Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-23 / 269. szám

Kedd, 1948 november 23. DBLMAGYABORSZIQ Uf uí£ií vágíimk népünk fejlődésének — mondotta Révai elvtárs a Munkásmozgalmi Intézel megnyitásán Révai József bevezetőiében hangsúlyozta a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet megalapí­tásának jelentőségét. Az intézet pártintézmény, de még annál is több, mert közügyet szolgál; a magyar nép gondolkozásában tudatosítja a munkásosztály év­tizedes harcainak döntő jelen­tőségét. A továbbiakban kifejtette, hogy n magyar munkásmozga­lom története szerves rteze az egéez magyar nép tör­ténetének. napjainkban pedig döntő erő, amely háromnegyed évszázad harcai után megtalálta a kive­zető utat a magyar történelem zsákutcájából. — A Magyar Munkásmozgal­mi Intézetet tudatosan nyitjuk mag azon a napon, amelyen a Kommunista Bárt megalapí­tásának 30. évfordulóját ünne­peljük. Mert ha igaz az, hogy a magyar történelemben fordu­lópontot jelentett, a munkásosz­tály féllépése, nem kevésbé igaz, hogy a magyar munkásmozga­lomban — és ezzel az egész magyar fejlődésben — for­dnlópontot jelentett a Kommunista Párt fellépése. Révai József ezután megem­lékezett a magyar munkásosz­tály ébresztőiről, Frankéi Leó­tól Teszársz Károlyig, akik e szocialista öntudatot terjesztet­ték Magyarországon. Az ő ér­demük, hogy a magyar munkás­mozgalom valóban osztálymoz­galommá, tömegmozgalommá fejlődött. Úttörő munkájuk nél­kül elképzelhetetlen lett volna a magyar komrpunisták fellé­pése 1918 novemberélten. hz orosz forradalom a magyar dsipzék kérdéseire is választ adott A továbbiak t»an kifejtette, hogy bárrailyen nagy erő volt is a magyar munkásmozgalom a Kommunista Párt megalaku­lásáig: lényegében csak ellen­zéki erő volt, a polgárság se­gédcsapata. A Kommunista Párt fel­lépésekor indult meg első esetben, hogy megragadja a Irataimat. Ehhez a fordulathoz a Nagy Szocialista Októberi Forrada­lom eszméit kellett Magyaror­szágra átültetni. Ez azonban még nem jelenti, azt, hogv n kommunisták külföldi eszmé­ket importáltak országunkba, mint ahpgy a munkásmozgalom ellenségei állították. Ugyanez­zel a váddal illették annakide­jén a magyar jakobinusokat, majd Petőfi 'Sándort éa később Ady Endrét is. A magyar fejlődést min­dig a társadalmi haladás legfejlettebb tanainak zitn­portja* termékenyítette meg. Magrn rországon a haladás rem­•etközi eszméi számára mindig volt talaj, csak beléje kellett hinteni a magot. — A magyar dolgozó töme­gek megérezték é9 megértet­ték, hogy az orosz forradalomban a Bojsevik Párt az 0 kér­déseikre i® választ, adott. Lenin és Sztálin tanításai igenis válaszok voltak évtizedes, év­százados magyar kérdésekre is — mondotta Révai József. Ezután a lenini elmélet ta­nításának és útmutatásának magyarországi hatásáról be­szélt, majd kijelentette, hogy hiába rágalmazták a Horth'y­reakció tollforgatói több mint negyedszázadon át a Magyar Kommunista Pártot és a "Ma­gyar Tanácsköztársaságot — a magyar kommunisták akkori alig nyolchónapos legális mű­ködése kitörölhetetlen nyomo­kat hagyott munkásosztályunk öntudatában. Akik a fasizmus által fes­tett torzképet fenn akar­ják tartani a magyar koirnnünrői, azokkal, mint sötét népbntitókkal kell elbánnunk. — Nem engedjük többé be­mocskolni a magyar prole­tariátus dicsőséges négyhónapos uralmának időszakát, a magyar munkásosztály legnagyszerűbb történelmi