Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-19 / 240. szám

drt: magyarország Kedd, 1948 október 19. Jfozók üdvözletét tolmácsol­ta, a kongresszus résztvevői táviratban üdvözölték a CGT-t és a francia munkás­osztályt. Fernando Snnli, az olasz sza«kszervczoti tanács főlit­káríi hat és félmillió szerve­zeit olasz dolgozó üdvözle­tét tolmácsolta a kongresz­szusnak. Zupka Ferenc, a cseh­szlovák szakszervezeti ta­nács helyettes elnöke kije­ién lette: — A népi demokratikus csehszlovák köztársaság és a népi demokratikus magyar köztársaság azonos célt kö­vet, mielőbb felépíteni azuj, igazságosabb társadalmi ren­det, a szocializmust. Ebben a közös munkánkban közös felszabaditónk, a szocialis­ta Szovjetunió segítségére támaszkodunk. Végül Jim Gardner, a Nagybritanniai és Északir­országi Kohómunkások Egyesült Szakszervezetének főtitkára beszélt. Apró elvlárs beszél Hétfőn délelőtt Apró An­tal mondotta cl főtitkári be­számolóját. Megállapította, hogy a kongresszus olyan időben ült össze, amikor hazánkban napirendre került a szociá­lis épités. Ez határozza meg az uj szakszervezeti felada­tokat, amelyek megoldásá­val erősíthetjük a népi de­mokráciát és építhetjük a szocializmust. A kongresszus jelentőségét nagyban emeli a Szovjetunió hatalmas szak­szervezeti képviselőinek a jelenléte. 3Ii, magyar dolgozók so­ha sem' felejtjük el a nagy áldozatot, amelyet a Szovjetunió hadserege hozott érettünk. (Nagy taps, a jelenlévők vi­harosan ünnepelték Sztá­lint.) Ezután a külföldi ven­dégeket üdvözölte, majd megállapította, hogy Ma­gyarország nemzetközi sú­lya az utóbbi években na­gyot nőtt, a világ szabad né­pei komolyan értékelik a magyar szakszervezetek munkáját és eredményeit. Tudják ezt az imperialisták, azért akarják a szocialista egységfrontot megbontani. A magyar szakszervezetek szi­lárdan küzdenek az egység­bontók ellen és mindent el­követnek, hogy szándékukat meghiúsítsák. Ezért fordult szembe Titoval és a jugo­szláviai kommunista politi­ka vezetőivel is, akik elárul­ták a nemzetközi szocialis­ta frontot és az imperialis­ták szolgálatába szegődtek. A szervezett magyar munkásság érzelmei a hős jugoszláv néppel szemben azonban válto­zatlanok. A Szovjetunió szilárd béke­politikáját támogatja az egész világon mindenki, aki békében, szabadságban és függetlenségben akar élni. Efefre-halálra szolidárisak vagyunk a Szovjetunió békepolitikájával 1,609.009 szervezed dol­gozó nevében jelentem ki — emelte fel hangját Apró Antal—, liogy élct­rc-balálra szolidárisak vagvunk n Szovjetunió békepolitikájával. A háború és a béke eldönté­se nem az imperialistákon mulik, hanem a világ dolgo­tóin s rajtunk magyar dol­gozókon is Apró Antal ez­után visszapillantást vetett a Szakszervezeti Tanács fennállásának 50 éves törté­nclére. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom 1945-ben 800.000 tagot szám­lált. Azóta a taglétszám el­érte az 1,600.000-et. Kiemel­te a szakszervezetek szere­Í )ét az újjáépítésben, a stabi­izáeióban, a jobboldali szo­eiáldemokralák elleni harc­ban, a demokráciaellcnes összeesküvés felszámolásá­ban és az ország minden nagy politikai kérdésében. A szakszervezet kéz a kézben harcolt a Magyar Kommu­nista Párttal az 1947-es vá­lasztásokon a demokrácia védelméért. Küzdött a mun­kásosztály politikai egységé­nek megteremtéséért és a szakszervezeti tagok többsé­ge örömmel üdvözölte az egységes munkáspárt, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának megszervezését. Az egységes munkáspárt) megteremtésé­vel és ennek nyomán a szak­szervezet döntő megszilár­dításával a népi demokrácia olyan feladalok megoldását tűzte ki maga elé, amelyeket a munkásosztály széthúzásá­val megoldani lehetetlen lett volna. A választások eredmé­nyeként napirendre került az uj alapokra fektetendő Függetlenségi Front ügye, amelynek megalkotásában és támogatásában a magyar szakszervezeti