tagjaira, hatályba azonban csak akkor lép, ha azt a MOSzK meghallgatása után a földművelésügyi miniszter jóváhagyta. Ki léphet be? A termelőszövetkezeti cso­port tagja csak az lehet, aki a főidinüvesszövelkczeti, vagy foldbérlőszövetkezcti tagságra vonatkozó feltéte­leknek megfelel. (Ezt a kér­dést a kormány a november eleién megjelent rendelettel szabályozta. A rendeletet no­vember KM számunkban is­merteltük.) A termelőszövet­kezetben csak ugy lehet részt venni, liogyna a je­lentkező tulajdonában lévő mező-, vagy kertgazdasági ingatlan a termelőszövetke­zeti csoport által folytatott termelés keretében művel­hető és a termelőszövetke­zeti csoport állal folytatott gazdálkodás tekintetében a tagok közölt irányadó külön szal>ályzatot annák aláírásá­val a jelentkező magára nézve kötelezőnek elismeri. Ezen kívül a termelőszövet­kezet csoport tagja lehet az a szövetkezeti tag is. aki gaíóság megbíralsából az áüamo-l a mezőgazdasági ipar vala­melyik ágában különleges szakismerettel rendelkezik (traktorvezető, pincemester, vajmester, stb.\ ha munká­jára a szövetkezet gazdálko­dásában feltétlenül szűkség van. ke vezeti, aki egyben a cso­port einöke ls. A csoport­értekezletet a tagok összes­sége alkotja^ ez n csoport legfőbb szervo, amely min­den ügyben dönteni jogo­sult. Határozata minden tagra egyformán kőtelező. ^ Az intézőbizottság havon­A termelőszövetkezeti cso-' ként legalább egyszer kötc­portba felvételre minden év-] les összehívni a csoportér­ben szeptember l-ig Jehettekezlelct. A csoporlérlekez­A ma vetés Figyelem! Figyelem! KARÁCSONYRA- VJE VRE üdvözölte barátait, ismerőseit a DÉLMAGYARORSZÁG napilapon kérésziül Üdvözleteket csütörtök estig felvesz a Dé'magyarorszóg kiadóhivatala kélhöx­nejsra 3* —• forint, karácsonyi számba, szombatra 6'— forint ÍO szóig. jelentkezni az intézőbi zottság elnökénél. A felvétel felett a legközelebbi cso­portértekezlet dönt. Szep­tember 1 után csak akkor lehet a szóvetkezeti csoport­ba belépni, ha az nem za­varja ft tervszerű gazdálko­dást. A tagok művelésűk alatt álló földterületet az intéző­bizottság utasítása szerint a saját vagy hozzátartozóik munkaerejével kötelesek művelni. Betegség, vagy tar­tós távollét esetén sürgős munkára, szakmunkára a csonortértekezlet beleegye­zésével idegen munkás is al­kalmazható. A tag a terme­lőszövetkezeti csoport meg­alakulásától számitolt har­madik gazdasági év végéig a csoporthói nem léphet ki. A határidő eltelte után a tagnak szeptember l-ig kö­zölnie kell az intézőbizott­ság elnökével, hogy a cso­portból kilépni szándéko­zik. A kitépő tag ingatlanillc­iő égét az intézőbizottság ki­jelölése alapián lehet kiad­ni. A tag halála cselére he­lyébe az a tag léphet, aki az elhalt tag földjét tulaj­donul megszerzi. feltéve, hogy szövetkezeti tagságára nézve a kikötött feltéte­leknek megfelel. A csoport A szövetkezeti csoportból kizárható az a tag, aki a sza­bályzat rendelkezéseit meg­szegi, a csoportnak súlyos kárt okoz, vagy a csoport­nak gazdálkodását nehezíti. A kizárt tag földjét a gaz­dasási év végén ki kell ad­ni. Kizárás ulán a tag közös munkában nem vehet részt, tagsága alatt keletkezeit kö­telezettségeit a csoportlal szemben rendeznie kell. A kizárás kérdésében az inté­zőbizottság javaslata alap­ján a csoportértekezlet ha­tároz. A termelőszövetkezeti cso­port szervezetéről külön fe­jezet intézkedik. Ezek a ' szervek: a csoportértekezlet keretein túlmenő mértékben csalt a földmüve'ésúgyi Mi­niszternek a MOSzK meg­hallgatása ntán adolt enge­délyével szabad eladni, vagip elcserélni. Jövedelemelosztás Bérlőszövetkczctck eseté­ben egyes tagokat terhelő haszonbéreket