fegyvertényét, emel­te fel hangját Révai Jósef. A továbbiakban azt fejteget­te, hogy 1919 hibáiból és ta­pasztalataiból sokat tanultunk, de ma is ugyvnnzt valljuk az n lapkérdésekben, amit vallottunk 191,8-ban és 1919-ben. A Kommunista Párt az osz­tályellenséggel szemben ma is Egy fávirafválfás margójára Trumanl már nem lceli leleplezni a magyar dolgozók elöli. Kezdve az Egyesült Államokban hozott legkülönbözőbb munkásetlenes törvényektől és antidemokratikus rendszahA• frtaklól egészen a nynyateurópai államok lelgdz&sáig a Mar• - bah-terv utján, kezdve a német háborús főbünösök felmen'é­t" ti a nőci hadiipar újjáélesztésén át a legádázabb háborús uszításig: mindez Trumnn müdödésének eredménye. Triima. né. aki Vncoln és fíoosevelt Amerikáját a faji gyűlölet, az el­nyomás, a legelemibb szabadság lábbaltiprásának Mekkájá­vá tette- Trumané, aki' a vŐgvcszedetmét érző nagytőke leg­agresszívebb törekvéseinek végrehajtójává csapott fel. Tru­mané, aki, választási ígéreteivel tízmilliókat sdütölt* be, hogy azután arcátlanul még fokozza a népek békéje, a legalapve­tőbb emberi jogok és a haladás ellen Irányuló tevékenysé­géi. Tninyan a napokban táiflra lot küldött, válaszként egy hoz­zá Mézeit, igen szívélyes hangú, kenelteljes táviratra. A szerre forgaló flázisokat tarlatmazó szövegben egy mondat minden­esetre megüli a fület.- .^Munkait rálelünk Sok közös pontot tartalmazAz USA elnökének muntcaterülele nem vitás, igen tág. Szerepel benne négerlincselés, francia bányászok hatomra­lővelése, kizsákmányolás, atombombagyárlás emberek milliói­nak kiirtására. Ezen tul azonban alig alxtd más. Ha most már Trtiman közli valakivel, hogy -.munkáteredetünk sok közös ponlot tartalmaz*, két esel állhat fenn. Vagy hízelgés ez ré­széről, valójában azonban durva sértés a címzett felé, vagy pedig nagyon rossz bizonyítvány a cfmzctt számára. Ml sze­relnénk inkább az első eshetőségben hinni, annál fs inkább, merl — amint az Uj Ember tudósításából Mderül — az a szc mélyiség, akii Tritman választáiHralában ilyen megállapítással tisztelt mca — MI. Pius pápa volt... a kérlelhetőtlenség, a szocializ­mus, a kommunizmus meg­valósításáért folytatott harc, a proletár nemzetköziség, a Szovjetunióhoz való hűség és a marxizmus-leninizmus for­radalmi tanításainak pártja. Fejlődtünk, de nem pnhábbak, hanem keményebbek lettünk Ezután a Kommunista Párt küzdelmeiről emlékezett meg a Horthy-rendszer, valamint a Peyer-féle Horthy-szocialis­ták aknamunkája eilen, majd a Magyar Kommunista Párt orszúgépitési érdemeire tért rá a felszabadulás után. Hangoz tatta,hogv amit népi demokrá­ciánk eddig elért, azt elsősor­ban a Szovjetuniónak, mnjd an­nak a szellemnek köszönhetjük, amely 30 év óta formálja pár­tunkat. A Szociáldemokrata Párt jelentőségét nem becsül­hetjük le, de meg nem alkuvó ellenzék Horthy negyedszázados uralma alatt csak egyetlenegy volt, a Kommunista Párt. Minden más ellenzéki erő csak • annyiban volt ko­moly, amennyiben együtt dolgozott n Kommunista Párttal. Hogy a Kisgazdapárt nem vált a Horthy-rendszer tartalékává, az a kommunistákkal, együttdol­f ozó Bajcsy-Zsilinszky Endre rdeme. Ugyanez vonatkozik a Szociáldemokrata Pártra, amely Horthyék tartalékává lett volna, ha Szakari ts Árpád és társai nem működnek együtt a kom­munistákkal. , Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg a hősökről és vértanukról: Sallairől, Fürst­ről, Ságváriról és Rózsa Ferenc­ről. Az 0 szertemükbrn neve­lődtek — mondotta — más viszonyok között, más fel­adatokra hidépiíöink és él­munkásaink. A kommunista mozgalom poli­tikai és gazdasági vezetőket adott az országnak. A Párt büszke neveltjeire és büszke arra, aki nemcsak neveltje, ha­nem nevelője is a Pártnak, aki nélkül nem vezethettük volna a szocializmus küszöbére népün­ket: Rákosi Mátyásra. Révai József azután Rákosi Mátyás érdemeit méltatta a magyar munkásosztály egyesí­tése terén. A Magyar Dolgo­zók Pártja — mondotta — for­málisan elnevezésében ma nem kommunista párt, de tartalmá­ban, ideológiájában, szerkezeté­ben az. A munkásegységet a kommunista eszmék diadala jecryében valósitottuk meg a baloldali szociáldemokratákkal történt egyesülés formájában. A mnnkáregpség szilárd­ságának biztositéka az tez­szeforrás a kommunisták éfl a volt szociáldemokraták között a győzelmes forra­dalmi tanítás jegyéten. Szokasits Árpád és Marosán György a legjobb baloldali szociáldemokraták: Landler Je­nő, Hamburger, Varga és Stromfeld Aurél példáit követ­ték. — A mi pártunk büszkén bekinthet vissza 30 éves múlt­jára. Uj utat vágtunk népünk fejlődésének — mondotta be­széde befejező részében Révai József, hangsúlyozta, hogy hű­séges katonái maradunk annak a nagy hadseregnek, amely Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin zászlaja alatt az egész dol­gozó emberiséget a szocializ­mushoz vezeti. u« keflUs rekasifá ujabb mindenféle &árpHszofi feüfür készen és rendelésre SZELES kárpitosnál, Attila-ulca 2. szám Figyeljük a néviegyséket! 1 politikai Bizottság hatá­rozatának értelmében ma kez­dik meg pártunk alapszervezetei a hozzájuk tartozó tagok és tag­jelöltek összeírását. Kerek egy hétig, november 27-ig tart az összeírás, célja, hogy a párt minden tagját, tagjelöltjét ösz­szefogja és ezáltal a párttagság nyilvántartása terén eltűnjön minden hiányosság. Mi tette Szükségessé az ösz­szeirást? A Központi Vezetőség és a Nagybudapesti Pártbizott­ság szerveinek, a megyei, ke­rületi, városi és járási pártbi­zottságok és a pártmunkások felülvizsgálása után elérkezett az ideje annak, hogy a tagság és a tagjelöltek is a bizottság elé kerüljenek. Ehhez a pártnak pontosan számba kell vennie minden égyes tagját és tagje­löltjét. Az egyes pártszervezetek vezetőségének a pártközpont ál­tal külöa e célra (kiadott nyom­tatványokon pontosan, névsze­rint kell feltüntetniük minden egyes tagot és tagjelöltet, de azokat az illető alapsecrvezct­bez tartozó funkcionáriusokai is, akiket már felülvizsgálták. Iz Ssszfilfásrá! természete­sen minden tagnak és tagje­löltnek tudnia kell. A pártve­zetőségek, pártbizalmiak, párt­munkások feladata, hogy akár szóbeli, akár írásbeli értesítés­sel "tudomására hozzák ezt az elvtársaknak. A feltűnő hefyen kifüggesztendő névjegyzékeken minden tag és jelölt személye­sen meggyőződhetik arról, szc­repel-e a nyilvántartásban. Ugyanis a határozat leglelkiis­meretesebb végrehajtása esetén is előfordulhat, hogy egy-egy elvtárs neve kimarad. Sok párt­tagot átigazoltak, vagy elköl­tözött régi lakóhelyéről és most uj alapszervezelhez tartozik, de ott még eddig nem vették nyil­vántartásba. A kővetkező hét nap alatt ezt a hiányt is "pó­tolni kelL R tagság párttiils^ge, ra­gaszkodása a párt iránt abban is megmutatkozik majd, milyen érdeklődés nyilvánul meg a nyilvántartási ivek