mozgalom igen fontos szerepre vállal­kozott. Ezután megállapította, hogy azokban az iparágak­ban, amelyek az ország új­jáépítése, függetlenségünk biztosítása és a mezőgazda­ság korszerűsítése szem­pontjából döntő jelentősé­gűek, nemcsak elérték, ha­nem jóval el is hagyták az 1938. évi szinvonalat. Nemcsak a népi demo­krácia politikai hatalma szilárdult meg, megszi­lárdult gazdasági éle­lünk is. Ez tervgazdálkodásunknak köszönhető. A hároméves terv eddigi eredményeiben komoly része van a szak­szervezeteknek. amelyek a terveket népszerüsitették a dolgozók többsége között és ezeket mozgósították a terv végrehajtására. A szakszer­vezet feladata, hogy megvi­lágítsa a felismerést, a ter­melés ügye a munkásság ügye. Szakszervezeti tagok támogatása, hozzájárulás az öregségi járadékhoz, ipari szakszervezetek, uj minisztérium Ezután a szakszervezet ér­dekvédelmi tevékenységével kapcsolatban a szociálpoli­tikáról beszélt. Kijelentette, arra kell irányt venni, hogy a szakszervezetek ma­guk Irányítsák azokal a szoriá politikai intézmé­nyekéi, amelyek jelenleg nz állam, üzemek'és vál­la'atok kezében vannak. Azokban a szakszervezetek­ben, ahol eddig néni támo­gatták. nem adlak segélyt a munkásoknak, he kell vezelni a se­gélyre szoruló szakszer­vezeti tagok támogatá­sát. A kongresszusnak ki kell mondania, hogv szükséges­nek tartja a két lcgnngvobb biztosító intézet, az OTI és a MABI egvesilését. A Szak­szervezeti Tanács javasolja, mondja ki a kongresszus, hogy az öregségi járadékok felemelése érdekében a munkásság hozzájárul fizetése egyszáznlékának !evoná«ához és liogv az öregségi járadékokai no­vember l-re 50 százalék­kal fel kell emelni. Központilag biztosítani kell a dolgozók üdültetésének megszervezését. A kollektív szerződések rendszerét tovább akarjuk fokozni. Az ipari kollektív szerződések létrehozásán ki­vid most irányt veszünk a közüzemi alkalmazottak kol­lektív szerződésének megte­remtésérc is. A szakszervezeti mozga­lom továbbfejlesztése megköveteli a szakmai szakszervezetek fokozott átalakítását ipari szak­szervezetekké, (óriási taps.) Egy-egy iparág és ezentúl egy-egy üzcin valamennyi dolgozója, fizikai és értelmi­ségi dolgozója egy és ugyan­azon ipari szakszervezethez tartozzék. A Szaktanács fő­titkára hangsúlyozta ezután, hogy az ipari szakszerveze­tek létrehozása uj terepet juttat az üzemi bizottságok­nak is. Az ipari szakszerve­zetekre való áttérést össze kell kapcsolni a belső szakszervezoli demokrácia kifejleszté­sével. Ezután a nevelői munka fontosságáról beszélt, hang­súlyozva, hogy á nevelés terén hatalmas szerep var a szakszer­vezetekre. A dolgozó nők problémá­járól szólva hangsúlyozta. soha Ilyen olcsón nem vehet! Kósziruraktá­ramat megszüntetem! Óriási árleszállítás Kertész László™]***!\°l \ak*Ven£e*0 •••••imii.i M. 11 -i-n itlauzal-lcrb. hogy azokban a szakmák­ban, ahol a dolgozók túl­nyomó többsége nő, a szak­szervezeti vezetésben is a nőknek kell az első helyet átadni. Kifejtette ezután, a szo­ciális épités elsősorban a nehéz- es gépipar fejleszté­sét jelenti. Javaslatot tett ez­után az iparügyi tnlnlszléri­-unitiak egvrészt nehéz és gépipari, másrészt könnyűipari miniszté­riumokra való kettévá­lasztására, majd java­solta az áliami ellenőr­zési minisztérium felál­lítását. A szervezeti mtinVásság feltépése M ndsien y e len A MAORT-nál és a Huttcr és Lever-nél leleplezett sza­botálással és kémkedéssel kapcsolatban fokozott éber­ségre hivta fel a munkásosz­tályt, majd a klerikális re­akciót bírálta. Kifejtette, hogy a szervezett munkás­ság nem kiván az egyházak ügyeibe beavatkozni, de nem tűrheti, hogy a vallás ürü­gyével a dolgozó nép ellen folytassanak aknamunkát Ha egyházon belül nem képesek megfékezni Mindszcnly demokrácia­ellenes dühét, a szerve­zett munkásságnak mó­dot keh találnia arra, hogy ezt a feladatot el­végezhesse. (Taps.) Ezután