Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-04 / 253. szám

Csütörtök, 1948 november 4. DELMAGYABORSZAG 5 ÚTBAN A NAGY OKTOBERi SZOCIALISTA FORRADALOM FELE Részlet a Párltörténet YU. fejezetéből. Október 16-án (okt. 29.) pár­tunk kibövitett Központi Bi­lottsága ülést tartott. Ezen az úié-en pártközpontot választot­tak a fölkelés vezetésére, Sztá­lin elvtárssá] az élén. Ez a pártközpont volt a Petrográdi Szovjet Forradalmi Katonai Bí­zott-ágának vezető magja és a gvakoríatban az egész fölkelést ez vezette. A Központi Bizottság ülésén a kapituláns Zinovjev és Ká­menvev ismét a fölkelés ellen lépték fel. Miután ezen az ülé­sen vereséget szenvedtek, nyíl­tan felléptek a sajtéban a föl­kelé* ellen, a pórt ellen. Októ­ber 18-án (okt. 31.) a ©Nóva­ja Zsizny« («Uj Elete) cimü mensevik újságban megjelent Kámenvev és Zinovjev nyilat­kozata arról, hogv a bolsevikok fölkelést készítenek elő s liogy ők (Ziuovjev és Kámenvev) ezt a fölkelést kalandnak tartják, llymódon Kámenvev és Zinov­jev felfedték az ellenség előtt a Központi Bizottság határo­zatát a fölkelésről, arról, hogy b párt a legközelebbi napokra fölkelést szervez. Ez árulás volt. I.enin ezzel kapcsolat lm n ezt irta: ©Kámeuyev és Zinoviev elárulták Bodzjankónak és Ke­renczkinek pártjuk Központi Bizottságának határozatát a fegyveres fölkelésről.* Lenin a Központi Bizottságban fölvetet­te a kérdést Zinovjevnek és Kámenvevnek a pártból való kizárásáról. A forradalom ellenségei, mi­helyt az árulók figyelmeztetését megkapták, azonnal intézkedni kezdtek, hogy a fölkelést meg­előzzék és a forradalom vezér­karát — a bolsevikok pártját — megsemmisítsék. Az Ideig­lenes Kovmány titkos ülést tar­tott, melyen a bolsevikok elleni harc rendszabályairól határo­zott. Október 19-én (nov. 1.) az Ideiglenes Kormány sürgősen csapatokat vont a frontról Pet­rográdra. Az utcákon sürü járőr­szolgálatot vezettek be. Különösen nagy erőket sikerült az ellenforradalomnak össze­vonnia Moszkvában. Az Ideig­lenes Kormánynak kidolgozott haditerve volt: a II. Szovjet­kongresszus megnyitása előtti napon megtámadni és elfoglalni a Szmolnij-palotát, amelyben a bolsevikok Központi Bizott­sága tartózkodott és megsemmi­síteni a bolsevikok vezető köz­pontját. E célból Petrográdra olyan csapatokat vontak össze, melyeknek megbízhatóságára a kormány számított De az Ideiglenes Kormány életének napjai és órái meg vol­tak számlálva. Semmiféle erő­vel nem lehetett már a szoci­alista forradalmat győzelmes utján feltartóztatni. Október 21-én (nov. 3.) a bolsevikok a hadsereg minden forradalmi csapatához kiküldték a Forradalmi Katonai Bizott­ság komisszáréit. A csapatok­nál, a gyárakban és üzemek­ben a fölkelés megkezdéséig szüntelenül fo yt az ener­gikus ha'ci készülődés. Egyes hadihajók is meghatáro­zott feladatokat, kaptak, igy az ©Auróra* nevü cirkáló é9 »Zarjá szvobódi* (©Szabadság hajnala*) nevü hajó. A petrográdi szovjet ülésén Trocki dicsekedve kifecsegte az ellenség számára a fölkelés dá­tumát, a napot, melyre a bol­sevikok a fölkelést kitűzték. A párt Központi Bizottsága, hogy ne adjon lehetőséget Keren­szki kormányának a fegyveres fölkelés meghiúsítására, elha­tározta, hogv a fölkelést a ki­tűzött határidő előtt kezdi meg és hajtja végre, mégpedig a II. Szovjetkongresszas megnyitása előtti napon. Kerenszki október 24-én (no vember 6-án) korán reggel kezdte meg akcióját egy pa­rancs kibocsátásával, a bolse­vik párt ©Rabócsij Puty« (Mim