iránt. A ta­goknak és tagjelölteknek tud­niuk kell, hogy aki nem sze­repel a névjegyzéken és de­cember S-ig, amig az össze­iróiveket kifüggesztve tartják, komoly indok nélkül elmulaszt­ja ez elku a felszólamlást, az automatikusan elveszíti párttag­ságát. Nem kerül a felülvizs­gáló bizottság elé és ennélfogva természetesen nem kapja meg uj, MDP-tagságf könyvét, illet­ve tagjelöltigazolványát sem, amelyet a pártközpont a felül­vizsgálás után állit ki. Azok az elvtársak, akik az összeírás idején nem tartózkodnak lakó­helyükön, ahol tagjai az alap­szervezetnek, Írásban jelentkez­zenek a pártszervezet vezetősé­génél, nehogy kimaradjanak a névjegyzékből. 08 pár tagl3vnh ilyen nagy­arányú mozgósítása, mint ami­lyen az összeírás, a nyilvántar­tásba vétel, mindig egyúttal egyfajta seregszemle, dokumen­lálója pártunk tömegerejének, fokra érője a párt iránti érdek­lődésnek a tagok és tagjelöltek részéről. Most, amikor a Kom­munisták Magvarországi Pártjá­nak 30 év előtti megalakulását ünnepeltük és visszagondolunk a magyar munkásmozgalom ed­digi nagyszerű küzdelmeire, ma­gától értetődő, hogy ez az ér-, deklődés ragaszkodásból, szere­tetből faliad. Ragaszkodásból, szere'e'ből az iráut a Párt iránt* 'amely tagjának lenni dicsőség és megtiszteltetés. a„FeSliS¥izsiála!iiiá¥|3gyzákrlll" Vasárnap az alapszervezetekben jncgkezd&lőtt párttagságunk nyilvántartásba vétele. Az alappszervezc­tek vezetőségei megkapták a »Felülvizsgálati névjegy­zéket*, amelyre a szervezet minden tagját, — azokat is. akik már felül lettek vizsgálva, dp azokat is, akikre még ezután kerül sor — összeírják. Akiket még nem vizsgállak felül és külön kérdőivet sem kapták, ezek a felülvizsgálati névjegyzékeknek alap­ján lesznek felülvizsgálva. A tagkönyvcserénél történt összeírás alkalmával többen nem lettek összeírva. Ezeket nem lehet felvenni a felülvizsgálati névjegyzékbe sem. Minden elvtárs gondoskodjék arról, hogy alnpszer­vezelében nyilvántartásba vegyék, tehát neve rákerül­jön a felülvizsgálati névjegyzékre, mert aki kimarad, az nem kerül a felülvizsgáló bizottságok elé és igy el­veszti párttagságát is. Vasárnap farvérfefcezlet és nagyszabású tervklállítás lesz Szegeden Markos György elvtárs tart előadást Vasárnap délelölt nagy­szabású tervértekezletet tar­tanak a szegedi szakszerve­zeti székház nagytermében. Az értekezleten mintegy 400 résztvevő, a környező váro­sok, valamint a szegedi üze­mek tervmegbizottai tár­gyalják meg hároméves ter­vünk és a termelés legidő­szerűbb kérdéseit. Az érte­kezlet előadója Markos György elvtárs, a közgaz­dasági egyetem tanára lesz. Az értekezlet napján dél­előtt 11 órakor tervkiállitás nyilik meg a Ilungária-szál­lo nagytermében. Ezt az Or­szágos Tervhivatal rendezi és "a teljes budapesti kiál­lítási anyagát, több teher­autó szemléltető táblát és készítményt bocsát rendel­kezésre. Kiállításra kerül­nek a szegedi üzemek és a mezőgazdaság jiáromévos tervének eddigi eredményeit bemutató grafikonok, színes falitáblák is. A szegedi üze­mekben már több hete tevé­kenyen készülődnek/ hogy megfelelő anyaggal szere­pelhessenek az igen érde­kesnek és hasznosnak Ígér­kező kiállításon. x Dr. Bedrtné Götnőn Sín műtermében, Deák Ferenc-u. /I., telefon: 6—46., három iga­zolványkép egy művészi nagyí­tással 15 Ft. Kirakat a Kárász­utcai Idegenforgalmi Hivatal mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents