Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-24 / 270. szám

DELMAGY ARORSZAG 8*erda, 1948 november 24. TANÁCSADÓ „ORSEG" a névjegyzék mellett A gísjjyár dslgozél megérieHék az Osmirás tantosságá' 'A kerületi és az üzemi pártnervezciekben a felülvizsgálás •tölti lelkes izgalmat most még Jobban fokozta a tagság összeírása, a párttagokat és a tagjelölteket feltüntető névjegyzék, •melyre azért van szükség, hogy amikor most a párt vezetőinek és pártmunkásainak felülvizsgálása után a tagság és • tagjelöltek is a bizottság etó kertinek, minden egyes felülvizsgálásra kerülő személyt pontosan számba tudjanak venni. A nyilvántartási ivek iránt mindenütt a legnagyobb érdeklődés mutatkozott meg már az első napon. A pontos névjegyzékek még el sem készüllek, amikor a tagság ré4 magyar demokrácia demokratikus és iólképzeft brróságot akar TBito fontos t6íY*Hyl8mla!ot tagadóit el kedden a Iláz Az országgyűlés keddi ülésén dr. Zöld Sándor elvtárs • jelzők állami sláluszbaTételéről. Mónus Illésné a választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelenlését belerjesztette. Az országgyűlés eztttán a megüresedett alelnöki tisztségre közfelkiáltással Mihálvfi Ernőt választotta meg. Lupkovics György előadó ismertette a közjegyzők és bírósági végrehajlók elmozdítására vonatkozó átmeneti rendelkezésről szóló törvényjavaslatot. Szávay István előadó beterjesztette a kiváltságos haszonvételi jogról szóló törvényjavaslat bizottsági jelen lését. Rics István elvtárs, igaztágügyminiszler a felszólalásokra válaszolva részletesen indokolta a javaslat szükségességét. Hangsúlyozta, hogv a demokratikus magvar rendszer demokratikus és jóiképzelt bíróságot akar. A segédhivatalokban becsületes. demokratikus, a nép érdekében való munkát kell folytatni. A népi demokrácia negyedik évében nem várhalunk arra, mig az •mugy is rotsz fegyelmi szabályzat alap ján fegyelmi eljárás állapítsa meg, vannak-e hibák, vagy sem. Szükséges, hogy az igazságügyi kormányzatnak olyan eszkőzök legyenek a kezében, amelyekkel ezeket az ügyeket gyorsan elintézheti. Az országgyűlés a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Ezután Ilébelt Ede előadó ismertette a büntető ítélethez fűzött hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló. kedvezmények kiterjesztését megállapító törvényjavaslatot. A vita során Huszti Dénes (kisgazda) hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elsősorban a szociális szempontokat ves/.i figyelembe, amely az figvintezést is egyszerűsíti. A javaslat a megbékélés szellemét szolgálja cs •rra törekszik, hogy minden, a köz érdekében dolgozni tudó ember felhasználhassa munkaereiét a köz érdedében. A javaslatot elfogadta. A javaslatot az előadó módosításával a Ház általánosságban és részleteiben Is elfogadta. MeeinÉi] a mmw hríkeSfpvárlás A közeli napokban Nagymányokon megindul a brikettgyártás. A gyártáshoz szükséges szénbátrányszurok pótlására eddig nem használt kötőanyagot vesznek Igénybe, amely magyar találmány. A kísérletek igen jól beváltak és a nagyinányoki gyár naponta 10 vagon brikettet állit majd elő. Ez a menynyiség brikettszükséglclünket még nem elégíti ki, ezért a közeljövőben a szovjetmagyar kereskedelmi szerződés alapján behozatalra kerülő szénkátrányszurok, mini kötőanyag segítségével mccsektalai és más brikettgyáraink is üzembe kerülnek. Ezeknek a gyáraknak megindító a mintegy 100 ezer tonna szén- és kokszbrikett előállítását jelenti. A brikettgyártásnál eddig hatalmas mennyiségű és eddig jórészt kárbaveszett szénport hasznosítunk. %'m, heffüs reta!é mindenféle kárpitozott bútor készen és rendelésre SZELES tárpiloaiuH, Attila-utca 2. száin Keresek < «r- és zsebbel! órákat (w ckort is) jó árat fizetek. LAUZKO. Kflritsz-utea |4. Pártnjfli T favlllfVisa készüléssé rü 1c\ v -ná', Tisza lajos-kör1 5 ut 46, az udvarba" széről máris nagy érdeldődés mutatkozott meg iránluk. Különösen az üzemi pártszervezetekben volt ez igy, ahol a párt vezetősége és a tagok munkaterületükön is találkoztak. — Esj a vagyak a nétrjesy«s$soa? Nem hagylak ki róla véletlenül ?