egyszerűen a csoport rendes terhének kstt tekinteni, amelyet a tagok földjeik arányában viselnek, Azoknál a közös termelő­csoportoknál, amelyeknél a tiszta jövedelem felosztása a végzeit munka arányában> történik, a földjáradék te­kintetében a tagtik kétféle­képpen állanodhatnak meg. Minden tag igénvl tarthat a földje ulán megállapított ha- > szoiil)érre, vagy a tiszta jö­vedelemnek legfeljebb 23 százalékig terjedő részét földjeik nagysága,«rtt tiszta jövedelemnek ezt meghala­dó részét pedig a végzett' munka arányában oszt­ják el. A termelőszövetkezeti cso­port működésével kapcsola­tos közös ügyeket a földmü­vesszővetkezet ulján kell le­bonyolítani. A hivatalos lap a rendelőt mellett mintaszabályzatot letre minden tagot meg kell hívni. Az értekezlet határo­zatképes. ha azon a tagok­nak legalább fele jelen van. Az értekezletet a csoport el­nöke vezeti. A határozato­kat szótöbbséggel hozzák, s a azategven'őség esetén az elnök dönt. A csoportértc­kezletet minden esetben ösz­sze kell hívni, amikor ezt a gazdálkodás érdeke megkí­vánja. valamint akkor is, ha azt a tagok egyharmad része, legalább öt tag, a szövetke­zet igazgatósága, vagy a MOSzK kéri. Az intézőbizottságot a cso­nortértekezlet a tagok sorá- , ó amelybcn a temető­ből egy gazdasági évre vá- ,JM/inftrf .lasztja. Áz intézőbizottság­nak busz tagnál három, husz tagnál több tagból álló csoportnál öt tagja van. Az intézőbizottság elnökét a csoportérlekezlet egy gazda­sági évre választja. Az in­tézőbizottság működéséről havonta legalább egyszer beszámol a csoportérlekez­lelnek. A töfdkönyv A termelőszövetkezeti cso­port művelése alatt álló és az egyes tagok tulajdoná­ban. haszonélvezetében, vagy bérletében lévő ingat­lanokat a földkönyvbe kell bevezetni, ezt a könyvet az intézőbizottságnak az elnök által kijelölt tagja vezeti és őrzi, abba a csoport bárme­lyik tagja betekinthet. A csoportba be kell vezet­ni a csoportba vitt földte­rület adatait é,s azt a MOSzK által kell hitelesíttetni. A csoport müvelése alatt álló földek bármelyikén lévő ut, kut használásának joga min­den egyes tagot megillet. Az átvetb vagy létesített öntö­zőberendezések fenntartása a csoport feladata. Az igás­szővelkezeti csoi'ort műkö­dését, az évi elszámolást jó­\ edelemfeloszlást ismerteti. Egyéni müvelés A szabályzat közli, hogy a tag jogosult egyéni műve­lésre másfél kalavtrűlis hol­dat megtartani, chbe a te­rületbe azonban bele kell számítani a ház körüli te­leknek mezőgazdasági niú-: velős alatt álló részéi is. As intézőbizottság megenged­heti másfél holdnál na-j gyobb földterület egyéni, művelés a'att tartását is, ha a föld fekvése miatt, vagy más okból a közös művelés-: be nem hozható be. Az egyé­ni müvelés alatt álló fold azonban ren lehet nagyo b, mint amekkora területtel a tag a közös művelésben résztvesz. Ha ez nem volna Lehetséges, ugv a híg a cso­portba nem léphet be. A csoport tagjai a közős termelésben összes igavonói állatjaikkal vesznek részt. Az igavonó állat ellenérté­két a csoport a tagnak ki­fizeti. A rendelet kihirdetése napján lép életbe és azt a állatok, vagy haszonállatok! hatálybalépés előtt megala hasznosításának feltételeit kult csoportoknál is alkal az Intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet határozza meg. Ugyanígy kell eljárni a gazdasági fel­szereléseknél is. A termelő­szövetkezeti csoport tulaj­és az intézőbizottság. Az in-1 doniban á'ló vagyonlárgyá­tézőhi7oltságot annak elnö-lkat a rendes gazdálkodás mázni kell. KFIRFTCSOHYAA'^R^E'J rm-.ideut legolcsóbliaa, legjob­ban rásáTolhat F O r) O R N K N A L, Kárá-ü-ntra 8. nám.

Next

/
Thumbnails
Contents