kás Ut«) cimü központi lapjá nak betiltásáról és azzal, hogy páncélautókat vezényelt ki r ©Rabócsij Puty* szerkesztősé gének és a bolsevikok nyomdá­jának helyiségéhez. Azonban már reggel 10 órára, Sztálin elvtárs utasítására, vö'ösgárdisfák és forra­dalmi katonák vissza­szorították a páncélautókat és erős őrséget állítottak fel a ©Rabócsij Puty« nyomdájánál és szerkesztőségénél, 11 órára megjelent a ©Rabócsij Puty«, melyben felhívás volt — az Ideiglenes Kormány megdönté­sére. Egyidejűleg a fölkelés pártközpontjának utasítására sürgősen forradalmár katonák ból és vörösgárdistákból álló csapatokat vontak össze Szmolnij-épülothez. A fölkelés megkezdődött Amikor egy ügyvéd a kulákért, vagy az 1000 forintért Hamis tanazásra hirás miatt eljárás indaI dr. Csurgói Szabó Béta ellen lan meglepetés történt. Mind- levél alapján leplezte le azután három tanú visszavonta a rend- a gazdasági rendőrség a feke­őreégen tett Írásbeli tanuvallo- téző kulákot A szegedi gazdasági rendőrség nyomozásának erethrén' e éipcn hamis (ami~ásra bírás m'alt bűn­vádi eljárás indul dr. Csínról Szabó Bé'a, Dózsa György-utca 2. szám atatt lakó szegedi ügyvéd eilen. Igy kezdődőit A rövid rendőrségi hir előz­ményeit kutatva fény derül a legaljasabb kulákmentésre. Dr. Csurgói Szabó Ik'li a legkülön­bözőbb eszközöket használta fel, hogv egy 28 holdas kulá­kot szép, ügyvédi honorárium fejében tisztára mosson, kivon­ja a megérdemelt büntetés alól. F.zért félrevezetett több nincste­len szegény parasztot, tévesen magyarázta meg nekik a tör­vény rendelkezéseit és olyan hamis tanúvallomásra birta őket, amely a legrosszabb szín­ben tünteti fel a demokratikus rendőrséget. A folytatás se különb Ez év augusztus elején a gaz­dasági rendőrség nyomozói fe­kete cséplés nyomára jöttek Királyhaimán. A fekete cséptőt, Tanács György 28 holdas ku­lákot őrizetbe vették és rövi­desen uzsorabiróság elé ke­rült. A rendőrségen elhangzott tanúvallomások szerint Tanács Gvörgy az elmúlt évben és az idén is több mázsa gabonát csépelt feketén. A gabonái ugyancsak feketén őrlette meg és az ebből származó lisztet, illetve a gabona egy részét is elfeke'ézte. A terhelő tanúval­lomást Domonkos Géza, Ta­nács bérce. özv. Pipicz Imré­né és Erdődi József tették. Bonyolódik az ügy Az augusztus 16-án meglar­mását és arra hivatkoztak, hogy ezt a vallomást erőszak alkal­mazásával csikarták ki belőlük. Tanács Gyö-gvre a bíróság csak a fekete cséplést tudta rábizo­nyítani, a további vádat tárgyi bizonyítékok hiányában elejtet­ték. Á feketéző kulák súlyos bűncselekményét nyolc hónapi börtönbüntetéssel úszta igy meg. A névtelen levét A tá-gvalás ulán néhány liét Mi történt az ügyvédi irodában Tanács Györgyöt a lehető legtisztábbra mosni ezek után dr. Csurgói Szal>ó feladata volt. A saját bevallása szerint »kis« honoráriumért, 1000 forintért vállalta az ügyet. Domonkos Géza és a másik két megtéveszteti tanú a kö vetkezőkénen meséli el az ügv véd ©munkáját*. A tárgyalás reggelén az Ogv­ségre Domonkos Géza, az egyik mentővé lett terhelő tanú és előadta a tárgyalás előzménye­it, amelyek dr. Csurgói Szabó Béta ügyvédi irodájában és a törvényszék folvosóin játszód­tak le. Domonkos Géza elmondotta, hogv hadifogságból hazaiérve Tanács György al' a'mazta bé­resnek, de munkáidért bért nem kapott. A kulák kijelentet­te, fizetni nem tud és örüljön, hogv kosztot kap. Amikor Do­monkos látta, hogy másutt a béresek havi 180- 200 forintos fizetést is kapnak, nagynehe­zen ki tudott harcolni havi 30 forintot. Domonkos közben észrevette, hogy gazdája feketézik és fe­ketén csépel Amint a rendőr­ségen tett tanúvallomásában mondja: ©Nagyon bántott,hogy Tanács György állandóan fe­ketézik gabonával és minősítet­ten paprikával, de nem meriem feljelenteni, féltettem a kenye­remet. De amikor láttam, hogy a feke'.ézést állandóan űzi és veszélyezteti a dolgozók ke­nyerét, osztályöntudatom nem .hagyott nyugodni és névtelen tett tárgyaláson azután várat-tevéiben feljelentettem.* Ezen II 1 , ..... .. ™ w<g,)<«"w icaKCieu az ugy­tel azonban beállított a rendőr- víd Tanácsúé utján mindhár­Qí^rrrr. -„c Cl.. ,—! t, I ... . . J ... mukat berendelte ügyvédi iro dájába. Figyelmeztette a há­rom terhelő tanut, hogy saját maguknak okoznak kellemetlen­séget, ha fenntartják! a rendőr­ségen tett tanúvallomásukat. Kioktatta őket, hogy tagad janak te mindent és ezzel enyhítsenek Tanácson, mert az nagv bünte­tést kap. A három tanú ©meg­tudta* az ügyvédtől, hogy a rendőrségen telt tanúvallomá­sukat abban az ecetben tagad­hatják le. ha azt állítják, hogv arra erőszakkal kényszeritették őket. Amikor megkérdezték, hogy erre a hamis vallomásra kell-e esküt tenniük, dr. Szabó kijelentette: ©Arra nem kerül sor, én majd ugy inlézcm,hogv a vallomásra ne kelljen eskü! tenni*. Ez tett a vége Az ügyvéd ur közbenjárása sikerrel járt. Tanács a megér­demelt néhány év helyeit nyolc hónapi börtönt kapott. Arra azonban nem számítolt az ügy­véd ur, hogy az egyik tanu. akit ő bírt rá.' a hamis tanuzásra megbánja az osztálya ellen el­követett bünt és jelentést tesz az ügyről (p. SJ Bz önkéntes szakszervezeti fansá grél r., sütősegédet csoportnak vezetősége 2 hit fizetésnéllwli kényszerszabadságra itélte, mert nevezett munlcavállalö annak dacára, hogg nagyösz­szegü kollektív visszamenőle­ges bért kapott a szakszerve­zet közbenjárására, továbbá, hogg munkában volt, mí-gis elhanyagolta a szakszervezeti tagságának a fizetését« Igy szól az élelmezési mun­kások egyik közleménye. Egy másik esetben 4 hétre zártak ki a munkából egy munkást azért, mert nem fizette bc a tagsági dijat Az önkéntes tagság elvét a XVII. kongresszuson mondták ugyan ki határozottan, de már jóval ezelőtt elvvé lelt a szak­szervezeti mozgalomban. Ez ter­mészetes is. A szakszervezeteknek nagy feladatokat keli ]>ctöltrnL Á párt vezetésével továbbra is harcos segítőtársak lesznek ab­ban a hüzde'emben, amely a re­akciós erők felszámolásáért fo­lyik. A nemzetközi imperializ­mus ellen, a béke megőrzésééri folytatott küzdelemből a szak­szervezetek harcos malijukhoz méltóan kiveszik részüket. Az ország függetlenségének megvé­dése elválaszthatatlan az or­szág gazdasági felépítéséért, az anyagi és kiilturá'is felemelke­désért vívott liarctóL • Tgen nagy feladatok várnak a szakszervezetekre a termelés, a szociálpolitika vonalán, ugy­szintén a nevelés és a kulturá­lis munka terén. Ezeknek a fel­adatoknak megoldáséihoz a ta­gok akliv részvétele szükséges. A dolgozó tömegek nagyarán-, u megmozgatásával és részvéte'é­vel lehet csak ezeket a felada­tokat megoldani. Ezekre és tíz­ezrekre van szükség, akik még az átlagnál is nagyobb munkát vállalnak magukra, ellátják a különböző reszortok, bizottsá­gok munkáját. Elképzelhe'ő-e az, h< gv mi:<d ezt el teliét látni olyan tagokkal, akik kényszerből szakszervezeti tagok. Vájjon sikerül-e nekünk kinevetni a vezető kádereinket és azok segítségével a legszé­lesebb rétegeket megmozgatni feladataink megvalósításáért, ha a dolgozók a szakszervezetet nem érzik a magákénak ha alj­ba ugy kényszerítik be őkett Világos, hogy az előttOnnk lé. vő feladatot csak az önkéntes tagság elve alapján lehet meg­valósítani. A mi szakszerveze­teink csak ugy lesznek valóban életképes, jól működő szerve­zetek és rendelkeznek teljes mértékben azzal a mozgósító erűvel, amelyek a feladatok megvalósításához szükségesek. Az önkéntes tagság elvének megsértése azt jelenti, hogy1 megbontjuk azt az egészséges viszonyt, amely a tömegek és a tömegek és a vezetők kö­zött kell, hogy fennálljon. Szerencsére ez elv megsérté­sének olyan durva esetével, mint amit az élelmezési mun­kások közleménye jelez, ritkia találkozunk, de nagyon gyakori még mindig az az eset, amikor a tagdíjat automatikusan a fi­zetésből vonják le. Ez fennáll még mindig oz Arvizmentesité társulatnál, de fennáll más he* lyeken is. Az ilyen visszásságokat, méd ahol vannak, sürgősen fel kell számolni, s az ilyen eszközöli helyett a meggyőzés eszközét kell igénybevenni. Lehelellen el­képzelni pl. hogy azt a sü­tőmunkást, aki védett helyzetét és a régi rendszerhez viszo­SJ'ilott magasabb életszínvona­lát a szakszervezeteknek kö­szönheti és ráadásul még visz­szamenölegcs bér fejében egy aránylag nagy összegű pénzt veti fel, ne lehetne meggyőzni a szakszep.ezclbe való tartozás fontosságáróL Az a módszer, hogy ilyen Intézkedésekkel kényszerítik a szakszervezeit tagságnak a fize'ésére, a köny­nyebbik ellenül ás vonalán való mozgást jelenti, a felvilágosító munka helyett, fegyelmi intéz­kedéseket léptetnek életbe. Az önkénles tagság elvével szorosan összefügg a belső de­mokrácia kérdése. A fasiszta ér­dekképviseleti szervezetek fe­lülről nevezik ki a vezetősé­ginket is. Nem is, tehetnének mást, mert oda kényszerre! te­relik a tagokat, és ezekre a tagokra nem bizhalják a veze­tőségek demokratikus megvá­lasztását. ,lJmon A mi szervezeteink olyan szervezetek, amelyeket a dol­gozók magukénak érrz'rtck, sa­ját érdekük az, hogy olyan ve­zetőséget válasszanak, amely a legjobban tudja a szervezetei irányítani. Ennek dacára van­nak egyesek, akik iszonyodnak a titkos szavazástól hivatkozva arra, hogy a munkások még nem elég felvilágosultak, nen» elég öntudatosak ahhoz, hogy ezt az elvet keresztül lehessen vinni- Az aggodalmaskodóknak nem árt idézni Lenin elvtára meghatározását arról, hogy mi­lyennek kelt lenni a szakszer­vezeti vezetőknek: »Ezeknek oz elvtá-saknak szervesen bc kell gyökerczn'ök a munkáséletbe; a tömegek han­gulatát, bármely kérdést illetőm reg, bármelyik pHannlban csalm hatatlanul meg kell tudniuk ham tározni, ismerni kell valódi töm rekvéseikel, szükség!c e kei. gon­dolataikat; tudatok kell. a liam mis imádat árnyéka mákul m< g­határozni tudatosságának fokúI és egylk-má ik módbeli rlüité. lel, hagyománynak, befolyásnak erejét, bajtársias kapcsolatokkal és a tömegek .szükségleteinek gondos kielégítésével kell tud­ni kivívnunk a tömegek határ­talan bizalmit maguk iránt * Ha ilyenek leszünk meg iá nyerjük a dolgozók bizalmát. Kövi Béla Hangulatos zene e»ténként A TISZA — TERE-FERÉBEN V33U<3S Stadion november 7-én, vasárnap d. n 2 órakor Szeged fiK—Seldberger SE I. o. Nemzeti Bajnoki mérkőzés Előt'e negyed 1 órakor SZEGED! VASUTAS-DRASCHE II. o. Nemzeti Bajnoki mérkőzés Kedvezményes jegyek elővételben a Dé magyarország kiadó­hivatalában kaphatók. *

Next

/
Thumbnails
Contents