« És hasonló kérdéseket intéztek a vezetőkhöz. Ezzel is bebizonyították a párt iránti hűségüket, a párt iránti ragaszkodásukat. Az is kiderült egyes helyeken, hogy egyes párttagok, akik már régebben lakáslváltoztattak, vagy más körülmények folytán kerültek egy másik pártszervezetbe, rájöttek, hogy az uj pártszervezetben még nen^ vették őket nyilvántartásba. Most itt az ideje, hogy ezek az elvtársak is pótolják a mulasztást, ami legtöbbször a saját hibájukból, a saját hanyagságukból származik. A szxjadi Rásayárban például a pártvezetőség jó munkájának eredményeként a névjegyzék idejében elkészült és kedden felkerült a kulturterem falára, ahol azt mindenki megnézheti. Azonban ezt nem tartották elegendőnek. Az üzemi pártszervezet pártmunkásai sorra járják a tagokat és egyenként felhívják figyelmüket jtz összeírás fontosságára és az azzal kapcsolatos teendőkre A kifüggesztett névjegyzék mellett is állandó > őrsége ti tartanak. Ezt a feladatot Bakós Borbély, Veszclka és Csányl elvtársak vállalták. Egyikük a munkaidő után állandóan ott lesz a névjegyzéknél, hogy azonnal felvilágosítással szolgálhasson azoknak, akiknek valamilyen kérdésük van és megadja nekik a további teendőkhöz szükséges utasítást; Nagyon megjavult a rcmVa az egész üzemben — mondja Klein elvtárs, az üzemi párttitkár. — A Politikai Bizottság határozata ulán azonnal tapasztaltuk a javulási tüneteket. Különösen a fegyelem javuU meg és fokozódott a párlmunkák iránti érdeklődés. Abból a tényből, hogy a Gázgyárban a munkafegyelem erősen javult és abból, hogy ez a folyamat most összeíráskor még fokozottabb mértékben tapasztalható, kitűnik, hogy a Polilikai Bizottság határozatát jól fogták fel az üzem dolgozói Érzik, hogy az összeírás, a nyilvántartásba vétel seregszemléje pártunk tömegeinek és ebből a csapatból senki sem akar kimaradni. Minden párttag ki akarja érdemelni és büszkén akarja zsebében hordani a Magyar Dolgozók Párt ja uj tagkönyvecské.jét. x Legszebb ajándékok leszálli tott árban Dudás illatszertár, Széchenyi-tér, Tískí-szállónál. Okvetlen nézze meg dúsan fel szerelt kirakatom. Üzemi biaoKsúgoli í tnézesss íS-'é r rort CSIBÉSZ. 9 tiszte 8 fcti fa rt SZ Csibész, a fiatal kölyök, egy fagyos március eleji hajnalon, a munkaközvetítő megkerülésével került a hidhoz. A sürü ködben először csak keserves nyöszörgésére lettek figyelmesek a hidászok. Az egyik raktárbarak sarkánál, egy csomó ócska csavar között akadtak rá. Csibész akkor még fekete- fehér kis szörcsomó volt. Remegve ült a csavarokon. Nedves fekete orrát az ég felé tartotta és segélytkérően nyöszörgött. Amikor lépések közeledtek feléje ütemesen csóválta farkát. Egy kérges kéz felemelte a földről. Csibész piros kis nyelvével hálásan nyalta meg ezt a kezet. — Elies vagy kutyuskám, fázol? — kérdezte a kérges kéz gazdája, akit Csibész csipás szemével alig látott a ködben. Az akkor még névtelen kis kutya bekerült nz egyik meleg barakba. Esetlenül ült két hátsó lábára s remegő orrcimpákknl szivta be az olajos bakancsok finom illatát. Néha lenyúlt hozzá egy-egy kéz és megsimogatta. Valamilyen meleg ételt is tettek elébe. Remegő fejjel, mohón lefetyelte, az ismeretlen valamit, ami édes volt és talán emlékeztetett anyjának, a sölönösen a fülei nőttek nagyra A szőre fehérnek nőtt, de a korom a kovácsműhely füstje szürkére festette. A fején nem látszott meg a piszok, mort feketére festette a természet. A munkások egyre jobban megszerették, az egyre jobban csunyuló kedves állatot. A Csibész "nevet első szőrével együtt levedlett© s legtöbb »baratja* C.-ibi-nek, vagy Csimpikének szólította. A fehér fekete kutya együtt nőtt a hiddal. Ott volt a munkálatok minden mozzanatánál. Ottr csetlett-botlott a munkások lál>a alatt s esetlen mozdulataival, vidám liancurozásával sokszor megnevetette azokat. Csak a víztől" ás a nagy magasságtól félt Csibész. Amikor a bidon csak a hézagos deszka járda biztosította az átjárást, Csibészt a legfinomabb falatokkal sem lehetett a túloldalra csalni. Szűkölve nézte a munkapadozat résein a mélységből felcsillanó vizet. De amikor elkészültek a betonozással, a nagyfülü kutya lett a leggyakoribb vendég Újszegeden. Csibész nagyon szerette a munkásokat. Csodálkozó farkcsóválással bámulta a szegecselöket, a szerelőket s amikor tét udvarban lakó sovány ku-'azok felnevettek valamin, ő is tyának tejére is. Az étel, a meleg tejeskávé egészen felvidította. Elindult, hogy