hangsúlyoz­ta, hogy az önkéntes tagság­ra való áttérés általában nem jelentett tagveszteséget. Két főkötelességet kell telje­síteni a magyar szakszer­vezeti mozgalomnak. Az egyik a szocializmus alap­jainak lerakásában való se­gédkezés, a másik hozzájá­rulni a nemzetközi demo­kratikus és szocialista tábor megszilárdításához, a béke megvédéséhez. A magyar szakszerveze­ti mozgalom c feladatait a Magyar Dolgozók Párt­jának irányítása szerint akarja megoldani. (Taps.) A magyar szakszer­vezetek szerepe: a legszélesebb dolgozó tömegeket nevelni a szocializmusra, arra, hogy kövessék a Ma­gvar Dolgozók Párt­ját és részesévé,váljanak annak a küzdelemnek, amelyet Rákosi Mátyás elvtársnak (nagy laps) irányításával folytat az uj, boldogabb, szocialis­ta Magyarország megva­lósításáért. Feladatunkat megoldani, harcunkat megvívni csak akkor tudjuk, ha az egész munkássá­got áthatja a nagy szo­cialista Szovjetunióval való szolidaritásunk szel­leme. (A kongresszus tagjai he­lyükről felállva éltetik Sztá­lint.) A szolidaritásunk a Szovjetunióval azt jelenti, hogy hűségesek leszünk ah­hoz a táborhoz, amelynek munkája a nemzetközi szo­cializmus megvalósításánál ügyét szolgálja a nagy Sztá­lin elvtárs táborához (nagy taps). Apró Antal négyórás be­szédének elhangzása után a kongresszus tagjai lelkesei? éltetlek Apró Antalt, a Szov­jetuniót és Sztálin elvtár­sat. Nagy lelkesedéssel fo­Igadták a kongresszus tagjai Apró Antal bejelentéseit, amelyek ismét előbbre vi­szik a magyar munkásmoz­galom ügyét. Ezután a jelölő bizottság és a határozati javaslatol előkészítő bizottság megvá­lasztó ára került a sor, majd Tóth Matild, a Szaktanács nötitkárságának vezetője 40!) ezer magyar dolgozó nő ne­vében üdvözölte a kongresz­szust. Utána Béki Ernő. a pedagógus szakszervezet fő­titkára beszélt. Ismertette azt a küzdelmet, amelyet a haladó szellemű pedagógu­sok folytattak az iskolák ál­lamosítása érdekében A "Dolgozók az iskoláért* mozgalom megmutatta, hogy a szervezett munkásság a legnagyobb áldozalokra is kész a magyar nép kullui á­jának felemeléséért. Központi kérdéssé a termelést Piros László, a Szakszer­vezeti Tanács főtitkárhe­lyettese hangsúlyozta, hogy a jövőben több gondot kell fordítani a vidéki üzemek termelésére, mimkaverse­nyére, valamint alvidéki üze­mek üzemi bizottságának és a versenybizottságnak a munkájára. A leghatározot­tabban fel kell lépni min­den olyan lielytelentiés káros cselekmény ellen, amely a meglévő normák lazítására, meghamisítására irányul. A szakszervezetek összes szer­vcinek munkájával központi feladattá kell íenni a terme­lés kérdését. Vágvölgyi Anna a salgó­tarjáni üveggyár ifjúmunká­sainak nevében élesen elitél­te Mindszenty uszitó poli­tikáját. Mi fiatalok — mon­dotta — minden körülmé­nyek közölt kitartunk az MDP politikája mellett és annak hü harcosai leszünk. (Lelkes taps.) Rácz Gyula, a'FÉKOSz fő­iilkára beszélt, majd az el­nök javaslatára a kongresz­szus egyhangulag elhatároz­ta. hogy táviratban tiltako­zik Lessosnak, a görög kom­munista párt napilapja fő szerkesztőjének és Y2 tár­sának lialálrnitélése ellen. Dénes István, a SzIT fő­titkára 130 ezer ifjumunkás nevében üdvözölte a kon­gresszust. Hangoztatta, hogy a SzIT a magyar ifjúság ve­zetőgárdája lett éppen ugy, mint felnőtt vonalon a mun­kásosztály. Meghaló Jolánét... Zentai Béla megállapította, hogy a Szovjetunió hatalmas segítséget nyújtott ne­héziparunk fejlesztésé­hez. Ezután Labancz András, az őszhaju debreceni kőmű­ves megilletődötten mon­dotta el élete legnagyobb él­ményét, amikor a szovjet csapatok felszabadítót Iák Debrecent, a katonai pa­rancsnok magához hivatta és felszólította, hogy szer­vezkedjenek gazd*ságilag és politikailag. Ezt a jeleneid sohasem felejtem ek — mon­dotta — és ha itt volna tX szovjet tiszt, megcsókolnám. Amikor beszédét befe­jezte, Szolovjev, a szov-

Next

/
Thumbnails
Contents