megismerkedjen a bakancsokkal, a széklábakkal, a furcsasaagú. sarkokkal. Az egyik hosszanesüngő cipőzsinor ruegbirizgálta az orrát. Hegyes kis fogaival megfogta. a zsinórt, hogy elvigye a távoli saroklia és ott megvizsgálja. De a zsinór nem engedett és a névtelen kis szörcsomó megismerkedett a játékkal. Cibálta a cipőfűzőt és aprókat vakkangatott. Ekkor kapta a Csibész nevet s a keresztelővel már el is dőlt sorsa- A finom zsir és olajszagú bakancsok gazdái, a hidászok befogadták a kis szőrcsomófc. Igy lett a pusztulásra, itélt, kis lelenc kutyából tiszteletbeli hidász. Csibész napról-napra hízott és nőtt. Sorra ismerkedett a bakancsok gazdáira! s a »barnktisztaságot* is megtanulta. Kimerészkedett a munkahelyekre, ahol mindenütt jó falai okkal fogadták. A hidászok motorcsónakján az ujszegedieket i3 meglátogatta. A kis szőrcsomó lassan elég csúnya, de barátságos kuvasszá fejlődött. A feje megnőtt, a farka megnyúlt és kiividáman csaholt. Különösen aa élmunkásoknt kedvelte. Ott volt Csibész a nagv csillag, az 61üzemjelvény felszerelésénél is. Az élmunkások olajszagú bakancsánál ült az első sorban s fülhegyezve, farkcsóválva hallgatta az ünnepi beszédeket.Olyan komoly pofát vágott, mintha minden szót értene és neki is szólna a dicséret. A hídon átgördülő első villamost, kopottas sárga 17-est ott ugatta meg vidám csaholással a hid közepén. Ez a vidám csaholás döntötte el a tiszteletbeli hidász további sorsát. Lombos elvtárs elhatározta akkor, hogy a munkák végleges befejezés© után magával viszi Csibészt. Feladata az lesz, hogy megőrizze Lombos elvtárs házat A ját. A hídavatás boldog ünnepén találkoztam utoljára Csibészszel. Ott rohant, csaholt a hídon, együtt örült az ötvenezer emberrel. Vitláman lihegett, bele a sürü ködize a nem félt a 'dróthurokkal járó sintéreklöl sem. mert ebzárlat ide, ehzárlat oda, a tiszteletbeli hidásznak nem kell az ilyesmitől tartania.. Megvédik barátai, a hidmunkások. (p. s.) A MérnöliszaiuerMzel vegyésza'osztályában pénteken, 20 án ctr. SrailA Rudolf egyetemi tanár tart előadást Műanyagok Címen az egyetemi Szervetlen Kéj n-iai Intézet tantermében. | Érdeklő ő ;ei szívesen lát a Vezefőség.' — A hídépítés részletei n szegedi lervkiáilitáson. A vasárnap megnyíló tervkiállitásra serényen folynak az előkészületek és a látogatóknak nemcsak hasznos tapasztalatokban, de igen érdekes látnivalókban is lesz részük. A kiállítás keretében kitűnő modellckeni és szemléltető táblákon a szegedi, hídépítés minden mozzana'tát Is bemutatják. — Deeemherrc felemelték Szeged1 közmunkaeilátását. December hónapra 180 ezer forintot utaltak ki Szegeden közmunkák céljaira és a munkanélküliség enyhítésére. Ez komoly javulást jelent, mert a november hónapi kiutalás csak 110 ezer forint volt. — Tűz a cellulozc-gyárban. A Szeged város tulajdonát képező cellulozegyárban kedden este 10 órakor tűz keletkezett. A kohóból kipattanó szikra felgyújtotta az udvaron ellielvczelt gyapotbálákat. A tüzet félóra alatt eloltották. A kár 4000 forint. x Sortőrlskola elAitesztl sze nély- e* tcnerautO. molorke- ék pár vizsgára teielős-ég met .oll M ü! ler Hé la, Var-ulca 4 rőj/od.i melleit l'elcton 64 8 2623/1948. vght. szám. Stvarási biritotoénY Dr. HAbermann Gusztáv ügyvéd javára Liliom Károlv ellen 3960 forint 40 fillér tőke é3 járulékai erejéig a szegedi járásbíróság 1917. évi 3535. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőnél 1947. évi december 30-án lefoglalt 11590 forintra becsült ingóságokra a szegcdi járásbíróság Pk. 32581/ 1948. sz. végzésével a/, -árverés elrendeltetvén, végrehaitá-s szenvedő lakásán és üzletében: Szeged. Hajnal-utca 27. szám alatt leendő megtartására határidőül 1948. évi november 30. napjának délelőtt fél 12 órája tűre t.ik ki, amikor bíróilag lefoglalt kocsmai berendezéseket, üres boroshordókat, bort és egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek, de legalább a beosár kétharmad részéért készpénzfizetés mellett el fogom ndni. Szeged, 1948 rmvemher 11. Kulin István hir. végrh. x Halálozás. Kulcsár Antal asztalosmester temetése 24-'n délután 3 órakor a Gyevi-(emető "ravatalozójából. Gyászt,Iái család. és séreipS3* "Sf BOLGÁR gumijavilónál Ko«ín hLajos-sugár ub 'Reuihirna ofával szem e 'l